Helen McCloy
(1904-1994)
Helen Worrell Clarkson McCloy egy new yorki születésű amerikai klasszikus stílusú detektív-regényíró volt. Apja egy lapszerkesztő, anyja pedig szintén író volt. Iskoláit New Yorkban végezte, majd 19 évesen Párizsba utazott, ahol a Sorbonne-on tanult, majd újságíróskodott. Amerikába csak 1932-ben tért vissza.
1946-ban feleségül ment Davis Dresserhez, a híres-hírhedt Mike Shayne-regények írójához, aki a Brett Halliday írói álnevet használta. Házasságuk 1961-ig tartott, de mikor már Dresser elvette, McCloy maga is híres krimiíró volt. Született egy lányuk is.
Első bűnügyi regénye, a Dance of Death 1938-ban jelent meg. Az írónő a regényei megjelentetésénél a Helen McCloy nevet használta. Ezzel indult be karrierje is. McCloy volt az első nő, aki Mystery Writers of America (MWA) elnöki posztját betöltötte 1950-ben. Az MWA ossza ki évente a legnagyobb krimidíjat, az Edgart. A férjével közösen írt Twenty Great Tales of Murder c. novelláját jelölték először Edgarra 1952-ben, majd 1954-ben megkapta az Edgart is a kiemelkedő krimi kritikáért. De a legnagyobb elismerés 1990-ben érte, mikor az MWA-tól megkapta a krimiírás Nagymestere díjat.
Elizabeth Ferrars kapcsán már szó volt arról, hogy a magyar nyelvű krimi kiadás valami ismeretlen okból „bűntette” Agatha Christie kortársi "ellenfeleit" vagy "riválisait". Tőlük úgyszólván alig jelent meg valami, sőt sok teljesen ismeretlen maradt nálunk. Helen McCloyt az egyik legnagyobb tengeren túli riválisának tartották és sokan a legjobb amerikai krimiírók közé sorolják. Kicsit később indult, mint Christie, de kétségkívül nem volt olyan termékeny és híres. Valamennyire igazolható a magyar megjelenések hiánya, hogy az első regénye csak 1938-ban jelent meg. A következő, a The Man in the Moonlight csak 1940-ben követte. Ekkor már érvényben volt a magyar ponyvarendelet, az ország nemsokára Amerikával is hadba lépett. Ez egyáltalán nem kedvezett egy új, ismeretlen amerikai író beindításának, s a háború utáni kemény kommunista időkben ez már nem is volt kérdés tárgya. Viszont érdekes, hogy a szocialista enyhülés éveiben, mikor már sorra jelentek meg a krimi könyvek, sem szedték elő, pedig McCloy egészen 1980-ig írta regényeit.
McCloy már fiatalon Sherlock Holmes-történeteket olvasott. Első regényének hőse Dr. Basil Willing, aki New Yorkban a kerületi ügyészség pszichiátere. Willing egy magas elegáns férfi, aki az I. világháborúból hazatért katonákat gyógyított pszichiáterként. Szakmáját Európában tanulta (maga is orosz anyától született). New Yorkba Baltimore-ból érkezett. Felesége Gisela von Hohenems, egy osztrák menekült, s van egy lányuk. Később a felesége meghal és csak a lánya marad meg, mint szereplő mellette. Mivel Willinget érdekelte a bűnözők lelkülete, a new yorki kerületi ügyészség felkérte tanácsadónak.
Összesen 13 Willing regényt írt McCloy, hisz már az első regényének, a Dance of Deathnak is ő volt a főhőse. Az utolsó Willing-regény 1980-ban jelent meg, a Burn This. A sorozat több regényét is kiemelkedőnek tartják. H. R. F. Keating kritikus és krimiíró 1987-ben összeállította a 100 legjobb krimi és mystery könyv listáját. Ezen szerepel McCloytól a Mr. Splitfoot (1968). Ebben Dr. Willing és felesége New Englandban egy eldugott házban talál menedéket. A háznak azonban vagy egy kísértetjárta szobája. A sorozat másik mesterdarabjának tartják a Through a Glass, Darkly („Tükör által homályosan”) c. regényt (1950). Ennek előbb, 1946-ban egy novella változata jelent meg az EQMM-ban, s McCloy ezt kerekítette ki később regénnyé. Ennek szintén vannak természetfölötti elemei, és a hagyományos detektíviskolához tartozó összerakós mystery. Nick Fuller a húsz legjobb detektívtörténet közé sorolja.
Helen McCloy vonzódott a Freeman Wills Crofts teremtette klasszikus iskolához, de a száraz, kimért Crofts regényekkel ellentétben az övéi élénkebbek, érdekesebbek. Austin Freeman Dr. Thorndyke orvos detektívjével is mutat hasonlóságokat az ő Willingje.A Tükör által homályosan-ban meg éppen egy Dickson Carr-féle rejtélyt kapunk.
McCloy írt számos novellát is, főleg olyan magazinokba, mint a The American Magazine, Detective Novel Magazin, This Week vagy az Ellery Queen’s Mystery Magazine. Ezek közt csak pár Willing-novella van. Ez utóbbiak összegyűjtve is megjelentek: The Pleasant Assassin and Other Cases of Dr. Basil Willing (2003).
A Willing-regények mellett 17 „független” regényt is írt, bár ezek többen vannak, McCloyt mégis a Willing főhősű regényei tették ismerté és a kritikusok szerint is ezek közt vannak a legjobb regényei. Az első független regénye, az 1943-ban megjelent Do Not Disturb volt.
***
Nem mondok meglepetést, hogy Helen McCloytól egy regény sem jelent meg magyarul. A novelláiból is mindössze kettőt találtam eddig:
1. Árnyak az éjszakában, Nő (Bratislava), 1967/32. sz.
2. Kétes alibi, A Hét (Izrael), 1963/51. sz. [Thy Brother Death, (ss) This Week, May 15 1955] (Dr. Basil Willing)
Mindkettő a hatvanas években jelent meg és mindkettő határon túli magyar nyelvű hetilapban. Viszont a Kétes alibi egy jelentős története, ami ráadásul egy Basil Willing-sztori.
