Jerzy Edigey

(1912-1983)

Jerzy Edigey lengyel ügyvéd és kiváló krimiíró. Az eredeti neve Jerzy Korycki és lipek muzulmán tatárok leszármazottja volt, akár Henryk Sienkiewicz író vagy Charles Bronson amerikai színész. Koycki ősei olyan tatár nemesek voltak, akik a 16. században telepedtek le Litvániában. Az „Arany Horda” egyik vezetője után vette fel az Edigey nevet.

A varsói egyetemen jogot végzett. A háború alatt részt vett a lengyel ellenállásban. Aránylag későn, csak 1961-ben kezdett el írni, s az első könyve 1963-ban jelent meg. Írt történelmi regényeket is, de a fő területe a detektívregények voltak. Több mint harminc regényt írt haláláig, 1983-ig, mikor egy autóbalesetben 71 évesen meghalt a testvérével. Bár egész életében ateista volt, a varsói muzulmán tatár temetőben temették el.

A Nógrád 1980. febr. 13-i száma írja Edigejről: "A részletek gondos kimunkálása és a couleur locale a legjellemzőbbek Jerzy Edigey, az egyik legnépszerűbb lengyel krimiiró munkásságára. Regényei hárommillió példányban keltek el világszerte, sőt Dürrenmattal és Priestley-vel közös kiadást is megértek.
Mi a siker titka? A választ az író a saját maga számára megfogalmazott krimiregény definíciójával adta meg: „A bűnügyi regény voltaképpen fejtörő, logikai játék, amely a könyv első mondatával indul. Az első három fejezetben legalább annyi adatot kell közölni az olvasóval, hogy sejtse, ki a gyilkos. Ezek után érdeklődéssel kíséri az intrika kibontakozását.”
…
Az ügyvéd és újságíró Jerzy Edigey is a tényirodalomhoz hasonló stílust alkalmaz; hősei lengyel városokban lépnek színre, kivéve amikor ifjúsági regényt ír. Edigey, a bűnözők kinyomozásának specialistája, ugyanis tehetségét időnként a legfiatalabbaknak szánt művekben is kipróbálja.
Az a célja, hogy színesebb, szenzációsabb formában mutassa be a világ legősibb civilizációit. A lengyel, cseh, orosz és német gyerekek is olvashatják már Babilonról szóló regényét, az „Elami lövések”-et, egyiptomi regényét, az „Ovidius unokájá”-t, az Asszíriát bemutató könyvét, az „Asarchadon király kémei”-t. Az író terveiben további öt, az ókorról szóló ifjúsági könyv és öt felnőtteknek szánt krimi szerepel."  (Krimi  - lengyel módra).

Magyarul mindössze hét regénye jelent meg, az első hat a listában krimi:

1. Panzió a tengerparton, ford. Varsányi Mária, Zrínyi, 1981. [Pensjonat na Strandvägen, 1969]

2. Milliók a bőröndben, ford. Varsányi István, Albatrosz, 1981. [Walizka z milionami, 1975]

3. Találkozás a Matrózcsárdában, ford. Bába Mihály, Tükör, 1972/40-52. sz. (13 részben) [Spotkamy sie w Matrózcsárda, 1971]

4. Három lapos kulcs, ford. Szilágyi Szabolcs,  Kelet-Magyarország, 1968. jún. 12 – júl. 20. (52 részben) [Trzy płaskie klucze, 1965]

5. A csekk, ford. Bába Mihály, Hajdú-Bihari Napló, 1964. aug. 16. – okt. 7. (Petőfi Népe, 1964. szept. 3 és okt. 29. közt, 46 részben; Kelet-Magyarország, 1964. nov. 10-től; Tolna Megyei Népújság, 1964. nov. 18. és 1965. jan. 5. közt, 39 részben; Dunántúli Napló, 1965. máj. 2-től; Komárom megyei Dolgozók Lapja, 1965. júl. 6 és szep. 14. közt, 60 részben) [Czek dla białego gangu, 1963]

6. Mister MacAreck üzletei, ford. Bába Mihály, Somogyi Néplap, 1978. dec. 19 és 1979. febr. 18 között (Dunántúli Napló, 1979. jan. 3-tól; Petőfi Népe, 1979. jan. 16-től; Fejér Megyei Hírlap, jan. 17-től; Komárom megyei Dolgozók Lapja, 1979. jan. 21 és márc. 31. között 60 részben; Hajdú-Bihari Napló, 1979. febr. 7-től) [Mister MacAreck i jego business, 1964]

7. Az elámi nyílvessző, ford. Bába Mihály, Móra, 1978. [Strzala z Elamu, 1968]

A hét regényből négy újságban jelent meg folytatásokban. A Találkozás a matrózcsárdában c. regény pedig abban különbözik a többitől, hogy ennek magyar vonatkozása van (maga a Matrózcsárda is nálunk van). Egyébként Edigey több regénye is lengyel lapokban jelent meg először. Ilyen Matrózcsárda is, ami csak jóval később jelent meg könyvként. Először a Sztandar Młodych c. lengyelországi folyóirat közölte 1971-ben folytatásokban. A Három lapos kulcs valőjában 53 részes volt, ugyanis tévedésből két részt egyformán a 16. résznek dátumoztak. Alább olvasható a Kelet-Magyarország akkori ajánlója a Három lapos kulcsról.