Az úri tolvajnak, úriember betörőnek voltak irodalmi előzményeik, mint a „becsületes” útonállók, betyárok, akik a rablott kincsekből a szegényeknek is adtak. Voltak köztük nemes, világot járt emberek is, hiszen Robin Hood is angol gróf volt, ahogy Jókai hőse Fatia Negra is gróf. Viszont a 19. század végén feltűnt úri tolvajok, minden bűnösségük ellenére, rokonszenves alakok. Rendszerint gentlemanek, előkelő tudósok, mágnások, grófok, márkik, akik nappal úriemberek, éjszaka pedig elegáns rablók, tolvajok, rendszerint műkincseket tulajdonítanak el. Lehetnek hölgyek is, úrinő tolvajok, s nem tehetnek róla, hogy a férfi párjaik lettek a híresebbek.

A 20. század utolsó harmadának egy jelentős krimi novellistája volt, az amerikai Stephen Wasylyk, aki 1922 decemberében született Pennsylvaniában. Civilben fotósként és művészeti rendezőként dolgozott. Mintegy 180 körüli rövid történetet hagyott maga után. Meglehetősen „későn” kezdett írni. Az első novellája csak 1968-ban jelent meg Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine c. krimi-magazinban, amikor már 46 éves volt.

Julian Szemjonovics Szemjonov (Юлиaн Семёнович Семёнов) 1931-ben született Moszkvában. Ő egy orosz újságíró, forgatókönyvíró és regényíró volt. A moszkvai Keleti Tanulmányok Intézetében tanult 1948 és 53 között. Újságírói pályafutását 1955-ben kezdte. Fikciós történeteket azonban csak 1960-tól írt. A szovjet korszak egyik leghíresebb kém- és bűnügyi-regény szerzője volt.

Raymond Thornton Chandler Chicagóban született, a szülei válása után még gyerekként Angliába került. 1907-től brit állampolgár. Előbb köztisztviselő, majd újságíró. 1908-tól verseket adott közre, főként a The Westminster Gazette nevű liberális lapban, majd 1911-től esszéi jelentek meg a The Academy nevű irodalmi lapban.
1912-ben visszatért az Államokba. A világháború vége felé harcolt Franciaországban. Még 25 éves volt, mikor belebolondult egy 43 éves, férjezett nőbe, Cissybe, akit csak jóval később 1924-ben tudott feleségül venni. 1922-ben a Dabney olajcégnél helyezkedett el, ahol egészen az aligazgatóságig küzdötte fel magát, hogy aztán az iszákossága miatt és amiatt, hogy a hivatali titkárnőkkel is kikezdett, 1932-ben el is bocsátották.

Stanislas-André Steeman egy belga illusztrátor és író volt. Bár a családja flamand eredetű volt, ő mégis francia nyelven írta regényeit. Élete nagy részét Liège-ben töltötte. Kivételes tehetség volt már fiatalon, hiszen már 15-18 évesen jelentek meg írásai, sőt két regénye is (1927 és 28-ban). 1928-33 között a belga La Nation újságírója volt.
A La Nation egy másik újságírójával, Herman Sartinivel (aki Sintair néven alkotott) közösen 1928-ban kiadtak egy bűnügyi regényt Le Mystère du zoo d'Anvers címmel („Az antwerpeni állatkert rejtélye”). Közösen még négy regényt írtak 1932-ig.
1930-ban két olyan regénye is megjelenik, melyeknek egy bizonyos Aimé Malaise felügyelő a főhőse. Ezzel a felügyelővel összesen négy regényt írt 1932-ig.

Algernon Henry Blackwood egy angol novellista, regényíró, újságíró és rádiós volt. Shooter's Hill-ben született (ma London része). Apja postahivatalnok volt. A fiatal Algernon elvégezte a Wellington főiskolát. Majd kitelepült Kanadába, ahol farmer volt, majd szállodás, de volt hegedűtanár és New Yorkban a The New York Times újságírója is.

Daphne du Maurier 1907-ben Londonban született egy nem mindennapi családba. Szülei színészek voltak. Apai nagyapja író és karikaturista. Daphne-nek két leánytestvére volt: a nővére író, a húga festő lett. 1927-ben Daphne családjának Cornwallban megtetszett egy folyó melletti ház, ideköltöztek. Itt kezdett nem sokra rá novellákat írni. Több története is Cornwallhoz kapcsolódik. Du Maurier első írásai a Beaumont's Bystander és a Cassell’s magazinokban jelentek meg, majd nem sokra rá napvilágot első regénye, a The Loving Spirit (1931). Már ez is sikert aratott. 1932-ben ment férjhez Sir Frederick Browninghoz vezérőrnagyhoz, egy angol nemzeti hőshöz. Három gyerekük született.

Anna Katharine Green egy amerikai regényírónő és költőnő volt. New Yorkban született. Előbb költészettel próbálkozott, majd megírta élete első és máig legismertebb regényét: The Leavenworth Case (1878). Wilkie Collins dicsérte, mint az év sikerregényét. Green élete során mintegy negyven könyvet adott ki. Melyek nagy része bűnügyi regény és novelláskötet.
1884-ben férjhez ment Charles Rohlfs színészhez, aki hét évvel fiatalabb volt nála (ami abban a korban elég szokatlan volt). Három gyermekük született. Green 1935-ben halt meg, 88 éves korában, Buffalóban.

Francis Van Wyck Mason egy amerikai történész és sikeres regényíró volt. Ez utóbbiként 65 regényt és számos novellát adott ki. Mason egy régi fehér gazdag családba született Bostonban. Az apja konzul volt, s Mason a gyerekkorát Európában töltötte. 17 évesen harcolt az I. világháborúban. Miután leszerelt elvégezte az egyetemet, majd antik holmikkal kereskedett. 1927-ben egy volt főiskolai tanára biztatására írni kezdett. Ugyanebben az évben megnősült New Yorkban, feleségül vette Dorothy L. MacReady-t.

Valentine Williams egy angol újságíró, színész, forgatókönyvíró és nagyon népszerű regényíró volt, de mára jobbára elfelejtették. George Valentine Williams néven született Londonban. A családjából többen is újságírók voltak. Ő is, mint újságíró kezdte pályafutását, mint a Reuters, majd a Daily Mail külföldi tudósítója. Az I. világháborúban haditudósító volt. A háború vége felé kezdett regényei irásába. 1918-tól a haláláig huszonkilenc regénye jelent meg. Ezek gyakorlatilag bűnügyi és kémregények, thrillerek. 1926-ban végleg felhagyott az újságírással, hogy kizárólag a regényírással fogllalkozzon. A II. világháború idején a brit titkos szolgálathoz került. Mindössze egy évvel élte túl a háború befejezését.