Szórakoztató irodalom

Részlet az e-könyvből: "Zakariás, az Angol Nemzeti Múzeum leghíresebb és legértékesebb csontváza egy kis faállványra szerelten a sarokban állt és vajas kenyeret evett. Az ilyesmi csak ritkán fordul elő csontvázaknál. Úgyszólván alig. Amíg ember az ember, addig sok mindenfélét csinál, szeret vagy szenved, udvarol vagy regényt ír, esetleg vajas kenyeret eszik. Mikor azonban meghal az ember és bizonyos idővel ezután megkezdi csontvázéletét, akkor már egészen más programra rendezkedik be. Nyugszik a csendes temetőben, ha egyszer szemét lezárta a halál és rózsa nő az ő porából, rózsa, rózsa, rózsaszál. Esetleg nem nő rózsa a porából. Az ilyesmi szerencse dolga. És esetleg nem nyugszik a csöndes temetőben, ahogy azt a költő olyan költőien megjegyezte. Hanem tanulmányi anyagot csinálnak belőle..." További információk

Cserna gróf élte a szertelen mágnások életét, míg bajba nem került egy Monte Carlo-i kaszinóban. Választhatott a halál és az idegenlégió között, bár e választását utóbb lehet már bánja. Vágyakozván a régen maga mögött hagyott magyar pusztára, megszökik a légióból, ám szerencsétlenségére elfogják, és a hírhedt "Fekete századhoz" vezénylik, ami maga a megtestesült szaharai pokol... További információk

Részlet az e-könyvből: "Úgy hírlik, hogy a szentséges Ozirisz temetkezőhelye Abyduszban van. A város és templomai mögött elterülő líbiai sivatag hegyes-dombos rejtekhelyeinek egyikében nemrégiben felfedeztek egy sírdombot. A sírban többek között találtak egy papiruszt is, amely történetünket tartalmazza. A sírhalom igen terjedelmes. A sziklába vájt üregből a koporsóterembe mély tárna vezet. Az üreg valamikor az elhunyt barátainak és rokonainak halotti imaháza volt. A tárna mélysége mintegy 20 méter. A fenekén lévő teremben csak három koporsó kapott helyet, bár sokkal több is elfért volna benne. Két koporsóban minden valószínűség szerint Amenemhatnak, a főpapnak és feleségének porhüvelye pihent, kik Harmachisnak, történetünk hősének a szülei voltak." További információk

Részlet az e-könyvből: "Az itt következő különös, de teljes egészében való történetet természetesen nem Charles X. Brentfordtól tudjuk, hanem a Palembangi Levéltárban található feljegyzésekből, amelyek C. B. B. 1936. szám alatt iktattattak s amelyeket részint kihallgatott bennszülöttek vallomásai, részint Brentford sajátkezű jegyzetei, harmadsorban pedig, Van Whool kisasszony emlékiratai alapján állított össze Voorhoff lelkész. Brentford kézírását családja, - a Smither F. Low iroda tanusága szerint - hitelesnek ismerte el. Természetesen akkor, amikor a történetet feldolgoztuk, sokszor voltunk a saját eszünkre utalva; de ez egyrészt nem is olyan megvetendő fórum; másrészt pedig kérjük a tudományos kritikát, ne essen abba a hibába, hogy a következtetést a képzelődéssel tévessze össze." További információk

Emma Bovary nyomorúságos kalandjai a tragédia szférájába emelkednek, mégpedig azért, mert egy közömbös, segítségre képtelen, vigaszt nem nyújtó világtól körülvéve, neki magának kellene a hitvány anyagból a gazdag és ritka értéket lepárolnia. És bele is fog a vállalkozásba, tudatlanul, vezető nélkül, nemes szórakozás híján, s kiszolgáltatva a tudatában kavargó természetes és mesterséges ösztönzőknek – hogy szükségszerűen csúfos kudarcot valljon vele; olyan kudarcot azonban, amely a következő fordulatban lehetővé tette, hogy Flaubert a legtalálóbban, a legtökéletesebben előadott történetet kerekítse ki belőle. A történet maga szinte banálisán egyszerű, tudatosan, akartan hétköznapi figurái egytől-egyig unalmas polgári alakok; hősnője lehetetlen hisztérika, aki regény álmait éppen nem Don Quijote-i módon valósítja meg az életben; hősei sokszor egyenesen undorító, taszító "férgek", akik a szenvtelen (impasszibilis) ábrázolásmód ellenére is hatalmasan kritikaivá teszik a művet. Flaubert azonban jóval többet adott, mint egy egyszerű, köznapi és tipikus történet nagyszerű leírását, regénybe foglalását. A Bovaryné klasszikus példa arra, hogy a regény sem egyszerű, egysíkú műalkotás: rétegei, egymást erősítő, de sokszor egymást tudatosan el is takaró rétegei, szintjei hallatlan bonyolult szerkezetet adnak a műnek, olyan formát, amely egyszerre és elválaszthatatlanul képes szinte vadromantikusan szenvedélyes, hatalmas érzelmi viharokat kiváltó hatásra és az objektív, konstatáló nyugalmú, eredeti értelemben vett epikai látásmód felkeltésére. A regény éppen többértelműsége, bonyolultsága miatt mindenkor a legkülönbözőbb olvasók kedvence volt: kezdők éppúgy örömmel kaptak rajta, mint irodalmi ínyencek. További információk

Hanns Heinz Ewers 1871-ben született Dusseldorfban. Hamar hírnevet szerzett kötetnyi szatirikus poézisével, valamint egy vándor színtársulat tagjaként nyújtott alakításaival. 1907 és 1922 között több kötetnyi rövidke történetet alkotott, valamint olyan jelentős műveket, mint "A bűvészinas", az "Alraune" (az 1920-as években megfilmesítették) és a "Vámpír". Három rövidebb misztikus-horror történetét tartalmazza a jelen kötet. Tartalom: PARADICSOMSZÓSZ JOHN HAMILTON LLEWELLYN VÉGZETE TOPHAR-MENYASSZONY További információk

"Bármily hírhedtek és érdekesek is egyébként borzalmas gonosztetteik révén azok a szerencsétlen kiváltságosak, akik bekerülnek az elmebeteg elítéltek broadmoori fegyházába, – őszintén szólva, illetlenség, hogy ne mondjuk: igazságtalanság, hogy éppen ők állítsanak pellengérre valakit, akit, akárcsak őket, az orvosszakértők véleménye és a könyörületes esküdtszék utalt ebbe a reménytelen intézetbe. Ám azért mégis gyakran ujjal mutogattak John Flackre, amint ide-oda lődörgött az udvaron, a kezeit hátra dugva, fejét a mellére lógatva. Magas, ösztövér öregember volt, akin lötyögött a szürke darócruha; sohase állt szóba senkivel és őt magát is ritkán szólították meg. – Ez Flack… a Flack. A földkerekség legagyafúrtabb banditája… Az őrült John Flack… kilencszeres rablógyilkos…" J. G. Reeder detektívnek és csinos titkárnőjének szembe kell szállnia az őrült, ám zseniális Flack bosszújával... További információk

Az érdekes hősökben s izgalmas vadnyugati kalandokban bővelkedő regény egy titokzatos völgyben játszódik le, ahol a társadalom kivetettjei, fegyházviselt emberek élik a maguk rejtelmesen különös életét. Új életre készülnek, a társadalom hasznos munkásaivá akarnak válni. A sötét indulatok örvényén a szerelem felemelő, nemes érzése vezeti át az embereket. Ez a völgy, melyben új életek születnek az elhibázott életek romjaiból – ez a Boldogok völgye. További információk

A jeruzsálemi Ben Hur, egy gazdag zsidó család fia, újra találkozik gyerekkori barátjával, a római légió parancsnokával, Messalával, aki szerint az új tanok, melyeket Krisztus hirdet, felforgathatják az egész Római birodalmat. További információk