Arkagyij Alexandrovics Vajner (1931-2005) és Georgij Alekszandrovics Vajner (1938-2009) két szovjet-orosz író volt, akik közel egy tucat bűnügyi regényt írtak közösen. Mindketten Moszkvai születésűek. Arkagyij az öregebb: a Lomonoszov-egyetem jogi karán végzett 1953-ban. Később a rendőrség vizsgálati osztályának egyik vezetője lett. Erős testalkatú, amolyan bunyósfigura kinézetű ember volt, ami igaz is, hiszen kiváló szabadfogású birkózó volt. Az öccse, Georgij, aki viszont mérnöki végzettséget szerzett 1960-ban. Azonban mégis újságíróként dolgozott és a TASZSZ tudósítója volt. 1990-ben a családjával az Egyesült Államokba települt. Mindketten tagjai voltak az 1970-es évek elejétől a Szovjet Írók Szövetségének.

Agatha Christie már Angliában gyakorlatilag híres lett az első regénye, a The Mysterious Affair at Styles (1920) megjelenése után. Ezt a regényt  A titokzatos stylesi eset címmel folytatásos regényként közölte a Tolnai Világlapja Kolozs Pál fordításában (13 részben, 1930/44. és 1931.5. sz.).  Könyv formában ugyanez a fordítás csak 1943-ban jelent meg a Kaland kiadó gondozásában, Poirot mester címmel. Érdekes viszont, hogy Agatha Christie a "titokzatos eltűnése" ürügyén már aránylag ismert volt Magyarországon azelőtt, hogy bármi is megjelent volna tőle magyarul.

Edward John Moreton Drax Plunkett, Dunsany tizennyolcadik bárója, azaz Lord Dunsany egy ősi és gazdag ír család gyermeke volt. Ennél fogva jó iskolákat járt és gyakorolva a gazdag brit szokásokat, szeretett vadászni, krikettezni és sakkozni. Katona volt sokáig, harcolt a búr háborúban is. A II. világháború idején az athéni egyetem angol irodalom tanára.
Írói munkássága nagyon szerteágazó volt. Kezdetben, 1890 körül verseket írt, majd novellákat. Mintegy 80 könyvet hagyott maga után, viszont ez 52 alkotói éve alatt gyűlt össze. Írt regényeket, novellákat, színdarabokat és rádiójátékokat. Leginkább a fantasy műfajban ért el sikereket, s éppen ezek a történetei hatottak olyan utódaira, mint Tolkien, Lovecraft vagy Neil Gaiman.

Anthony Ravenhill karakterének megalkotója Reginald Francis Foster angol detektív szerző és újságíró volt (születési neve: Reginald Frank Foster, 1896-1975). A szerzőt mára jobbára elfeledték, de a saját korában sem számított termékeny szerzőnek. Foster pap volt, ami nem is meglepő abban a korban, mert több anglikán pap írt detektívtörténeteket. Allen J. Hubin a legnagyobb krimi bibliográfus és történész 11 detektívregényt tulajdonít R. Francis Fosternek 1924 és 1936 között (ebben van egy novelláskötet is).

A berlini Verlagshaus für Volksliteratur und Kunst nevű kiadó 1907. január 17-én indította útjára a Detectiv Sherlock Holmes und seine weltberühmten Abenteuer fejcímű ponyvafüzeteit. Minden füzet nagyjából A/4-es méretű és 32 oldalas volt. Hetente jelentek meg. Csodálatos, színes borítókat kaptak, melyeket Alfred Roloff tervezett.

Raymond Robert Russell egy amerikai regényíró, novellista, szerkesztő és forgatókönyvíró volt. Chicagóban született. A leismertebb művei horror vonatkozásúak, de írt bűnügyi és sci-fi jellegű történeteket is.
Novellistaként kezdett. Az első rövidtörténete a The Lesser Sin (Esquire, 1953) volt. Russell 1964-től a Playboy irodalmi szerkesztője lett és ő szerkesztette a lap által kiadott válogatásköteteket is.

Peter Straub egy amerikai horror szerző. Milwaukee-ban született. Straubot gyerekkorában súlyos baleset érte, amiből csak nehezen épült fel. Columbia Egyetemen diplomázott, majd rövid ideig angolt tanított. 1969-ben az írországi Dublinba költözött, ahol mellékesen elkezdett írni. 1971-72-ben költeményei jelentek meg. Első regénye a Marriages 1973-ban jelent meg. 1974-ben írt még egy hasonló stílusú regényt Under Venus c. alatt, ami azonban csak 1985-ben jelent meg. Az első természetfölötti elemeket tartalmazó regénye a Julia 1975-ben jelent meg. Írországban és Angliában tíz évig éltek feleségével, majd visszaköltöztek az Államokba.

Barry Nathaniel Malzberg egy amerikai író és kiadó. Leginkább sci-fi, fantasy és horror történeteiről ismert, pedig sok bűnügyi történetet is írt. 1960-ban diplomázott a Syracuse Egyetemen. 1963-ban megnősült. Az 1960-as évek közepén kezdett írni, főleg erotikus novellákat, majd 1967 és 1970 közt egy csomó erotikus regény írt álnéven. Az első sci-fi novellája, a We're coming through the window 1967-ben jelent meg a Galaxy-ban.

Shub-Niggurath s Cthulhu-mítosz egy istensége. Lovecraft a Suttogás a sötétben c. novellában azt „Erdő Urának” mondta. Shub-Niggurath-ot többször úgy írta le, mint Az Erdők Fekete Kecskéje, az ezer ivadékával. Igazából sohasem tért ki rá bővebben, csak utalt a varázslások idézésekor. Lovecraft egy olyan sötét, hím (vagy nőstény) istenséget képzelt el, vagy idézett meg, akinek előzménye benne van az emberiség legrégibb hagyományaiban.

Clark Howard egy amerikai krimi író. 1932-ben született Ripleyben (Tennessee). Árvagyerekként nőt fel egy chicagói otthonban. Már fiatalon bokszolt, majd bandatag lett, s ezért javító intézetbe került. Innen a nagyanyjához költözött. A koreai háború idején besorozták még csatában is részt vett, mire 20 évesen leszerelték. Megpróbált Chicagóban újságírást tanulni, de egy szemeszter után otthagyta a főiskolát, mert professzora értéktelennek és publikálhatatlannak mondta írásait. De a professzornak fogalma sem volt róla, hogy Howard már két novelláját eladta new yorki magazinoknak. Howard jelenleg a kaliforniai Palm Springsben él.