Edgar Wallace
(1875-1932)

 Edgar Wallace

Richard Horatio Edgar Wallace egy színész és egy színésznő fia volt, de a szülei nem voltak házasok. Anyja nem is tudta felnevelni, már kilencnapos korában a Freeman család gondjaira bízta, ők nevelték fel. A család Dicknek nevezte a kisfiút, s ez a becenév családi körben megmaradt élete végéig.
Újságíróként kezdte a Daily Mail-nál, aminek haditudósítója volt 1898-tól. Ekkoriban még szó sem volt, hogy regényíró lesz. Három verseskötetet adott ki 1898 és 1900 között, majd írt munkát 1901-ben az angol-búr háborúról.

Wallace első meglehetősen rövid regénye, A négy igaz férfi egy bezárt szoba rejtély volt. Margeret Lane angol írónő, Edgar Wallace menye, 1938-ban jelentette meg az Edgar Wallace, the Biography of a Phenomenon c. könyvét (ami magyarul is megjelent). Ebben kitér az első regény születésére: „Írt már néhány novellát, nem túlságos sikerrel s most elhatározta, hogy regénnyel próbálkozik. Romantikus dolgokkal kísérletezett már, de csalódás lett a vége. Alakjai úgy mozogtak és beszéltek, mint a bábuk. Asszony nem kell a történethez, – határozta el. Sok töprengés után megtalálta a címet is: »A négy igaz férfi«. És pompás ötlete támadt: a regényben levő rejtélyt a közönségnek kell majd megoldani.
[…]
Nem is tudott másra gondolni, mint a könyvére. Különösen sokat gondolkozott a hirdetés kérdésén, mert úgy gondolta, ha ezt ügyesen elintézi, ha díjakat tűz ki a rejtély megfejtésére, ha a cím odaugrik a közönség elé minden lap közepéről, minden kirakatból, minden utcasarokról, lehetetlenség, hogy halomszámra ne fogyjon a könyv.
[…]
Hirdette a könyvet a színházakban, a lapokban. Körleveleket készíttetett. Tehetett volna még többet?
Lehetséges, hogy ha egy könyvet így hirdetnek, ne legyen sikere?
[…]
Annyira ment, hogy Joseph Chamberlainnek elküldött egy kötetet azzal, hogy nagyon hálás lenne, ha valami kedvező alkalom esetén megemlítené egy politikai beszédében a regényt. Panaszkodik aztán, hogy Chamberlain nem is válaszolt.
” [Wallace tüneményes életének regénye, 1939]

A 127-es bolygóA Scotland Yard és a gumiemberekA zöldszemű szörnyA különös grófnőKék test, piros sapka

A gyilkos fekete mambaA bajkeverőA bíró vétkeAz ember, aki nem is élA Besúgó

Wallace sok regénye a társadalmi szatírák csúcsai is egyben (Mike Grost). Wallace újította meg a thrillert, mint irodalmi műfajt, s lett ennek a műfajnak a két világháború között hihetetlenül népszerű írója. Bizonyos kritikusok neki tulajdonítják a modern thriller bevezetését. Technikája számos követőt vonzott, mint Gerald Verner, Francis Gerard, Nigel Morland (aki egy ideig Wallace titkára is volt) és mások.

Wallace kétségtelenül rutinszerűen írt, kliséket is alkalmazott, de ezeket ő alkotta meg. A karakterei azonban rendszerint zseniálisak, meseszövése eleven, izgalmas és pörgő ritmusú. Nem nagyon osztotta korabeli szerzőtársai hőseinek kliséjét, akik rendszerint fehér, angol, arisztokrata vagy legalábbis magasabb osztályokból származó detektívekkel és hősökkel operáltak. Wallace a regényeiben úgyszólván számos etnikumból vette hőseit. Előszeretettel írt ún. szélhámostörténeteket is.

K. H. Ritschel így írja le Wallace módszerét: „Mindig ugyanazt a sémát követte: először konkrétan körvonalazta a mű E. Wallace reklám (Képes Krónika 1928) kszereplőit, aztán kidolgozta a különböző szálak és bonyodalmak tisztázásának módját és a befejezés koncepcióját. De hogy menet közben miképpen szőtte a szálakat és bonyolította a problémákat, az mindig a pillanatnyi ötletétől és hangulatától függött. Amikor megkezdte egy-egy regénye írását, egyáltalán nem érdekelte a belső logika és motiváció. Alakjai a különböző regények között simán kicserélhetők. A hős mindig detektív vagy újságíró, a hősnő pedig többnyire egy saját hibáján kívül elszegényedett és gyakran nemesi családból származó szépséges, fiatal lány. Ennek a párnak azután szörnyű veszélyeken kell átesni, amíg végül a fiatalok egymás karjaiba omolhatnak. Wallace regényeiben a szerelem mindig nagyon tartózkodó. A hős a legjobb esetben a regény utolsó harmadában lehel csókot szerelmese homlokára, s ezt a merész aktust persze azonnal házasság követi.” (Izgalmasan, de logikátlanul, IPM, 1975/5. sz.).

A húszas években Wallace-t a detektív-regényírás koronázatlan királyának tartották. A krimitörténészek és ideológusok nem győzik hangsúlyozni, hogy ez mennyire alaptalan állítás volt.

Egy interjúban egy riporternek így magyarázta munkamódszerét: egyszer nekifeküdt a szó szoros értelmében; napi 17 órát diktált részben a diktafonba, részben a kisasszonyának; a napi anyagot másnap már szedték, s a felesége végezte ezenközben a korrektúrát a friss íveken, így készült el idejében, hétfő délelőttre, mindössze négy nap alatt A különös grófnő. Wallace A zöld íjász c. regényéről vallotta, hogy ennek megírása tartott a legtovább (ez valóban az egyik legjobb regénye).

Szemére vetették ezt a gyorsaságot, azonban nem nagyon különbözött néhány korabeli szerzőtől: 96 fikciós regény 27 év alatt. Ráadásul maga Gardner is hasonló gyorsasággal írt, ő is diktafonra mondta regényeit pár nap alatt, amit a titkárnői lejegyeztek.

Valóban, a regényei sosem voltak olyan elmés rejtély-regények, mint Gardner, Van Dine, Ellery Queen, Carter Dickson vagy Agatha Christie munkái. Detektívjei sosem nyomoznak ún. tudományos módszerekkel, elmésséggel, mint az előbb felsorolt szerzők hősei, hanem inkább üldöznek, kergetnek, kilesnek, lebuktatnak. Gyakorlatilag hajmeresztő fordulatok sora követi egymást, s ebben a hömpölygésben fedi fel a bűnös kilétét. És a nők sem véletlenül kedvelik Wallace regényeit, van bennük szentimentalizmus és rendszeresen van bennük a regény végére egymásba szerelmesedő fiatal is.

A sötét emberA borzalmak tornyaA hasonmásSelby közlegényKató és a tizek

A meztelen lábnyomA bosszúállóCápák az óceánjárónA 13-as szobaA kék kéz

Wallace magát többször is egy „pénzcsináló gépnek” nevezte. Mikor a regényeivel és színdarabjaival a csúcsra jutott, házai, húszfős személyzete és egy versenyistállója volt. Betegesen rajongott a lóversenyekért (több regényének és novellájának is ez volt a helyszíne).

Wallace legendás termékenysége fordítottan arányos művei minőségével – írja Alberto del Monte A bűnügyi regény rövid története című munkájában. – Formai hanyagság, valószínűtlen cselekmény, olcsó megoldások jellemzik Wallace regényeit. Nagy hatással volt rá a tárcaregény és a thriller, műveiben egyhangúan ismétlődik ugyanaz a séma: van egy korábbi esemény, amely lassacskán feltárul, de csak a végén kap magyarázatot, van egy titokzatos személy, akiről végül kiderül, hogy detektív; van egy lány, aki vagy tudtán kívül szerepet kapott a tettes terveiben, vagy heves szenvedélyt ébreszt a tettesben, a leányt elraboljak, és kiszabadulása egybeesik a rejtély megoldódásával. Ezt a sémát variálgatja a szerző, igénybe véve a bűnügyi regények és a hátborzongató rémtörténetek egész témarepertoárját, de az alapséma mindig ugyanaz marad, a látszólagos változatosság mögött gyér írói lelemény húzódik meg.

Keszthelyi Tibor magyar irodalomtörténész, műfordító és a krimi irodalom esztétája sem különösebben van elragadtatva Wallace munkásságától: „Arnold Bennett már 1928-ban felhívta a figyelmet Edgar Wallace szemléletének egyik legfőbb fogyatékosságára: végtelen konformizmusára. Életrajzírója, Margaret Lane így fogalmazta meg a Wallace-i életmű gyanús középszerét: ideálja az aggodalomtól mentes izgalom, a félelem nélküli feszültség, a fájdalommentes erőszak s a visszataszító aspektusaitól megfosztott borzalom. Hozzáfűzhette volna: a bűn nélküli bűntett s az érzelmek nélküli romantika - ha ilyet föl tudott volna találni. E szemleletből törvényszerűen következett a happy end, minden titkos átjáró végén egy napfényes kert. Rokonszenvesen ábrázolt figuráinak a haja szála sem görbülhetett volna meg. Nem volt írásaiban semmi zaklató. Az olvasót nem piszkálta föl, még egy elmét csiklandozó, eredeti rejtély erejéig sem, ahogyan a jó detektívtörténet teszi. Inkább elzsongatta. Mindent alárendelt az akció álizgalmának.” (A detektívtörténet anatómiája, 1979).

De idézzünk egy kedvezőbb véleményt egy korabeli magyar hetilapból: „Wallace regényei ritkán kezdődnek valami rémes bűnténnyel, amelyet aztán „éles logikával és tudományos készültséggel” kinyomoz a detektív. Ez már nagyon ismert, kitaposott út, amely nem terem szenzációt és izgalmakat, mert – amint lehetett – Sherlock Holmes és Arsene Lupin mindent learattak ebben a műfajban.
Wallace-nak nincsen típusa: se detektív-, se gonosztevőtípus nem ismétlődik nála soha. A misztikus borzalmak, a fantasztikus kalandok geniális mestere ő: nem analizál, nincsenek teóriai, – csak fantáziája van. De ez aztán olyan gazdag, hogy két marokkal szórja kincseit, valósággal halmozza a bonyodalmakat, fölényes művészettel játszik az olvasó idegein és a végső megoldásig egyre jobban feszíti a lelki izgalmak húrjait.
” (Egy csodálatos karrier története, Ország-Világ, 1928. ápr. 29)

Két dolog szúrta leginkább az irodalomkritikusok, vagy inkább a krimit, mint irodalmat értékelő kritikusok szemét: az egyik, hogy finomkodó, művészieskedő hevületükben a Wallace által bejáratott, nem is igazán nyomozós, hanem üldözős thrillereket messze gyengébbnek („alsóbbrendűnek”) tartották, mint a műfaj krémjét alkotó szerzők logikai fejtörőkkel teletűzdelt rejtély-regényeit. A legvadabbak ponyvaszerzőnek is titulálták. A másik dolog, hogy Wallace könyvei hatalmas sikereket értek el, nagy példányszámban, sok nyelven kerültek forgalomban és óriási bevételeket hoztak a szerzőnek (amitől egy átlag kritikusnak már görcsbe rándul a gyomra).

edgar_wallace_mystery_196408_v1_n1Kolozs Pál, aki fordított Agatha Christie regényt is, elégedetten jegyezte meg Utazás Detektíviába c könyvében: „Wallace tündöklésének, amely időben egybeesett a füzetes ponyva nagy felburjánzásával, az igényesebb ponyva vetett véget; azok az amerikai detektívesek, akik az angol hagyományos iskolát utánozták.” (1964). De nem volt ebben teljesen igaza, hisz Wallace a halála után is több reneszánszon ment át. Sőt, a módszerei sem mentek veszendőbe, hisz évtizedekkel a halála után is még számos szerző használta azt a klisét, ami egy filmszerű kalandregényt ad, hogy a fejezetek végei leginkább a filmjelentek közti vágásokra hasonlók. Ezeket nem Poe, Conan Doyle meg Agatha Christie után örökölték, hanem egy olyan után, aki fennhangon állította, hogy pénzszerzés miatt írt.

Igazság az, hogy maga Wallace sem vágyott olyan irodalmi nimbuszra, amit rajongói ráakasztottak. Legfőbb feladatának az emberek szórakoztatását tartotta. Első olyan híres író volt, aki az alsóbb osztályok számára is írta munkáit. Nekik eddig csak névtelen ponyvaszerzők füzetei jutottak. Más előtte lévő detektívszerzők mind a polgári rétegek közt igyekeztek tetszést elérni. Népszerűsége máig tart. Az Edgar Wallace Mystery Magazine 1964 augusztusában indult (lásd balra ezen szám címlapját). Összesen 35 száma jelent meg, s mindegyik száma adott Wallace-tól egy novellát. Az Edgar Wallace Társaság-ot 1969-ben alapították.

***

Edgar Wallace kétségtelenül az 1920-as és 30-as éveinek legnépszerűbb angol írója volt, de mai is szívesen olvassák. Műveit több mint 50 millió példányban adták ki. Könyvei 165 mozifilm alapötletét adták.

A náci Németországban Goebbels és Hitler utasítására tiltólistára helyezték Wallace könyveit. Volt egy szóbeszéd az angol nyelvű újságokban akkoriban, hogy talán brit zsidónak tartották a nácik Wallace-t. Ezt azonban Brian Wallace, Edgar Wallace fia határozottan tagadta, mivel Edgar anyja skót és az apja angol volt (az anyja valójában ír katolikus leszármazott). Wallace irodalmi műveiben nem foglalkozott a zsidókkal, nem voltak negatív zsidó alakjai (ellenben kora más regényíróival, mint Sapper). A tiltás nem is Wallace származásának, hanem az angol detektívirodalom térhódításának szólt és nem csak a náci vezetők, hanem a német konzervatív szellemi élet részéről. A háború után aztán óriási erővel lángolt fel Wallace könyveinek német kiadása.

A másik önkényuralmi rendszerrel, a szocializmussal sem járt jobban Wallace munkássága. A Szovjetunióban a hatvanas évek végétől jelenhettek meg nyugati krimik, de Wallace-t amolyan ponyvaszerzőnek és igénytelennek minősítették, így aztán nagyjából 1990-ig nem is jelentek meg művei oroszul. Nálunk sem volt jobb a helyzet. Bár a televízió már a hatvanas években sorban adta a könyveiből készült német krimiket, regényeinek kiadásáról szó sem lehetett a nyolcvanas évek közepéig (és nem csak a kommunista elit megelégedésére, hanem a magyar szellemi „elit” óhajára is, akik közül sokan rossz érzésekkel voltak ugyan a szocializmus iránt, de az ilyen típusú egyeduralmi szellemi vezérlést hasznosnak tartották).

Edgar Wallace 1932. február 10-én halt meg Hollywoodban, miközben a King Kong forgatókönyvén dolgozott.

Edgar Wallace írta a saját munka-módszeréről: „Én magam mindig egy felvetődő gondolatból alkotom meg rejtélyes regényeimet, amelyeknek részleteit gyakran teljesen kialakítom önmagamban, még mielőtt azokat megírnám. Sohasem készítek jegyzeteket és gyakran előfordult, hogy egy teljes esztendeig tűnődöm egy gondolat, egy regény fölött. Történeteim megírásakor pedig mindig két szempontot tartok szem előtt: azt, hogy a történet élethű és a befejezés igazságos legyen!” (Miért érdekesek a misztikus történetek?, Képes Krónika, 1928/49. sz.)

A zöld íjász (Dácia)A megriadt hölgyA címerpajzsA hét lakattal lezárt ajtó (Genius)A kisértetek völgye (Genius)

A smaragd nyaklánc (Genius)A titokzatos mester (Genius)A vörös kör (Genius)A zöld íjász (Genius)

***

Edgar Wallace műveinek legjobb bibliográfiája Lofts és Adley állította össze, ez 172 általa kiadott könyvét (regény, novelláskötet, verses kötet és történeti munka) tartalmazza. A novelláskötetből is csak azok számítanak, melyeket maga Wallace állított össze. A magyarul kiadott könyvei közt jelentős számban vannak antológiák/novelláskötetek, de sokan abban vannak, hogy ezek "regények". A kiadók/fordítók is rátettek erre, mert több esetben a novellacímeket, mint fejezetcímeket mutatták be. Valójában ezek bár azonos hősökkel, de különböző, nagyjából egymástól független történeteket is tartalmaztak. Ezek jórésze jellemzően előbb magazinokban/újságokban jelent meg, s csak azután szedte őket össze Wallace és adta ki agy novellás kötetben. A listán következetesen jelzem, hogy az adott könyv REGÉNY vagy ANTOLÓGIA. Továbbá azt is jelzem, hogy a regényei közül melyeket számolja az The Internet Speculative Fiction Database (Isfdb.org) sci-fi jellegűnek (SF). Az antológiás kötetek novellái esetében csak az angol eredeti novelláskötetben szereplő angol címet közlöm. Igaz, ezekből sok megjelent korábban valami magazinban (néha nem is a könyvbeli címen), viszont sokba Wallace miután berakta a tematikus novellásköteteibe, beírásokat tett vagy szereplők nevét írta át (azaz nem teljesen azonos a magazinos közléssel). Úgyhogy biztos módszert választva, az angol novelláskötetekben megjelent angol címekhez igazodtam, mert a magyar fordítások minden esetben a könyves megjelenéseket követték.
A következő könyvei találhatók Edgar Wallace-nak magyarul (az angol megjelenések sorrendjében):

1. A négy igaz férfi, Palladis (Félpengős regények 1), 1932, ford. Fekete Oszkár [The Four Just Men, 1905] REGÉNY (Igaz ember 1)

2. Sanders, a folyam ura, Palladis, 1933, ford. Kosáryné Réz Lola (2Palladis [Afrika-könyvek], 1936, ³Interpress, 1990) [Sanders of the River, 1911] ANTOLÓGIA (Afrika 1) (Sanders kormányzó 1)
Tartalom:
1. Hogyan nevelik a fekete királyt [The Education of the King]
2. A titokzatos kőlap [Keepers of the Stone]
3. Bosambo, Monrovia virága [Bosambo of Monrovia]
4. Álomkór [The Drowsy One]
5. A tudósító úr [The Special Commissioner]
6. A forró kövek [The Dancing Stones] (SF)
7. A boldog álmok erdeje [The Forest of Happy Dreams]
8. Az akasavák [Akasavas]
9. Az ördögök erdeje [The Wood of Devils]
10. M'Lino szerelmei [The Loves of M'Lino]
11. A boszorkánymester [The Witch-Doctor]
12. A magányos ember [The Lonely One]
13. A látnok [The Seer]
14. A hadjárat [Dogs of War]

3. Sandi, Palladis, 1933 (2Palladis [Afrika-könyvek], 1936), ford. Kosáryné Réz Lola [The People of the River, 1912][1] ANTOLÓGIA (Afrika 2) (Sanders kormányzó 2)
Tartalom:
1. Bosambo játszik [A Certain Game]
2. A nyeles aszony [The Eloquent Woman]
3. A misszionáriusnő kalandja [The Affair of the Lady Missionary]
4. A zöld ördög [The Swift Walker]
5. A titkos rend tagja [Brethren of the Order]
6. A Vasláncok faluja [The Village of Irons]
7. A bölcs és a gumifa [The Thinker and the Gum-Tree]
8. Kilenc félelmes ember [Nine Terrible Men]
9. A n’gombiak királynője [The Queen of the N'Gombi]
10. Őexcellenciája [The Man On The Spot]
11. Az akasavák lázadása [The Rising of the Akasava]
12. A misszionárius-kisasszony [The Missionary]
13. A lándzsakovács [A Maker of Spears]
14. Az ájtatos mór zarándok [The Praying Moor]
15. A mongo-betegség [The Sickness Mongo]
16. Sanders vétke [The Crime of Sanders]
17. Tavasz idején… [Spring of the Year]

4. Selby közlegény, Fapadoskönyv Kiadó, 2013, ford. Németh Zoltán és Varga István [Private Selby, 1912] REGÉNY (SF)

5. A gyémántfolyam, Dante (Olcsó Wallace), 1929 (2Fapadoskönyv Kiadó, 2011) ford. Bársony Rezső [The River of Stars, 1913] REGÉNY (Afrika 3) (Sanders kormányzó 3)

6. Kék test, piros sapka, Palladis (Félpengős regények), 1937, ford. Fekete Oszkár [Grey Timothy, 1913] REGÉNY

7. A negyedik csapás, Mátravölgyi (Kaland regények 2), 1942, ford. Supka Géza [The Fourth Plague, 1913] REGÉNY (SF)

8. Bosambo, Palladis, 1936 (2Nemzeti Újság, 1928. sorozatban, ³K.u.K., 2008) ford. Arányi Erzsébet [Bosambo of the River, 1914] ANTOLÓGIA (Afrika 4) (Sanders kormányzó 4)
Tartalom:
1. Arachi, a kölcsönző [Arachi the Borrower]
2. Az adóprés [The Tax Resisters]
3. A király emelkedése [The Rise of the Emperor]
4. A király bukása [The Fall of the Emperor]
5. Olandi meggyilkolása [The Killing of Olandi]
6. A lépésmérő [The Pedometer]
7. Bosambo öccse [The Brother of Bosambo]
8. A n'gombik trónja [The Chair of the N'Gombi]
9. A kichu [The Ki-Chu]
10. Az „áldozat gyermeke” [The Child of Sacrifice]
11. Wu ["They"]
12. A követség [The Ambassadors]
13. Puskák az akasavoknál [Guns in the Akasava]

9. Kalandok a kannibálok földjén, Palladis, 1936, ford. Kosáryné Réz Lola [Bones, 1915] ANTOLÓGIA (Afrika 5) (Bones hadnagy 1)
Tartalom:
1. Előszó – Sanders kitüntetése [Prologue: Sanders — C.M.G.]
2. Hamilton, ahoussák kapitánya [Hamilton of the Houssas]
3. Fegyelmezés [The Disciplinarians]
4. Az elveszett N’bosini-ország [The Lost N'Bosini]
5. Az akasavák fétise [The Fetish Stick]
6. A katonai reglama [A Frontier and A Code]
7. A bennszülött asszony lelke [The Soul of A Native Woman]
8. Henry Hamilton Csontos [Henry Hamilton Bones]
9. A jogos határ [A Right of Way]
10. A Zöld Krokodil [The Green Crocodile]
11. Csontos, aki büntet [Bones at M'Fa]
12. Aki nem szokott aludni [The Man Who Did Not Sleep]
13. Az Idegen, aki éjszaka járt [The Stranger Who Walked By Night]

10. Aki megvette Londont, Palladis, 1933, ford. Pálföldy Margit [The Man Who Bought London, 1915] REGÉNY

11. A görbe gyertya, Palladis (Félpengős regények 7), 1932, ford. Forgách Irma [The Clue of the Twisted Candle, 1916] REGÉNY

12. A megtorlás, Dante (Olcsó Wallace), 1929 (2Detektív Kiadó, 2013) ford. Hornyánszky Ernőné [A Debt Discharged, 1916] REGÉNY

13. A titokzatos ház, Dante (Olcsó Wallace), 1929 (2Ma-Hir, 1989) ford. Házsongárdy Gábor [The Secret House, 1917] REGÉNY (T. B. Smith 3)

14. Kató és a tizek, Dante, 1929 (2Dante, 1934, ³A kalandor, Ma-Hir, 1989, 4Fapados Könyvkiadó, 2012) ford. Havas József [Kate Plus ten, 1917] REGÉNY (T. B. Smith 4)

15a. Csontos mindent elintéz, Kaland, 1944[2] (2K.u.K., 2010) ford. Erdélyi György [The Keepers of the King's Peace, 1917] ANTOLÓGIA (Afrika 6) (Sanders kormányzó 5)
Tartalom:
1. Csontos, Sanders és még valaki [Bones, Sanders and Another]
2. Csontos vallást változtat [Bones Changes His Religion]
3. Aki a zivatart csinálja [The Maker of Storms]
4. Csontos és a távíró [Bones and the Wireless]
5. Az orvosság [The Remedy]
6. Az Orvosságos Ember [The Medicine Man]
7. Csontos királlyá tesz valakit [Bones, The King Maker]
8. Az állatszelidítő [The Tamer of Beasts]
9. A zsoldosok [The Mercenaries]
10. Az Őrület Vize [The Waters of Madness]
11. A delejes ember [Eye to Eye]
12. A csuklyás király [The Hooded King]
13. A csodálatos bors [?]
14. Csontos és a vetítőgép [?]
15b. Bosambo és a többiek, Astra Könyvkiadó, 1947, ford. Faragó Ferenc
Tartalom:
1. A csodálatos bors [?]
2. Csontos és a vetítőgép [?]

16. A kordovai igaz emberek, Palladis (Pengős regények), 1931, ford. Vándor Iván [The Just Men of Cordova, 1917] REGÉNY (Igaz ember 3)

17. A versenyparipa, Dante (Olcsó Wallace), 1929 (2Tolnai, 1937) ford. Wiesner Juliska [Down-under Donovan, 1918] REGÉNY

18. A mindentudó, Fapadoskönyv Kiadó, 2013, ford. Németh Zoltán és Varga István [The Man Who Knew, 1918] REGÉNY

19. A zöld rozsda, Palladis (Pengős regények), 1932 (2A zöldszemű szörny, Fortuna, 1990) ford. B. Czeke Vilma [The Green Rust, 1919] REGÉNY (SF)

20. A rémbíró, Dante, 1929, ford. Sz. Gyömrői Boriska [Jack O'Judgment, 1919] REGÉNY

21. A bandita, Dick, 1928, ford. Kosáryné Réz Lola (2Nemzeti Újság, 1928. sorozatban, ³Prágai Magyar Hírlap, 1928/1. sz-tól, 40 részben) [The brigand, 1919] ANTOLÓGIA[3]
Tartalom:
1. Az első próba [A Matter of Nerve]
2. Látogatás a milliomosnál [On Getting an Introduction]
3. Az elásott kincsek [Buried Treasure]
4. Ki az a hajókirály? [A Contribution to Charity]
5. A szürkeruhás grófnő [The Lady in Grey]
6. Anthony, a bukméker [Anthony the Bookmaker]
7. A mazsoláshombóc [The Plum-Pudding Girl]
8. A Trubadur-klub vendégei [The Guest of the Minnows]
9. Képviselőválasztás [The Bursted Election]
10. A vicces ember [The Joker]
11. Kato [Kato]
12. Az utolsó kaland [The Graft]

22a. Az embervadász, Palladis (Pengős regények), 1938, ford. ifj. Kertész Árpád [The daffodil mystery, 1920] REGÉNY
22b. A sárga nárciszok rejtélye, Fapadoskönyv Kiadó, 2013, ford. Németh Zoltán és Varga István

23. Milliós üzlet, Palladis (Félpengős regények 84), 1935, ford. Pálföldi Margit [The Million Dollar Story, 1920] REGÉNY[4]

24a. A mindenhatóság könyve, Pesti Napló, 1923/267. sz-tól sorozatban [The Book of All Power, 1921] REGÉNY
24b. A hatalom könyve, Athenaeum, 1925, ford. Turchányi Tihamér[5]
24c. A hatalom könyve, Dante, 1929, ford. Sz. Gyömrői Boriska (2Az angyali bérgyilkos, Dante, 1935, ³Tolnai, 1937, 4A hatalom könyve, Hermész Média, 2015, javított fordítás: Apáti Csaba)

25. A három tölgy titka, Dante (Olcsó Wallace), 1930 (2Fapadoskönyv Kiadó, 2013) ford. Wiesner Juliska [The Three Oak Mystery, 1921] REGÉNY

26. London sötét szemei, Pantheon (A Magyar Hírlap regénysorozata), 1928 (2Pantheon [Színe-java 30] 1928, ³Fapadoskönyv Kiadó, 2013) ford. Lovik Károly [The Dark Eyes Of London, 1921] REGÉNY

27a. A névtelen ember, Ellenzék, 1927. dec.-től 1928. jan. 31-ig (27 részben) [The man who was nobody, 1921] REGÉNY
27b. Az ember, aki nem is él, Palladis (Ötvenfilléres regények), 1935. (2Mezőgazdasági Kiadó, 1989) ford. Földes Jolán

28. Bones úr Londonban, Dante (Olcsó Wallace), 1929. ford. Z. Tábori Piroska (Bones in London, 1921) ANTOLÓGIA (Afrika 8) (Bones hadnagy 3)
Tartalom:
1. Bones úr üzletet köt [Bones And Big Business]
2. A rejtett kincs [Hidden Treasure]
3. Bones és a hajógyáros [Bones And The Wharfingers]
4. A kis Bibic-autó [The Plover-Light Car]
5. Egy filmfölvétel [A Cinema Picture]
6. Bones Jutában dolgozik [A Deal In Jute]
7. Bones, a detektív [Detective Bones]
8. Vélemény a költészetről [A Competent Judge Of Poetry]
9. A lámpa, amely soha ki nem alszik [The Lamp That Never Went Out]
10. A kisvasút [The Branch Line]
11. Az emberismerő [A Student Of Men]
12. Bones veszedelmessé válik [Bones Hits Back]

29. Sandi rendet csinál, Palladis, 1933 [Palladis [Afrika-könyvek], 1936) ford. Kosáryné Réz Lola (Sandi the Kingmaker, 1922][6] ANTOLÓGIA (Afrika 9) (Sanders kormányzó 6)
Tartalom:
1. A vén király prófétái [The Prophets of the Old King]
2. Sandi megérkezik [The Coming of Sandi]
3. A civilizáció haszna [The Resources of Civilization]
4. A választott [The House of the Chosen]
5. A halál jegye [The Death Mark]
6. A titokzatos tchu [The Woman in The Hut]
7. Bofaba [The Woman Bofaba]
8. A délről jött király [The King from the South]
9. Hamilton eltűnése [The Passing of Major Hamilton]
10. A kis szürke madár, amelyik nyögni tud [The Grey Bird That Moaned]
11. A tofalakai háború [The War in The Tofolka]
12. Mi történt Hamiltonnal? [What Happened to Hamilton]

30. A bíró vétke, Dante (Olcsó Wallace), 1929 (2Fortuna, 1990) ford. Z. Tábori Piroska [Mr. Justice Maxell, 1922] REGÉNY

31. A kísértetek völgye, Genius, 1929, ford. Laczkó Hugó [The Valley of Ghosts, 1922] REGÉNY

32. A halál angyala, Palladis, 1929 (2Új Nemzedék, 1928. júl. 11-től sorozatban, ³Detektiv Pressz, 2013) ford. Sz. Gyömrői Boriska [The Angel of Terror, 1922] REGÉNY

33a. A vörös kör, Genius, 1928 (2Genius, 1929) ford. Braun Soma [The Crimson Circle, 1922] REGÉNY
33b. A vörös kör, Hunga-Print, 1995, ford. Németh Zoltán és Varga István

34. A kék kéz, Dante (Olcsó Wallace), 1929 (2Mahir RTV, 1989) ford. György Oszkár [The Blue Hand, 1922] REGÉNY

35. Csontos, a folyam ura, Újvilág, 1943[7] (2K.u.K., 2009) ford. Gozmány László (Bones of the River, 1923) ANTOLÓGIA (Afrika 10) (Bones hadnagy 4)
Tartalom:
1. Csontos veszélyben [The Fearful Word]
2. A filmember [The Camera Man]
3. A csodadoktor [The Healer]
4. A fekete tojás [The Black Egg]
5. Az egészségügyi tiszt [The Medical Officer Of Health]
6. A rézágy [The Brass Bedstead]
7. Az ördög tava [The Lake Of The Devil]

36a. A zöld íjász, Genius, 1928 (2Genius, 1929), ford. Fülöp Zsigmond [The Green Archer, 1923] REGÉNY
36b. A zöld íjász, Ifjúsági Kiadó, 1969 (2Dacia, 1970. ³Móra, 1992. ³K.u.K. 2009, 5Fapados Könyvkiadó, 2012) ford. Korda István³

37. Az elveszett millió: Sepping James detektívfelügyelő kalandjai, Pantheon (A Magyar Hírlap regénysorozata), 1928 (2A dilettáns zsaroló, Mezőgazd. Kvk., 1989. ³Az eltűnt millió - A dilettáns zsaroló, K.u.K. 2008) ford. Dr. Balogh Barna [The Missing Million, 1923] REGÉNY

38. A görbe tű, Kaland, 1943, ford. György Ede [The Clue of the New Pin, 1923] REGÉNY

39. A rémületes arc, Dick, 1928, ford. Lendvai István (2Új Nemzedék, 1927-1928-ban sorozatban) [The Face in the Night, 1924] REGÉNY

40. A sötét ember, Dick, 1928 (2Új Nemzedék, 1928. sorozatban, ³Fapadoskönyv Kiadó, 2012) ford. Lendvai István [The Sinister Man, 1924] REGÉNY

41. A bosszúálló, Dante (Olcsó Wallace), 1929 (2Palladis, 1930, ³Rakéta Kvk., 1989. 4Fapadoskönyv Kiadó, 2012) ford. Fodor Erzsébet [The Avenger, 1924] REGÉNY

42. A 127-es bolygó, Fapadoskönyv Kiadó, 2013, ford. Németh Zoltán és Varga István [Planetoid 127, 1929][8] (SF)

43. A marokkói ember, Pesti Hirlap, 1929. dec. 10-től febr. 3-ig (39 részben) ford. dr. Balogh Barna [The Man from Morocco, 1924] REGÉNY

44. A 13-as szoba, Dante (Olcsó Wallace), 1929. (2Mezőgazd. Kvk., 1988) ford. Havas József [Room 13, 1924] REGÉNY (J. G. Reeder 1)

45a. A különös grófnő, Képes Hét, 1928. 1–11/12. rész (12 részben) [The Strange Countess, 1925] REGÉNY
45b. A különös grófnő, K.u.K. 2011, ford. Németh Zoltán, Varga István

46. A titokzatos mester, Genius, 1929, ford. Margittai Szaniszlóné [The Gaunt Stranger, 1925; = The Ringer, 1926] REGÉNY (Ringer 1)

47a. A hét lakattal lezárt ajtó, Genius, 1928 (A hétzáras ajtó, Prágai Magyar Hírlap, 1928. ápr. 6-ig, 56 részben) ford. Braun Soma [The Door with Seven Locks, 1925] REGÉNY
47b. Hét lakat alatt, Európa, 1985, ford. Miklós Katalin

48. A titokzatos banda, Dick, 1928 (21927. szeptemberétől a Képes Krónika 16 oldalas regénymellékletében, ³Ellenzék, 1928. júl. 27-okt 17. [34 részben], 4Az akasztott kéz bosszúja, Mezőgazd. K., 1989) ford. Kosáryné Réz Lola [The Terrible People, 1925] REGÉNY

49a. A smaragd nyaklánc, Genius, 1929, ford. Fülöp Zsigmond [The Square Emerald, 1925] REGÉNY
49b. A smaragd nyaklánc, Hungalibri, 2000, ford. Németh Zoltán, Varga István

50. A besúgó, Palladis (Pengős regények), 1930, ford. Lendvai István [The Squeaker, 1925] REGÉNY

51. Bonginda királya, Pesti Hirlap, 1930. aug. 5-től nov. 14-ig: (70 részben) ford. ifj. Kertész Árpád [A King by Night, 1925] REGÉNY

52. Az álarcos béka, Légrády, 1928 (2Hunga-print, 1994) ford. Sebestyén Ede [The Fellowship of the Frog, 1925] REGÉNY (Elk felügyelő 2)

53. Dilettáns gonosztevő, Palladis, 1928 (2Ujság, 1928. máj. 20-júl. 26 = 52 részben) ford. Fekete Oszkár [The Joker, 1926] REGÉNY (Elk felügyelő 3)

54. A Polyantha titka, Dick, 1928, ford. ifj. Bókay János (2Fapadoskönyv Kiadó, 2014) REGÉNY [Penelope of the „Polyantha”, 1926]

55. Fogadásból csavargó, Dick, 1929 (2Képes Krónika, 1928/17. sz.-tól folytatásokban, ³Az úri csavargó, Mezőgazd. Kvk., 1989) ford. Szerelemhegyi Ervin [The Northing Tramp, 1926] REGÉNY

56. A fekete kísértet, Palladis, 1930 (2Ujság, 1929. márc. 31- júl. 20 = 88 részben, ³Hungalibri Kiadó, 1997. 4Fapadoskönyv Kiadó, 2012) ford. Endre Dénes [The Black Abbot, 1926] REGÉNY

57. A sárga kígyó, Dick, 1928 (2Nemzeti Újság, 1927. sorozatban, ³Palladis [Olcsó Wallace], 1936) ford. Kosáryné Réz Lola [The Yellow Snake, 1926] REGÉNY

58. Kannibálok között, Palladis, 1933 (2Palladis [Afrika-könyvek], 1936) ford. Kosáryné Réz Lola [Sanders, 1926] ANTOLÓGIA (Afrika 11) (Sanders kormányzó 7)
Tartalom:
1. A félelem varázslata [The Magic of Fear] (SF)
2. Az új seprő [The Clean Sweepers] (SF)
3. A nagyon jó ember [The Very Good Man]
4. Az asszony nem tud hallgatni [Women Will Talk]
5. A mártír [The Saint]
6. A szőrvesztő kenőcs [The Man Who Hated Sheffield]
7. Az öröm fiai [The Joy Seekers]
8. A futballmeccs [The Ball Game]
9. A bölcs ember [The Wise Man]
10. A szellem éneke [The Sweet Singer]

59. A három igaz ember, Palladis, 1930 (2A gyilkos fekete mamba, Mezőgazd. Kvk., 1989. ³A gyilkos fekete mamba: a három igaz ember, K.u.K. 2009) ford. Zigány Árpád [The Three Just Men, 1926] REGÉNY (Igaz ember 5)

60. Az erőszak ökle, Palladis, 1929 (2Az erőszakos ököl, Új Nemzedék, 1928, sorozatban) ford. Kosáryné Réz Lola [The Hand of Power, 1927] REGÉNY

61. A Tollas Kígyó bosszúja, Dante (Olcsó Wallace), 1929 (2MesterDetektív, 1990/3-10. sz. = 8 részben), ford. Wiesner Juliska [The Feathered Serpent, 1927] REGÉNY

62. Sába királynőjének öve, Hunga-Print, 1994, ford. Németh Zoltán, Varga István [The Ghost Of Down Hill, 1929] ANTOLÓGIA
Tartalom:
1. Down Hill szelleme [The Ghost Of Down Hill] (SF)
2. Sába királynőjének öve [The Queen of Sheba’s Belt, (ss) The Red Book, Magazine, Feb 1912]

63. A nagylábú bandita, 1-2. köt, Légrády (Pesti Hírlap könyvek, 275-276), 1932, ford. Kosáryné Réz Lola [The Big Foot, 1927] REGÉNY (Minter felügyelő 1)

64. Az árulók kapuja - A Wakefield Tower kincse, K.u.K. 2009, ford. Németh Zoltán, Varga István [The Traitor's Gate, 1927] REGÉNY

65. A pénzhamisító, Dante (Olcsó Wallace), 1929 (2Fapadoskönyv Kiadó, 2013) ford. Wiesner Juliska (The Forger, 1927) REGÉNY

66. A bajkeverő, Légrády (Pesti Hírlap Könyvek 131), 1931, ford. K. R. L. (Kosáryné Réz Lola) [The Mixer, 1927[9]] ANTOLÓGIA
Tartalom:
1. Valaki túljár Pony Nelson eszén [The Outwitting of Pony Nelson]
2. A főnyeremény [The Great Geneva Sweepstake]
3. Részvény spekuláció [A Speculation in Shares]
4. A bank, amelyik mégsem bukott meg [The Bank That Did Not Fail]
5. Mr. Limmerburg vesztett csatája [Mr. Limmerburg's Waterloo]
6. Egy látogatás és ennek következményei [A Close Call and its Sequel]
7. Aki másnak vermet ás, maga esik bele [How A Famous Master Criminal Was Trapped]
8. Mr. Sparkes, a detektív [Mr. Sparkes, the Detective]
9. A tengeri kaland [The Submarine-Chaser Coup]
10. Egy különös filmfelvétel [A Strange Film Adventure]
11. A gibraltári leány [The Girl from Gibraltar]
12. A derék Mr. Kandeman [A Gambling Raid]
13. Három pár selyemharisnya [The Silk Stockings]
14. A szép Dolly de Mulle esete [The Case of Dolly de Mulle]
15. A hetvennenyedik briliáns [The Seventy-Fourth Diamond]
16. Moziszinésziskola [On the Movies/Cinema Teaching by Post]
17. Az őrült professzor [The Professor]

67a. Borzalmak kastélya, Palladis (Detektív-regény), 1929 (2Nemzeti Újság, 1928. sorozatban, ³Prágai Magyar Hírlap, 1928/94-től [56 részben], 4Palladis, 1934, 5Hermit, 2012) ford. Zigány Árpád [Terror Keep, 1927] REGÉNY (J. G. Reeder 3)
67b. Az erőszak tornya, Kaland, 1943, ford. Havas András Károly
67c. A borzalmak tornya, Európa, 1985 (2Rakéta Regényújság, 1992/19-22. sz. ³Fapadoskönyv Kiadó, 2013) ford. Lukács Laura

68. A repülő gárda, Palladis (Pengős regények), 1932 (2Az alvilág kísértete, Fortuna, 1990) ford. Wiesner Juliska [The Flying Squad, 1928] REGÉNY

69. A becsületes betörő, Palladis (Pengős regények), 1932, ford. Wiesner Juliska [The Gunner, 1928] REGÉNY

70. A hasonmás, Kaland, 1944, ford. Erdélyi György [The Double, 1928] REGÉNY

71. A meztelen lábnyom, Palladis (Olcsó Wallace), 1936 (2Detektív kiadó, 2014) ford. Földes Jolán [The Lone House Mystery, 1928] REGÉNY (Minter felügyelő 2)

72. Sandi és a többiek, Palladis (Afrika-könyvek), 1938, ford. Kosáryné Réz Lola [Again Sanders, 1928] ANTOLÓGIA (Afrika 12) (Sanders kormányzó 8)
Tartalom:
1. Csontos és a méhecskék [Bones and the Bee]
2. A félelmetes szónok [The Terrible Talker]
3. Fajnemesítés [Thy Neighbour As Thyself]
4. Kísértetjárás [The Ghost Walker]
5. A király jogara [The King's Sceptre The King's Sceptre]
6. Lesseps példája [In The Manner of Lipstick In The Manner of Lipstick]
7. A titokzatos szerszámok [The Splendid Things]
8. Csontos és Caroline néni [Bones The Psychic]
9. A gazdag asszony [The Rich Woman]
10. A nagy kincs [The Keepers of the Treasure]
11. Az ajándék [The Present]
12. M’gala, az átkozott [M'gala The Accurst]

73. A gyémántcsináló, Légrády 1-2. köt., (Pesti Hírlap könyvek 223-224), 1932, ford. Kosáryné Réz Lola [The Twister, 1928] REGÉNY (Elk felügyelő 4)

74. A turf vámszedői, Barnaföldi G. Archívum, Budapest, 2012, ford. Mihályi Antal [The Green Ribbon, 1929] REGÉNY

75. Az Igazak visszatérnek, Fapadoskönyv Kiadó, 2013, ford. Németh Zoltán és Varga István [Again The Three Just Men, 1929] ANTOLÓGIA (Igaz ember 6)
Tartalom:
1. A rejtvény [The Rebus]
2. A boldog utazók [The Happy Travellers]
3. Az erőszakos szöktetés [The Abductor]
4. A harmadik véletlen [The Third Coincidence]
5. A Slane rejtély [The Slane Mystery]
6. A megjelölt csekk [The Marked Cheque]
7. Mr. Levingrou leánya [Mr. Levingron's Daughter]
8. A részvényüzér [The Share Pusher]
9. A férfi, aki templomban énekelt [The Man Who Sang In Church]
10. A brazíliai hölgy [The Lady From Brazil]
11. Egy gépírónő, aki különös dolgokat látott [The Typist Who Saw Things]
12. Mr. Drake rejtélye [The Mystery Of Mr. Drake]
13. „Az angol Konnor” [The Englishman Konnor]

76. A Trója kincse, Palladis (Pengős regények), 1931 (2A Scotland Yard és a gumiemberek, Mezőgazd. Kvk., 1989) ford. Kosáryné Réz Lola [The India-Rubber Men, 1929] REGÉNY (Elk felügyelő 5)

77. Piros ászok, Fapadoskönyv, 2013, ford. Németh Zoltán és Varga István [Red Aces, 1929] ANTOLÓGIA (J. G. Reeder 4)
Tartalom:
1. Piros ászok [Red Aces]
2. Kennedy, a szélhámos [Kennedy The Con Man]
3. Joe Attymar esete [The Case Of Joe Attymar]

78a. A grófkisasszony, Palladis (Félpengős regények 50), 1934, ford. Fekete Oszkár [The Lady of Ascot, 1930] REGÉNY
78b. Grófkisasszony, Pesti Napló melléklete, 1928. áprilisától sorozatban (2Kassai Napló, 1928. okt. 2-től, napi közlésben)[10]

79. A világító kulcs, Palladis (Pengős regények), 1937, ford. Detre László (2Ujság, 1936. aug. 23-nov. 14 = 61 részben) [The Clue of the Silver Key, 1930] REGÉNY

80a. A fehér álarc, Palladis (Félpengős regények 15), 1933, ford. Cavallier Józsefné [White Face, 1930] REGÉNY (Elk felügyelő 6)
80a. Fehér arc, Európa, 1989, ford. Kálmán A. György

81. Miss Grier 70 fontja, Palladis (Pengős regények), 1936, ford. Zigány Árpád (The Man at the Carlton, 1931) REGÉNY

82. A címerpajzs, Fapadoskönyv Kiadó, 2011, ford. Németh Zoltán és Varga István [The Coat of Arms, 1931] REGÉNY

83. Cápák az óceánjárón, Palladis (Olcsó Wallace), 1936 (2Fapados Könyvkiadó, 2015[11]) ford. Fekete Oszkár [The Steward, 1932] ANTOLÓGIA
Tartalom:
1. A steward és a cápák [The Steward and the Sharks]
2. Késés [Overdue]
3. A kis bárónő [The Little Baroness, (ss) Grand Magazine, Jun 1926]
4. Solo és a hölgy [Solo and the Lady, (ss) The 20-Story Magazine, Oct 1924]
5. A fürge kártyacsomagok bárói [The Barons of the Nimble Pack, (ss) The Saturday Evening Post, Jun 3 1922]

84. A megriadt hölgy, Palladis (Pengős regények), 1935 (2A megriadt hölgy esete, Mezőgazd K, 1989. ³Fapadoskönyv Kiadó, 2012) ford. Endre Dénes [The Frightened Lady, 1932] REGÉNY

85. Az árnyember, Hungalibri, 1998 (2Fapadoskönyv Kiadó, 2013)[12] ford. Németh Zoltán, Varga István [The Guv'nor and Other Stories, 1932] ANTOLÓGIA (Mr. J. G. Reeder 5)
Tartalom:
1. A páncélterem [The Treasure House]
2. Az árnyember [The Shadow Man]
3. Art Lomer társulata [The Troupe] (ez csak a 2013-as kiadásban!)

86. King Kong, Galaktika, (285) XL, 2013 Dec [King Kong (with Merian C. Cooper & Delos W. Lovelace), 1932] REGÉNY (SF)

***

W. O. G. Lofts és Derek Adley bibliográfiája, a The British Bibliography of Edgar Wallace (1969) tehát összesen 172 könyvét veszi számba. De ebben benne van minden könyve, nem kaland és mystery regényei, antológiái, a történeti, nem fikciós munkái (mint az I. világháborúról szóló több kötetes munkája) és a verses kötetei is. Ebből 92 a bűnügyi/kaland regény és 49 bűnügyi/kaland antológia, azaz összesen 141 könyv (1905 és 34 között). De van még 4 más típusú fikciós regénye (közte a Selby közlegény és a 127-es bolygó). Tehát számunkra van összesen 96 regénye és 49 antológiája, azaz 145 könyve (s ezenkívül van még számunkra érdektelen 25 könyve). A 49 antológia egyébként 506 novellát tartalmaz. Különféle ismertetők Wallace-ról, netes oldalak rendszeresen hivatkoznak arra, hogy a szerző 175 regényt írt, ami egyszerűen nem igaz! 

Lofts és Adley bibliográfiájától csak annyiban tértem el a listán, hogy szerepeltetem utolsóként a King Kongot, ami náluk nincs a listán. Viszont Roy Glashan bibliográfiája szerepelteti Wallace munkái közt. Itt nehéz igazságot tenni, mert lehet a regényhez Wallace-nak csak ötletelésben volt szerepe, viszont az is igaz, hogy Merian Cooper odarakatta Wallace nevét a borítóra, mint a King Kong egyik íróját. Ezzel együtt 97 fikciós regénye van a szerzőnknek.

A magyar-lista összegzéséből kiderül, hogy a 86 könyvből 17 antológia, a 69 regényből 5 SF. A 86-ból 2 nem könyvként, hanem csak folytatásos regényként, napilapban jelent meg. A háború után összesen 16 új fordítás keletkezett a könyveiből, de ezekből 7 olyan volt, ami a háború előtt (1945 előtt) már megjelent más fordításban. Ebből következik, hogy a 86 könyvéből 77 megjelent a háború előtt és csak 9 olyan van, amiből csak háború utáni fordítás létezik. Ezek a fordítások nagyobb része Varga István fordító nevéhez kapcsolódik, aki a krimik nagy szerelmese volt. Varga autodidakta módon, könyvkből tanult meg angolul. Pár éve meghalt, s azóta valahogy el is sikkadt az újabb Wallace fordítások ügye.
Tehát: Wallace 96 fikciós regényéből 69 és a 49 antológiáskötetéből 17 van meg magyarul (igaz ezekből több hiányosan). A 17 novelláskötetben összesen 178 novella található. Ezek mindegyike ezekben a kötetekben jelentek meg először magyarul és nem újságban/magazinban, kivéve az Art Lomer társulatát (2013) és a Cápák az óceánjárón 2013-as kiadásának két utólagosan hozzárakott plusz novelláját. Ezek mindegyike korábban jelent meg. Két regény (A sárga kígyó és a Milliós üzlet) végén közöltek összesen három bonusznovellát Wallace-tól: ezek a novellalistába kerültek. Tehát ezek egyike sem lett beleszámolva a 178 novellába.

„Olcsó Wallace” fejlécű sorozata volt a Dante (1929-1930) és a Palladis (1936) kiadóknak is. Dick Manó kiadója 1928-29-ben az „Edgar Wallace művei” sorozatban 6 könyvet adott ki. A Genius kiadó szintén hat könyvet adott ki 1928-29-ben az „Edgar Wallace művei” sorozatában, s valószínűleg ők produkálták eddig legszebb és legigényesebb Wallace-borítókat ehhez a hathoz. A Palladis kiadó is 1929-33 közt szintén kiadott egy sorozatot „Edgar Wallace művei” fejcímmel és ez is csak 6 könyvből állt.

A 69 regényéből az én számolásomban csak 52 a bűnügyi/rejtély-regény (kivettem az 5 SF-et, a 11 Afrika-könyvet és A hatalom könyvét). Wallace a fikciós regényein kívül 30 színdarabot (ezekből csak egy van magyarul) és mintegy 600 novellát írt. Novelláiban is voltak visszatérő hősei (akik nem jelentek meg regényeiben), mint Anthony Newton, Felix Carfew, Sir Peter őrmester, Oliver Rater, Felix Jenks, Jimmy vagy York Symon. Egyébként a legkorábban magyarul megjelent Wallace-regény A mindenhatóság könyve (1923) volt.

***

Csontos, a folyam uraKannibálok közöttA gyémántfolyamSandi és a többiekSanders visszatér

Bones úr LondonbanKalandok a kannibálok földjénSandiSandi rendet csinál

Még a regényírói pályafutása elején kezdte el írni az ún. Afrika-könyveit. Ennek előzményéről írja Supka Géza magyar művészettörténész, író és újságíró, aki maga is fordított magyarra Wallace-regényt: „Röviddel utóbb aztán hírek érkeztek a Belga-Kongóból, hogy az ottani belga hatóságok minő kegyetlenül bánnak el a bennszülöttekkel. Wallace-t küldték ki riportázsra. Ennek a Kongó-riportázsnak köszönheti a világ Wallace legfinomabb könyveit, az Afrika-könyveket, Bosambo és Sandy kormányzó remekbe szabott figuráival. Wallace könyvei okozták aztán, hogy az angol hatóság alá került négerek Sandy kormányzó eredetijének, Sir Robert Bowernek, amikor meghalt, szobrot állítottak.” („Dick” a rejtélyek embere, Ünnep, 1939/22. sz.)

Wallace ún. Afrika-könyveiből 12-őt adott ki, ezekből csak egy nincs meg magyarul (Lieutenant Bones, 1918). Sőt, Francis Gerard krimi író a Wallace-család engedélyével még további három Sanders-könyvet írt (mindegyik antológia). Ezekből az első magyarul is megjelent: Sanders visszatér, 1940 [The return of Sanders of the river, 1938] ford. Kosáryné Réz Lola. Ezekkel együtt 15 Afrika-könyv van (12 van magyarul).

A háború előtt a Palladis kiadó kiadta az „Afrika-könyvek” sorozatát, de csak hét regényt jelentettek meg (1936-38). A kiadó Wallace tüneményes életének regényeajánlója megteszi a sorozat ismertetésének: „A század leginvenciózusabb mesemondójának megkapó történeteiben közvetlen közelségből szólal meg Afrika ősrengetegeinek suttogó szava, fülünkben cseng a vadember nyilának surranása, megragadó plaszticitással elevenedik meg az a csodálatos élet, mely az idegen, távoli világrésznek szinte hozzáférhetetlen szívében zajlik le a maga ősi primitívségében.

Soha útleírás, regény, mozgófénykép nem tudott ily közel hozni még idegen világot, mint amilyen közel hozza Wallace felülmúlhatatlan mesemondóképessége a brit uralom alatt álló fekete emberek bizarr életét Wallace utólérhetetlen művészete meggyőz arról, hogy ezek a vad lelkek is emberek, furcsa, naiv, egyszerű emberek, de emberek, éppen úgy, mint mi és abban is hasonlók hozzánk, hogy ugyanúgy hajszolják a boldogság kék madarát, mint a felsőbbrendűsége tudatában könyörtelenül elnyomó fehér faj. Elragadó figurák kelnek életre a lapokon: Bosambo, a minden hájjal megkent fekete főnök, Sanders, a gránitból faragott angol gyarmati kormányzó, aki magasabbrendü küldetése tudatával tartja a zászlót, mely a kultúra mesgyéjét jelzi az őserdőben. És Bones, a kápráztató humorú angol gyarmati tiszt, meg az ochoriak, a ngombiak, az akasavák, a bushmanek… mind húsból és vérből való élő figurák, Wallace emberábrázoló képességének remekbe formált gyöngyei. Hogy ezek az Afrika-történetek tele vannak a humor, az ötletesség, a fantázia bőkezű, szinte pazarló gazdagságával, azt már az Író márkás neve biztosítja.”

Az Afrika-történetek egyik főszereplője, Francis Augustus Tibbetts hadnagy, akit parancsnoka, Hamilton elnevezett Bones-nak. A sorozat ötödik könyvében, a Kalandok a kannibálok földjén-ben jelent meg először. A könyv fordítója, Kosáryné Réz Lola nevezte el Bonest a magyar fordításban Csontosnak (1933). Egy kivételével mindegyik magyar fordítás Csontosnak nevezi, kivére a Bones úr Londonban, ami még 1929-ben jelent meg.

Mr. Reeder egy középkorú zseniális lángelme, magánnyomozó, aki a kormánynak is dolgozik, a legveszélyesebb bűnözők kézrekerítésében. Öt könyvet adott ki Wallace ezzel a hősével, amiből kettő regény és három novelláskötet. Két regény és két novelláskötet (az egyik hiányosan) meg van magyarul, és a harmadik, a magyarul ki nem adott novelláskötetből is megvan három novella magyarul. Egyébként Mr. Reeder is feltámadt J. T. Edson jóvoltából, aki két regényt is írt Wallace ezen hősével (1977 és 1984).

Az ún. „Igaz ember” történetei hat könyvben jelentek meg. Ezekből eddig négy van magyarul. A négy/három igaz ember egy önbíráskodó társaság, akik leleplezik és le is számolnak a bűnösökkel. A sorozat végére már amolyan amatőr magándetektívvé fejlődnek, s nem leszámolnak, hanem lebuktatnak vétkeseket. A thriller irodalomban számosan követték ezt a klisét később.

Elk felügyelő hat regényében jön elő, ezekből öt van meg magyarul.

T. B. Smith négy regény főhőse, azokból kettő van magyarul.

Minter felügyelő nevű hősével két regényt és pár novellát írt, melyek a The Sooper and Others c. novelláskötetben (1984) jelentek meg (mind a két regény meg van magyarul).

Oliver Rater detektiv felügyelő eseteiből Wallace 12 novellát írt a The Pall Mall Magazine-ban (August 1927-July 1928). Ezek összegyűjtve a The Orator c. kötetben jelentek meg (London, 1928). Ezekből hét van meg magyarul (lásd lentebb az eredeti angol kiadás egyik borítóját).

A Ringer-sorozat mindössze két könyvből áll. Henry Arthur Milton egy magas, karcsú férfi, igazi szélhámos, akit az alvilág csak Ringerként („Harangozó”) ismer. A sorozatból első egy regény, a második egy novelláskötet. Ez utóbbi nincs meg magyarul (Again the Ringer, 1929). A kötet 17 novellát tartalmaz, abból még 2 van magyarul.

***

A kincskeresők kA végrendeletA besúgó kA Couper-gyémántok k

Shakespeare úr nem tud darabot írni kA gondolatolvasó kArt Lomer társulata kOrator

Edgar Wallace magyarul megjelent novellái (az eredeti megjelenések sorrendjében). A novella első angol eredeti megjelenése után közlöm, ha a novella bekerült Wallace valamelyik novelláskötetébe. Ez esetben a novelláskötet címét megvastagítottam (ezen antológiásköteteiből értelemszerűen egyik sem jelent meg magyarul, kivéve a Sanders of the River):

1. Idegen az éjszakában, Híres kísértettörténetek, Ventus Libro, 2005, ford. Béresi Csilla [The Stranger of the Night, The Weekly Tale-Teller, Oct 15 1910 (The Woman from the East, 1934)] (SF)

2. Hogyan nevelik a fekete királyt, Családi Regényújság, 1989/9. sz.[13] [The Education of King Peter, (ss) The Weekly Tale-Teller Feb 26 1910 (The Education of the King, Sanders of the River, 1911)] (Sanders kormányzó)

3. M’Lino szerelmei, Családi Regényújság, 1990/2. sz.[14] [The Loves of M’Lino, (ss) The Weekly Tale-Teller, Apr 22, 1911 (Sanders of the River, 1911)] (Sanders kormányzó)

4. A boldog álmok erdeje, Családi Regényújság, 1990/9. sz.[15] [The Forest of Happy Thoughts, (ss) The Pall Mall Magazine, Nov 1909 (The Forest of Happy Dreams, Sanders of the River, 1911)] (Sanders kormányzó)

5. A titokzatos kőlap, Családi Regényújság, 1990/18. sz.[16] [Keepers of the Stone, (ss) The Weekly Tale-Teller, Apr 23, 1910 (Sanders of the River, 1911)] (Sanders kormányzó)

6. A látnok, Családi Regényújság, 1990/22. sz.[17] [The Telepathists, (ss) The Weekly Tale-Teller, Nov 18 1911 (The Seer, Sanders of the River, 1911)] (Sanders kormányzó)

7. A boszorkánymester, Családi Regényújság, 1989/4. sz.[18] [The Devil Man, (ss) Harper’s Weekly, Feb 18 1911 (The Witch-Doctor, Sanders of the River, 1911)] (Sanders kormányzó)

8. A sántító Chen-nemzetség, Az Est hármaskönyve 1928, szerk. Molnár Dániel, Budapest, 1927 (2Keleti diplomácia nyugaton, Családi Regényújság 1990/25. sz. ³Cápák az óceánjárón, Fapados Könyvkiadó, 2015) [The Limp of Clan Chen, The Royal Magazine, Aug 1921]

9. A poéta lelkületű rendőr, A világ legjobb bűnügyi novellái. III. Válogatott gyilkosságok, Arión, 2004. ford. Honti Katalin [The Strange Case of the Night Watchman, The Grand Magazine, Sep 1924 (The Poetical Policeman, The Mind of Mr. J. G. Reeder, 1925)] (Mr. J. G. Reeder)

10. A kincskeresők, Az izgalom mesterei, II. kötet, Körmendy, 1945. ford. Bálint Lajos [The Treasure Hunt, The Grand Magazine, Oct 1924 (The Mind of Mr J. G. Reeder, 1925)] (SF) (Mr. J. G. Reeder)

11. Art Lomer társulata, ? Magazin, 1929/szept. ford. Forró Pál (2K. F. T. (Korlátlanul Fosztogató Társaság), Gong, 1933/49. sz. ³Az árnyember, Fapadoskönyv Kiadó, 2013) [A Place on the River, (ss) The Grand Magazine, Nov 1924 (The Troupe, The Mind of Mr J. G. Reeder, 1925)] (Mr. J. G. Reeder)

12. A végrendelet, Színházi Élet, 1935/16. sz. [The Will and the Wont, The Merry Magazine, Jul 1925 (The Will and the Way, The Last Adventure, 1934]

13. Két szürke ló, Tetthely, 1990/6. sz. [A horse of the same colour, More educated Evans, 1926] (Művelt Evans)

14. A gondolatolvasó, Ünnep, 1943/4. sz. [The Mind-readers, Pall Mall Magazine, Oct 1927 (The Orator, 1928)] (Rater 2)

15. A sunningdale-i gyilkosság, 22 detektív történet, szerk. Kuczka Péter, Budapest: Európa, 1966, ford. Honti Katalin (Vérfagyasztó históriák, Sensus, 2003) [The Sunningdale Murder, Pall Mall Magazine, Dec 1927 (The Orator, 1928)] (Rater 4)

16. Hoylas professzor halálhoroszkópja, Ünnep, 1943/8. sz. ford. Vécsey Leó [The Sirius Man, Pall Mall Magazine, Jan 1928 (The Orator, 1928)] (Rater 7)

17. A Couper-brilliánsok, Ünnep, 1943/4. sz. [The Couper Buckle, Pall Mall Magazine, Apr 1928 (The Orator, 1928)] (Rater 8)

18. Az elefántcsont ládika, Ünnep, 1943/24. sz.. ford. Vécsey Hugó [The Detective Who Talked, Pall Mall Magazine, Jul 1928 (The Orator, 1928)] (Rater 11)

19. Bill a Scotland Yardból, Magyar Szó, 1981. nov. 8. [Bill and the Tappers, Clues, Jun 10, 1928]

20. Hétfő – bosszúság, Híres bűnügyi történetek, Ventus Libro, 2005, ford. Zsolnay Lajos [Clue of Monday’s Setting, The Cat Burglar, 1929]

21. Glaszékesztyűs Harry, Edgar Wallace történetek két nyelven, Bagolyvár, 1990, ford. Molnár Sándor [Kid Glove Harry, Fighting Snub Reilly, 1929]

22. A keselylábú ló, Edgar Wallace történetek két nyelven, Budapest: Bagolyvár, 1990. ford. Molnár Sándor [White Stocking, The Cat Burglar, 1929]

23a. A vörösszakállas férfi, Színházi Élet, 1938/13. sz. ford. Tábori György [Man with the Red Beard, Again the Ringer, 1929] (Ringer)
23b. A besúgó, Ünnep, 1942/22. sz. ford. Vécsey Leó

24. A. H. Milton visszaüt, A sárga kígyó, Olcsó Wallace, Palladis, 1936 [The Fortune of Forgery, Again the Ringer, 1929] (Ringer)

25. A Stretelli-eset, Milliós üzlet, Palladis, 1935, ford. Pálföldi Margit [The Stretelli Case, The Little Green Man, 1929]

26. A gyémánt-zongora, Milliós üzlet, Palladis, 1935, ford. Pálföldi Margit [In Thrall, The Governor of Chi-Foo, 1929]

27. Shakespeare úr nem tud darabot írni, Pesti Napló, 1930. máj. 11.[19]

Láthatólag több olyan novelláskötetéből is vannak novellák, amelyek nem jelentek meg magyarul. A Sanders of the River kötetből 6 novella van, de ez esetben maga a kötet is megjelent, így ezeknek semmi jelentősége. Azaz van csak 21 olyan novellánk, ami nem része a magyarra fordított novellásköteteknek. A legkorábbi magyarul megjelent novellája A sántító Chen-nemzetség (1927).

A The Woman from the East 14 novellájából 1, a The Last Adventure 12 novellájából 1, a The Orator 12 novellájából 7, a The Mind of Mr J. G. Reeder 8 novellájából 3, a More educated Evans 13 novellájából 1, a Fighting Snub Reilly 8 novellájából 1, a The Cat Burglar 7 novellájából 2, az Again the Ringer 17 novellájából 2, a The Little Green Man 8 novellájából 1 és a The Governor of Chi-Foo 8 novellájából 1 van magyarul.

Összegezve a novellákat: a 17 antológiában 178 és a különböző helyeken még 21 további novellája található, azaz Wallace-nak 199 magyarul megjelent novellája van. Ezekből az isfdb.com 6 novellát vesz sci-fi jellegűnek:  A forró kövek, A félelem varázslata, Az új seprő, Down Hill szelleme, Idegen az éjszakában, A kincskeresők.

***

Van még két más jellegű írása is magyarul Wallace-nek:

Az ember, aki megváltoztatta nevét, Színházi Élet, 1933/29. sz. ford. Bálint Lajos (színdarab)

Miért érdekesek a misztikus történetek?, Képes Krónika, 1928/49. sz. (cikk)

***

2865096-ew_32865095-ew_2A Piros Kör (Edgar Wallace - Cs Horváth Tibor, Korcsmáros Pál) - 01a kAz ezüst kulcs k

Edgar Wallace műveiből számos képregény készült. Ennek ellenére magyar nyelven csak hat regénye olvasható képregényes formában:

1. A gumiemberek, Ujság, 1935. aug. 18 – okt. 14. [39 rész, 220 képkocka], rajz: Lyman Anderson. A képregény alapja: The India-Rubber Men, 1929. (Wade felügyelő)

2. A fehér álarc, Ujság, 1935. okt. 6. – nov. 27. [43 rész, 249 képkocka], rajz: Lyman Anderson. A képregény alapja: White Face, 1930. (Wade felügyelő)

3. Az ezüst kulcs, Ujság, 1936. jan. 26. – márc. 4. [28 rész, 233 képkocka], rajz: Lyman Anderson. A képregény alapja: The Clue of the Silver Key, 1930. (Wade felügyelő)

4. A koronaékszerek elrablása, Délmagyarország/Pécsi Napló, 1936. dec. 25 (karácsonyi) szám [11 oldalon], rajz: Lyman Anderson. A képregény alapja: The Traitor's Gate, 1927. (Wade felügyelő)

5. A Piros Kör, Füles, 1966/51-52 – 1967/17. sz. [18 rész, 200 képkocka] (2A Vörös Kör, Füles, 1982/32 – 1982/45. sz. [14 rész, 199 képkocka]) szöveg: Cs. Horváth Tibor, rajz: Korcsmáros Pál. A képregény alapja: The Crimson Circle, 1922.

6. A zöld íjász, Füles, 1995/11 – 1995/27. sz. [17 rész, 170 képkocka] szöveg: Kiss Ferenc, rajz: Sarlós Endre. A képregény alapja: The Green Archer, 1923.

A koronaékszerek elrablása kA fehér álarc kA gumiemberek kA zöld ijász (Edgar Wallace - Kiss Ferenc, Sarlós Endre) - 01a k

Mind a hat képregény alapregénye megjelent magyarul.
Mind a négy háború előtti képregényt Lyman Anderson rajzolta és a forgatókönyvet ezekhez Sheldon Stark írta. Ezek elég szabadon értelmezett adaptációk voltak. A The India-Rubber Men-ben szerepel Elk felügyelő mellett egy bizonyos Wade felügyelő is. Valamiért Stark ezt a Wade felügyelőt megtette a Wallace-képregények sorozatkarakterévé (Elk szerepét is ráruházták). 1935. május 20-án jelent meg az Egyesült Államokban a képregény-sorozatuk első közlése. Mindegyik Lyman Anderson rajzolta magyarul megjelent képregény főhőse Wade felügyelő volt. Viszont némely képregény csak nyomaiban hasonlít arra  a regényre, amelyből az adaptáció készült. A gumiemberek ajánlójában azt írták, hogy ez a regény még nem jelent meg korábban, ugyanis Wallace hagyatékából került elő, ami nem volt igaz.
A képregényes adatok tekintetében a magyar képregényműfaj "történetírójának", Kiss Ferinek adataira támaszkodtam.

***

Henry Longvale

Edgar Wallace 165 művét filmre eddig. Igazából csak egyről emlékeznék meg. 1975. április elsején, egy keddi napon, a magyar televízió 1-es csatornája este 20.05-kor adta Edgar Wallace művéből készült „A bosszúálló” c. NSZK filmet, szinkronosan (Der Rächer, 1960). Ezt Wallace születésének 100. évfordulója alkalmából tűzték műsorra. Sikerült is megnéznem. Az akkor iskolásgyerek fejemmel nagyon izgalmas is volt. Még most is jól emlékszem rá, azzal kezdte, hogy egy fekete kocsi ment az úton, s kidobtak belőle egy dobozt, amit két biciklis nő megtalált. Egy levágott fej volt benne, mellette egy gépelt szöveg, hogy miért is halt meg a fej gazdája… A film sötét figurája, Henry Longvale volt (ezzel el is árultam, honnan van a nicknevem). Fentebb lásd egy jelenetet a filmből, ahol a Fejvadász, azaz Longvale éppen a nyaktilóját üzemelteti...

Ezután „Edgar Wallace” valami bűvszóvá vált köztünk, beszéltünk róla, mint a „legnagyobb krimiíróról”. Anélkül, hogy bármit olvastunk, olvashattunk volna tőle, legendák keringtek köztünk, néhány iskolásgyerekek közt a könyveiről. Olyan címeket emlegetve regényeiként, mint a „Fejvadász” vagy „Egész Európa ellen” és hasonlók. Már nem is tudom honnan vettük ezeket a címeket, s már igazán azt sem, hogy miért volt ez a furcsa láz köztünk Wallace sosem látott/olvasott művei iránt. De még most is emlékszem az esténkénti izgatott beszélgetésekre 2-3 baráttal/ismerőssel a titokzatos Edgar Wallace-ról. Ez a hetvenes évek második fele volt, és persze a szocializmus álmos mindennapjait éltük. Gyakorlatilag nem is volt egyszerű Wallace bármilyen regényéhez hozzájutni. „A bosszúálló” megnézése után eltelt vagy 3-4 év mire ténylegesen elolvastam Wallace-tól az első regényt, ami a kezembe került: A zöld íjászt…


[1] A belső borítón tévesen van, hogy ez a Sanders fordítása.

[2] A kötet két utolsó novellája (A csodálatos bors, Csontos és a vetítőgép) nem része az angol kiadásnak, ami csak 13 novellát tartalmaz. Viszont rejtély honnan fordította ezeket le Erdélyi, majd három évre rá Faragó. Gyakorlatilag egyetlen Sanders-novellával sem találtam azonosnak. És azon öt egyikével sem, ami a Csontos, a folyam urából kimaradt. Ráadásul az összes magazinokban megjelent Sanders és Bones novella megjelent valamelyik válogatáskötetében. Még az is elképzelhető, hogy Francis Gerard The Law of the River (1940) c. novelláskötetéből fordították (ezt viszont nem láttam): ez meg azért lenne különös mert két magyar fordító egymástól függetlenül is épp ezt a két novellát fordította pluszba.

[3] A bandita főhőse Anthony Newton. Wallace írt még vele más olyan novellákat, melyek nem szerepelnek a kötetben.

[4] A könyv végén 2 bónusznovellát adtak Wallace-tól: A gyémánt-zongora és A Stretelli-eset címmel.

[5] Elég kétséges ez a könyv: a Magyar Könyvészet 1921-44 és az OSZK katalógusa szerepelteti, de én nem láttam.

[6] A belső borítón tévesen feltűntetve, hogy ez a The People of the River fordítása.

[7] Az angol kötet 12 novellájából 5 novella kimaradt a magyar kiadásból: A Nice Gel, A Lover Of Dogs, The Wazoos, The All-Africans, The Woman Who Spoke To Birds.

[8] A regényt előbb sorozatban közölte a Mechanical Boy magazin (Sep 4-Oct 23, 1924). Kötetben csak 1929-ben jelent meg, de az angol eredeti még tartalmazott egy plusz novellát: The Sweizer Pump címmel, amit a magyar kiadás már nem vett át.

[9] Az angol eredeti könyv 20 novellájából 3 kimaradt a magyar fordításból: The Billiter Bank Smash, The Spanish Prisoner, The Crown Jewels. A történetek főhőse, Anthony, a Bajkeverő [Mixer], aki kirabolja a rablókat. A mókás trió háromtagja a Sunday Postban még Sam, Saul és Sandy, amit a könyvben Wallace átírt: Anthony, Anthony, Paul és Sandy nevekre. Az újságban The Scallywags főcím alatt jelentek meg a történetek. A Sunday Postban Wallace nem a saját, hanem John Anstruther házinév alatt jelentette meg ezeket 1920-21-ben.

[10] Itt csak valószínűsítem, hogy a Kassai Napló a Pesti Napló közlését vette át (ez utóbbit nem láttam). Rejtély azonban, hogyan tudta a két lap már közölni 1928-ban a regény fordítását, mikor a The Lady of Ascot angol megjelenését minden bibliográfia 1930-ra teszi? A Kassai Napló közlését néztem, nagyjából az eredeti regény második fejezetével kezdték a fordítást, de az valóban a The Lady of Ascot.

[11] A Fapados Könyvkiadó reprintelte az 1936-os Palladis kiadást, azzal a különbséggel, hogy a kötet végén két plussz novellát is adott: A sántító Chen nemzetség és a Shakespeare úr nem tud darabot írni. Ezek egyike sem szerepelt az eredeti The Steward novelláskötetben. Viszont a Palladis kiadása kihagyott az angol eredetiből három novellát: The Buoy That Did Not Light, The Left Pass, The Ghost of John Holling. A Fapados jobban tette volna inkább, ha ezt a három novellát fordítja le.

[12] A The Guv'nor and Other Stories négy kisregényt tartalmaz, de ebből csak a kettőt fordították le, míg a The Guv'nor és a The Man Who Passed kimaradt a fordításból. Igaz, a Hungalibri nem is jelezte, hogy ez az antológia lett volna lefordítva, csak a két kisregény angol címét írták be a belső oldalra. A Fapados megint kiadta a regényt, hozzátéve egy harmadik novellát, az Art Lomer társulatát, ami meg nem része a The Guv'nor and Other Stories novelláskötetnek.

[13] A fordító nevét nem közlik, de ez nem Kosáryné Réz Lola fordítása, aki ugyanezt a novellát lefordította a Sanders, a folyam ura c. kötetben.

[14] A fordító nevét nem közlik, de ez nem Kosáryné Réz Lola fordítása, aki ugyanezt a novellát lefordította a Sanders, a folyam ura c. kötetben.

[15] A fordító nevét nem közlik, de az Kosáryné Réz Lola.

[16] A fordító nevét nem közlik, de az Kosáryné Réz Lola.

[17] A fordító nevét nem közlik, de az Kosáryné Réz Lola.

[18] Ez szintén Kosáryné Réz Lola fordítása (bér a fordító nevét nem közlik), de itt-ott átírták a fordítását.

[19] Edgar Wallace ezt a novellát kifejezetten a Pesti Napló számára írta.