Avram Davidson
(1923-1993)

  Avram_Davidson

Avram James Davidson egy amerikai sci-fi, fantasy és krimi szerző volt. Az említett műfajokban mindegyikében kiemelkedőt alkotott. Sok történetét nehéz beskatulyázni: a bűnügyi és rejtélyes történeteit a sci-fi bibliográfiák is sorolják, ahogy több fantasztikus elemet tartalmazó krimijét a krimi vagy horror bibliográfiák.

Kapott a sci-fiben Hugo-díjat, fantasyban a World Fantasy-díjat és krimiben az Ellery Queen's Mystery Magazine által kiosztott novella kategóriában is díjat, sőt a nagyon nívós Edgar-díjat is megkapta!

Davidson 1923-ban született a New York állambeli Yonkersben, zsidó szülők gyermekeként. Részt vett a II. világháborúban, majd a leszerelése után talmudista tanulmányokat folytatott. Az első írásai is zsidó folyóiratokban jelentek meg.

Davidsonnak jellegzetes „prófétai” feje volt, ahogy az emberek elképzelik a zsidó vallási vezetőket, nagyon hasonló, mint a barátja, a szintén sci-fi író Damon Knight kinézete. Egyébként Davidson 1962-ben éppen Damon házában tartotta esküvőjét Grania Kalman kisasszonnyal.

Adventures in UnhistoryAnd on the Eighth DayMasters of the Maze

A The Magazine of Fantasy and Science-Fiction főszerkesztőjeként tevékenykedett 1962 és 64 között. De mi nem is akarunk Davidson teljes életművével foglalkozni (ahogy Fredric Brown esetében is tettük), tekintve, hogy a regényeiből egy sem jelent meg magyarul, és a science-fiction munkássága is mérsékelten érdekel most bennünket, tekintve a Krimi Birodalom jellegére...

Írt történeteket az ókori Vergiliusról, aki egy római mágus és alkimista volt. Hiszen már a középkorból is fennmaradtak olyan történetek, melyek Vergilius nem éppen költői oldaláról, hanem különböző csodatételeiről, lámpásairól szóltak.

Kitalált egy másik 19. századot az emberiség történetének. Nem olyat, ami megtörtént, hanem kicsit másabbat… Itt érdemes említeni egyik különös hősét, a Dr. Eszterhazynak nevezett magánnyomozóját, aki egy alternatív Európában, vagyis annak keleti felén lévő Szkíta-Pannónia-Transzbalkánia nevű területen élt. Ez a negyedik legnagyobb ország volt a 19. század végi Európában. Doktor Eszterhazy kicsit hasonló figura, mint az angol Sherlock Holmes.

 map

A fenntebb látható térképen láthatjuk a Szkíta-Pannónia-Transzbalkánia államot, s ami egyből szemetszúr, hogy Pannonia nem a Dunántúl, hanem valahová Közép-Bulgáriára esik.

 Életében kevesebb jelentőséget tulajdonítottak Davidson rejtély-történeteinek, a szerzőt inkább sci-fi írónak skatulyázták be, mint krimi szerzőnek. Csak a halála után gyűjtötték össze a bűnügyi és rejtély történeteit, amelyekből sok egy alternatív vagy párhuzamos valóságban játszódik: The Investigations of Avram Davidson, 1999.

The Adventures of Doctor EszterhazyThe Boss in the WallThe Enquiries of Doctor Eszterhazy

Ellery Queen's Mystery Magazine Díját megkapta a The Necessity of His Condition c. novellája (1957/4. sz.). 1962-ben az Affair at Lahore Cantonment c. novellája (Ellery Queen's Mystery Magazine, Jun 1961) megkapta az Edgar-díjat a legjobb rövid történet kategóriában. 1977-ben is kapott egy Edgar-jelölést a legjobb rövid történet kategóriában (Crazy Old Lady, Ellery Queen's Mystery Magazine, Mar 1976).

Davidsont egy olyan sci-fi írónak titulálják, aki úgymond „kirándult” a krimi irodalomba a rövid történeteivel. Valóban sok novellát írt, de figyelemre méltó, hogy a nagy krimi magazinok mind adtak tőle novellákat. A Mike Shayne Mystery Magazine 1965-ben adott tőle egy novellát, az Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine 1958. februári száma adott először tőle novellát, majd 1965-ig összesen öt novelláját közölte a magazin. A The Saint Mystery Magazine 1958. novemberi számától 1967-ig összesen 12 novellát közölt tőle. Kétségkívül Davidson kedvence volt az Ellery Queen’s Mystery Magazine, aminek 1956. decemberi számában mutatkozott be először. 1993-ig összesen negyven novelláját közölte a magazin! A négy krimi magazinban tehát mintegy 58 bűnügyinek nevezhető novellája jelent meg! Viszont ezeken kívül, így novelláskötetekben vagy más magazinokban (Playboy, Adam, Manhunt, Keyhole Mystery Magazine, Bestseller Mystery Magazine) is jelentek meg bűnügyi jellegű novellái, azaz vagy hetven körülire becsülhetjük a bűnügyi/krimi/mystery jellegű elbeszéléseit!

Az Ellery Queen’s Mystery Magazine 1970. októberi száma közölte Davidsonnak a Manhattan Night's Entertainment c. novelláját, amit Allen J. Hubin a Best of the best detective stories: 25th anniversary collection c. novelláskötetben, tehát az 1971-es év legjobb bűnügyi novellái válogatásban (1971) már a The lord of Central Park cím alatt újra közölt.

The Fourth Side of the TriangleThe Investigations of Avram DavidsonThe Other Nineteenth Century

Utóbb az is kiderült, hogy Ellery Queen neve alatt két regény megírásában is részt vett: And on the Eighth Day (1964) és The Fourth Side of the Triangle (1965). Ezeknél Frederic Dannay volt, aki kitalálta a történet magvát és körvonalazta azt. Davidson ezután megírta az egészet, majd a két unokatestvér (Ellery Queen), Dannay és Manfred Lee átnézte a kéziratot. Mindenesetre a második regényt, „A háromszög negyedik oldalá”-t az egyik legjobb Ellery Queen-regénynek tartják.

Életművének egy jelentős része az asztalfiókban maradt. Davidson fia, Ethan és volt felesége, a szintén sci-fi író és szerkesztő Grania Davis adott ki több munkáját a halála után (sőt több, félbehagyott történetét ő fejezte be is). Grania fejezte be Davidson élete utolsó regényét, a The Boss in the Wall: A Treatise on the House Devil-t, ami 1998-ban majdnem megkapta a Nebula-díjat.

*

A gólem xA tökéletes látszerész xElsőrendű baromfihús x

Magyarul kilenc novellájáról tudok (az angol megjelenések sorrendjében):

1. A gólem, Galaktika, 229. (2009. ápr.) ford. Tamás Gábor [The Golem, The Magazine of Fantasy and Science Fiction, Mar 1955]

2. Az ügynök végzete, A világ legjobb bűnügyi novellái II. – Vérfagyasztó históriák, 2003 ford. Bartos Zoltán [The Necessity of His Condition, Ellery Queen's Mystery Magazine, April 1957]

3. Ha a tengernek minden osztrigája..., Metagalaktika 3, 1982. ford. Nagy Erzsébet [Or All the Seas with Oysters, Galaxy, May 1958]

4. Tűz sem ég itt már, Metagalaktika 9, 1986. ford. Gálvölgyi Judit [No Fire Burns, Playboy, Jul 1959]

5. Az utolsó varázsló, A Népszava kalendáriuma 1987, Népszava (1986) ford. Gálvölgyi Judit [The Last Wizard, Ellery Queen's Mystery Magazine, Dec 1972]

6. „...de a piros rózsát se feledd!”, csak elektronikusan, 2016, ford. Mező Szabolcs [And Don't Forget the One Red Rose, Playboy, Sep 1975]

7. Klimax, Galaktika, 61. (1985. okt.) ford. Gálvölgyi Judit [Climacteric, The Magazine of Fantasy and Science Fiction, Aug 1960]

8. Elsőrendű baromfihús, Galaktika, 70. (1986. júl.) ford. F. Nagy Piroska [Full Chicken Richness, Last Wave #1, 1983]

9. A tökéletes látszerész, 7 Nap [Jug], 1971/15. sz. magyarra átültette: B. I.

Az utolsó varázsló xKlimax xTűz sem ég itt már x

Ha a tengerek minden osztrigája… c. novellája Hugo-díjat kapott 1958-ban. A 9 novellából csak 3-4 tekinthető bűnügyi jellegűnek, ami nagy kár, hiszen Davidson teljesen különleges és egyéni stílusa a krimi novelláiban is megnyilvánult.