Arthur Porges

(1915-2006)

Arthur Porges egy kiváló amerikai novellista volt, aki főként krimi és scifi történeteket írt. Chicagóban született és matematikatanárként élt. A II. Világháború idején behívták katonának, ahol oktatóként szolgált Kaliforniában. 1957-ig főiskolai szintű matematikatanár volt, majd visszavonult és főállású író lett.

Porges apja, Israel Podgursky orosz-zsidó volt, aki kivándorolt az USÁ-ba, ahol James Porgesre változtatta a nevét, mivel volt egy Leo Porges nevű rokona, akinek Chicagóban üzlete volt. Arthur az élete végén azt nyilatkozta, hogy úgy gondolja, hogy az apja vagy Leo nem a légből kapták a Porges nevet, hanem valami családi kapcsolatban lehettek azokkal a Porges-ősökkel, akik főként a régi Osztrák-Magyar Monarchiában éltek, tele tudós rabbikal, festőkkel, írókkal, művészekkel és más tiszteletre méltó emberekkel. A Felvidéken és Erdélyben is éltek, akik a dualista időkre nagyrészt elmagyarosodtak.

Mindenképpen meg kell említeni Arthur bátyját, Irwin Porgest (1909-1998). Zenét tanult, majd hivatásos zongorista lett. 1955-ben ő is elkezdett rövid történeteket, főként krimiket írni különböző magazinok számára. Nagyon jelentősnek tartják az 1975-ben kiadott: Edgar Rice Burrougs — The Man who Created Tarzan c. biográfiai munkáját (lásd fentebb Irwin arcképe mellett).

* * *

Arthur Porges már fiatalon beleszeretett olyan szerzők műveibe, mint Jack London, Thomas Hardy, H. Rider Haggard, Sir Arthur Conan Doyle, Saki, O. Henry, T. H. Huxley, Samuel Johnson, G. K. Chesterton, Rudyard Kipling, Talbot Mundy, J. D. Carr, H. G. Wells, Isaac Asimov, R. L. Stevenson, Charles Dickens és Edgar Wallace.

Az első publikált novellája, a Modeled in Clay a Man to Man nevű magazin 1950. augusztus/szeptemberi számában látott napvilágot (lásd fentebb a borítóját). A második novellájára már felfigyeltek: ez egy szürrealisztikus horror-scifi. A címe: The Rats (Man's World, Feb 1951), melyben mutáns patkányok győznek le egy magányos túlélőt egy poszt-apokaliptikus világban. Az elbeszélést a The Magazine of Fantasy and Science Fiction 1951. decemberi száma is közölte (borítóját lásd fentebb). Az magazin szerkesztője Anthony Boucher volt és jó munkakapcsolat alakult ki Porges és a roppant befolyásos Boucher között. Ezután éveken keresztül jelentek meg novellái a F&SF magazinban.

Porges 1950-től gyakorlatilag haláláig írta novelláit, melyek tele voltak elképesztő, szürrealisztikus elemekkel, tudományos részletekkel. Néhány történetben meg éppen a bombasztikus fekete humora mutatkozik meg. Kedvelte szellemi rejtvényeket, logikai játékokat is a történetekben, sokszor ezek a rejtvények megfejtései matematikai gondolkodást is igényelnek. The Devil and Simon Flagg c. híres novellájának tárgya az utolsó Fermat-tétel matematikai rejtélye.

Richard Simms bibliográfiai jegyzéke szerint 310 novellája jelent meg eddig nyomtatásban, amiből 40 Arthur Porges halála után, posztumusz jelent meg (főleg Porges novelláinak gyűjteményes köteteiben: 2008-2014).

A novellái olyan magazinokban láttak napvilágot, mint a The Magazine of Fantasy and Science Fiction, Argosy, Escapade, Fantastic Universe, Ellery Queen's Mystery Magazine, Alfred Hitchcock's Mystery Magazine, Bestseller Mystery Magazine, Mike Shayne Mystery Magazine és The Saint Mystery Magazine.

Működése során gyakorlatilag alig használt álneveket: csak egy-egy novellája jelent meg Maxwell Trent, Peter Arthur, Pat Rogers, Derek Page, Abel Jacobi név alatt (és volt egy, ami Art Porges és egy másik, ami Arthur C. Porges név alatt jelent meg).

Az első években szinte csak science fiction elbeszéléseket írt, majd miután hivatalosan is főállású író lett, elkezdett a scifik mellett krimi történeteket is írni, sőt egy idő után inkább krimiket írt, mint scifiket. Az első krimi novellája, a The Diamond volt, a Famous Detective Stories 1956. júniusi számában. Az Ellery Queen's Mystery Magazine 1957. februári száma közölt tőle először novellát, nem sokára rá bemutatkozott az Alfred Hitchcock's Mystery Magazine 1959. decemberi számában is (mindkettő borítóját lásd fentebb).

Életében csak két könyv jelent meg összegyűjtött novelláival: Three Porges Parodies and a Pastiche (1988) és a The Mirror and Other Strange Reflections (2002), de halála után Richard Simms még további kilenc gyűjteményes kötetet kiadott (közte sok asztalfiókban maradt novellával együtt).

Novelláinak többsége független történet volt, de volt több sorozata ill. sorozatkaraktere is. 1963-ban írt három Dr. Corman főhősű scifi novellát, de scifin belül a legemlékezetesebb sorozata a De Ruyter zászlós. Ebből hét történet jelent meg 1964 és 68 között. A történetek egy bolygók közt tévelygő kutató űrhajóról szól, melynek háromfős legénysége: Morse kapitány, Burton hadnagy és De Ruyter zászlós. Egyébként Porges megírta egyfajta lezáró novelláját is sorozatnak Brain Slug címmel, de az akkori scifi magazinok visszautasították a kéziratát, pedig a szerző szerint ez volt a sorozat legsikerültebb novellája. A történet csak halála után, 2008-ban jelent meg az egyik gyűjteményes kötetben. 1996-ban írt pár novellát, aminek a fejcíme a Galaxis különleges növényei volt.

Ezeken kívül már csak detektívősei voltak, mint Dr. Joel Hoffman, Ulysses Price Middlebie, Mr. Celery Green, Cyriack Skinner Grey, Julian Morse Trowbridge, Stately Homes vagy David Selby.

Dr. Joel Hoffman egy zseniális bűnügyi patológus, hat novellában tűnt fel 1959 és 63 közt. Ezek tkp. ún. lehetetlen bűnesetek, melyeken érződik John Dickson Carr hatása. Dr. Hoffman megold több bezárt szoba rejtélyt. 1965 és 75 között 12 novellát írt, melynek főhőse egy tipikus armchair-detektív: Dr. Cyriack Skinner Grey, egy nyugalmazott tudós, aki tolószékbe kényszerült. Az ő esetei is mind bezárt szoba rejtélyek, lehetetlen bűnesetek és az eltűnt gyilkoló eszközök/tárgyak tudományos felfedései. Az elrejtett tárgy-történetek már feltűntek néhány Anna Katherine Green történetben is, de ezen elbeszélések favoritjai - mondja Grost - Ellery Queen és Stuart Palmer voltak. 1962 és 64 között hét olyan novellája jelent meg, aminek főhőse Ulysses Price Middlebie, egy volt történelem és filozófia professzor, aki a visszavonulása után a rendőrség bűnügyi tanácsadója lett. A Stately Homes és segítője Sherman Horn eseteiből 9-et írt, s ezek tipikus sherlockiánus novellák (azaz a két szereplő Sherlock Holmes és Watson doktor párjai).

De nem véletlenül szerepeltek krimi (és scifi) novelláiban főhősként kutatók és tudósok: Arthur Porges maga is rendkívül tudományszerető, kifinomult, választékos ember volt. Michael H. Kean az egyik Porges-kötethez írt előszavában Arthur Porgest, mint „magas, sovány, tudós viselkedésű embernek” írta le. Írt tudományos cikkeket is, sőt, kiadott egy verseskötetet. Nagy pártolója volt a klasszikus zenének, ami több történetében is szerepet kapott.

A független scifi novellái közt vannak nagyon híresek, mint a The Rats, The Fly, The Ruum, $1.98, The Devil and Simon Flagg, The Rescuer, Problem Child vagy a The Fanatic, melyek később többször bekerültek különböző válogatáskötetekbe is. Szerencsére ezekből több megjelent magyarul is.

A krimi történeteiben leginkább Doyle, Saki és Carr hatása érződik, de rengeteg új, s képtelenebb ötletekkel megfűszerezve. Ezek közt is vannak értékesebb novellái: The Fanatical Ford, No Killer Has Wings, Another Adventure of Stately Homes, The Drum Major, Coffee Break, Bank Night vagy a Puddle (s ezekből is van, ami magyarul megjelent). Mike Grost szerint Arthur Porges a harmadik legtermékenyebb ún. „lehetetlen krimi történet” szerző volt, mert 45 ilyen elbeszélést írt (csak Edward D. Hoch és J. D. Carr előzte meg őt, mindegyikük egyenként száz feletti ún. whodunit történetet írtak).

* * *

Arthur Porgesnek 18 novelláját találtam magyarra fordítva, de a népszerű scifi novelláiból néhányat kétszer is lefordítottak:

1a. Simon Flegg és az ördög, Diákévek (fnz), 1969/5. sz., ford. Ecser János [The Devil and Simon Flagg, F&SF, Aug 1954]
1b. Simon Flagg és az ördög, Univerzum, 1984/6. sz.

2a. Egy dollár kilencvennyolc, Oberon Könyvek (fnz), 6. sz., (1988) ford. Koch György [$1.98, F&SF, May 1954]
2b. 1 dollár 98 cent, Rakéta Regényújság, 1994/47. sz., ford. Takács Márta

3a. A légy, Galaktika 14. sz. (1975), ford. Fazekas László (²Tett, 37. sz. [1986/1], ³X Magazin, 1997/5. sz., Hét, 1984/11. sz.) [The Fly, F&SF, Sep 1952]
3b. A jelzés, Igaz Szó [Rom], 1987/1. sz., ford. Madaras István

4. A megmentő, Androméda (fnz), 1977/3. sz., ford. Tóth Katalin [The Rescuer, Analog, Jul 1962]

5a. Ruum, Univerzum, 1960/9. sz. [The Ruum, F&SF, Oct 1953]
5b. A Ruum, Androméda (fnz), 1977/2. sz. ford. Fülöp Győző

6. A megszállott Ford, A tigris napja, 1997, ford. Vallasek Márta [The Fanatical Ford, AHMM, Apr 1960]

7. Telitalálat, Hajmeresztő novellák,1989, ford. Dobos Éva [Perfect Pitcher, AHMM Sep 1961]

8. Ezek a százszorszépek elmondták, Hajmeresztő novellák,1989, ford. Dobos Éva [These Daisies Told, AHMM, Dec 1962] [Ulysses Price Middlebie]

9. A nemlétező íj, Rakéta Regényújság, 1988/15. sz. ford. Fehér Katalin [The Missing Bow, AHMM, Nov 1963] [Ulysses Price Middlebie]

10. Molyok szerelme lett a végzete, Rakéta Regényújság, 1989/8. sz. ford. Falvay Dóra [The Beloved Object, (ss) AHMM, Jun 1986]

11. A tudós bébi, Tükör, 1971/27. sz. [Janie Zeroes In, (ss) AHMM, Jun 1966]

12. A darázscsípés, Magyar Szó [Jug], 1966. máj. 31-jún. 2. (3 részben). [Stung, (ss) AHMM, Apr 1965]

13. Különös gyilkosság, 7 Nap [Jug], 1968/2. sz. [No Killer Has Wings, (ss) AHMM, Jan 1961] [Dr. Joel Hoffman]

14. A zsaroló végzete, Új Szó - Vasárnap [Szlov], 1993/25. sz. [A Change for the Better, (ss) AHMM, Dec 1963]

15. Az áruló szem, Természet és Társadalom [Szlov], 1968/6. sz.

16. A bérgyilkos, Természet és Társadalom [Szlov], 1971/4. sz.

17. A tanti halála, A Hét [Izr], 1962/29. sz. [A Slight Miscalculation, (ss) AHMM, Dec 1961]

18. Ez az átkozott 5. paragrafus, A Hét Tükre [Izr], 1975/51. sz. [Blood Will Tell, (ss) AHMM, Feb 1964] [Ulysses Price Middlebie]

Összesen tehát 22 novellafordítás van tőle, de 4 novellát kétszer is lefordítottak. A 22 fordításból 8 határontúli magyar lapokban jelent meg. Sorozatkaraktereiből csak kettőtől van novella, meglepő módon Ulysses Price Middlebie-novella 3 is akad köztük. A legkorábbi Porges-novellát a magyarországi Univerzum havilap közölte 1960-ban. A szabadkai 7 Napnak sikerült a szerző nevét Art Porsege-re elírni (valószínűleg cirill betűs szerbről fordították). A megmentő c. novellát az Andromeda nevű időszaki sf-fanzin közölte 1977-ben. Volt egy állandó rovatuk: „Kozmikus szemétkosár”, ebben adták le, mivel a szerkesztőségük szerint, „elrettentésül” közölték. És mint azt megjegyzik a novella végén, ez novella jól példázza a „műfaj sekélyes megnyilvánulásait, az agyonideologizált időutazást, a vallás szerepét, stb.”. Amúgy megáll az ember esze, mert ez egy scifi lap volt (!), Porgesnek éppen ezt a novelláját sokan jelentősnek tartják. Richard Simms a novellát „döbbenetes darabnak” írja, mely érinti az időutazás és a múlt megváltoztatásnak lehetőségét. Az időgépet végül leromboltak, mert valaki vissza akart menni 2000 évvel korábbra, hogy géppisztolyával megmentse Jézust a keresztre feszítéstől. Igazából „vallási scifit” sem érdemes emlegetni, hiszen csupán egy nagyon jó ötlet volt Porges részéről. A magyarra fordított kriminovelláinak döntő része az Alfred Hitchcock's Mystery Magazine-ból (AHMM) származik.

Egyébként Arthur bátyjától, Irwin Porgestől is található magyarra fordítva két bűnügyi novella:

1. Magunkra maradtunk, Ország-Világ, 1990/14. sz. ford. Pataki Zsuzsa

2. Senki se játszik vele, Rakéta Regényújság, 1991/32. sz. ford. Villányi György [Nobody to Play With, (ss) AHMM, Jul 1968]