Cyril Hare

1900 - 1958

Cyril Hare egy írói álnév volt és Alfred Alexander Gordon Clark angol bírót fedte. Mint jogász és bíró felfelé ívelő életpályát futott be, minket azonban krimi írói munkássága érdekel, ami elég jelentős. Hozzáteszem, hogy életében a kritikusok nem ismerték fel Cyril Hare jelentőségét, csak valamivel halála után kezdtek felfigyelni életművére, ami nem is terjedt hosszú időre.

Hare 1933-ban megnősült. Első regénye, a Tenant for Death 1937-ben jelent meg (a borítóját lásd lentebb), és húsz évvel később, 1958-ben már meg is halt (még 58 éves sem volt!). Julian Symons a krimi irodalom kritikusa 1957-ban a Sunday Timesben összeállította a száz legjelentősebb krimi listáját, abban helyet kapott Cyril Hare Tragedy at Law c. 1942-ben megjelent regénye. Symons a Bloody Murder – From the Detective Story to the Crime Novel: A History c. 1972-ben megjelent híres könyvében Hare regényeit a krimiirodalom csúcsaiként jellemezte.

Hare mindössze kilenc regényt írt, s egy kivételével ezekben két sorozathős szerepelt: John Mallett felügyelő és Francis Pettigrew ügyvéd, de van olyan regénye, melyben mindkét hőse is szerepelt. Magyarul csak egy regénye jelent meg, Pettigrew-sorozat harmadik regénye:

Az eltűnt klarinétos, Albatrosz, 1979, ford. Borbás Mária [When the Wind Blows, 1949]

A Magvető Kiadó irgalmatlanul gyenge borítót kreáltatott hozzá (lásd fentebb), bár az Albatrosz-krimik nem a borítóikról volt híres. A történetben Lucy Carless hegedűst koncert közben meggyilkolják. Trimble felügyelő érkezik a helyszínre. Francis Pettigrew pedig segíti az egyre bonyolódó nyomozást, mert gyanúsított több is akad…

„Aprócska, négyzet alakú helyiség volt a művészszoba. Faborítású falán nem volt ablak, a magas mennyezetbe tört ablaknyílás bocsátott be némi fényt. Szemközt is ajtó nyílt. A bútorzat egyszerű volt: egy asztal, két-három szék meg egy mély karosszék. Az asztalon néhány váza virággal és nyitott tokban egy hegedű. Dr. Cutbush egy széken ült. A karosszékben pedig Lucy Carless összekuporodott alakja látszott.
Trimble felügyelő gyorsan körülpillantott a szobában, csak azután lépett a holttesthez. Majd a szemközti ajtóhoz ment, és kinyitotta. Az egy másik folyosóra nyílt, amely nagyjából párhuzamosan futott az elsővel, de a két vége, a mögötte elhelyezkedő színpad alakjához idomulva, meggörbült. A terepszemle után Trimble becsukta az ajtót, majd be is zárta.”

* * *

Cyril Hare novellákat is írt, melyek közt vannak jelentéktelenek, de nagyon érdekesek is. Ezek többnyire London Evening Standardban jelentek meg. Az Ellery Queen’s Mystery Magazine még életében közölte néhány novelláját, majd halála után azokat is újból közölte, melyek eredetileg az Evening Standardban jelentek meg. Hare legjobb rövid történeteiből is készült 1959-ben egy külön összeállítás Best Detective Stories of Cyril Hare címmel. A novellái közt van néhány Mallett és Pettigrew történet is, de nagyrészt ezek független történetek.

Timár Györgynek megtetszettek Cyril Hare novellái és négyet is lefordított az 1988-ban kiadott Elképesztő novellák c. kötetében (összesen 22 novella található benne). Timárnak mind a négy fordítását később újraközölte a Rakéta Regényújság. Összesen 12 novellafordítást találtam tőle, de Tímár és a Magyar Szó egy olyat is lefordított, melyet korábban már lefordítottak:

1. Tökéletes gyilkosság, Elképesztő novellák, 1988, ford. Timár György (²Rakéta Regényújság, 1989/49) [Margin of Safety, (ss) Ellery Queen’s Mystery Magazine, Feb 1951]

2. A telefonvonal, Elképesztő novellák, 1988, ford. Timár György (²Rakéta Regényújság, 1992/15) [Line out of Oder, Best Detective Stories of Cyril Hare, 1959]

3a. A Progress klubjában, Képes Sport Újság [Jug], 1958/30. sz. [Murderer’s Luck, (ss) This Week, 1951]
3b. A peches gyilkos, Magyar Szó [Jug], 1974. jan. 27.
3c. Gyilkossághoz szerencse kell, Elképesztő novellák, 1988, ford. Timár György (²Rakéta Regényújság, 1989/35)

4. Egy zsaroló halála, Elképesztő novellák, 1988, ford. Timár György (²Rakéta Regényújság, 1989/44) [Death of a Blackmailer, Best Detective Stories of Cyril Hare, 1959]

5. Hasznos rokonság, Magyar Szó [Jug], 1974. jún. 9. [A Very Useful Relationship, Best Detective Stories of Cyril Hare, 1959]

6. Alibi?, Természet és Társadalom [Szlov], 1968/4. sz. [“It Takes Two…”, Evening Standard Detective Book, 1950]

7. Az inspektor előre megmondta…, Új Kelet [Izr], 1965. okt. 10. [As the Inspector Said..., (ss) The Saint Detective Magazine, Nov 1955]

8. Szerelmi ajándék, A Hét [Izr], 1963/33. sz. ford. kunda [Friday’s Child, Best Detective Stories of Cyril Hare, 1959]

9. A végrendelet, A Hét [Izr], 1965/2. sz. ford. Avidan [“Where there's a will—”, Best Detective Stories of Cyril Hare, 1959]

10. Hermione története, A Hét [Izr], 1965/21. sz. [The Story of Hermione, Best Detective Stories of Cyril Hare, 1959]

A Murderer’s Lucknak háromféle magyar fordítása is van. Michael E. Grost amerikai klasszikus krimi rajongó és krimi esztéta A telefonvonal c. novellát az egyik legtalálékonyabb cselekményű Hare történetnek mondja. A Timár György fordításain kívül még hét novellafordítás van tőle. Ezek egytől-egyig határon túli magyar lapokban jelentek meg, így nem mondható, hogy könnyen elérhetők lennének (1 szlovákiai, 3 vajdasági és 3 izraeli magyar lapokban jelent meg). A 9 novellából 6-7 eredetileg valószínűleg a londoni Evening Standardban jelent meg, csak ennek nem található meg a bibliográfiája az interneten. A magyarul megjelent 9 novellájából 8 szerepelt a Best Detective Stories of Cyril Hare c. kötetben (csak a Tökéletes gyilkosság nem volt benne).