Arthur B. Reeve
(1880-1936)
Arthur Benjamin Reeve egy amerikai detektívtörténet-író volt. Princetonban diplomázott. Utána szerkesztőként és újságíróként dolgozott New Yorkban a Public Opinion, Our Own Times és a Survey nevű lapoknál. Majd 1910-ben elkezdett novellákat írni, melyek főként a Cosmopolitan magazinban jelentek meg, de olyan lapok is közölték novelláit, mint a Hearst’s Magazine, Detective Story Magazine, The Red Book Magazine, Pearson’s Magazine vagy az Adventure. 1914-től egy sor némafilm forgatókönyvét írta.
Életében közel kétszáz novellát írt, ezek közt voltak független történetei és olyan rövidebb életű sorozatkarakterei, mint Guy Garrick, Constance Dunlap, Clare Kendall, Kirk Van Kirk vagy Mary Mannix. Constance Dunlap egy női detektív volt, akivel több történetet írt 1913-14-ben.
Viszont Reeve annak idején megalkotta kora leghíresebb tudós nyomozóját, a negyvenes korú, szemüveges Craig Kennedyt, a Columbia Egyetem professzorát és tanárát, akit sokan úgy emlegettek, mint az „amerikai Sherlock Holmes”-t. Mintegy 130-140 novellájának volt a hőse a professzor. Az első ilyen rövid története a The Case of Helen Bond volt, ami a Cosmopolitan 1910. decemberi számában jelent meg (egyedül a Cosmopolitanban 82 Craig Kennedy-novella jelent meg 1910 és 1918 között). 1918 után öt évig nem jelent meg a lapokban újabb Craig Kennedy-sztori, majd 1923-tól megint ontotta azokat Reeve. Ezúttal olyan lapokban, mit az Everybody’s Magazine, Boys’ Life, Flynn’s, Detective Story Magazine, Detective Fiction Weekly, Complete Detective Novel Magazine, Argosy, The Country Gentleman, Popular Detective vagy a Weird Tales (a 30-as évek nagy pulp magazinjai is még számos Reeve-novellát újraközöltek, mint a Weird Tales is). Egyébként az utolsó Craig Kennedy-novellákat a Popular Detectiveben (7 novella) már Ashley T. Locke pulp-szerző írta, Reeve neve alatt 1934-35-ben. A Craig Kennedy novellákat és kisregényeket kötetekbe gyűjtve is kiadta Reeve. Összesen 26 kötet jelent meg 1911 és 1936 között. Az első ilyen kötet a The Silent Bullet volt. A baloldali képen láthatjuk Kennedy tanárt, a "labor-detektívet", kutató szobájának titokzatos műszerei közt. A Reeve által kiadott Craig Kennedy-novelláskötetek belső lapján ez a kis illusztráció díszelgett afféle embléma vagy ex libris gyanánt.
Keszthelyi Tibor csak röviden foglalkozott a szerzővel: „Népszerű volt a Craig Kennedy-sorozat, amelynek első darabját Arthur B. Reeve (1880-1936) A néma golyó címmel tette közzé. Kár, hogy csupán a zsurnalisztika gondosságával íródtak. A hős tudálékos detektív, az elméleti fizika hókuszpókuszaival kívánja elbűvölni az olvasót, s nem átall a fantasztikum birodalmába sem tévedni.” (1979)
Valóban, a rendkívül okos, tudományos és művelt Kennedy a bűntények felfedésénél használta a kémiai és pszichoanalitikus tudását. Olyan tudományos eszközöket is bevetett a felderítésnél, mint az akkoriban újnak számító hazugságvizsgáló, giroszkóp vagy hordozható szeizmográf (lásd a jobboldali illusztrációt). Kennedy segítője és fegyverhordozója, Walter Jameson újságíró, aki a narrátora is a történeteknek. Némely esetben már az olvasók is hitetlenkedtek a megoldás tudományosságán, viszont nem volt annyira életszerű Reeve labor-detektívje, mint Austin Freeman Dr. Thorndyke-ja. Éppen ez miatt ösztönzőleg hatott bizonyos scifi szerzőkre, sőt maga Reeve több Kennedy története is rendelkezett sci-fi elemekkel.
Kennedy megszokott módszere volt, hogy a történet végén maga köré gyűjtötte a lehetséges gyanúsítottakat, majd monológszerűen elmondta a vizsgálatainak eredményeit, hogy ki nem lehetett a bűnös, s végül megnevezte a valódi tettest. Michael Grost azt írja, Reeve-nek ez a megközelítési módszere a tettes felfedésénél a legkorábbi volt és ezen módszerét később sok író újrahasznosította.
A láthatatlan sugár c. kötet ismertetője a szerzőről és hőséről: „A nagyváros kibogozhatatlan útvesztőjében rejtelmes gaztettek jönnek létre s ejtik ámulatba a gyanútlan lelkű embert, ki nem tudja elképzelni, hogyan lehetséges mindaz a borzalom, amiről nap nap után az újság ád a hihetetlennel határos híreket. A nagy vagyon, a hatalom után törtető vágy bírja rá a sátán katonáit, hogy megdöbbentő ravaszsággal kieszelt eszközökkel törjenek céljuk felé.
A rejtelmes gaztett végül mint feladat áll a nyomozó hatóság előtt, melynek az a törekvése, hogy megtalálja a megoldást és ezzel együtt a tettest. Üldözött és üldöző most izgalmas harcot folytat egymás ellen. És ez a küzdelem az, mely mindig fogja érdekelni az embereket.
Az üldözőnek egy kitűnő alakját mutatja be A. B. Reeve, kalandjainak állandó hősében. Ez Kennedy Craig professzor, aki a tudomány nagyszerű eszközeivel, az emberi ész és tudás megdöbbentő erejével talál rá a testesre és szolgáltatja ki őt a törvénynek. Elüt a detektív megszokott figurájától és pompás leleménnyel tudja megfejteni a kínálkozó feladatokat. Új és eredeti minden kalandja, ezért szeretik olvasni a történeteket, melyeknek Kennedy Craig a szellemes, ötletes, jóeszű, diadalmas hőse.”
Hogy jobbára Craig Kennedyt elfeledték, míg Sherlock Holmest ma is olvassák, azzal kapcsolatban Puszta Dóra ezt írja a Reeve-ről szóló szócikkében: „Mára szinte teljesen feledésbe merült, művei inkább csak a detektív-irodalom kutatói számára érdekesek. Az érdeklődés művei iránt részben azért is csökkent, mert megszűnt a melodramatikus hangvételű detektívregények divatja, másrészt, mert a történeteiben szereplő találmányokon túllépett az idő.” (Világirodalmi lexikon 11. köt. 1989).
Craig Kennedyt már a némafilm korában vászonra vitték, de ettől jelentősebb, hogy 1952-ben elkészült a Craig Kennedy, Criminologist 26 epizódos tv-sorozat. A főhőst ebben az akkor 45 éves Donald Woods német származású amerikai színész játszotta. Itt a sorozat intrója:
***
Lentebb lásd azon három kötet borítóját, melyben Reeve novellák jelentek meg. A borító után a kötet első novellájának a kezdő oldalát adom.
Magyarul összesen 8 Craig Kennedy novella található (más nincs is magyarul Reeve-től):
1a. A betörő, Az Ujság, 1915. szept. 19-29. között, (261-271. sz., 8 részben), [The Yeggman, (ss) Cosmopolitan Apr 1912]
1b. A Branford-gyöngyök, Richard Harding Davis: A titokzatos ház, ford. Esty Jánosné, Budapest: Tolnai, [1925] (bónusznovella a könyv végén)
2. A méregtoll, Richter Frih Övre: Az arany pestis, Kultúra, 1920. ford. Moly Tamás (bónusznovella a könyv végén) [The Poisoned Pen, (ss) Cosmopolitan, May 1912]
3. A mocsár, Amikor emberek eltűnnek, Tolnai, 1928. ford. Moly Tamás [The White Slave, (ss) Cosmopolitan, Jun 1912]
4. A kém, Amikor emberek eltűnnek, Tolnai, 1928. ford. Moly Tamás [The Unofficial Spy, (ss) Cosmopolitan, Aug 1912]
5. A csempész, Amikor emberek eltűnnek, Tolnai, 1928. ford. Moly Tamás [The Smuggler, (ss) Cosmopolitan, Sep 1912]
6. A láthatatlan sugár, A láthatatlan sugár, Tolnai, 1927. [The Invisible Ray, (ss) Cosmopolitan, Oct 1912]
7. Választások, A láthatatlan sugár, Tolnai, 1927. [The Campaign Grafter, (ss) Hearst’s Magazine, Nov 1912]
8. A csalódás, A láthatatlan sugár, Tolnai, 1927. [?]
Az első hét elbeszélés megjelent a The Poisoned Pen (1911) c. kötetben, ami 12 novellát tartalmazott. Viszont A csalódás c. novella nem ebből a kötetből van, hogy melyikből, azt egyelőre nem tudni. A láthatatlan sugár kötet nem közli a fordító nevét, de elképzelhető, hogy az is Moly Tamás volt. A Branford-gyöngyök novella esetében a könyv nem közölte a szerző, Reeve nevét. Annak ellenére, hogy mindössze csak 8 Kennedy-novella van magyarul, mégis két rövid könyv jelent meg Reeve neve alatt a Tolnai Regénytára sorozatban. Mindegyik 3-3 novellát tartalmazott (A láthatatlan sugár, Amikor emberek eltűnnek). Két novellát két nem Reeve kötet után, afféle bonuszként adtak. Az egyiket egy Richard Harding Davis-regény (A titokzatos ház), a másikat Richter Frih Övre [helyesen: Øvre Richter Frich] norvég krimiíró egyik regénye, Az arany pestis után. Ez utóbbi regény hőse egyébként egy Jonas Fjeld nevű szőke, kék szemű óriás, aki rendkívül erős, okos és képzett. Frich 21 Jonas Fjeld-regényt adott ki 1911 és 35 között, melyekben a főhős rendszerint idegenek (zsidók, oroszok, stb) után nyomozott. Akkoriban roppant népszerűek voltak a Jonas Fjeld-regények, nemcsak Norvégiában, hanem Európa más államaiban is. A méregtoll a The Poisoned Pen címadó novellája. Fentebb adom az angol kötet nyitó oldalát. A baloldali illusztráció éppen ehhez a novellához készült. A legkorábbi Kennedy-novellát Az Ujság nevű napilap közölte 1915-ben. Lásd lentebb az újságos közlés első részét.
