Stacy Aumonier
(1877-1928)

Stacy Aumonier egy londoni születésű brit író volt. Az apja francia hugenotta eredetű családja tele volt művészekkel, tudósokkal. Jónevű iskolákat járt, ahol kitűnt krikettjátékosként. A 20. század elején, mint festő próbálkozott. 1907-ben feleségül vette Gertrude Peppercorn zongoraművésznőt, akitől 1921-ben egy fia született. Színpadi előadó-művészettel is próbálkozott. 1913-ban kezdett el történeteket írni. Rövid élet jutott neki, aki imádott élni. Szellemes ember volt, a társaságok kedvence. Kortársai elismerően nyilatkoztak róla. Mindössze 51 éves volt, mikor egy svájci szanatóriumban meghalt tuberkulózisban.

Első novellája, a The Friends, a The Century Magazine 1915. októberi számában jelent meg, s már ez is jelentősnek számít. Életében hat regényt és közel száz novellát írt. A regényei nem okoztak különösebb irodalmi szenzációkat: Olga Bardel (1916), Three Bars Interval (1917), Just Outside (1917), The Querrils (1919), One After Another (1920), Heartbeat (1922). Abba is hagyta ezek írását, s 1922 után már csak novellákat írt.

Viszont professzionális novellista volt. Regényei egyértelműen jelentéktelenek a novellái mellett. Már korában a legjobb brit novellisták közé sorolták. James Hilton író Aumonier novelláit a legjobb novellákat gyűjtő válogatásokba ajánlotta. Egy másik kortársa, John Galsworthy Aumoniert „minden idők egyik legjobb novellistájának” mondta.

Novelláit számos angol és amerikai magazin közölte. Mintegy 25 ilyen magazinból gyűjtötték össze még életében hat kötetben a novelláit. Ezek a rövidtörténetek olyan magazinokban jelentek meg, mint a The Story-Teller, The Saturday Evening Post, The Strand Magazine, Hutchinson’s Magazine, The Argosy, John O'London's Weekly, Pictorial Review, Collier’s, Pearson’s Magazine és mások.

Aumonier rövid történetei közt vannak humoros, drámai, kalandos és rejtélyes történetek. A ISFDB science fiction netes adatbázis is nyilvántart öt novelláját, mely az SF határterületén mozog. A legjobbnak és leghíresebbnek tartott novellái a következők: Source of Irritation (1918) Where Was Wych Street (1921), The Octave of Jealousy (1922), The Funny Man’s Day (1922), Miss Bracegirdle Does Her Duty (1922), Juxtapositions (1924), The Perfect Murder (1926), Two of Those Women (1927).

Magyar nyelvterületen eléggé ismeretlen maradt munkássága, s még a szerzőről is csak elég homályos információk keringtek. A Pesti Hírlap 1931 évi nagy naptárában találtam egy korabeli ismertetőt a szerzőnkről: „Aumonier az újabb angol írógenerációhoz tartozik. Mindössze harminchárom esztendős. 1897-ben született, de irodalmi múltja ehhez képest éppen elég hosszú és tartalmas. Regények, novelláskötetek és jellemképgyűjtemények tisztes mennyisége sorakozik egymás mellett műveinek könyvespolcán s ezek között talán egyetlenegy sem akad olyan, amely csak egy kiadást ért meg. Munkáit mindenkor a előadás nagy élénksége jellemzi, akár izgalmas, akár kedélyes vagy lírikus történetet mond el. És még egy fő jellemző vonása van a novelláinak: a cselekmény pazar gazdagsága, regénytémák eltékozlása egy-egy elbeszélésre. Tárgyköre tele van a legfrappánsabb motívumokkal, meséi egészen természetesnek, valószerűnek hatnak akkor is, amikor a fantasztikum talaján történnek, előadom pedig rendkívül vonzó, megragadó. Az olvasónak éreznie kell, hogy ez az író szereti a hivatását, sokat tud mesélni és szeret is.” (az ismertető írója kerek húsz évet fiatalított rajta és az sem mellékes, hogy amikor ezt írta, Aumonier már közel két éve halott volt!).

A mi szempontunkból természetesen rejtélyes, horror és bűnügyi történetei az érdekesek. Ezekre amúgy felfigyelt a filmgyártás is. 1929-ben készült Aumonier történetéből a Dark Red Roses c. film. Talán a leghíresebb novellája, a Miss Bracegirdle Does Her Duty szintén jelentős hatást tett („Miss Bracegirdle megteszi a kötelességét”). Ezt a The Strand magazin közölte eredetileg 1922-ben (lásd fentebb a novella két illusztrációját a lapból). A történetben Millicent Bracegirdle kisasszony beköltözik egy francia szállodai szobába, ahol egy férfi holttestére bukkan. A rövid történetet mellesleg besorolják a tudományos detektíves történetek közé is. Már 1926-ban készült belőle egy némafilm, majd 1936-ban egy hangosfilm, s végül az Alfred Hitchcock Bemutatja sorozatban és készült belőle egy epizód 1958-ban. A Source of Irritationból 1940-ben egy mozifilm, majd a Studio 57 sorozatban egy epizód 1958-ban. Az Alfred Hitchcock Bemutatja sorozatban egyébként még két Aumonier-novella is feldolgozásra került egy-egy epizódban: The Perfect Murder (1956) és a Little White Frock („Kis fehér ruha”, 1958). Egyébként a The Perfect Murder („A tökéletes gyilkosság”) c. novellát eredetileg a The Strand magazin közölte 1926-ban, de a jellege miatt az Ellery Queen’s Mystery Magazine 1952-ben újraközölte. A történet két testvérről szól, akik állandóan a pénzügyi nehézségekkel küzdenek, s ezért eltervezik a tökéletes gyilkosságot.

***

Miss Bracegirdle Does Her Duty megjelent magyarul is Éjszaka címmel. A sztori a következő: Millicent Bracegirdle – egy már nem fiatal – angol kisasszony a franciaországi Bordeaux-ban kivesz egy szállodai szobát. Lefekvés előtt a folyosó végén lévő fürdőszobába ment, hogy forró fürdőt vegyen. Miután végzett a folyosón véletlenül nem a saját szobájába nyitott be, hanem egy másikba. Viszont a kilincs szöge kitört, így az ajtót nem lehetett kinyitni. Észre vett, hogy az ágyon egy férfi alszik. Ekkor jött rá, hogy ez nem az ő szobája. A kilincset képtelen volt megjavítani, viszont egyre jobban félt az alvó franciától. Mi lesz, ha itt kapja? Erre azt találta ki, hogy bekúszik az ágy alá és ott várja ki, míg az idegen felébred és elhagyja a szobát. Egy idő elteltével, rájött arra az ágy alatt, hogy ez a megoldás eléggé tragikus végkifejletű is lehet. Kimászott az ágy alól és megpróbálta az idegent felébreszteni. Csakhogy az valójában nem is aludt, hanem egyszerűen halott volt. Nagyon kétségbe esett. Egy isteni szikra hatására rájött, hogy hajtűjével kitud jutni az ajtón. Gyorsan kisurrant és lefeküdt a saját szobájában. Délelőtt a szobalány ébresztette, aki elmondta neki, hogy a szomszédos szobában szörnyűség történt: egy férfi, akit a rendőrség régóta keresett, öngyilkos lett. Ugyanis megölte és feldarabolta szeretőjét…

A történésnek megfelelően adok három képet az Alfred Hitchcock Bemutatja sorozat Miss Bracegirdle Does Her Duty c. epizódjából (1958). A részt Robert Stevens rendezte. Millicent Bracegirdle szerepét az akkor 53 éves Mildred Natwick játszotta.

Föntebb már adtam a The Strand magazin két illusztrációját. Az első képen Miss Bracegirdle éppen felfedezi az ágyban "alvó" férfit. A második képen már azt látjuk, amint másnap reggel a szobalány elmeséli neki a halott férfi történetét.

  ***

Magyarul eddig csak három novelláját találtam Stacy Aumoniernek, de az mind jelentős:

1. Hol a Wych Street?, Új Idők, 1938/45. sz. ford. Ruzitska Mária [Where Was Wych Street?, (ss) The Saturday Evening Post, Feb 26 1921]

2. Éjszaka, A Pesti Hírlap 1931 évi nagy naptára, (1930) [Miss Bracegirdle Does Her Duty, (ss) The Strand Magazine, Sep 1922]

3. A sötét folyosó, Áller Képes Családi Lapja, 1925/4. sz. [The Dark Corridor, (ss) The Strand Magazine, Jul 1924]

Dorothy L. Sayers a Miss Bracegirdle Does Her Duty c. novellát bevette az 1931-ven megjelent híres Great Short Stories of Detection, Mystery and Horror: 2nd Series 1152 oldalas válogatáskötetébe. Az Éjszaka magyar fordítója valamiért a Millicent Bracegirdle nevet átköltötte Elinor Brainwater-re. Arról nem is beszélve, hogy jócskán lerövidítette az eredeti elbeszélést. A Hol a Wych Street? egy kocsmai veszekedéssel kezdődik egy régi londoni utca elhelyezkedéséről. Az egész tragédiába fordul, több halottal. Az ügyet tárgyaló bíró is belebonyolódik az utca hollétébe a leendő apósánál, ami elég szomorú jövőképet mutat az életére. A sötét folyosó főhőse éveket ül a börtönben. Szabadulása után kétségbeesve keresi egyetlen fiát (feleségével már évekkel korábban elhidegült a viszonya). Majd előkerül a fiú, aki azonban szintén bűnt követett el és éppen menekül. A történet vége azonban reménytkeltően alakul:  az időközben előkerült feleség elrendezi a fiú ügyét és közben valami felébred közte és a férje közt. Mind a három novella a háború előtt jelent meg. Azóta senkinek nem jutott eszébe Aumonier-novellát magyarra fordítani.