L. T. Meade
(1844-1914)

  L. T. Meade

L. T. Meade Elizabeth Thomasina Meade Smith ír/brit írónő irodalmi álneve volt. Az írországi Brandonban született. Felnőttként Londonba költözött, ahol Alfred Toulmin Smith felesége lett 1879-ben. Termékeny szerző volt: 17 éves korától írt és több mint 300 kiadott könyv maradt utána.

Természetesen nem nevezhetjük még „krimi” szerzőnek, ráadásul döntően lányregényeket írt (jóval több mint százat), de akadtak munkái közt történelmi, romantikus, ifjúsági, vallási regények is. Meade leghíresebb regénye, az 1886-ban megjelent: A World of Girls. Meade feminista volt, a Pioneer Club tagja.

Ugyanolyan „kiránduló” ő is a rejtély-irodalom területére a romantikus tájakról, mint Dorothy L. Sayers, vagy korunkban Iris Johansen, Nora Roberts és Tess Gerritsen. Meade már, mint jó tollú, olvasmányos szerző vágott bele a detektívirodalomba. És ebben a műfajban is képes volt érdekfeszítően írni. Számos rejtélyes, kalandos történetet és detektívhistóriát írt. Ezeket a nagyobb részt társszerzőkkel alkotta. Dr. Clifford Halifax-szal hat könyvet írtak, Sir Robert Kennaway Douglassal csak egyet. Robert Eustace-val viszont roppant gyümölcsöző volt az összeműködésük, ami 11 kötetet eredményezett. Ezekben van több híres regény és nagyon sok novella.

Robert Eustace (igazi neve: Eustace Robert Barton, 1854-1943) egy angol orvos volt, aki főként detektívtörténeteket írt. Saját munkája kevés van, főként Meade-vel működött együtt, de olyan szerzőkkel is, mint Edgar Jepson vagy Dorothy L. Sayers. Eustace biztosította általában a történetekben a tudományos hátteret, a kriminalisztika orvosi oldalát. Meade és Eustace számos történetet írt kora legjobb nevű magazinjaiba, mint a The Strand, Cassell’s Family Magazine vagy a The Windsor Magazine. Még a regényeik is általában előbb magazinokban mentek sorozatban, s csak azután jelentek meg könyv alakban. Roppant gyümölcsöző kapcsolatukból a detektívirodalom története szempontjából is jelentős mérföldkövek keletkeztek (pedig mindössze 6-7 évig dolgoztak együtt!).

A World of GirlsA Master of MysteriesThe Gold Star LineThe Brotherhood of the Seven KingsThe Sorceress of the Strand

Meade történetei többször is csapongtak fantasztikus és misztikus részletek felé. Korábbi társszerzőjével, Clifford Halifax-szal (aki szintén orvos volt: Edgar Beaumont, 1860-1921) írták a Stories from the Diary of a Doctor c. regényüket (1893-95 között sorozatban a The Strand magazinban). Egy olyan orvosról szól, aki pszichotróp drogokat használ és fantasztikus műtéteket végez. A The Strand Magazine-ban futott egy sorozatuk 1896/97-ben Halifax-szal The Adventures of a Man of Science cím alatt, melynek hőse Paul Gilchrist, aki egy tudományos detektív.

Dorothy L. Sayers azt írta, a tudományos detektívmunka virágzásának kezdete Meade és Halifax Stories from the Diary of a Doctor (1894) c. regénye volt. Meade 1897-ig működött együtt Halifaxszal, majd 1897-től Eustace-val folytatta a már bejáratott utat. Michael Grost az Eustace-val írt A Master of Mysteriest, majd több közös művüket, mint a The Sorceress of the Strandot, a tudományos detektívfikció történetei közt említi. A Master of Mysteries hat történetet tartalmaz John Bell-lel, aki afféle szellemvadász. Bell tudományos eszközökkel leplezi le a természetfelettinek beállított csalásokat. A John Bell-novellák egyben „lehetetlen bűncselekmények” is, mely egy külön ág a bűnügyi irodalomban, akárcsak a „tudományos detektívek” vagy „bezárt szoba rejtélyek”..

L. T. Meade az első ismert író – jegyzi meg Grost –, aki nagy számban talált ki olyan történeteket, amelyeknek megoldásai alapvetően a technológián és a tudományon alapultak.” L. T. Meade és Robert Eustace elbeszélései a titokzatos cselekmény mellett gyakran tartalmaznak briliáns melodrámát, gazdag vizuális részletekkel, baljós karakterekkel, szokatlan helyzetekkel. Meade és Eustace együtt alkották meg két híres női gonosztevő figuráját: Madame Sara a The Sorceress of the Strand c. regényben és Madame Koluchy a The Brotherhood of the Seven Kings c. regényben (minkét regény megjelent magyarul).

A The Brotherhood of the Seven Kings alapötlete, hogy létezik a középkor óta Londonban „hét király”-nak nevezett titkos társulat. A regény főhőse és narrátora, Norman Head fiatalemberként találkozott először Madame Koluchy-val Nápolyban. Madame Koluchy szép nő, a londoni társaság kedvence, nem csak zseniális orvos, hanem mesteri női bűnöző is. A regény elején, mint életeket mentő orvosként bukkan fel, de ez számára csupán egy álarc:
Négy álarcos férfi állt körülöttem. Nem lehetett kétség, a „szövetség“ hatalmába kerültem.
Elszörnyedve feküdtem ott, midőn még egy álarcos alak lépett be. A vér megfagyott ereimben, mert megismertem azokat a kegyetlen, bűvös, ragyogó szemeket. Koluchy asszony szeme volt és az ő hangja hallatszott az álarc alól. Ugyan e szavakat hallottam tőle valamikor Nápolyban.
– Csak egy büntetés érheti a „szövetség“ árulóját: a halál!” (A „hét király” szövetsége).

The Sorceress of the Strand a The Strandban jelent meg sorozatban eredetileg, de később könyvként is. Meade és EustaceThe Sorceress of the Strand (Strand) a detektív műfajban leginkább novellistaként csillogtak. A The Sorceress of the Strand sem igazán regény, hanem hat rövidebb történet, melyek szereplői ugyanazok, és bizonyos mértékig kapcsolódnak is egymáshoz. A történetek narrátora Dixon Druce, akinek jó barátja Eric Vandeleur, rendőrségi halottkém. Madame Sara hasonlóan veszedelmes nőstény szörny, mint Madame Koluchy, aki azt állítja magáról, halhatatlan. Van egy illatszer-kereskedése a Strandon (London egyik utcájában), de szakértője a mérgeknek és álruháknak is, valamint egy arab szolga kíséri. Meg tudja fiatalítani/szépíteni a pácienseit, sőt különös fogakat tud nekik varázsolni. Kevert vérű: apja olasz, az anyja pedig egy indián nő volt. Képes hatalmába keríteni embereket: „Különös varázs volt Sára asszonyban, előkelő vonásaihoz, szinte vakító arcszín járult, vonásai előkelőek, szemei fényesek, tekintete átható, mégis gyermekies, ártatlan nyíltsággal nézett az emberre. Ruhája egyszerű volt, az ember azt hitte volna fiatal, üde, természetes modorú leányka áll előtte.” (A londoni boszorkány).

Eustace-val volt egy sorozatuk 1898/99-ben The Windsor Magazine-ban, Stories of the Gold Star Line címmel. Ez megjelent The Gold Star Line címmel könyvformában is (London, 1899). Hat kalandos történetet írtak George Conway hajópénztárossal (ezek nagy része megjelent magyarul). Conway előbb a „Morning Star” (Hajnalcsillag), majd „North Star” (Észak csillaga) hajókon szolgált.

*

A „hét király” szövetsége kA londoni boszorkány kPiros rózsa – fehér rózsa k

Magyarul Meade-nek három regénye van, s azokból kettőt Eustace-vel írt.

1. A „hét király” szövetsége, Pesti Hirlap, 1899. július 8-tól napi folytatásokban. [(társszerző: Robert Eustace) The Brotherhood of the Seven Kings, The Strand Magazine, Jan, Feb, Mar, Apr, May, Jun, Jul, Aug, Sep, Oct 1898]

2. A londoni boszorkány, Tolnai Világlapja, 1904/1-41. sz. (40 részben) [(társszerző: Robert Eustace) The Sorceress of the Strand, (n.) The Strand Magazine, Oct, Nov, Dec 1902, Jan, Feb, Mar 1903]

3. Piros rózsa fehér rózsa, Pesti Hirlap, 1938. november 6-tól napi folytatásokban, ford. Waldberg Vera (romantikus regény!)

Számunkra csak az első két regény a lényeges (a harmadik teljesen érdektelen). Igaz kevés regény van Meade-tól, de éppen ez a kettő talán a leghíresebb (bár egyik lap sem közölte a fordító nevét)! A Tolnai Világlapja ráadásul a The Strandból fordította a regényt és átvette az angol magazinból Gordon Browne illusztrációit. Meglepő egyébként, hogy a korabeli magyar újságkiadás milyen gyorsan reagált a két kalandos detektívtörténetre, mindössze egy jó félévvel az angol megjelenés után már elkezdték azokat közölni!

*

Ijesztő szemek kAz arany kígyóAz arany kígyó1 k

Meade novelláiból hetet találtam magyarul, s abból hatot Eustace-vel közösen írt (az angol megjelenések sorrendjében):

1. Az arany kígyó, Az arany kígyó, Tolnai, 1926 [(társszerző: Robert Eustace) The Jewelled Cobra, (ss) The Windsor Magazine, Dec 1898] (George Conway 1)

2. A térkép, Az arany kígyó, Tolnai, 1926 [(társszerző: Robert Eustace) The Rice-Paper Chart, (ss) The Windsor Magazine, Feb 1899] (George Conway 3)

3. A halál torkában, A halál torkában, Tolnai, 1926 [(társszerző: Robert Eustace) In the Jaw of the Dog, (ss) The Windsor Magazine, Mar 1899] (George Conway 4)

4. A sárga lobogó, Az arany kígyó, Tolnai, 1926 [(társszerző: Robert Eustace) The Yellow Flag, (ss) The Windsor Magazine, Apr 1899] (George Conway 5)

5. A szent áldozati szaru, A halál torkában, Tolnai, 1926 [(társszerző: Robert Eustace) The Sacred Chank, (ss) The Windsor Magazine, May 1899] (George Conway 6)

6. Arc a holdfényben, Az izgalom mesterei, Körmendy, 1944. (2Válogatott gyilkosságok, Arión, 2004) ford. Bálint Lajos [(társszerző: Robert Eustace) The Face in the Dark, (ss) The London Magazine, Jul 1903]

7. Ijesztő szemek, Tolnai Világlapja, 1904/34-35. sz. ford. Serleghy D. (2 részben) [Eyes of Terror, (ss) The Strand, Dec 1903]

 Arc a holdfényben kA halál torkábanA halál torkában1 k

Tolnai Regénytára sorozatban 1926-ban két zsebkönyvméretű kiadvány is megjelent L. T. Meade nevével (mindegyik 127 oldalas). Egyik sem közli a fordító nevét, sem azt, hogy a bennük levő történetek társzerzője Robert Eustace. A két könyvecske: Az arany kígyó (Az arany kígyó, A térkép, A sárga lobogó) és A halál torkában (A halál torkában, A szent áldozati szaru). Érthetetlen azonban, hogy a Tolnai a hat George Conway-történetből kihagyott egyet, időrendileg a másodikat (The Cypher with the Human Key, (ss) The Windsor Magazine, Jan 1899).