A. J. Quinnell

(1940-2005)

A. J. Quinnel

A. J. Quinnell egy brit thriller író volt. Eredeti neve Philip Nicholson és egy német légitámadás idején született a közép-angliai Nuneatonban. Már kamaszként író szeretett volna lenni, de az iskolái befejezése után, mindössze húszévesen Hong Kongban textilárúkkal kereskedett, s az elkövetkező két évtizedben bejárta a világot. Rengeteg emberrel ismerkedett meg utazásai során, melyek karakterei regényeiben is feltűntek.

A 70-es években a Málta melletti Gozo szigetén telepedett le, ahol írt egy regényt, Man on Fire címmel. Akkoriban esténként Mġarr tengerparti városka egyik bárjában töltögette estéit, kedvenc szódás vodkája mellett. Itt beszélgetett irodalmi ügynökével is. Nicholson titokban szándékozott tartani eredeti nevét. Az ügynök javasolta a Quinnell nevet, ami egy rögbi játékosé volt. A Man on Fire 1980-ban jelent meg, és szinte azonnal bestseller lett. A regényt 1981-ben Edgar-díjra is jelölték (de azt Dick Francis Whip Hand-ja kapta meg).

Quinnell háromszor nősült. Harmadik feleségét Máltán ismerte meg: a nála húsz évvel fiatalabb Elsebeth Egholm, dán krimi írónő, akivel haláláig Gozón élt.

Man on Fire film 1980Man on Fire film 1987Man on Fire film 2004

A Man on Fire főhőse a francia idegenlégiót megjárt kiégett zsoldos és profi gyilkos, Creasy. A könyvet kétszer is megfilmesítették. Először 1987-ben Scott Glenn-nel a főszerepben, majd 2004-ben Denzel Washingtonnal, de egyik sem hozta a könyv szintjét. Scott Glenn túl nyamvadt volt Creasy szerepére, akit Quinnell a világ legveszélyesebb zsoldosaként írt le, aki közel két méter magas. A 2004-es változat meg több helyen is eltért az eredetitől: a színhelyet átrakták Mexikóba, ráadásul a regénybeli Creasy egy igazi amerikai fehér jenki. Denzel Washington pedig, bár nagyon jó színész, mégiscsak néger. Pedig Quinnell a regényeiben többször előhozza, hogy Creasy 1977-ben szolgált a rhodesiai híres elit-alakulatnál, a Selous Scouts-nál, mely alakulat sikerrel harcolt a néha sokszoros túlerőben lévő primitív fekete hordákkal szemben: „Creasy korábban Rhodesiába ment, és megpróbált beilleszkedni. Kiképezte az ifjú fehér újoncokat, aztán harcba vitte őket a feketék ellen.” Quinnell egyszer azt nyilatkozta, hogy leginkább egy Robert Mitchumhoz hasonlító alakot képzelt el Creasynak. Quinnellnek egyébként tetszett a 2004-es filmváltozat, s annak külön örült, hogy a regény több párbeszédét is átvették a filmbe.

A. J. Quinnel: The MahdiA. J. Quinnel: SnapshotA. J. Quinnel: In the name of the fatherA. J. Quinnel: Blood tiesA. J. Quinnel: Siege of silence

Következő regénye a The Madi, 1981-ben jelent meg. Majd 1987-ig még további négy regényt adott ki, ezek politikai ill. akció thrillerek. 1987-ben mutatták be a mozik a Man on Fire-t. Ekkor határozta el Quinnell, hogy újabb Creasy-regényeket ír. 1992-ben jelent meg a The Perfect Kill, amit még három Creasy-regény követett 1996-ig.

Összesen Quinnellnek kereken tíz regénye jelent meg angolul. Ezen kívül is tudunk még regényéről, de azok egyike sem jelent meg angolul nyomtatásban: The Trail of Tears, ez csak japánul jelent meg. A The Scalpel és a The Shadow, csak kéziratban van, nem publikálták. Végül a Priests of a Dead God befejezetlenül maradt.

* * *

A. J. Quinnel: A zsoldosA. J. Quinnel: Tökéletes gyilkosságA. J. Quinnel: A kék gyűrűA. J. Quinnel: Fekete szarvA. J. Quinnel: Üzenet a pokolból

Creasy a Man on Fire-ban egy életúnt, öregedő (49 éves), alkoholista, volt zsoldosként jelenik. A zsoldos idejéről szóló történeteket már csak az öt regényben elszórt információkból ismerjük: Creasy valamikor 1930 körül született az Tennessee államban. Harcolt a koreai, a vietnámi háborúkban, sok évet volt a francia idegenlégióban, de Afrika különböző pontjain is harcolt zsoldosként (ebből adódóan több nyelven folyékonyan beszélt). Ezekből az időkből számos barátja maradt, közte az olasz Guido Arrelio-val, aki minden Creasy-regényben szerepel. Ezek általában ötven körüli vagy inkább még idősebb, nagyon kemény, de megbízható gyilkoló-gépek.

Creasy maga a legfélelmetesebb alak köztük: „Magas, széles vállú ember volt, őszülő haja rövidre nyírva. Furán lépkedett, talpának külső éle ért először a talajhoz… A négyszögletes arcban egymástól elég távol, mélyen ülő szemei látszólag teljes közömbösséggel szemlélték a világot. Nehéz szemhéj borult rájuk, amely résnyire volt csak nyitva… A jobb szemén függőleges sebhely húzódott, és egy másik, mélyebb és szélesebb heg a jobb pofacsontjától egészen az álláig.

A sorozat első regényében Arrelio próbál segíteni a lecsúszott főhősnek. Egy gazdag olasz család kislányára kell vigyáznia. A lány anyja nagyon szép, klasszikus nápolyi szépség. Quinnell bámulatosan andalító és tömör jellemzést ad róla (más szereplőkről is ad ilyen villanásokat): „A szépsége határozta meg a gondolkodását. Egészen fiatal korától fogva lehetővé tette, hogy más utakon járjon, mint a legtöbb nő. A szépsége fegyver volt, és jármű is, amelyben átutazhatott az életen: páncélozott jármű, amely megvédte a kellemetlenségektől és a megaláztatásoktól.” Creasy nagyon megkedveli a 11 éves kislányt, de a lányt elrabolják. A tragédia végkifejlete után, a felépülő Creasy gyakorlatilag felhozza edzésekkel magát korábbi formájára, újra gyilkoló-géppé, mindenféle fegyver specialistájává válik és szó szerint kiírtja az elrablásban sáros egész maffiacsaládot.

A további Creasy-regényekben többször éri különböző családi tragédia Creasyt. Az események rendszerint hatalmas leszámolások, bosszúhadjáratok terroristák, titkos társaságok, vietkongok és más bűnözők ellen. Az ártatlanok védelmében rendszerint Creasy volt zsoldos barátai segítenek: észrevétlenül megjelenekkel, körbeveszik a házat és úgy őrzik azokat. Szerencsére az összes Creasy-regény megjelent magyarul. Egyébként Creasy keresztnevét gyakorlatilag egyik szereplő sem említi, mindenki csak Creasynak szólítja vagy ismeri. Egyedül a The Blue Ringben tudjuk meg, egy jegyzőkönyvet olvasva, hogy a teljes neve Marcus Creasy. Viszont mindkét Man on Fire c. filmben (1987 és 2004) a főhős neve John Creasy.

A. J. Quinnel: MesterkémekA. J. Quinnel: KinvallatasA. J. Quinnel: A Szentatya nevében

Még van három politika thrillere magyarul, melyek egyben kémtörténetek is. Mindegyik különböző témát dolgoz fel, s hol a szovjetek, hol az arabok, hol meg a kubaiak játsszák a gonoszokat.

Magyarul tehát Quinnell tíz regényéből nyolc jelent meg (az angol megjelenések sorrendjében):

1. A zsoldos, IPM évkönyv, 1987 (²A zsoldos, I.P.M. Könyvek 1990. ³Bosszú, I.P.C. Könyvek, 2000) ford. Békés András [Man on Fire, 1980] (Creasy 1)

2. Mesterkémek, I.P.C. Könyvek, 1999. ford. Fazekas László [The Snap, 1982]

3. Kínvallatás, IPM könyvtár, 1991. ford. Rácz Péter [Siege of Silence, 1986]

4. A Szentatya nevében, I.P.C. Könyvek, 1993. ford. Süle Gábor [In the Name of the Father, 1987]

5. Tökéletes gyilkosság, I.P.C. Könyvek, 2001. ford. Fazekas László [The Perfect Kill, 1992] (Creasy 2)

6. A kék gyűrű, I.P.C. Könyvek, 2002. ford. Fazekas László [The Blue Ring, 1993] (Creasy 3)

7. Fekete szarv, I.P.C. Könyvek, 1999. ford. Fazekas László [Black Horn, 1994] (Creasy 4)

8. Üzenet a pokolból, I.P.C. Könyvek, 2000. ford. Fazekas László [Message from Hell, 1996] (Creasy 5)

A The Snap a regény amerikai címe, míg az Egyesült Királyságban Snap Shot címmel jelent meg. Egyedül a The Mahdi (1981) és a Blood Ties (1985) nem jelent meg magyarul. A Bosszú belső oldalán nyomdahibából vagy hanyagságból fordítóként Szántó Péter van feltüntetve, de a könyv megegyezik Békés András fordításával.

A. J. Quinnellt a gozoiak nagyon szerették. Ő támogatta helyi focicsapatot is és nagyra becsülte a gozoiakat. Az író 2005. július 10-én hunyt el gozoi otthonában.