Peter Cheyney

(1896-1951)

Peter Cheyney

Peter Cheyney egy kiváló angol bűnügyi szerző volt, aki leginkább amerikai stílusú hardboiled-regényeket és novellákat írt. Mára kicsit elfeledték, de életében a népszerűsége olyan nagy volt, hogy minden regénye millió feletti példányszámokban kelt el. 1936-tól haláláig mintegy 35 regényt és 150 novellát adott ki.

Reginald Southouse Cheyney néven született 1896-ban Londonban. Élete folyamán háromszor nősült, de egyik házasságából sem született gyereke. Első novelláját, aminek a Tomorow címet adta, 14 évesen írta és sikerült neki el is adnia. A fiatal Petert szinte minden érdekelte, előbb jogász akart lenni, majd költő, aztán színész… 16 évesen egy orfeumnak zenés játékot írt. Az első világháborúban katonaként szolgált és meg is sebesült. Ebben az időben verseket írt, amiből két kötet meg is jelent.

Miután leszerelt a hadseregből, leginkább a bűnözők világa és a rendőri munkák kezdték érdekelni. Erről több tanulmányt is írt. A húszas évek első felében színdarabokat is írt. 1928-ban már lapszerkesztő, de továbbra is érdekli London sötét oldala, a bűnözés, ami alapja több cikkének és novellájának. De egyre jobban kezdi érdekelni az amerikai gengsztervilág. Lenyűgözik a harmincas évek elejétől egyre-másra megjelenő hardboiled krimiket író szerzők, különösen Dashiell Hammett 1930-ban megjelent The Maltese Falcon (A máltai sólyom) c. regénye.

Közben Cheyney 1931-ben csatlakozott Sir Oswald Mosley szélsőjobboldali pártjához, a BUF-hoz. Egy csapatot irányított, akiknek az volt a feladata, hogy megakadályozzák a rendbontásokat a párt rendezvényein. Hozzátartozik a képhez, hogy Peter Cheyney egy 188 cm magas, izmos testalkatú férfi volt, kiváló vívó, bokszoló és cselgáncsozó, akinek a fellépése is olyan volt, ami lehiggasztotta a rendzavarókat.

Cheyney következő dobása az volt, hogy saját nyomozóirodát nyitott Londonban, de továbbra is inkább a bűnözés lelki okai érdekelték, nem annyira módszerek és bűnöző elfogása.

Érdekes momentum, hogy ami más íróknál "fekete pont" lett volna, azzal Cheyney esetében gyakorlatilag nem foglalkoztak a szocialista Magyarországon (ti. hogy Cheyney egy ideig tagja volt az angol fasiszta pártnak). "Valósággal megújította a műfajt feszült légkörű, meglepő fordulatokban bővelkedő, az argot-t irodalmian alkalmazó regényeivel." - így méltatta Tóthfalusi István a Világirodalmi lexikon 2. kötetében (1972) a róla szóló szócikkben. Ugyanezen lexikon detektívtörténet c. szócikkében Végh György is hasonlóan dícsérgette: "1936: Az év detektív-hőse P. Cheyney Lemmy Cautionja: A közveszélyes ember. Cheyney filmvágásokkal, belső monológokkal dolgozik, Lemmy Cautionja, e whiskyt vedelő, tündérien fecsegő figura elbűvölő alak. Cheyney vezette be a detektívregényekbe a hollywoodi vampokat, a filmcsillagokat, ő egyben az új pikareszkregényszerű detektívtörténetek megalkotója is, és így írásai már a detektívregény és az „igazi” regény között vannak."

 

Peter Cheyney: This Man Is DangerousPeter Cheyney: Közveszélyes emberPeter Cheyney: Poison IvyPeter Cheyney: Aranyrablás az óceánonPeter Cheyney: Mire képes egy nő
A hamis kötvények - Peter CheyneyA kék sárkány - Peter CheyneyTitkos hadigázAranyrablás az óceánon

Mindezek az állomások és írások vezettek el Cheyney életének mérföldkövéhez, mikor megjelent 1936-ban az első bűnügyi regénye, This Man is Dangerous címmel. A regény főhőse egy Lemmy Caution nevű könyörtelen gépfegyveres FBI ügynök. Volt más sorozathőse is Cheyneynek, de egyik népszerűsége sem érte el Lemmy Cautiont. Persze nem éppen makulátlan hős, viszont népszerű, aki igyekszik is rászolgálni vészjósló nevére:

– Te jó isten, maga Lemmy Caution?! – suttogja. – Már hallottam magáról!
– Tényleg? – kérdezek vissza –, és mit mondtak rólam, kislány?
– Hogy maga a legvagányabb gengszter, aki valaha is zsarut ölt.
– Nagyjából így is van – mondom. – Én a maga helyében, kisanyám, mélyen hallgatnék arról, hogy itt látott a hajón, mert különben – csak, hogy ne csalódjon bennem –, magát is kinyírom.
” (részlet az Ez az ember veszélyesből, Fenyő Imre fordítása)

Persze, hozzátartozik a történethez, hogy Caution titkos küldetést teljesít, mikor veszedelmes gengszternek adja ki magát, mert csak így tud beépülni Siegella olasz maffiózó bandájába. Közben ügyel egy gazdag lányra, Mirandára, nehogy elrabolják…

1936 és 1945 között 11 olyan regényt írt, aminek ez az FBI ügynök volt a főhőse. This Man Is Dangeroust a Poison Ivy követte, amit előbb a Detective Weekly 1937 áprilisi számában kezdtek el előbb sorozatban közölni, majd még ugyanebben az évben könyvformájában is megjelent. A 11 regény mellett 17 Caution-novellát is írt, melyek rendszerint előbb újságokban, magazinokban jelentek meg, majd összegyűjtve valamelyik válogatáskötetében is ki lettek adva. Ezekben az években Cheyney könyveinek népszerűsége az egekbe szökik, de nemcsak az angolszász világban, hiszen a Nova kiadó 1940-ben egyszerre több Cheyney könyvet is kiad magyarul. Howard Spring a sikeres író és zsurnalista az Evening Standard-ban így lelkendezett róla: „Ha kitennének egy elhagyott szigetre egy könyvtárral, amely kizárólag detektív-regényekből állna, homokvárakat építenék és kókuszdiókat számolnék, hacsak nem lenne köztük Lemmy Caution könyv… Mr. Cheyney elbeszéléseinek sebessége figyelemreméltó. Párbeszédei pattogók, és csak azt szeretném tudni, mit szólnak hozzá a detektívregény bolondok, ha énrám így hat?

Eddie Constantine as Lemmy CautionJean-Luc Goddard Alphaville filmPeter Cheyney: Mister Caution - Mister Callaghan

A franciák, akik a 2. világháború után szinte beleszerelmesedtek az olyan angolszász hardboiled és thriller szerzőkbe, mint Chandler, Chase, Hammett, Woolrich vagy Cheyney, vitték először is filmre ezeket. Lemmy Caution 1953-ban jelent meg először a filmvásznon, és Eddie Constantine játszotta az ügynököt a La môme vert de gris c. francia filmben, ami Poison Ivy feldolgozása volt. De ezt még további hét Caution-film követte. Az utolsó az 1965-ös Alphaville volt, amit Jean-Luc Godard rendezett. Mind a nyolc Caution-film főszereplője Eddie Constantine volt (később, még öregkorban is alakította Lemmy Cautiont néhány filmben, de azoknak már nem sok közük volt a Cheyney-féle történetekhez).

Peter Cheyney: The Urgent HangmanPeter Cheyney: Uneasy TermsMichael RennieSürget a hóher - Peter CheyneyMr. CallaganKártyabanditák - Peter Cheyney

Cheyney 1936 és 38 között megírt négy Caution-regényt, majd váratlanul 1938-ban megjelent a The Urgent Hangman c. regénye, melynek főhőse nem Caution, hanem egy bizonyos Slim Callaghan, brit magándetektív. Hét regényének és 32 novellájának volt a hőse Callaghan, sőt felbukkant a Never a Dull Moment c. regényben is (1942), melyben Lemmy Cautiont Angliába küldik, hogy kiszabadítson egy elrabolt nőt. A The Urgent Hangmant a kritikusok az egyik legjobb Cheyney-regénynek tartják. Gary Warren Niebuhr, a krimi irodalom egyik esztétája bevette a 21 legjobb magánnyomozós regény közé (A Reader's Guide to the Private Eye Novel, 1993). Egyébként az első Cheyney-regény, amit mozifilmre vittek, egy Callaghan-történet volt: Uneasy Terms (1948). Michael Rennie játszotta Slim Callaghant (lásd fentebb).

A Sürget a hóhér első fejezete (Mr. Callaghan bemutatkozik) rögtön Callaghan bemutatásával kezdődik:

  "Callaghan befordult a Chancery Lane sarkán. A hideg szél belekapaszkodott nyűtt esőköpenyébe. Szikár növésű, öt láb magas férfi volt. Karjai kissé túlhosszúak a magasságához, arca meglepő.
  Ezt az arcot kétszer is megnézte az ember. Türkiz színű szeme távol ült egymástól. Orra hosszú és vékony. Az arca is hosszú, az álla hegyes. Simára borotválkozott. Az asszonyok szerették ajka vonalát, ők tudták, miért. Arcától eltekintve, olyan volt, mint akárki Londonban. Hétköznapi, jól ápolt ruhát viselt. Cipői elkoptatottak, talpalásra szorultak volna.
  Az eső átáztatta puha szegélyű fekete kalapját, kusza fekete haja is átnedvesedett. Ahogy megkerülte a sarkot a Holborn-i autóbusz lefröcskölte sárral a cipőjét. Gyorsan ment a Chancery Lane baloldalán. Zsebébe nyúlt, cigarettás csomagját kereste, üresnek találta, eldobta. Folyékonyan és szakszerűen káromkodott.

  Befordult a Cursitor uccába, húsz lépésnyire bekanyarodott egy közbe, belépett egy kapuba. Felnyitotta az ajtót, felkapaszkodott a negyedik emeletre. Megállott a piszkos ajtó előtt, amely ezt a feliratot viselte «Callaghan. Magándetektív»..."

A bemutatás szépséghibája csak annyi - vagyis csak a magyar fordításé -, hogy a regény fordítója, Miklós Béla úgy látszik nem tulajdonított különösebb jelentőséget az angol mértékeknek, mert 5 láb, az csak 152 cm lenne, azaz egy törpe Callaghanról beszélhetnénk. Viszont az eredeti angol regényben 5 láb 10 hüvelyk szerepel (178 cm!), úgyhogy szó sincs egy olyan mélynövésű nyomozóról, mint Futrelle Van Dusen professzora...

Caution és Callaghan regényeken kívül még 15 más témájú regényt írt. De nagyon sok bűnügyi novellát is írt, sőt ezeket már a húszas évek elejétől. Cheyney jó pár válogatáskötetbe szedte össze az újságokban szétszórt novelláit illetve ilyen válogatáskötetekbe is írt novellákat.

Cautionon és Callaghanon kívül is voltak még visszatérő hősei (nem is kevés), melyek felbukkantak regényeiben és a novelláiban: Alonzo MacTavish, Julia Herron, Abie Hymie Finkelstein, Etienne MacGregor, Shaun O'Mara, Everard Peter Quayle, Krasinsky felügyelő, Nicholas Gale, Terence O'Day, Johnny Vallon, Carlyl O'Hara. Ezek számunkra kevésbé érdekesek, mert magyarul ezekből nagyon kevés jelent meg…

* * *

Peter Cheyney regényeinek magyar kiadását a híres Nova kiadó vállalta fel (1924-1949 között működött). Cheyneytől nyolc regény van magyarul, azt mind a NOVA adta ki. Valamint a két magazin, az IPM és a Rakéta Regényújság is kiadott egy-egy Cheyney-regényt, de két olyan regényt fordíttattak le újból, melyeket már a háború előtt is kiadta a Nova.Viszont az újabb időkben készültek új fordítások is Cheyney regényeiből, de ezek csak magánkiadában, általában hat példányban lettek kinyomtatva és kereskedelmi forgalomba sem kerültek. Ezek száma egyébként több, mint a hivatalosan megjelent Cheyney-regényeké. A tíz Cautionból 10, a 7 Callaghanból 5 és a Dark-sorozat 8 regényéből 6 van magyarul:

1a. A közveszélyes ember, Nova kiadó, 1940 (²Csalipali, Image ’90 kiadó, 1992) ford. Tábori Kornél [This Man Is Dangerous, 1936]  (Lemmy Caution 1)
1b. Ez az ember veszélyes, IPM, 1987/9-10. sz. ford. Fenyő Imre

2. Aranyrablás az óceánon, Nova kiadó, 1940 (²Fabula kiadó, 1991) ford. Tábori Kornél [Poison Ivy, 1937]  (Lemmy Caution 2)

3. A hamis kötvények, Nova kiadó, 1940 (²Albatrosz, 1983) ford. Tábori Kornél [Dames Don't Care, 1937] (Lemmy Caution 3)

4a. A kék sárkány, Nova kiadó, 1941. ford. Tábory György [Can Ladies Kill?, 1938]  (Lemmy Caution 4)
4b. Mire képes egy nő?, Rakéta regényújság, 1982/15-20. sz. ford. Lugosi László

5. Sürget a hóhér, Nova kiadó, 1940. ford. Miklós Béla [The Urgent Hangman, 1938]  (Slim Callaghan 1)

6. Kártyabanditák, Nova kiadó, 1941- ford. Tábory György (²Kincses Kiadó, 1960) [Dangerous Curves, 1939]  (Slim Callaghan 2)

7. A titkos hadigáz, Nova kiadó, 1940. ford. Tábori Kornél [Don't Get Me Wrong, 1939]  (Lemmy Caution 5)

8. Meg fogsz lepődni, Magánkiadás (forgalomba nem került)  ford. Varga István és Német Zoltán [You'd Be Suprised, 1940]  (Lemmy Caution 6)

9. Te osztasz, drágám!, Magánkiadás, 2016 (forgalomba nem került), ford. Kovács Sándor [Your Deal, My Lovely, 1941] (Lemmy Caution 7)

10. Szóra sem érdemes, Magánkiadás, 2017 (forgalomba nem került) ford. Doszpod Fanni [It Couldn't Matter Less,1941] (Slim Callaghan 4)

11. Nincs unalmas pillanat, Magánkiadás (forgalomba nem került) ford. Kovács Sándor [Never a Dull Moment, 1942] (Lemmy Caution 8 + Slim Callaghan)

12. Bármikor lebukhatsz, Magánkiadás (forgalomba nem került) ford. Varga István és Német Zoltán [You Can Always Duck, 1943] (Lemmy Caution 9)

13. Sötét sztárok, Magánkiadás (forgalomba nem került) [The Dark Are Stars, 1944] (Dark 2) (Everard Peter Quayle 1)

14. A sötét utca, Magánkiadás (forgalomba nem került) ford. Varga István és Német Zoltán [The Dark Street, 1944] (Dark 3) (Everard Peter Quayle 2, Shaun O’Mara 1)

15. Mr. Callaghan, Nova kiadó, 1947. ford. Fülöp Zsigmond [They Never Say When, 1944]  (Slim Callaghan 6)

16. A sötét hős, Magánkiadás (forgalomba nem került) ford. Varga István és Német Zoltán [Dark Hero,1946] (Dark 5)

17. Majd a nő…, Magánkiadás (forgalomba nem került)  ford. Varga István és Német Zoltán [I'll Say She Does, 1946] (Lemmy Caution 10)

18. Rázós határidő, Magánkiadás (forgalomba nem került, más címváltozat: Zavaros idők) ford. Doszpod Fanni és Német Zoltán [Uneasy Terms, 1946] (Slim Callaghan 7)

19. Sötét közjáték, Magánkiadás (forgalomba nem került) ford. Varga István és Német Zoltán [Dark Interlude, 1947] (Dark 6)

20. Sötét szándék, Magánkiadás (forgalomba nem került) [Dark Wanton, 1948] (Dark 7(Everard Peter Quayle 4)

21. Sötét Bahama, Magánkiadás, 2017 (forgalomba nem került) [Dark Bahama, 1950] (Dark 8) (Johnny Vallon 2)

A listából élesen kitűnik, hogy a nyolc hivatalosan megjelent regényből hét mindössze két év alatt, 1940 és 41-ben jelent meg. A Cheyney-regények a Nova kalandos regényei c. sorozatában lettek kiadva, melynek szerkesztője és egyik fordítója is, a kiváló Tábori Kornél volt. Sőt, a kiadó megtartotta a ragaszkodását a háború után is – pedig Tábori meghalt 1944-ben! –, mikor 1947-ben, úgyszólván csodák-csodájára új Peter Cheyney-regénnyel jelentkezett! Keserves, reménytelen idők voltak, már haldoklott az önálló könyvkiadás. A feltörekvő új rend már hallani sem akart a krimikről. Még a címet is elírták a borítón: „MR. CALLAGAN”, de belső oldalon már helyesen szerepel: „MR. CALLAGHAN”, s az ára 7 forint volt.

Ez volt az utolsó magyarra fordított és hivatalosan megjelent Cheyney-regény. 1948 a detektívirodalom utolsó vergődő éve Magyarországon. Örkény István a Népszava 1948 egyik októberi számában már hosszabb cikket  írt A hetedik halott címmel. Ez egy franciára fordított bünügyi regény címe is, amit a franciaországi vonatozása alatt olvasott. Persze az egész cikk nem több, mint a szépíró (már-már szokásos) kifakadása a bűnügyi regények ellen, és hallattlan népszerűségük ellen. A cikk első felében az olvasott Cheyney-könyvet, a második felében Cheyneyt ostorozza, akinek még az önéletrajzát is elolvasta. A munkamódszerét, ahogy felvázolja a készülő regényt, majd megbeszéli a társaival a vázlatot, s utánna diktafonba mondja a regényt, végtelenül egyszerűnek tartja. Ellentétben a szépírók hosszú időn át tartó tépelődésével, töprengésével és a nyersanyag "oly fárasztó rostálásá"-val. Így ír Cheyney évi két regényt, Örkény már ezt is sokallja, de főleg az eddig eladott 4 millió példányt Cheyney könyveiből. Még ezt is írja: "Peter Cheyney 185 cm magas, monoklija, szőke bajusza és lurkómosolya van. „Egy naiv, szőke óriás" — mondja az életrajz. De talán nem is olyan naiv. Hetenként húsz amerikai rádióállomás sugározza szét az írásait. A francia fordítás címlapján ez áll: P. C. az emberiség vigasztalója. Kedves írója Truman elnöknek, Mihálv román trónkövetelőnek, sőt — úgy mondják — a francia köztársaság elnökének…" Mindenesetre Örkény megelégedhetett, mert az elkövetkező tíz évben semmilyen bűnügyi témájú regény/novella nem jelenhetett meg, mindezek ellenére ez az időszak volt a magyar sajtó és könyvkiadás legsötétebb időszaka.

Igaz, 1958-tól már nálunk kezdtek megjelenni nyugati bűnügyi regények, de az irodalmi közhangulat nagyjából csak a 60-as évek közepén kezdett megengedőbbé, beletördővé válni, hogy együtt kell éljenek ezzel a műfajjal. 1964 elején több magyar napilap átvette a lengyel Jerzy Putrament  író cikkét, aki elmondja, hogy korábban a detektívirodalom ún. "fekete irodalomnak" becézett válfaját betegesnek, szenzációhajhász, olcsó irodalomnak tartották. Viszont ez a felfogás kezd megváltozni, mert sokszor éppen ezek adnak afféle "látleletet" a nyugati társadalmak visszásságairól és "embertelenségéről". Kiemeli Cheyney regényeit, amelyek éppen ennek a "fekete irodalomnak" a gyönygyszemei. A hatvanas évek második felétől elvi akadályai nemigen lettek volna Cheyney kiadásának, hiszen volt írásából magyar rádiójáték is 67-ben és a művéből készült Goddard-filmet is bemutatták nálunk 1971-ben, mégiscsak 1982-ben jelent meg 1947 óta először Cheyney-regény.

 ***

A 13 magánkiadású Cheyney-regény nagyobb részét Német Zoltán és Varga István páros fordította és többet (Varga halála óta) Kovács Sándor ill. Doszpod Fanni. Ezek amolyan retró Novás borítókat kaptak (olyan stílusban, ahogy a háború előtti Nova kalandos regények megjelentek (lásd alább párat ezekből). Ezek a magánfordítások 2000 és 2005 kezdődtek valamikor, és még ma is tartanak. A Dark-sorozatából is több regény van magyarul: A sötét hős egy chicagói gengszterről szól, aki katonaként a nácik által megszállt Norvégiába kerül és ott az ellenállásban hőssé válik. A Dark sorozatából ismert Everard Peter Quayle brit titkos ügynök, aki náci kémekre vadászik, és öt regényben is szerepelt. A Nincs unalmas pillanatban szerepel Callaghan is Caution mellett. Johnny Vallon egy brit magándetektív, Cheyney három regényének is hőse. A Sötét Bahamában a nyomozása a Bahamákra visz.

A sötét hősTe osztasz, drágám!A sötét hős (új)Sötét közjátékSötét Sztárok
Zavaros időkSzóra sem érdemesMajd a nő...Sötét BahamaBármikor lebukhatszMeg fogsz lepődni!

A háború után négy kiadó is jelentetett meg Cheyney-regényt, de azok mind a Nova kiadások utánnyomásai voltak, kezdve a torontói magyar Kincses Kiadóval, majd az Albatrosz is egy Tábori Kornél fordítást adott közre ismét (pedig ez nem volt jellemző az Albatroszra), majd két rendszerváltáskori kis zugkiadó is kiadott kettőt, az egyik teljesen értelmetlenül még a regény eredeti címét is átírta a nevetséges Csalipali-ra, amihez teljesen passzolva, egy elfuserált borítót kreált.

A Slim Callaghan-regényekhez nehéz hozzájutni, de a Lemmy Caution-sorozat első négy regényét a háború után is kiadták, úgyhogy azok aránylag könnyen beszerezhetők, csak a sorozat ötödik regénye, A titkos hadigáz kerül nehézségbe (a magánkiadásúakról már nem is beszélve).


* * *

Cheyney többi sorozatkarakteréből is olvasható néhány magyarul, de főleg a novelláiból ismert sorozathősök ezek. Terence O’Day brit magándetektív egy regényében (One of Those Things, 1949) és két novellájában bukkan fel: az egyik O’Day-novella megtalálható magyarul. Cheyney egy sokat visszatérő karaktere volt Alonzo MacTavish, aki Charteris Angyalához hasonló kalandor, a legügyesebb ékszertolvaj. MacTavish bár egy regényében sem szerepelt, viszont 33 novellájának hőse volt: csak kettő van magyarul. Abie Hymie Finkelstein négy novellában szerepelt: kettő van magyarul. Krasinsky felügyelő három történet hőse: egy van magyarul.

Magyarul 18 novellája és kisregénye jelent meg (ezek beszerzése kimondottan nehéz):

Peter Cheyney: You Can't Hit a WomanPeter Cheyney: Az asszony verve nem jóWheatley - Peter Cheyney

A Nova 1942-ben kiadott Cheyneytől még egy novelláskötetet is, s ezzel összesen kilenc könyvet adott ki a szerzőtől:

9. Asszony verve nem jó, Nova kiadó, 1942 [You Can't Hit a Woman and other stories, 1937] ford. Tábori Kornél

A kötet tíz történetet tartalmazott:

Asszony verve nem jó [You Can't Hit a Woman]
Halál a benzinkútnál [The Death on Panhandle]
Tisztességes alku [A Square Deal]
A vörösszakállu ember [The Man with the Red Beard]
Abie mindig ráfizet [Abie Always Pays] (Abie Hymie Finkelstein)
Kétszeresen kijátszva [A Double Double-Cross]
Gyilkosok [The Bump-Off]
Huang Chen humora [The Humour of Huang Chen]
Abie és a gengszterek [Abie and the Gangsters] (Abie Hymie Finkelstein)
Három férfi Tampa szigetén [Three Men on Tampa]

A You Can’t Hit a Woman and Other Stories (1937) volt Cheyney első novelláskötete, angolul eredetiben 283 oldalon jelent meg és 24 olyan novellát tartalmazott, melyet Cheyney a korábbi években írt különböző lapokba. A könyv magyar kiadása csak 160 oldalas és a 24-ből csak 10 novellát fordítottak magyarra. A novellák közt vannak régebbiek is, mint pld. a Kétszeresen kijátszva, ami 1924-ben jelent meg először.

A kötet előszavát, Cheyney barátja, a neves thriller szerző, Dennis Wheatley írta, aki ezzel fejezte be a több oldalas ajánlását:

  Ebben a kötetben, a You can't hit a woman (Asszony verve nem jó) címűben az utolsó évek alatt írt rövid történetek találhatók. Az első rész mélyhumorú szatíra. Az „Able mindig ráfizet”, vagy a „Lélektani tudomány” jellegzetes amerikai hangja emlékeztet a Caution-könyvekre. Sokban megnyilvánulnak Peter alvilági és titkos-szolgálati tapasztalatai.
  Jellemrajzai kiválók. Az ember szinte azt reméli, hogy holnap egy párisi bárban találkozik az első történet hősével, Alexis-szel, mások meg tán Roanne-nal szeretnének úgy találkozni, mint Duplessis a vonaton, (L. a „Kétszeresen kijátszva” c. történetet). A kínai história, „Huang-Chen humora”, elragadó kis keleti tanulmány.
  Megtiszteltetésnek veszem, hogy Mr. Cheyney kiadója a bevezetés megírására engem kért föl és ha újabb híveket nyerek meg a Caution-könyveknek, biztos vagyok benne, hogy igazi élvezethez juttattam őket, mivel kedves Cheyney barátom vérbeli mesélőnek bizonyult ezekben a könyvekben.”


* * *

Peter Cheyney: Gyilkosságból elégtelenPeter Cheyney: SzellemkalózTarragona királya

Peter Cheyney második novelláskötete a Knave Takes Queen (1939) volt: 319 oldal és 9 novellát ill. kisregényt tartalmazott. Ezekből három kisregényt Dózsa Balázs „Csillag Könyvkiadó” nevű cége dobott piacra, különálló ponyvafüzetként jelentek meg, mindegyik 64 oldalas volt, és látványos borítókat kaptak (lásd fentebb ezeket). Egyik füzet sem közölte a fordító nevét:

  1. A szellemkalóz, Csillag Könyvkiadó, 1941 [Of the Reclamation of Captain Kidd]
  2. Tarragona királya, Csillag Könyvkiadó, 1941 [Of the King of Tarragona]
  3. Gyilkosságból elégtelen, Csillag Könyvkiadó, 1941 [Of Perfume and Sudden Death] (Krasinsky felügyelő)

Peter Cheyney: A nagy csalás Peter Cheyney: Amikor a magnetofon megszólalt

Peter Cheyney: Bosszú chicagoi módonA gyémánt skorpió - Peter CheyneyHogyan ölték meg Alonsót k

Ezeken kívül még 5 novelláját találtam újságkiadványokban (és egy évkönyvben):

  1. Bosszú chicagói módra, Irodalmi Szemle [Szlov], 1967/5. sz. [Chicago Pay-Off, You Can't Hit a Woman and other stories, 1937] ford. Hocman Gábor
  2. Amikor a magnetofon megszólalt, Magyar Szó [Jug], 1973. márc. 4. [Delayed Action, Modern Woman, Feb 1951] [Terence O'Day magánnyomozó]
  3. A gyémánt skorpió, Ifjúmunkás [Rom], 1983/21-23. sz. (3 részben) [The Diamond Scarab, The Sunday Times, Perth, Australia, 28 April 1929] [Alonzo MacTavish 17]
  4. A nagy csalás, Magyar Szó [Jug], 1973. jan. 4. [Sold!, The Sunday Times, Perth, Australia, 12 May 1929] [Alonzo MacTavish 19]
  5. Hogyan ölték meg Alonsót, Magyar Szó népnaptára 1966 (1965), [The Murder of Alonzo, The Sunday Times, Perth, Australia, 23 June 1929]  [Alonzo MacTavish 25]

Elég meglepő, de egyik sem magyarországi újság, hanem szlovákiai, vajdasági és erdélyi magyar lapok ezek. Érdekes, hogy a szlovákiai havilap éppen a Bosszú chicagói módra c. novellát közölte, ami szintén benne volt a You Can't Hit a Woman and other stories c. válogatáskötetben, viszont az Asszony verve nem jó c. könyvbe annak idején nem vették be. Valószínűleg a vajdasági Magyar Szó által közölt, Amikor a magnetofon megszólalt c. novella, a legkésőbbi Cheyneytől származó írás (1951-es!), ami magyarul megjelent.

Végh György, a kiváló magyar fordító, aki számos krimit fordított a hetvenes években az akkori hetilapok számára, lefordította Peter Cheyneytől: Protekció a rendőrségen c. történetet, amit rádióra alkalmazott. A Kossuth Rádió a hangjátékot 1968. február 17-én mutatta be (a rendezője Vadász Gyula volt).

Alonzo MacTavish

Alonzo MacTavish-novellákból azért mutatóba van három. Cheyney 1926 és 1939 között összesen 33 MacTavish-történetet jelentetett meg különböző magazinokban. MacTavish egy úri ékszertolvaj és csaló, akit Cheyney valószínűleg Hornung Raffleséről mintázott.  Már 1943-ban kiadtak összegyűjtve néhányat ezekből, majd 1954-ben jelent meg a He Walked in Her Sleep and Other Stories c, novelláskötet, mely 19 MacTavish-novellát tartalmazott. Végre 2017-ben e-bookban, The Alonzo MacTavish Omnibus címmel megjelent az összes MacTavish-novella. Roy Glashan a könyv előszavában megjegyezte, hogy a legtöbb novella első megjelenésének helyét és dátumát lehetetlen volt ellenőrízni (ennek sorszámozását használtam a MacTavish-novelláknál). Mindenesetre a gyűjtők által talált novellák közt mindig azt vették figyelembe, mely a legkorábbi újságos megjelenés volt (én is ez alapján adtam meg a 3 MacTavish-novella eredeti helyét). A franciák is kiadtak egy MacTavish-gyűjteményt 1954-ben, Allons-Y, Alonzo címmel, nagyon jó borítóval (lásd lentebb). 

 He Walked in Her SleepAllons-Y, AlonzoThe Alonzo MacTavish Omnibus