Marie Adelaide Belloc Lowndes

(1868-1947)

Marie Adelaide Belloc Lowndes egy angol regényírónő volt, aki 1898-től rengeteget írt: regényt, novellát és újságcikkeket (írt Philip Curtin és Elizabeth Rayner álneveken is).

Az anyja angol volt, egy híres feminista, de az apja, egy francia ügyvéd. Mindkét ágon akadtak jeles ősei, rokonai, mint író, festő, természettudós. Bár Londonban született, de Franciaországban nevelkedett. 28 évesen feleségül ment Frederick Sawrey A. Lowndeshez.

Több mint hetven könyvet írt, többféle műfajban, de ami miatt foglalkozunk vele: írt detektívregényeket, lélektani thrillereket és rémtörténeteket is, hisz az összes regényének fele ide sorolható. Belloc Lowndest lenyűgözték kora híres bűnelkövetői, mint Hasfelmetsző Jack vagy Lizzie Borden. Kísértettörténeteket is írt, melyeket máig jelentősnek tartanak.

Létrehozott egy Hercules Popeau nevű idős francia detektívet. Ez a karakter a nevén túl is furcsa kapcsolatba hozható Agatha Christie leghíresebb karakterével, Hercule Poirot-tal. Nagyon sokan vontak párhuzamokat a két irodalmi alak között. Belevéve például, hogy Belloc Lowndes kiadott 1943-ban egy Popeau-történetet The Labours of Hercules címmel, ugyanakkor 1947-ben Agatha Christie is megjelentett egy The Labours of Hercules c. novelláskötet, benne Poirot-történetekkel. Az első regény, amiben Popeau feltűnt, a The lonely house volt, és 1920-ban jelent meg. Ugyanakkor Christie első Poirot-regénye, a The Mysterious Affair at Styles is szintén 1920-ban jelent meg (Popeau-történeteket egyébként 1913 és 1940 között írt).

A bűnügyi, suspense és thriller történetei a Popeau-regényeken kívül önálló történetek. Említhetjük a The Chink in the Armour (1912), The Terriford Mystery (1924), One of Those Ways (1929), Who Rides on a Tiger (1935) vagy a Before the Storm (1941) című regényeit. Írt könyvet Lizzie Bordenről is: Lizzie Borden: A Study in Conjecture, 1939 (borítóját lásd fentebb).

Belloc Lowndesről írta Hemingway: „Miss Stein kölcsön adta „Az albérlő”-t, ezt a remek regényt Hasfelmetsző Jackről, és egy másik könyvet egy Párizs környékén elkövetett gyilkosságról, ami csak Enghien-les-Bains-ben történhetett. Ezek ragyogó könyvek voltak munka utánra, a szereplő személyek elhihetők, s a cselekmény és a rémség soha sem hamis. Tökéletesek voltak arra, hogy az ember munka után olvassa őket…”

* * *

Viszont máig leghíresebb regénye, a The Lodger („A lakó”) című lélektani thriller, ami 1913-ban jelent meg. Olyan sok kiadása volt azóta, hogy számolni sem érdemes (lásd fentebb néhány kiadás borítóját). Belloc Lowndes előbb egy 15 oldalas novellát írt The Lodger címmel McClure’s Magazine 1911. januári számában, majd ezt a rövid történetet dolgozta át regénnyé.

A regény alapötletét Hasfelmetsző Jack 1888-as gyilkosságai adták. A regény maga is baljóslatúan indul: a ködös Londonban, éjszaka egy őrült gyilkos garázdálkodik, aki fiatal nőket öl meg. Magát a Bosszúállónak nevezi. Egy idős házaspár, Mr. Bunting és felesége egy csendes kis magánpanziót kénytelenek szükségből működetni a Marylebone Road-on. Éjszaka egy különös idegen, Mr. Sleuth kopogtat a panzió ajtaján és szobát kér, ráadásul előre fizet. Az öregúr az újságokból naponta nyomon követi a sorozatgyilkos rémtetteit. A feleségével egyre nagyobb rémülettel konstatálják, hogy a titokzatos új lakójuk, éppen azon időpontokban volt távol, mikor a gyilkosságok is történtek…

A The Lodger-t elárasztották a kritikusok és az olvasók is dicséreteikkel (s végül a filmesek is felkapták): Sinclair Lewis Nobel-díjas amerikai író a négy alapvető bűnügyi regény egyikének éppen a The Lodgert nevezte (a másik három: Dickens, Dorothy Sayer és Anthony Berkeley egy-egy munkája). „Az egyik legjobb suspense regény, amit valaha írtak.” – lelkendezett a The New York Times.

Eddig hatszor vitték filmre a The Lodgert! Alfred Hitchcock 1927-ben készített belőle egy némafilmet: The Lodger: A Story of the London Fog címmel. A welszi Ivor Novellóval a főszerepben. Majd 1932-ben újra leforgatták Hitchcock némafilmjét, szintén Novellóval, de ez már hangosfilm volt. 1944-ben is készült egy mozifilm, amiben a lakót Laird Cregar alakította. 1953-ban Man in the Attic címmel vitték újból filmvászonra a rendszeresen ellenszenves alakokat játszó Jack Palance-val a főszerepben. 1965-ben az Armchair Mystery Theatre c. tv-sorozat egyik epizódja is a The Lodgerből készült. Az utolsó feldolgozása 2009-es és nálunk is forgalmazták A titokzatos lakó címmel, Siman Bakerrel a főszerepben.

Sajnos, ez a regénye nem jelent meg magyarul, legalábbis eddig nem találtam. Pedig a Pesti Napló 1914. jan. 16.-i száma részletes beszámolót közölt az akkor csak egy évvel korábban megjelent, nagy sikerű regényről. A cikk "A szobaur" címmel adja az angol regény magyar címét. Lásd jobbra cikket.

* * *

 Akik szeretnek listákat összeállítani úgy, hogy otthon a székben ülve nyomogatják bőszen a billentyűket, azok sokra nem mennek Belloc Lowndes magyarul is megtalálható írásaival. Az OSZK online katalógusában nem található, hisz könyve egy sem lett kiadva nálunk. Helyzete hasonló a kémregényíró Eric Ambleréhez: csak az újságokban jelent meg, és az sem sok.

Belloc Lowndestől eddig mindössze két regényt találtam:

1. A mézeshetek vége, Budapesti Hirlap, 1916. nov. 2-től 1917. febr. 10-ig (79 részben) [The End of Her Honeymoon, New York: Scribner's, 1913]

2. Kaland a tengerparton, Élet, 1939/27-48. sz. ford. Lendvai Károly (22 részben) [Vanderlyn's Adventure, New York, 1931]

Carl E. Rollyson által szerkesztett Critical Survey of Mystery and Detective Fiction (1988) c. 5 kötetes alapmű közel négyszáz írót ismertet, közte Belloc Lowndest is. Charlene E. Suscavage írt róla egy tanulmányt a könyvben. A végén felsorolja az írónő rejtély és a detektív fikció témakörébe tartozó könyveit és a mind a két magyarul megjelentet ide sorolja, úgyhogy még ezzel szerencsénk is van (a két regény angol borítóját lásd fentebb).

A Budapesti Hirlap korabeli ajánlója így szólt A mézeshetek végé-hez: „A holnapi napon új regény közlését kezdjük., ezzel a címmel: A mézeshetek vége. A regény írónője, Mrs. Bellox Lowndes – a kinek kitűnő neve van az angol nyelv birodalmában — egy fiatal házaspár mézesheteit ecseteli, a melyek szerencsétlen véget érnek. Rendkívül érdekes a regényben a jellemek s az események fejlődése, s közben a szerző leírja az orosz cár párisi látogatását, sőt ezt az eseményt is belekapcsolja a regény cselekményébe, sőt a bonyodalmat is a fiatal házaspár életében ez a cári látogatás idézi elő. A mindvégig érdekfeszítő regényt ajánljuk olvasóink figyelmébe.” Ebből a regényéből 1953-ban készült a Studio One c. tv-sorozat egyik epizódja.

Az Élet egy háború előtti hetilap volt. Kaland a tengerparton főhőse John Vanderlyn, aki Monte Carlóba utazik. A Vanderlyn's Adventure már 1930-ban megjelent újságban sorozatban, de könyvformában csak 1931-ben. Egyébként  később The House by the Sea cím alatt is megjelentették.

* * *

Belloc Lowndes novellából szintén kevés található magyarul:

1. Az utolsó kaland, Az izgalom mesterei, 1944, ford. Bálint Lajos (²Rakéta Regényújság, 1975/5. sz. ³Az izgalom mesterei, Sensus, 2002) [Her Last Adventure, (nv) 1924]

2. Ítélethirdetés, Ünnep, 1941/13. sz. ford. Berend Miklósné [The Decree Made Absolute, (ss) McClure's Jun 1908]

3. Az igazi ok, Új Idők, 1925/35. sz.

Miután az 1924-re datált Her Last Adventure c. hosszabb novellája bekerült Dorothy L. Sayers szerkesztette Omnibus of crime c. vaskos válogatásba (1929), ez nagyban hozzájárult magyar megjelenéséhez. Ugyanis 1944-ben ezt használta Bálint Lajos Az izgalom mesterei c. 603 oldalas válogatáskötetéhez. Bár ez is vaskos kötet lett, de az angol eredeti novelláskötetnek így is csak a felét fordította le! Szerencsére megjelent benne Az utolsó kaland, amit Belloc Lowndes jelentősebb novellái közt sorolnak. A Suspense című amerikai tv-sorozat egy 1952-es epizódja a Her Last Adventure alapján készült. A novellában Eva Bude vasúti fülkéjébe száll be egy jóképű fiatalember, James Malton és mellé telepszik. A filmben a jómódú, középkorú özvegyet, Evát, Arlene Francis és Jamest, Lloyd Bridges játszotta.