X-9-es titkos ügynök
Secret Agent X-9

 Secret Agent X-9 nagy

A King Features Syndicate nevű vállalat indította el az X-9-es titkos ügynök képregényes kalandjait 1934-ben. Rajzolónak Alex Raymondot kérték fel, míg a szövegírást az akkor már híres Dashiell Hammett vállalta. A King Features Syndicate rengeteg napilapnak szállított napi képregénycsíkokat (comics strip: ez átlagban 3-4 képkockát jelent). Az X-9-es titkos ügynök eseteiból 1934. január 22-én adták le a lapok az első képsort. A sorozat egyébként olyan híres lett, hogy különböző rajzolókkal és szövegírókkal egészen 1996. február 10-éig futott.

Egy X-9-es történet különböző hosszú volt. A legelső történet, ami később a The Top címet kapta, 200 képsorból állt. Hammett vezetett be egy komikus karaktert is az X-9-es mellett: Sidney George Harper Carpot, egy túlsúlyos, szemüveges fickót, aki gyakran segített a titkos ügynöknek több ügy felderítésében.

Eredeti képsor1

Eredeti képsor2

Eredeti képsor3 - 1937Jun23

A következő négy történet 1935. július 27-éig tartott és a következők voltak a címei: The Mystery of the Silent Guns, TheMartyn Case, The Torch Car Case, The Philip Shaw Case. Nincs teljes egyetértés abban, hogy Hammett mikor hagyta ott a vállalkozást, mikorra unta meg a szövegbuborékokba irkálást. Az első három történetnél bizonyosan Hammett volt a szövegíró, mások szerint az első négyet írta ő, míg a harmadik vélemény szerint az ötödik történet írása felénél hagyta ott Raymondot.

Hammett egy évet, ha maradt, Raymond se sokkal tovább, mert elment a kedvük. Valószínűleg a King Features belenyúlt a leadott munkáikba, mert több következetlenség is akadt a történetekben, melyeket Hammett nemigen követett volna el.

Hammett távozása után Raymond volt a szövegírója két történetnek (egyesek szerint Don Moore írta ezek szövegét), majd az Angyal megteremtője, Leslie Charteris érkezett, aki Raymonddal megalkotta a The Fixer c. történetet 1935 őszén. Ekkor viszont Raymond lépett le, hogy Flash Gordon és Jungle Jim történeteket rajzoljon. Egyébként Raymond csak a II. világháború után tért vissza nyomozós témával, mikor létrehozta 1946-ban Rip Kirby magándetektívet, aki viszont jelentősebb és sikeresebb lett az X-9-esnél.

Raymond helyére szerencsére egy szintén kiváló rajzoló került: Charles Flanders. Charteris vele két további X-9-es történetet hozott össze 1937. márciusáig, majd Charteris abba is hagyta a szövegírást. Őt Robert Storm váltotta, aki egészen 1944-ig maradt. Flanderssel 14 történetet készítettek, majd Flanders lelépett 1938. tavaszán átadva a helyét Nicholas Afonsky-nak, majd Briggs, utána Mel Graff voltak a csíkok rajzolói. 1944 végén Storm abbahagyta a sorozat írását (az 51-ik X-9-es történetnél), s azt ezután Graff végezte.

Az X-9-es kormányzati titkos ügynök ezen idő alatt igazából névtelen volt. Az első történetben egy milliomosnak segít, hogy kikerüljön a slamasztikából. Mikor az ügyfele megkérdezte a nevét, csak annyit mondott, hogy: „Hívjon Dexternek, bár nem ez a nevem, de megteszi.” (így aztán többször is Dexternek nevezik).

A munkamenet olyasmi lehetett kezdetben, hogy Hammett felvázolta a történetet, majd Raymond megrajzolta a történetet. A napi képcsík sokszor ilyen volt: 3-4 képkockából állt, az első képkocka bal szélén néha egy alaphelyzetet ismertető szöveget helyeztek el, majd képkockákon belül buborékok voltak a szövegeknek. Ezek beírása Hammett dolga volt. Raymond két évig rajzolta az X-9-est, az alatt tartották is magukat az eredeti sémához, majd 1936-ban Flanders lett a rajzoló. Hammett sémája egy névtelen hard-boiled magándetektív volt, aki néha erőszakos jelentekbe keveredik (ami nagyon is emlékeztetett a Continental Op-ra, Hammett névtelen los angelesi detektívjeire). Viszont egyre inkább foglalkoztak a rendőrségi eljárásokkal, nyomozásokkal, kémkedésekkel és a karakter egyre inkább Dexter titkos ügynökké, az FBI egy „G-man”-jává vált.

X-9 Secret Agent CorriganX-9 Secret Agent Corrigan26

Mel Graff 1940-től rajzolta a sorozatot, majd 1944-től ő is írta a napi képsorokat egészen 1960-ig. Ő adott nevet a 40-es években, igazi nevet az X-9-esnek: Phil Corrigan. Ezután már „Phil Corrigan titkos ügynökként” hivatkoztak a sorozatra.

A sorozatra azonban várt még egy kiemelkedő dicső szakasz, mikor 1967 és 1980 között Archie Goodwin írta és Al Williamson rajzolta a képszalagokat (az ő képsoraikat összegyűjtve 2010 és 13 között 5 kötetben adták ki). Szerencsére ebből az időszakból is rendelkezünk magyarra fordított Phil Corrigan-képregényekkel.

1980-tól George Evans írta és rajzolta a Phil Corrigan képregény-csíkokat egészen a nyugdíjazásáig, 1996-ig.

***

Secret-Agent-X-9-Book-1Secret-Agent-X-9-Book-2

Természetesen a napi képregény-csíkokat összerakva is megjelentek a történetek kötetekbe kötve. Kiadták már akkoriban két részben Hammett és Raymond történeteit (a borítón jó védjegy volt Hammett neve). A képcsíkok összerakása adott még egy „idegesítő” elemet, ami a napi közlésnél nem is annyira tűnt fel: többször utaltak benne az előző történésekre. Ugyanis a képcsíkos közléseknél figyelembe vették, hogy pld. a hétvégi számokat sokan nem vették meg, így visszautaltak a következő számban az akkori közlésre.

BLB - 0001kBLB - 0002kBLB - 0003k

Flanders neve alatt jelent meg Secret Agent X-9 - Big Little Book 1937-ben. A könyv mérete elég kicsi volt: 8,7 x 10,8 cm és 432 oldalas volt. Flanders ebben az egyik oldalra képet rakott, a másikra rövid szöveget (valószínűleg ezt a módszert utánozták a magyar Képes Regények kiadói... ha egyáltalán tudtak róla). Flanders 1938-ban megjelentette a következő Big Little Book-ot: Mad Assassin. Az elkövetkező években is több képregény összeállítás jelent meg az X-9-esekből. A hetvenes évektől újra volt egy érdeklődés az X-9-es összeállítások iránt, s azok gyakorlatilag máig megjelennek. Az eltelt 62 év alatt mintegy 240 X-9-es képregény-történet íródott.

***

Secret Agent X-9 film 1937 VersionSecret Agent X-9 film 1945 Version

Két amerikai film (vagyis két mini-filmsorozat) is készült az X-9-essel. 1937-ben a Secret Agent X-9. Ebben Scott Kolk volt a főhős, és Dexter ügynöknek is nevezték a filmben. A következő 1945-ben készült szintén Secret Agent X-9 címmel, és Lloyd Bridges alakította az X-9-est, mint Phil Corrigan. Lásd fentebb a két film poszterét.

***

A texasi halálmezőkA texasi halálmezők2

The Egyptian Jewel Case k

Az egyiptomi ékszerekAz egyiptomi ékszerek1kAz egyiptomi ékszerek2kAz egyiptomi ékszerek3kAz egyiptomi ékszerek4k

 Az alvilág vezére - ajánló kAz alvilág vezére k

Magyarul érdekesen alakult az X-9-es képregények megjelenése. 12 megjelenésről tudok, de azok fele nem hagyományos képregény, hanem „képes regény”-nek titulált, sajátságosan magyar verzió. Ennek lényege, hogy nem hagyományos képregényformát adoptálták, hanem szöveg + kép.

1. A texasi halálmezők, A Mai Nap, 1936. márc. 16-tól sorozatban (42 részben) a szerző neve, mint „A. H. Stevenson” [5. Agent X-9: The Philip Shaw Case, 1935-04-22 – 1935-07-27, szövegíró: Alex Raymond, rajzoló: Alex Raymond & Allen Dean] (képes regény)

2. Az egyiptomi ékszerek, Magánkiadás, kereskedelmi forgalomba nem került (2015 körül) [6. Agent X-9: The Egyptian Jewel Case, 1935-07-29 – 1935-09-21, szövegíró: Alex Raymond, rajzoló: Alex Raymond] (képes regény)

3. Az alvilág vezére, Esti Kurir, 1936. márc. 1 – máj. 2. (48 részben) [7. Agent X-9: The Fixer, 1935-09-23 – 1935-11-16, szövegíró: Leslie Charteris, rajzoló: Alex Raymond] (képregény)

4. Mister Wong, Magánkiadás, kereskedelmi forgalomba nem került (2015 körül) [13. Agent X-9: The Smugglers of the Yellow Men, 1936-06-15 – 1936-07-25, szövegíró: Robert Storm, rajzoló: Charles Flanders] (képes regény)

5. Martin banda, Magánkiadás, kereskedelmi forgalomba nem került I-II. köt. (2015 körül) [14. Agent X-9: U.S. versus Martin Gang, 1936-07-27 – 1936-10-31, szövegíró: Robert Storm, rajzoló: Charles Flanders] (képes regény)

6a. Az ismeretlen »Ezüst róka«, Magyar Nap [Szlov], 1937. dec. 19 – 1938. jan. 27. (27 részben) [16. Agent X-9: The Silver Fox, 1937-01-25 – 1937-03-20, szövegíró: Robert Storm, rajzoló: Charles Flanders] (képes regény)
6b. Autótolvajok, Bibliotéka, 1938. január. (képes regény)

7. A láthatatlan ellenség, Bibliotéka, 1938. ápr. [19. Agent X-9: The Invisible Enemy, 1937-07-19 – 1937-09-11, szövegíró: Robert Storm, rajz: Charles Flanders] (képes regény)

8. Corrigan a Triász ellen, X-9 Corrigan titkos ügynök, Nero Blanco Comix, 2017 [167. Agent X-9: 1972-01-10 – 1972-04-08, szövegíró: Archie Goodwin, rajzoló: Al Williamson] (képregény)

9. Wildát elrabolták, X-9 Corrigan titkos ügynök, Nero Blanco Comix, 2017 [169. Agent X-9: 1972-06-19 – 1972-09-09, szövegíró: Archie Goodwin, rajzoló: Al Williamson] (képregény)

10. A gladiátorok, X-9 Corrigan titkos ügynök, Nero Blanco Comix, 2017 [173. Agent X-9: 1973-05-21 – 1973-08-18, Archie Goodwin, rajzoló: Al Williamson] (képregény)

11. Phil Corrigan és a titkos fegyver, Magyar Szó, 1984.11.01 – 1984.12.12. (35 részben) [szövegíró: Archie Goodwin, rajzoló: Al Williamson] (képregény)

12. Phil Corrigan és a láthatatlan bomba, Magyar Szó, 1985.11.24 – 1985.12.18. (19 részben) [szövegíró: George Evans, rajzoló: George Evans] (képregény)

 Mister WongMister Wong1 kMister Wong2 kMister Wong3 kMister Wong4 kMister Wong5 k

Die Martin-BandeA Martin banda kA Martin banda1k

A Martin banda2kA Martin banda3k

Az ismeretlen »Ezüst róka« kAutótolvajok (1938) kAutótolvajok - ajánló k

Láthatatlan ellenség kLáthatatlan ellenség1kLáthatatlan ellenség2kLáthatatlan ellenség3kLáthatatlan ellenség4k

 

A magyarra adoptált X-9-es történetekből világosan látszik, hogy egy olyan sincs, amelyikhez Hammettnek bármi köze is lett volna. Az első képregényből képes regénnyé átdolgozást A Mai Nap nevű napilap végezte: kitörölték a képcsíkokból a buborékszövegeket (sokszor elég bénán, akár az így üressé vált hely pótlása is) és az esetleges narrátori szövegeket az oldalsó részekből, majd ezek és a képek mondanivalója alapján összehoztak egy egybefüggő szöveget. Kiss Ferenc képregénytörténész/specialista A nagy amerikai képregénybumm Magyarországon címmel 2011-ben megjelent könyvecskéjében írja: "A sorozat 1936. március 14.-i, szombati számának ajánlójában találkozhattunk először a „képregény” megnevezéssel, amire azért a „gazdagon illusztrált regény” meghatározás jobban illett volna." A napilap „leleményes” szerkesztője csinált még egy újítást: az X-9-est elnevezte Harry Wardnak (és nem is nevezik benne X-9-esnek). A művet, mint „A. H. Stevenson” regényét közölték. Gyakorlatilag nem tudható, honnan szedték ezt a nevet?

Ezzel szinte egyidőben egy másik napilap, az Esti Kurir az Az alvilág vezérét gyakorlatilag úgy adta le, ahogy az Amerikában megjelent a napilapokban: naponta egy képcsík, magyarra fordítva a buborékszövegek.

A Mai Nap módszerét folytatta a Bibliotéka kiadó két könyve (Autótolvajok és A láthatatlan ellenség) a Képes Regények sorozatában (ezek zsebkönyv méretűek: a lapok átlója csak 14 cm). Azt a módszert használva, hogy az egyik oldalra került a szöveg, a másikra egy képkocka (de már profibban kitörölgetve a szövegbuborékok nyoma). Nem tudom, hogyan végezték akkoriban az Autótolvajok átalakítását, ami – tudtommal – 1938 januárjában jelent meg, mert teljesen azonos szöveggel ezt Az ismeretlen »Ezüst róka« címmel egy szlovákiai magyar napilap (!) elkezdte leadni 1937. december 17-től, napi folytatásokban.

Az 1930-as években készült X-9-es képregényekből (Raymond és Flanders munkái) 7 van magyarra redukálva, de azokból csak egy tartotta meg eredeti képregényes formáját, a többi mind "képes regénnyé" lett átdolgozva. A 7-ből 3-nál Raymond és 4-nél Flanders volt a rajzoló.

Van még három magánkiadásban megjelent X-9-es képes regény (ami nem került kereskedelmi forgalomba): ezek teljesen a Bibliotéka kiadó által kiadott Képes Regények kliséjét követik (oldalméretben, beosztásban). Ezek valószínűleg nem is angolból, hanem annak német változatából lettek magyarítva (ugyanis A Martin banda vagy a Mister Wong nem az angol címek megfelelői, hanem németül és franciául jelentek meg ilyen cimmel amerikai X-9-esek fordításai).. Ezt a magyarítást „F. I.” végezte mindhárom könyvnél. Az egyiptomi ékszerekben megtartotta A Mai Nap által kreált Harry Ward nevet a titkos ügynöknek. Ráadásul a bevezetésben és a borítón is Hammett művének titulálja a „szöveget”, ami nem igaz! Ennél már bizonyosan nem dolgozott Raymonddal Hammett (ráadásul a magyar szöveg, kissé hasra ütésszerűen kreált). Az egyiptomi ékszerek fentebb látható bemutató sorai fölött adom az eredeti The Egyptian Jewel Case képregény első képcsíkját, mert ezen látható a magyar szerkesztő módszere. Egyébként néha még a képkockát is ketté vágta (!), hogy a szöveg mellett legyen egy kép.

Egy apró különbség azért adódik a Bibliotéka Képes Regényei és az F. I. által szerkesztettek közt: az előbbieknél a képkocka alá mindig került a bal oldali szövegből 1-2 soros párbeszéd, ami az újabb, magánkiadásúaknál sosincs. És a képkocka ez utóbbiaknál, vastag, fekete keretben van.

 Phil Corrigan és a titkos fegyver kPhil Corrigan és a láthatatlan bomba k

Ezeken kívül van 5 háború utáni Phil Corrigan képregényünk is. Egyelőre a vajdasági Magyar Szó napilapból két X-9-es képregény közléséről tudok, és egyik sem napi képcsíkokban jelent meg, hanem többsoros képregényben. Az X-9 Corrigan titkos ügynök c. kötetet a Nero Blanco Comix adta ki 2017-ben, 21 x 14,8 cm-es alakban, 124 oldalon és 3 történetet tartalmaz. A szöveget Bayer Antal fordította magyarra. A könyvről részletesen, ITT:

X-9 Corrigan titkos ügynök

X-9 Corrigan titkos ügynök

Az X-9-esekre vonatkozó képregények feldolgozásánál igénybe vettem Kiss Feri képregényspecialista/gyűjtő segítségét is.