W. W. Jacobs

(1863-1943)

W. W. Jacobs

William Wynaark Jacobs angol író a tanulmányait Londonban végezte, de már 16 évesen munkába állt a postán, mint közhivatalnok. Első novellája 1885-ben jelent meg. Ennek ellenére csak 1899-ben hagyta ott a postát és vált főállású íróvá. 1900-ban megnősült, feleségül vett egy 24 éves fiatal lányt. A házasságból egy lányuk született.

W. W. Jacobs: Many CargoesW. W. Jacobs: The Lady of the BargeArgosy MagazineW. W. Jacobs: Selected Short Stories

Első könyve, a Many Cargoes 1896-ban jelent meg (matróz történeteket tartalmazott), amit még jó pár követett 1926-ig. Ezek jó része tengeri regény vagy novelláskötet, alapvetően tengerészekről, tengeri kalandokról, hajókról szólnak, jó adag humorral fűszerezve. Jacobs nagyon kedvelte ezt már gyerekkora óta, hiszen az apja kikötőmester volt Devonban.

Nemcsak regényeket, hanem novellákat is írt, főleg tengeri és humoros történeteket. És nyilván nem ezek miatt foglalkozunk Jacobssal. Ugyanis több természetfölötti, kísértet és rémtörténet szerzője volt, ami miatt máig tisztelet övezi a horror-rajongók körében. Éppen ezért a máig leghíresebb munkája, nem egy regénye, hanem egy horror-novella, az 1902-ben a Harper's Monthly magazinban megjelent The Monkey's Paw volt. Ez a novella szerepel az 1902-ben megjelent The Lady of the Barge c, novelláskötetben is. Jacobs novellái olyan híres magazinokban jelentek meg a 19. század végétől, mint a Short Stories, The Idler, Pearson’s Magazine, Harper’s Monthly Magazine, The Strand, Cosmopolitan, The Saturday Evening Post és az Argosy.

* * *

Century of ThrillersAnd the Darkness FallsW. W. Jacobs: The Monkey's PawW. W. Jacobs stories

Jacobsot gyakorlatilag a horror klasszikusai között említik. Kísértet és rémtörténeteit számos nagy válogatáskötet közölte a többi nagy klasszikus szerzővel egyetemben. Dorothy L. Sayers beválasztotta a The Monkey's Paw-ot a Great Short Stories of Detection, Mystery and Horror 1st Series c. vaskos, 1231 oldalas antológiába (1928), majd a The well-t az antológia folytatásába, a 2nd Series-be (1931), sőt a 3nd Series-be (1934) a The Interruption került. Aztán még olyan válogatásokba is bekerültek horror novellái, mint A century of thrillers : from Poe to Arlen (1934), The Great Book of Thrillers (1935) vagy a Boris Karloff által szerkesztett And the Darkness Falls (1946), és még számos más antológiába is.

Később a szerkesztők természetesen megpróbálták Jacobs természetfölötti novelláit összegyűjteni és egy kötetben kiadni. 1978-ban jelent meg 256 oldalon Gary Hoppenstand összeállításában a The Monkey's Paw and Other Tales of Mystery and Macabre c. kötet, ami 13 novellát tartalmaz. Majd 2015-ben a klasszikus horror írók sorozatban M. Grant Kellermeyer válogatásában és bevezetőjével a The Monkey's Paw and Others: the Best Horror and Ghost Stories of W. W. Jacobs, 208 oldalon. Jacobs legjobbnak tartott természetfölötti történetei a The Monkey's Paw, The well, The Interruption, The Three Sisters, The Toll-House, Jerry Bundler, The Brown Man's Servant, Over The Side, The Lost Ship, Sam’s Ghost, Twin Spirits, The Castaway vagy a Captain Rogers.

W. W. Jacobs: The Monkey's PawW. W. Jacobs: The Monkey's PawW. W. Jacobs: The Monkey's Paw

A The Monkey's Paw magyarul is megjelent A majomkéz címmel a Bálint Lajos 1944-ben kiadott Az izgalom mesterei c. vaskos antológiájában. Bálint a következő bevezetőt írta a novella elé: „W. W. Jacobs, az angol fantasztikus irodalom egyik markáns művelője volt. Bizarr témáit nagy gonddal dolgozta fel. Ebből az elbeszélésből, amelyet ez a gyűjtemény bemutat, drámát is írt, amely angol és amerikai színpadokon nagy sikerrel került előadásra.” Valóban, a The Monkey's Paw sikerét látva Jacobs és Louis N. Parker egy három jelenetes színdarabot írtak, ami 1910-ben jelent meg, 35 oldalon.

A történetben Mr. és Mrs. White és felnőtt fia, Herbert egy hideg téli estén a Laburnum-villa kis nappali szobájában ülnek, és a két férfi sakkozik. A rossz idő ellenére vendég érkezik, Morris őrmester, aki 21 évet szolgált külföldön. Az őrmester elővett a zsebéből egy mumifikálódott, varázserővel rendelkező majomkezet, amit Indiából hozott magával. A majomkéz képes valakinek három kívánságát teljesíteni. Az öregebbik White megszerzi az őrmestertől a talizmánt.
White-ék nem hisznek a babonában, de az öregember a majomkezet feltartva 200 fontot kért a házfelújításra, közben azt érezte, a talizmán megmozdult a kezében. Az egészet nevetségesnek tartják és nyugovóra térnek.
Másnap egy idegen keresi fel a fia munkahelyéről, s közli, Herbert súlyosan megsebesült, majd meghalt. A cég visszautasít minden követelést, de hajlandóak 200 fontot adni a házaspárnak. Tíz nap telt el a temetés óta, az öreg házaspár élete apátiába süllyedt, majd Mrs. White-nak eszébe jut a majomkéz, hogy még lehet két kívánságuk. Nagy unszolásra az öregember kimondta a második kívánságot: a fia újra éljen. Kis idő elteltével kopogást hallottak az ajtón. A férje kérlelése ellenére az asszony leszaladt az emeletről, hogy ajtót nyisson. Míg az asszony az ajtó zárjaival bajlódott, a megrémült férfi a majomkezet magasba emelve, elmondta utolsó, harmadik kívánságát.
A kopogás hirtelen megszűnt, de a ház még mindig rezgett a visszhangtól. Hallotta, amint a széket elhúzzák az ajtótól, és hallotta az ajtó nyikorgását is. Hideg szél süvöltött végig a lépcsőházon, és felesége csalódottan felsikoltott.” (A novella történéséből lásd fentebb 3 illusztrációt: az első képen még csak ismerkednek a majomkézzel, a második képen az öreg kimondja a második kivánságát, a harmadik képen pedig a felesége bajlódik azzal, hogy kinyissa a bejárati ajtó zárjait.)

Stephen King teszi hozzá a történet befejezéséhez a Danse Macabre-ban: „Valami kellemetlen gondolat fészkeli be magát az elménkbe, amikor A majom mancsa végén a bánatos idős hölgy kopogást hall, és sietve elindul, hogy ajtót nyisson.
Csak a szél süvít odakint, semmi más, mikor az idős hölgy kitárja az ajtót… de vajon mi állt volna ott az ajtóban, töpreng az olvasó, ha a hölgy férje nem igyekszik annyira a harmadik kívánsággal?”

Természetesen A majomkézre felfigyeltek más szempontból is, például zenét írtak belőle és képregény is készült a novellából. Későbbi szerzők is felhasználták a történet elemeit novelláikban és regényeikben. Már 1903-ban bemutatta egy londoni színház. Wesley Ruggles és Ernest B. Schoedsack 1933-ban amerikai filmet rendezett belőle. 1948-ban pedig Norman Lee csinált egy 64 perces brit filmet a történetből. A Hitchcock Órája tv-sorozat The Monkey's Paw - A Retelling címmel 1965-ben mutatta be a maga változatát, de még ezután is készültek olyan filmek, melyek alapja Jacobs novellája volt. Egyébként mindegyik filmváltozat erősen eltért Jacobs novellájától.

The Monkey's Paw - filmThe Monkey's Paw - filmThe Monkey's Paw - film

Sajnos az 1933-as film kópiái elvesztek, pedig sok szempontból ez lehet a feldolgozások közt a legjobb és legérdekesebb. A történet kapott extra karaktereket is, mint például a csodaszép, fülledt erotikát sugárzó, akkor 24 éves Nina Quartero személyében. A filmben kreáltak a majomkéznek egy indiai előtörténetet is (fentebb látható a film plakátja és két jelentet a filmből, a harmadik képen Nina Quartero is látható).

* * *

W. W. Jacobs: The Skipper's WooingW. W. Jacobs: NyomonW. W. Jacobs: Nyomon

Magyarul csak kevés jelent meg W. W. Jacobs életművéből, de azért felmutathatunk ezt-azt. Regényei közül mindössze egyet találtam:

1. Nyomon…, Singer és Wolfner (Milliók Könyve 159. szám), 1927, ford. Kőszeghi István [The Skipper's Wooing, 1897]

A Nyomon… is egyike Jacobs matrózos regényeinek (bár elég rövid, a magyar kiadás 78 oldal). A szerző nevét a könyv elég egyszerűen, a németes hangzású „Jakobs” néven tünteti fel. Bár a belső lapon közlik, hogy angol eredetiből lett fordítva, de sem a szerzőről, sem a regény eredeti címéről nincs tudomása az OSZK adatbázisának, sem a Magyar Könyvészetnek.

* * *

W. W. Jacobs: A gazdag rokonW. W. Jacobs: A harmadikW. W. Jacobs: A lordW. W. Jacobs: A papucshős
W. W. Jacobs: Alf álmaW. W. Jacobs: A majomkézW. W. Jacobs: Angéla látogatásaiW. W. Jacobs: Az álomlátó
W. W. Jacobs: Az ő nagybátyjaW. W. Jacobs: Henery Walker örökségeW. W. Jacobs: KözjátékW. W. Jacobs: Peters Admirális

Magyarra fordított novelláiból Jacobsnak 15 található:

1a. A majomkéz, Az izgalom mesterei, 1944 (²Az izgalom mesterei I. köt. 1945; ³A világ legjobb bűnügyi novellái III. — Válogatott gyilkosságok, 2004) ford. Bálint Lajos [The Monkey's Paw, Harper's Monthly, Sep 1902]
1b. A majom mancsa, csak elektronikusan, ford. Vitális Imre

2a. Dermesztő éjszaka, IPM, 1984/7, ford. Gárdos Katalin [The Interruption, The Strand, Nov 1925]
2b. Közjáték, Rakéta Regényújság 1994/41, ford. Villányi György
2c. A lelkiismeret közbeszól, Híres bűnügyi történetek, Ventus Libro, 2005, ford. Zsolnai Lajos

3. A régi kút, Érdekes Újság, 1920/38. sz. [The Well, The Lady of the Barge, 1902]

4. A harmadik, Új Idők, 1922, I, Marc 5, 197-200 [The Third String, (ss) The Strand, May 1903]

5. A papucshős, Új Idők, 1922, I, Apr 10, 317-319, ford. Ruzitska Mária [The Changeling, (ss) The Strand, Jun 1906]

6. A gazdag rokon, Új Idők, 1922, II, Aug 13, 118-121,  ford. Ruzitska Mária [A Distant Relative, The Strand, Feb 1906]

7. A lord, 1922, II, Sep 24, 227-230, ford. Ruzitska Mária [His Lordship, The Strand, Jan 1906]

8. Alf álma, Új Idők, 1923, I, Apr 15, 278-280, ford. Ruzitska Mária [Alf's Dream, The Strand, Aug 1906]

9. A próba, Új Idők, 1923, I, Jun 3, 392-394, ford. Ruzitska Mária [The Test, The Strand, Sep 1906]

10. Henery Walker öröksége, Új Idők, 1923, II, Aug 12, 111-114 [Int he Family, The Strand, Jan 1907]

11. Az ő nagybátyja, Új Idők, 1924, I, Jan 1, 15-17, ford. Ruzitska Mária [Her Uncle , The Strand, Dec 1905]

12. Angéla látogatásai, Új Idők, 1924, I, Jun 8, 455-458, ford. Ruzitska Mária [Angel’s Visits, The Strand, Apr 1906]

13. Az álomlátó, Új Idők, 1924, II, Jul 1, 16-18, ford. Ruzitska Mária [The Dreamer, The Strand, Oct 1906]

14. „Peters Admirális”, Képes Krónika, 1927/15. sz. ford. Horváth Béla [Admiral Peters, (ss) The Strand, Apr 1903]

15. A szerelem útja, Budapesti Hírlap, 1909/276-278. sz.  (3 részben) [A Love Passage, (ss) Many Cargoes, Lawrence 1896]

A legkorábban a Budapesti Hírlapban jelent meg magyarul: A szerelem útja közlését az 1909. november 21-i számban kezdték el. Ez a novellája az első novelláskötetéből származik, és ez is egy matróztörténet. A The Interruptionnak három magyar fordítása is keletkezett. A The Uncle-nak (Az ő nagybátyja) az eleje nincs lefordítva. Az Új Idők hetilap főként Jacobs humoros és tengerészeti novelláit közölte. Az Angéla látogatásai és Az ő nagybátyja c. novelláknál az Új Idők a szerző nevét szintén Jakobsnak írta. Viszont a „Peters Admirális” esetében a Képes Krónika elfelejtette közölni a szerző nevét. A harmadik és Henery Walker öröksége c. novelláknál az Új Idők elfelejtette közölni a fordító nevét, de az valószínűleg Ruzitska Mária. A természetfölötti novelláiból több is megjelent magyarul: A majomkéz, A régi kút, Alf álma vagy a Dermesztő éjszaka.

A régi kút is híres rémtörténete Jacobsnak. A novella elején Wilfred Carr megzsarolja bizonyos levelekkel gazdag unokatestvérét, Jem Bensont. A következő jelenetben Jem a menyasszonyával a ház parkjának távoli zugában sétál, ahol egy régi kút található: „A park egyik elhagyatott sarkában, a buján tenyésző mindennemű kúszónövény és bozót által majdnem egészen ellepve állt a régi kút. Egy részét még befedte rozzant tetejének fele, rozsdás kerekeit csikorgatta a szél, mely csikorgásba belevegyült a körülötte mintegy őrt álló magas fenyőfák zúgása.” Olive leül a kút szélére, majd Carr után érdeklődik, aki eltűnt, majd arra riad, hogy hangokat hallott a mögötte lévő kútból. Ráadásul a lány karperece beleesik a kútba. Másnap Jem két szolgája segítségével leereszkedett a kútba, ami hátborzongató tragédiába torkollik…