Richard Connell

(1893-1949)

 Richard Connell

Richard Edward Connell egy amerikai író és újságíró volt. Írt számos forgatókönyvet és négy regényt is, de leginkább, mint novellista volt ismert. A két világháború közötti időszakban Amerikai egyik leghíresebb rövid történetírójának számított. Olyan nagy magazinok, mint a The Saturday Evening Post, Collier's, Life, The Red Book Magazine, Argosy vagy a Liberty sorban jelentették meg a novelláit. Az Ellery Queen’s Mystery Magazine számos novelláját újraközölte az 1940/50-es években.

Leginkább azonban máig egyetlenegy novellájára emlékeznek, a The Most Dangerous Game címűre, mely saját(os) műfajt teremtett, és 1924-ben jelent meg. Bár magyarul csak öt novellája található, szerencsés módon a The Most Dangerous Game is közte van, sőt kétféle fordításban:

1. Doolan próbarendőr kalandja, Pesti Hírlap Vasárnapja, 1930/43. sz. (²Erdélyi Hirlap, 1930. nov. 9)

2a. A legveszedelmesebb vad, Magyar Szó, 1960. szept. 28-től okt. 8-ig (10 részen át) [The Most Dangerous Game, Collier's Weekly, January 19, 1924] (mint Connel)
2b. Különös vadászat, Ország-Világ, 1974/ 52. – 1975/1. sz. [2 részben] ford. Végh György
2c. Különös vadászat egy furcsa szigeten, Rakéta Regényújság, 1994/21. sz. ford. Végh György

3a. Apák és fiúk, A Magyar Detektív, 1930/1. sz. ford. Benedek Géza (mint Connel)
3b. Apák és fiúk, Tolnai Világlapja, 1942/29. sz. ford. Vécsey Leó (mint Conell)

4a. Életregény egy féldollárért, Szivárvány, 1946/19. sz., ford. Kázmér Géza [A Half-Dollar Story, Life, Jun 14, 1929] (mint Connel)
4b. Féldolláros mese, Külföldi Sajtószolgálat, 1949/10. sz. (okt. 14) (mint Conoll)
4c. Féldolláros mese, Utunk, 1952/14. sz. (mint Konell)

5. A tükör, Magyarság, 1934. dec. 30. ford. Vécsey Leó (mint Connel)

Richard Connell: Doolan próbarendőr kalandjaRichard Connell: Különös vadászat egy furcsa szigetenRichard Connell: Apák és fiúk

Richard Connell: A legveszedelmesebb vadRichard Connel: Életregény egy fél dollárért

Az Életregény egy fél dollárért ajánlója szerint:  "A szerző alanti írásával az Élet rövid története című amerikai pályázat 3000 dolláros diját nyerte meg." (Ezt a híres amerikai Life magazin hírdette meg 1929-ben). Ez érdekes módon megjelent új fordításban a Külföldi Sajtószolgálat, 1949. 10. számában, ami Sztálin születésnapját is ünnepelte. Ennek nyomán számos vidéki és országos napilap leközölte ezt a novellát 1949 októberre és decembere közt (Szabad Szó, Délpestmegyei Népujság, Fehérvári Napló, Nyirségi Néplap, Dunántúli Napló), sőt, a romániai Utunk is leközölte pár évre rá (1952/14. sz.), de nem új fordítást adtak ugyanazon a címen, hanem csak kissé átírták a magyarországi fordítást.

Egyébként a hat magyar novellafordításból öt elírta a szerző nevét: Connel-nek vagy Konell-nek, és csak kettő adta meg helyesen Connell-ként. Az Apák és fiúk eredeti angol novellája meg lehetett Vécseynek, aki a Magyar Detektív főszerkesztője volt, s lefordíttatta Benedek Gézával. Majd 12 évvel később maga Vécsey is lefordította a novellát, de egyértelműen a Benedek-féle fordítás a jobb és teljesebb. Ugyanis Vécsey fordítása inkább egy parafrázis az eredetiről, még harmada sincs (730 szó) a Benedek fordításának (2530 szó), ami már nem eltérő fordítást jelez. A Külföldi Sajtószolgálat 1949-es fordítása az orosz Ogonyok lapból származik: a cirill betűs átírás lehet a hibás, hogy a szerző neve Connol. Hasonló eset lehet a romániai Utunk fordítása is, ahol Konnel a szerző neve.

A The Most Dangerous Game-t előbb az újvidéki lap, a Magyar Szó közölte folytatásokban (anélkül, hogy közölte volna a fordító nevét). Viszont ezt az akkori Magyarországon kevesen ismerték. Nálunk Végh György fordította le az Ország-Világ hetilap számára (ez a hetilap éppen a hetvenes években élte a fénykorát). Végh a hetvenes-nyolcvanas években számos jelentős krimi novellát és folytatásos regényt fordított az akkori hetilapoknak. Kár, hogy a Különös vadászat címet adta neki, nem „A legveszélyesebb játék”-ot, hisz több helyen magyarul is így hivatkoznak rá, mert mit sem tudnak a hetilapbeli megjelenésről. Viszont van egy érdekesség: a Rakétában megjelent Különös vadászat egy furcsa szigeten mintegy harmadával hosszabb, mint az Ország-Világban megjelent Különös vadászat, pedig mindkettő Végh György fordítása, de a későbbi változat egyértelműen jobb fordítás, sokkal bővebb az előzőtől. Hogy honnan vették a hajdani Rakétások, nem tudom, hiszen Végh György meghalt 1982-ben.

A novellában Sanger Rainsford a híres new yorki vadász hajótörést szenved egy karibi kis sziget közelében, ahol egy különc orosz tábornok, Zaroff és süket-néma szolgája, az óriástermetű Iván él egy kastélyban. Zaroffnak különös hóbortja van: állatok vadászását unalmasnak találván, az embervadászatra tért át, s különös csemegének tartotta Rainsford levadászását:

– Egy új állatfajt eszeltem ki, melyre pompásan lehet vadászni – kuncogott halkan a tábornok.
– Egy új állatfajt? Ne tréfáljon, tábornok úr!
– Dehogy tréfálok! Erről szó sincs! – mondta Zaroff…
...
Egy falkányi kutya vonított valahol a messzeségben.
Rainsford tudta, hogy két dolog közül választhat. Vagy ottmarad ahol van és bevárja őket. Ez egyenlő volna az öngyilkossággal. Vagy elmenekül. Ezzel azonban csupán elodázza kikerülhetetlen végzetét. Egy pillanatig ott állt, mélyen elgondolkozva. Egy váratlan ötlet merült fel benne, amiben látott némi lehetőséget.
A kutyák szűkölő vonítása most közelebbről hallatszott, egyre-egyre közelebbről, mind közelebbről. Rainsford rohant és egy hegygerincre érve, fölmászott egy fára. Alatta víz áramlott és azt is látta, hogy alig néhány száz méterre tőle a bokrok mozogni kezdtek…

[részletek a novellából, a novellát később publikálták The Hounds of Zaroff, azaz "Zaroff kutyái" címmel is].

Ez a novella Amerikában úgyszólván máig kultikus tiszteletben részesül. Esztéták, irodalmárok elemezték, megjelenése óta rengeteg novellaválogatásba bekerült. Számos regényben és könyvben is hivatkoznak a novellára. Így például Ronald Munson a Semmi emberi-ben a sorozatgyilkost ("Jaguár"-t) Connell hőséhez, Zaroff tábornokhoz hasonlítja:
– Ez jut eszedbe a Jaguár figyelmeztetéséről? – kérdezte Firecaster értetlenül.
– Várd ki a végét – mondta Jill. – Végül részben azért hagytam abba a vadászatot, mert a gimnáziumban olvastam egy novellát, ami igen nagy hatással volt rám. Ismered A legveszélyesebb játék-ot?
– Valami rémlik – felelte Firecaster. Megrázta a fejét. – De nem emlékszem rá.
– Egy gazdag oroszról, Zaroff tábornokról szól, aki egy szigeten él egy várban. Van egy világítótornya, és sorra zátonyra futtatja a hajókat. Amikor a túlélők a várába mennek, megeteti őket, ad nekik száraz ruhát, és egyetlen késsel fölfegyverezve a dzsungelba küldi őket. Aztán vadászni kezd rájuk és lemészárolja őket, csak úgy, kedvtelésből.
– Tehát az ember a legveszélyesebb állat – vonta le a tanulságot Firecaster.
– Pontosan – bólintott Jill. – Nekem úgy tűnik, hogy Jaguár Zaroff tábornokhoz hasonlóan vadászik az áldozataira…

Vagy például John Douglas és Mark Olshaker a Sorozatgyilkosok c. könyvükben írják:
„Richard Connell 1924-ben novellát írt A legveszélyesebb játék címmel. Hőse egy bizonyos Zaroff tábornok, egy szenvedélyes vadász, aki a nagyvadak üldözésébe beleunván, sokkal izgalmasabb és okosabb zsákmányra kezd vadászni: emberi lényekre. Ma is népszerű írás, Lauren lányom nemrégiben az iskolában olvasta.
Connell meséje tudomásunk szerint körülbelül 1980-ig a képzelet világába tartozott, ám ekkor egy halk, szelíd anchorage-i pék, bizonyos Robert Hansen változtatott a helyzeten…”
Robert Hansen az alaszkai Knik folyó völgyében vadászott nőkre. Az Észak-Californiában tevékenykedő híres Zodiakus gyilkos – akinek személye máig nem ismert – is egyértelműen hivatkozott egy újságnak küldött rejtjeles üzenetében a novellára: „Szeretek embert ölni, mert szórakoztat. Szórakoztatóbb, mint állatokra vadászni az erdőben, mert az ember a legveszélyesebb vadállat…

Richard Connell: The Most Dangerous GameFilm: The Most Dangerous Game - Leslie Banks

A legveszélyesebb játék-ot 1932-ben megfilmesítették. Leslie Banks játszotta Zaroff grófot (lásd fentebb). A filmet a magyar mozik is játszották 1934 elején, "Zaroff, a barankai véreb" illetve "Zaroff, a nyilas szörnyeteg" címmel (16 éven felülieknek). Úgy hírdették, hogy az Richard Connellnak "az Embervadászc. regénye alapján" készült. A film korabeli magyar ajánlója így szólt: "Zaroff, a titokzatos rejtelmes orosz herceg ott él egy ismeretlen szigeten, ahol emberekre vadászik. Hajótöröttek kerülnek a szigetre, kiket ez a szörnyeteg hatalmába kerít.
Csodálatos módon megmenekülnek ezek a szerencsétlenek Zaroff hálójából, de ez a menekülésük tele van lélegzetelállító rendkívül izgalmas jelenetekkel.
A film a legnagyszerűbb grandguignot-filmek közé tartozik, mely elejétől végig lebilincselve tartja a nézők figyelmét. A budapesti mozik rendkívül nagy és megérdemelt sikerrel játszották."

Zaroff, a barankai véreb

A Magyar Filmkurir sorozatában a "Moziregény" 3. füzetében 1935-ben megjelentette a Zaroff - Az embervadász c. moziregényt. A "magyar szöveg" Pacséry László (1886-1945) munkája. Az OSZK katalógusa Pacséryt "fordítóként" aposztrofálja a füzet létrehozásában, de maga a történetfűzés olyan, mint amikor valaki végignézi a filmet és lejegyzetel pár képszerű történést , idéz néhány párbeszédet és leírja az elejétől a végéig a film cselekményét. Zaroff - Az embervadász füzet csak 24 oldal terjedelmű. Lentebb adom a füzet borítóját, majd a belső címlapot, utána a filmismertetőt, s végül a moziregény első oldalát, azaz a történet kezdetét.

 Zaroff moziregényZaroff moziregény 2Zaroff moziregény3 kZaroff moziregény4 k

De ezzel a történettel Connell egy sajátos akcióstílust is teremtett, az embereket szórakozásból levadászó őrültekét. Hiszen az 1932-es filmváltozat után még több mint húsz mozifilmnek és tv-sorozatnak is ez adta alapötletét. Magának a The Most Dangerous Game-nek is több filmváltozata készült később: A Game of Death (1945), Run for the Sun (1956). De mint írtam, több filmnek is ez a szórakozásból való embervadászat-téma adta az alapötletet, mint például a Bloodlust! (1961) Tökéletes célpont (1993),  Jean-Claude Van Damme-val a főszerepben vagy Játssz a túlélésért! (1994), Rutger Hauerrel a főszerepben. A bűnügyi és thriller tv-sorozatok (pld. a Gyilkos elmék, Végtelen határok, Különleges ügyosztály, stb.) több epizódja a Connell által megírt történetre alapozódik. A legújabb változat az Apex: Vadászok szigete (2021), ebben Bruce Willis egy életfogytiglanira elitélt rendőrt alakít, akinek felajánlják, ha túlél egy vadászatot egy lakatlan szigeten, ahol ő a vad, akire egy elit vadászcsoport vadászík, úgy hazamehet. A rendőr azonban okos, s csapdákat állít, végü lő vadászik a vadászokra...

1943-ban a CBC amerikai rádió Suspense c. sorozatának egyik epizódja volt  a The Most Dangerous Game, melyben Orson Welles kölcsönözte a hangját Zaroff tábornoknak. Már több évtizede az amerikai középiskolások egyik választható kötelező olvasmánya Connell ezen novellája.

David Fincher 2007-ben rendezte Zodiac-ban, ami a híres Zodiakus gyilkosról szól, többször is hivatkoznak a párbeszédekben Connell novellájára, ami az egyik inspirálója volt a sorozatgyilkosnak:
,,Az ember a legveszélyesebb állat. Innen jön! A legveszélyesebb vad. Film egy grófról, aki emberekre vadászik. Emberekre! Az ember a legveszélyesebb vad.

– Ez ki?
– Ő Zaroff gróf.”

„A kedvenc könyvem volt. Egy ember hajótörötteket vár a szigetére. Az állatokat unja, ezért inkább emberekre vadászik. És az ember a legveszélyesebb állat? Ez a lényeg. Csodás könyv.”

De nem csak filmeknél, hanem a thriller irodalomban is hódításra indult Connell ötlete: olyan regényekben vagy novellákban bukkan fel, mint David Osborn: Vadászidény, Robert Sheckley: A kockázat jutalma, James Dickey: Deliverance, Stephen King: A menekülő ember, Stephen Hunter: Hajtóvadászat vagy Susanne Collins: Éhezők viadala.