Avram James Davidson egy amerikai sci-fi, fantasy és krimi szerző volt. Az említett műfajokban mindegyikében kiemelkedőt alkotott. Sok történetét nehéz beskatulyázni: a bűnügyi és rejtélyes történetei a sci-fi bibliográfiák is sorolják, ahogy több fantasztikus elemet tartalmazó krimijét a krimi vagy horror bibliográfiák. Kapott a sci-fiben Hugo-díjat, fantasyban a World Fantasy-díjat és krimiben az Ellery Queen's Mystery Magazine által kiosztott novella kategóriában is díjat, sőt a nagyon nívós Edgar-díjat is megkapta!

A 20. század utolsó harmadának egy jelentős krimi novellistája volt, az amerikai Stephen Wasylyk, aki 1922 decemberében született Pennsylvaniában. Civilben fotósként és művészeti rendezőként dolgozott. Mintegy 180 körüli rövid történetet hagyott maga után. Meglehetősen „későn” kezdett írni. Az első novellája csak 1968-ban jelent meg Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine c. krimi-magazinban, amikor már 46 éves volt.

Betty Ren Wright egy amerikai írónő volt. Wisconsini Kenoshában élt a festő férjével. 1949 és 78 között egy wisconsini kiadónál volt szerkesztő. 1958-tól képes könyvekbe írt szövegeket. George A. Frederiksen festőhöz 1976-ban ment feleségül, ami változtatott korábbi életmódján is, mert egy népes család kedvelt nagymamájává vált. Két évre rá otthagyta a szerkesztői munkát, hogy teljes idejében gyerekeknek és a tízes éveik elején járó fiúknak-lányoknak szóló bűnügyi történeteket, kísértet történeteket, kellemesen borzongató rejtélyregényeket írjon.

Barry Nathaniel Malzberg egy amerikai író és kiadó. Leginkább sci-fi, fantasy és horror történeteiről ismert, pedig sok bűnügyi történetet is írt. 1960-ban diplomázott a Syracuse Egyetemen. 1963-ban megnősült. Az 1960-as évek közepén kezdett írni, főleg erotikus novellákat, majd 1967 és 1970 közt egy csomó erotikus regény írt álnéven. Az első sci-fi novellája, a We're coming through the window 1967-ben jelent meg a Galaxy-ban.

Clark Howard egy amerikai krimi író. 1932-ben született Ripleyben (Tennessee). Árvagyerekként nőt fel egy chicagói otthonban. Már fiatalon bokszolt, majd bandatag lett, s ezért javító intézetbe került. Innen a nagyanyjához költözött. A koreai háború idején besorozták még csatában is részt vett, mire 20 évesen leszerelték. Megpróbált Chicagóban újságírást tanulni, de egy szemeszter után otthagyta a főiskolát, mert professzora értéktelennek és publikálhatatlannak mondta írásait. De a professzornak fogalma sem volt róla, hogy Howard már két novelláját eladta new yorki magazinoknak. Howard jelenleg a kaliforniai Palm Springsben él.

Stacy Aumonier egy londoni születésű brit író volt. Az apja francia hugenotta eredetű családja tele volt művészekkel, tudósokkal. Jónevű iskolákat járt, ahol kitűnt krikettjátékosként. A 20. század elején, mint festő próbálkozott. 1907-ben feleségül vette Gertrude Peppercorn zongoraművésznőt, akitől 1921-ben egy fia született. Színpadi előadó-művészettel is próbálkozott. 1913-ban kezdett el történeteket írni. Rövid élet jutott neki, aki imádott élni. Szellemes ember volt, a társaságok kedvence. Kortársai elismerően nyilatkoztak róla. Mindössze 51 éves volt, mikor egy svájci szanatóriumban meghalt tuberkulózisban.

Gerald Kersh egy brit regényíró és novellista volt. A angliai Teddingtonban született, zsidó családban. Már gyerekkorában írogatott, de iskolái végeztével a legkülönfélébb állásokat is kipróbálta. Nem az a nyámnyila írótípus esete volt Kersh, ahogy a másik angol író, Peter Cheyney sem, hisz volt birkózó és pénzbehajtó is. Egyébként Kersh nagydarab, szúrós, fekete szemű férfi volt, aki saját magára is előszeretettel mondta, hogy „gonosz kinézetű”.

Henry Slesar egy amerikai krimi író és forgatókönyvíró volt, aki leginkább novellákat írt. Henry Schlosser néven született New Yorkban. Szülei ukrajnai zsidók voltak. Már 17 évesen szövegeket írt egy irodának, majd 1946-49 közt az amerikai légierőnél szolgált. Életében háromszor nősült. Reklámügynökségei voltak.
Életében csak hat regényt írt, viszont 55 rádiójátékot, 50 forgatókönyvet és közel 500 novellát is írt és ezek okán Slesar a 20. század második felének a három legjelentősebb bűnügyi novellistáinak egyike (E. D. Hoch és Jack Ritchie mellett). A novellái döntő többsége bűnügyi és thriller történet, de mintegy harmada (160) sci-finek számítható (ami alapján az SF-történelemben is jelentősnek számít).

Ernest Bramah egy angol író volt, aki Ernest Brammah Smith néven született. A manchesteri gimnáziumot 16 évesen otthagyta, majd nem sokra rá mezőgazdasági vállalkozásba kezdett, ami elég sikeresnek bizonyult (erről ki is adott egy könyvet 1894-ben). Majd Jerome K. Jerome titkára lett, aki rábízta egyik magazinja szerkesztését is.
Bramah életében 21 könyvet adott ki, ezek többsége novelláskötet. 1907-ben kiadott egy tudományos fikciót What might Have Been címmel, amit forrásként használt Orwell az 1984 megírásakor.

Arthur Benjamin Reeve egy amerikai detektívtörténet-író volt. Princetonban diplomázott. Utána szerkesztőként és újságíróként dolgozott New Yorkban a Public Opinion, Our Own Times és a Survey nevű lapoknál. Majd 1910-ben elkezdett novellákat írni, melyek főként a Cosmopolitan magazinban jelentek meg, de olyan lapok is közölték novelláit, mint a Hearst’s Magazine, Detective Story Magazine, The Red Book Magazine, Pearson’s Magazine vagy az Adventure. 1914-től egy sor némafilm forgatókönyvét írta.