Kaland

Részlet az e-könyvből: "Az utolsó pillanatban rántotta el valaki. Fiatal, feltűnően fehérbőrű, világosszőke lány volt. India sok feketehajú, olajbarnabőrű nője után szinte valószínűtlenül hatott ez az ezüstös fehérség. – Miért nem vigyáz? – kérdezte szinte szemrehányóan a lány. Steve Broock zavart mosollyal köszönte meg a lány kedvességét. – Katonatiszt vagyok, aki egyenesen India dzsungeléből csöppent ide a londoni forgatagba. Úgy látszik, a civilizáció nagyobb veszedelmet jelent az ember számára, mint a vadon. Ott napokig bolyongtam vezető nélkül és íme, London szívében az ön segítsége nélkül letaposott volna egy megvadult autó. A leány mosolygott és tovább akart menni. De Broock gyengéden megfogta kezét. – Nem volna hajlandó tovább is vigyázni rám? A lány elpirult. – Ne haragudjon! – mentegetődzött Broock. – Olyan régóta nélkülözök minden kedvességet, női gyengédséget. Ha már megmentette az életemet, vigyen abba egy kis szépséget is. Steve Broock kapitány vagyok… – Sajnálom, kapitány úr… én éppen most jövök a hivatalomból. Fáradt vagyok. Ilyenkor haza szoktam menni. – Tegyen kivételt a kedvemért. Bemegyünk egy bárba és megiszunk egy csésze teát. Vagy szívesebben jönne moziba? A lány elnevette magát. – Kapitány úr, ez nem lovasroham, ahol ilyen gyorsan intézik el a dolgokat. Londonban még mindig bizonyos társaságbeli feltételei vannak egy lány és egy férfi ismeretségének… – Méltányolja kényszerhelyzetemet. Ha most nem használom ki az alkalmat, talán soha többé nem fogom látni! – Édesanyám vár otthon. Nyugtalan lesz, ha nem jövök. Mindig pontosan érkezem haza. – Telefonáljon neki! – Nem! De tudja mit? Holnap találkozhatunk. – Remek! Nézzük meg együtt a Colosseum új revüjét. A hallban várnám háromnegyed nyolckor…" További információk

Részlet az e-könyvből: "A király tűnődött még egy darabig, hogy aláírja-e az okmányt, vagy nem. Végül hirtelen elhatározással döntött: nem írta alá. Ehelyett felállt az asztal mellől, két tétova lépést tett, népére gondolt, és borongósan felsóhajtott. Ez a nagy uralkodók sajátsága. Ha a népükre gondolnak, borongósan felsóhajtanak. Ezek után óvatosan körülnézett, villámgyorsan ellopott egy töltőtollat, egy fél gramofonlemezt és két kombinált port, majd panyókára vetette vállán a királyi palástot, és kilépett az ablakon. Ami viszont nem a nagy uralkodók sajátossága…" További információk

Jimmy Fobb, egy jobb sorsra érdemes angol ifjú nyer a fehér és piros selyemcukrokkal játszott amerikai párbajban, mégis vesztesnek minősíti magát, s önfeláldozó módon az idegen légiót választja a néki kijáró csodálatos, fiatal hölgy, Maud baroness helyett. Rollin őrmester, Algéria hőse egyszerűen csak Kölyöknek titulálja a titkos küldetésben a légió kötelékébe álló sir Charles Lithsire-t, családjának 12. baronettjét, aki élemedett kora ellenére büszkén vívja csatáit a Szahara enyhet adó oázisának Három Monoklis Páviánról elnevezett kocsmáiban. Charles Long története nemcsak a sivatag tikkasztó hőségének érzékletes bemutatásával, hanem vérbő humorával is méltó párja Rejtő Jenő népszerű könyveinek, s alighanem az olvasó is szívébe zárja Jimmmy Fobb légióst, akiről megtudhatja, hogy "nem egy jászol menti marha". További információk

Challenger professzor, a meglehetősen nehéz természetű, különc tudós elmélete szerint léteznie kell Amazóniában egy "Elveszett világnak", ahol terület elzártsága miatt megállt az élővilág evolúciója, s a vidéket ősi, máshol már millió évek óta kihalt lények népesítik be. Az elmélet bizonyítására útnak indul egy kicsi, ám elszánt csapat. Útjuk során azonban nem csupán a vad, ősi természet lényei jelentenek veszélyt... További információk

Részlet az e-könyvből: "Aki Curzon urat látta a hajón reggelizni (sült sonka tojással, tea, vaj, pirított zsemle), nem mondta volna róla, hogy ez az úr előző napon húszezer dollárt sikkasztott. Abban a nyugalomban, amellyel a vajat a zsemlére kente, a vaj fölé elhelyezte a sült sonkát, a felsoroltakat leharapta, és mielőtt hozzáfogott volna a rágáshoz, az egészet leöntötte két korty teával, ebben az elmélyült, gondos táplálkozásban benne volt az önmagával megelégedett nagytőkés kényelmes, bölcs, harmonikus életrendszerének egy jellegzetes mozaikja" További információk

Részlet az e-könyvből: "Valóban lépések közeledtek. Gyors, határozott, de puha lépések. Aztán egyszerre kinyílt az ajtó, és belépett valaki. Pierre eloltotta a cigarettáját és kikandikált az ágy alól. Két fehér selyemcipőt látott és karcsú, finom bokákat. Aztán egyszerre melege lett. A két, selyemharisnyás, pompás, finom vonalú lábszár ott volt a közvetlen közelben. Ha kinyújtaná a kezét, megérinthetné, megsimogathatná őket. Ez igen. Hiába na, nincs szebb, mint egy szép női láb. Illetve van. Két szép női láb. Az szebb. És ez a diszkréten lebegő parfümillat! Az ember csakugyan, megvadul. Hé, hé, kisasszonyka, eressze el azt a ruhát! Ha ez most levetkőzik, én igazán nem állok jót magamért." További információk

Hajdan Amerikában, a Vadnyugaton nem volt egyszerű sora a szegény leányoknak, hozomány híján gyakorta saját árverésükön keresték a leendő férfit, akinek feleségeként majd a legdrágábbak lesznek. Miss Annie Cleyfort azonban sem szépségben, sem hozományban nem szenved hiányt, lévén ő az arizonai "Aranykirály", a dúsgazdag bányatulajdonos lánya. Mégis mi vezethette akkor arra, hogy ő is ilyen módon fogjon férjet magának? Erre San Francisco lakói sem tudják a választ, de lehetséges volna, hogy ennyire szüksége van a pénzre? Apja ugyanis titokzatos körülmények között eltűnt... További információk

Az aranyláz most Alaszkában ütötte fel a fejét, és sokak számára halálos betegségnek bizonyul. A vadnyugat hőskorában nem csupán a szó szerint gyilkos konkurenciával kell megküzdenie az aranymosó csapatnak, hanem már az ígéret aranymezőire való eljutás is egyetlen halálos csapdának ígérkezik a kietlen prériken és vadonon keresztül az alaszkai Dawson Citybe, az aranyláz fővárosába... További információk

Részlet az e-könyvből: "Sok évvel ezelőtt Horace Holly megküldte volt nekem az Ayesha kéziratát és egyszersmind azt is jelentette, hogy ő és szeretett gyámfia, Leon Vincey, az isteni Ayesha szerelmese, Közép-Ázsiába készülnek azon reményben, hogy ott jelenik meg ismét előttük az imádott lény. Gyakran eltűnődtem azóta – ott vajon minő sors érte őket –, meghaltak-e vagy pedig Tibet valamely ősrégi kolostorában a lámák vezetése alatt a bűvészet sötét tanaiban búvárkodnak, hogy ekként az imádott Halhatatlannal ismét érintkezésbe léphessenek. És íme most, bár a legcsekélyebb előjel sem hirdette közeledtét, megjött tűnődéseimre a válasz." További információk