Algernon Blackwood
(1869-1951)

Algernon Henry Blackwood egy angol novellista, regényíró, újságíró és rádiós volt. Shooter's Hill-ben született (ma London része). Apja postahivatalnok volt. A fiatal Algernon elvégezte a Wellington főiskolát. Majd kitelepült Kanadába, ahol farmer volt, majd szállodás, de volt hegedűtanár és New Yorkban a The New York Times újságírója is.

Blackwood valószínűleg csak nemzetközi hírneve miatt szerepelhetett az akkoriban még szocialista magyar Világirodalmi lexikonban. Tótfalusi István írt róla szócikket, aki azonban nem állt a helyzet magaslatán Blackwoodra nézve, mert ilyeneket írt: „Tanulmányait az edinburghi egyetemen és külföldön végezte. Később volt farmer Kanadában, dolgozott torontói szállodákban és gyárakban, majd a New York-i Evening Sun és Times c. lap munkatársa lett. Irodalmi pályája 1906-ban indult The Empty Ilouse and Other Ghost Stories ('Az üres ház és más kísértethistóriák') c. regényével, amely nagy sikert aratott. Későbbi regényeinek és elbeszéléseinek a középpontjában is rémületes titkok, természetfölötti jelenségek állnak.” (1. kötet, 1970). Jellemző módon, Tótfalusi egyetlenegy Blackwood-írásra sem tudott hivatkozni, ami megjelent volna magyarul.

Blackwoodot szerfelett érdekelték az okkultista tanok és a különféle titkos társaságok. Belépett a The Ghost Clubba, amit 1862-ben alapítottak Londonban és szintén tagja volt a Golden Dawn hermetikus rendjének, akár Arthur Machen, aki hasonló irodalmi babérokra tört, mint Blackwood.

Blackwood főleg a rémtörténeteiről ismert, irodalmi munkásságának nagy részét ez tette ki. Összesen 14 ilyen regényt és kisregényt írt, s mellette két regényt gyerekeknek. Egyébként Blackwood egész életében nem nősült meg, agglegény maradt.

Leghíresebb történeteit pályája elején írta: The Willows (A füzek), The Wendigo és a The Centaur (A kentaur).

*

Rövid történetek írásával már egészen fiatalon megpróbálkozott. Az első fiataloknak szóló története, A Mysterious House 1889-ben jelent meg. Viszont nem különösebben érdekelte a dolog, hiszen 1889 és 1904 között, azaz 16 év alatt mindössze 8 novellája jelent meg különböző lapokban. Az első rémtörténete A Haunted Island 1898-ban jelent meg a The Pall Mall magazinban.

1906-ban látott napvilágot a The Empty House and Other Ghost Stories c. novelláskötete, és elég sikeres lett. A kötet tíz novellát tartalmazott, s ezekből csak 2 jelent meg korábban magazinokban, a többit Blackwood mind kifejezetten ebbe a kötetbe írta. A zajos sikerre tekintettel, már 1907-ben követte a következő novelláskötet: The Listener and Other Stories. A kötet mind a 9 novelláját eleve ebbe a novelláskötetbe írta. A könyvben megtaláljuk két híres történetét: The Willows és a The Listener (mindkettő meg van magyarul). Megjelennek ezután olyan regényei is, mint a Jimbo (1909), The Human Chord (1910), The Centaur (1911) vagy a The Extra Day (1915). Írt ezek mellett néhány színjátékot is.

Novellái a legkölönbözőbb magazinokban jelentek meg, mint például: Lloyd’s Magazine, The Century Magazine, The London Magazine, The Pall Mall Magazine, Pearson’s Magazine, Thrilling Mystery, Weird Tales vagy a The Strand Magazine. Lásd lentebb jobbra a Thrilling Mystery pulpmagazin 1937. márciusi példányának borítóját, amiben Blackwood The Man Eater c. novelláját adták.

Kétségtelen, hogy Blackwood leginkább novellista volt. A listák szerint mintegy 220 novellát és kisregényt jelentetett meg, amiből 140 számítható a természetfölötti, rém- ill. kísértet-történetek közé. A két leghíresebb természetfölötti története a The Willows és a The Wendigo is leginkább kisregénynek mondható.

A The Listener után olyan novelláskötetei jöttek ki, mint a The Lost Valley and Other Stories (1910), Pan's Garden: a Volume of Nature Stories (1912), Incredible Adventures (1914). A The Doll and One Other c. kötetet Derleth kiadója az Arkham House adta ki 1946-ban, mindössze 3490 példányban. Ez két eredeti rémtörténetét tartalmazza. 1949-ben jelent meg Tales of the Uncanny and Supernatural c. novelláskötete, amely a korábbi gyűjteményének horror-novelláiból válogat.

Blackwood két okkultnyomozó karakterét is feltámasztotta. Előbb, 1900-ban jött Jim Shorthouse, akivel négy történetet írt (ebből 2 van magyarul), majd 1908-ban lépett elő John Silence, aki hat történetének (ebből pedig mind meg van magyarul) volt a hőse. Róluk már volt szó a Krimi Birodalomban: Okkult detektívek

*

A The Willows c. kisregénye a korabeli Magyarországon játszódik. Két barát evez lefelé a Dunán kenuban. Kis expedíciójuk a Fekete-tengerig menne. Pozsony alá érve különös lápvidékre jutnak, majd partra szállnak egy kis homokos szigeten, melyen fűzfák nőnek. Ezek a fák a szélben baljóslatúan hajladoznak és a két utazó furcsa hangokat hall a szigeten, és mintha a fák is mozognának. Reggelre határozottan közelebb állnak sátrukhoz, mint este lefekvés előtt…

Sokan nem tudják, de a történet mögött egy valódi történet áll. Blackwood 1900-ban egy barátjával valóban kenun lehajóztak a Dunán. Erről a korabeli magyar lapok is beszámoltak. A Budapesti Hirlap írta 1900. júl. 27-én: „Angolok a Dunán. Érdekes két vendége van fővárosunknak pár nap óta. Algernon Blackwood és Wilfrid A. N. Wilson, két vállalkozó szellemű angol újságíró, akik végig akarnak evezni a Dunán. Július 6-án indultak Donau-Eschingenből egy rendkívüli kezdetleges csónakon, az úgynevezett indián canoen [kenun!], a mely alig 60 centiméter széles és 5 méter hosszú. A két bátor utas az egész úton térden állva evez, miután leülniük lehetetlen az evezés miatt. Útközben Linzben, Bécsben és Pozsonyban nagyobb pihenőt tartottak, mely alkalommal soha sem szálltak szállóba, hanem mindig a magukkal hozott tábori sátorban aludtak, jó és rossz időben egyaránt. Algernon Blackwood igen gazdag ember, aki az egész út költségeit fedezi. Wilfrid A. N. Wilson pedig egész úton fényképez s a megtett út benyomásait megörökíti naplójában. Az út lefolyását pedig a New-York Herald hasábjain hozza majd nyilvánosságra, a mely világlapnak évek óta egyik londoni levelezője. Budapesten napok óta a Hunnia csónakázó egyesület vendégei, ahol Lisznyay és Petz igazgatók a tiszteletükre vacsorát is rendeztek. A két angol vendég tegnapelőtt elutazott a Balaton megtekintésére, melynek láttára táviratilag leküldették indián canoejukat, mellyel körül szándékozzák hajózni a magyar tengert. Innen még a Magas-Tátrába látogatnak el, onnan visszatérve pedig folytatják útjukat a Dunán egész Szulináig.” Jobbra egy fénykép a fiatal Algernon Blackwoodról.

Kelecsenyi Gábor írt egy hosszab és nagyon jó cikket Blackwood és barátja magyarországi túrázásáról: Kemping anno 1900, Interpress Magazin, 1982/4. szám. Idézi benne a szerzőnek az angol The Boy's Own Paper című ifjúsági folyóiratnak írt útibeszámolójából. Kelecsényi több a beszámolóban említett, de homályban maradt személyt azonosított be. Az angol folyóíratból idézi az angolok kikötését  a Duna parton egy észrevett csónakház tutaja mellé: „Alighogy elkövettük ezt a birtokháborítást, egy férfi lépett ki a csónakházból a tűző napra, hogy vízre tegyen egy versenycsónakot. Végigmért bennünket, de szemmel láthatóan azonnal megnyertük bizalmát, mert udvariasan meghajolt, és megemelte a sapkáját. Németül kezdtünk magyarázkodni, mire kitűnő angolsággal megszólalt: örömünkre szolgál, ha megengedik, hogy városunkban való tartózkodásuk alatt kenujuknak gondját viselhetjük, és ha este lesz szerencsénk a klubvacsorán, ott találkozhatnak igazgatónkkal, aki minden bizonnyal meghívja önöket, hogy legyenek a klub vendégei. — Először tapasztaltuk ekkor azt a csodálatos magyar vendégszeretetet, amely aztán reggeltől estig elkísért bennünket, amíg csak földjükön tartózkodtunk. Őrangyalunk a Hunnia Csónakázó Egyesülethez vezetett ...”

*

A másik híres kisregénye szerzőnknek a The Wendigo. A történet a kanadai Ontario északnyugati részén játszódik, ahol két skót, az egyetemista Simpson és nagybátyja, Dr. Cathcart szarvas-vadászatra indul. Itt találkoznak két másik vadásszal. Ennek a történetnek az alapja egy algonkin legenda, mely egy természetfeletti lényről a Vendigóról szól. Ez egy erdőben élő hatalmas, bűzlő, csontsovány, akár agancsos kreatúra, aki képes akár embereket is megszállni. Néha az európai vérfarkasokhoz is hasonlítják. A lény emberhúst eszik. Simpson felfedezi történetben a lény nagyméretű lábnyomait. A Vendigóról szóló legkorábbi jelentést Paul Le Jeune francia jezsuita küldte Rómába 1636-ban. Ebben arról számol be, hogy egy indián nő transzban arról beszélt, hogy a szomszédos falut valami meg fogja támadni. A jelentés szerint a falut valóban meg is támadta egy vérfarkashoz hasonló lény. Egyébként a babona olyan erős volt, hogy Az Ujság nevű napilap még 1907. aug. 24-én is tudott adni egy rövid hírt erről, mint akkor igencsak élő babonás hitről: „Indián babonák. Hogy a kanadai indiánok még most is mennyire ragaszkodnak régi babonáikhoz, mutatja az alábbi szomorú eset, mely nemrég történt a keewatini kerületben. Egy fiatal indián leány megbetegedett s heves görcsökben vonaglott. Az indiánok ebből azt következtették, hogy a görcsöket Vendigo gonosz szellem hozza, ki a leányban lakik. Ha a leány természetes halállal hal meg, akkor a gonosz szellem kiszabadul belőle, elmenekül az erdőbe, minden vadat elijeszt, s a törzs éhen fog halni. Hogy tehát ez meg ne történhessék, a törzs tagjai egy haditanácson azt eszelték ki, hogy a leányt meg kell ölni. E tisztséggel a főnököt és a varázslót bízták meg, kik a leányt az egész törzs jelenlétében kötéllel megfojtották. A leány szülői még tekintélyes összeget is fizettek neki halban, prémekben stb. Az angol hatóságok e barbárizmusnak hírét vevén, a két gyilkost elfogatták s börtönbe zárták. A gyilkosok azt kérték, hogy ne ítéljenek fölöttük szigorúan, mert csak azt tették, a mit ez esetben apáik is tettek.”

*

A természetfölötti fikciós irodalom talán legjobb modern kritikusa, S. T. Joshi szerint a korai, azaz az első világháborút megelőző korszak (tehát még Lovecraft előtt) rémtörténetírói közül Blackwood érdemel a legtöbb figyelmet (kivéve Dunsany lordja).

Lovecraft 1925-27-ben írt Természetfeletti rettenet az irodalomban c. értekezésében bőven foglalkozik szerzőnkkel:

   „Mr. Blackwood zsenije kétségbevonhatatlan; eleddig ugyanis senkinek nem sikerült ily szakértelemmel, komolysággal és aprólékos pontossággal lejegyezni a hétköznapi tárgyak és történések idegenszerű felhangjait, vagy ily természetfeletti érzékkel részletrő1 részletre felépíteni a megszokotton túlmutató léthez vagy látomásokhoz vezető átfogó érzéseket és észleléseket. Anélkül, hogy alkalmazni tudná a puszta szavakban rejlő ördöngösség lehetőségeit, vitathatatlanul a hátborzongató légkör megteremtésének utolérhetetlen mestere; egyetlen száraz lélektani leírásból képes lényegében önálló történetet kerekíteni. legfőképp pedig tisztában van vele, hogy némely fogékony elme egyvégtében az álom határmezsgyéjén lakozik, és hogy mily elenyésző a különbség a valós tárgyak keltette képzetek, valamint a képzelet játékának eredménye között.
    Mr Blackwood jelentéktelenebb műveinek élét számos tökéletlenség csorbítja, melyek közül az erkölcsi didakticizmust, az esetlegesen előforduló ízetlen szeszélyességet, a természetfeletti jó szándék unalmasságát, valamint a modern "okkultizmus" zsargonjának túlzottan gyakori használatát lehetne kiemelni. Komolyabb alkotásainak legfőbb hibája az a fajta terjengősség és szószátyárság, mely a belső varázstól, színtől, elevenségtől mentes, kissé sivár újságírói stílusban megírt, a kísérteties élmények utolsó, leheletnyi árnyalatát is végletes precizitással ábrázolni akaró művek sajátja. Ám Mr. Blackwood főbb művei mindezek ellenére megütik a valódi klasszikusok színvonalát, és minden más irodalmi alkotásénál nagyobb meggyőző erővel sugallják az idegenszerű spirituális létezők szféráinak fenyegető közelségét.
    Mr. Blackwood műveinek jószerivel végtelen sora mind regényeket, mind rövidebb elbeszéléseket magába foglal, mely utóbbiak némelykor önállóan, máskor füzérbe szedve jelennek meg. A legjelentősebb közülük A füzek, melyben két tétlen utazó leírhatatlan lények iszonytató jelenlétét érzi meg egy elhagyott dunai szigeten. E műben tökélyre vitt művészetet és önmegtartóztatást tapasztalni, a maradandó élmény érzetét pedig egyetlen erőltetett mozzanat, egyetlen hamis hang sem bolygatja meg. Éppily rendkívülien hatásos, noha művészileg kevésbé kidolgozott novella A Wendigo, melyben egy gigantikus erdei démon létének szörnyűséges bizonyítékairól olvashatunk, mely rémségről Maine állam északi erdeinek favágói suttognak estelente. A mód, ahogy bizonyos lábnyomok bizonyos hihetetlen dolgokról árulkodnak, a tökélyre fejlesztett mesterségbeli tudást dicséri. A vendégfogadó szellemeiben valamely fekete térből származó rettenetes lényeket idéz meg egy varázsló, A hallgatózóban pedig egy ódon épületben settenkedő szörnyűséges lélekgyökről olvashatni, mely egy leprás halála után maradt hátra. A Hihetetlen kalandok című kötetben találhatók a szerző eddigi legsikerültebb novellái, melyek dombtetőkön lefolytatott rettentő éji szertartásokról, közhelyes díszletek mögött megbúvó titkos és iszonyatos fenyegetésekről, valamint az egyiptomi sivatag és a piramisok alatt szunnyadó sírkamrák felfoghatatlan titkairól számolnak be; mindezt oly leleményességgel és finomsággal, mely ott is meggyőzően hat, ahol a könnyedebb kidolgozás pusztán szórakoztatni lenne képes. Az elbeszélések némelyikét tulajdonképpen nem is lehet történetnek nevezni, inkább tűnő benyomások és az emlékezet eldugott zugaiból fel-felbukkanó álomfoszlányok leírásai. A cselekmény lényegében elhanyagolható. és a hangulatfestés dominál.
    A John Silence – különleges orvos című regény öt, egymással összefüggő történetből áll, melyek egyazon szereplő diadalútjának krónikáját mesélik el. Az elbeszélések némelyike, melyek összhatásán csupán elvétve ront egy keveset a szokványos detektívtörténetekre jellemző légkör – Dr. Silence ugyanis egyike azon jóságos zseniknek, akik rendkívüli képességeiket bajba került, arra érdemes embertársaik megsegítésére használják –, a szerző legkiválóbb írásai közé sorolhatók, és nyomatékos, s egyben maradandó hatást keltenek az olvasó képzeletében. A lelki invázió címet viselő nyitótörténet arról szól, miféle csapás ért egy túlérzékeny írót abban a házban, mely valaha sötét tettek színhelyéül szolgált, és hogyan űznek ki belőle egy egész ördöglégiót. Az Ősi varázslatok, a kötet talán legsikerültebb története szinte igézően életszerű beszámoló egy évszázados francia településről, ahol egykor az emberek macskák képében űzték tovább a Boszorkányszombat szentségtelen praktikáit. A bosszúálló tűzben iszonyatos elemet idéz meg a kiontott vér, míg a Titkos kultusz egy német iskoláról számol be, ahol egykor eluralkodott a sátánizmus kultusza, és mely még sok év elteltével is gonosz kisugárzással rendelkezik. A kutya táborhelye tipikus vérfarkastörténet, melynek hatását a moralizálás és a hivatásos "okkultizmus" gyengíti csak.
    Szövevényességük miatt ésszerűtlen egyértelműen a rémtörténetek közé sorolni a Jimbóhoz és A kentaurhoz hasonló fantasztikus történeteket, abszolút értelemben véve mégis hamisítatlanabb művészi értéket képviselnek azoknál. Mr. Blackwood e regényekben jut legközelebb az álmok szinte már kézzel fogható, legbelső lényegéhez, és a valóság és a képzelet határainak elmosásával teljességgel feldúlja a hagyományos világfelfogást.”

*

Algernon Blackwood hatalmas munkásságából magyarul eddig 10 kisregényre (A kárhozottak, Lord Ernie újjászületése, Alászállás Egyiptomba, A hallgatózó, Füzek, A wendigo, Homok, Lelki ostrom, A tűz bosszúja és A kutya táborhelye) és 47 novellára futotta (összesen 74 rövidebb-hosszabb novellafordításunk van a dublázások/triplázások miatt):

1. Egy kísértetjárta sziget, Azilum 22. sz. (2022) ford. Somogyi Gábor (²Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022) [A Haunted Island, (ss) The Pall Mall Magazine, April 1899]

2a. Az elhagyott ház, Düledék palota, Magvető, 2009, ford. Nagy Gergely [The Empty House, The Empty House and Other Ghost Stories, 1906] (Jim Shorthouse)
2b. Az elhagyott ház, Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022. ford. Somogyi Gábor
2c. Az üres ház, Az üres ház, Attraktor, 2023. ford. Borz Alexandra

3. A Holtak Erdeje, A Holtak Erdeje és más titokzatos történetek, Attraktor, 2022. ford. Kiss Sándor [The Wood of the Dead, (ss) The Empty House and Other Ghost Stories, 1906]

4a. A füzek, Azilum 5-6 (2017), ford. Molnár András (²Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022) [The Willows, The Listener and Other Stories, 1907]
4b. Füzek, A Holtak Erdeje és más titokzatos történetek, Attraktor, 2022. ford. Kiss Sándor

5a. A hallgatózó, Azilum, 10. sz. (2018) ford. Poór Anikó (²Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022) [The Listener, The Listener and Other Stories, 1907]
5b. A hallgatózó, Az üres ház, Attraktor, 2023. ford. Borz Alexandra

6. Haláltánc, A Holtak Erdeje és más titokzatos történetek, Attraktor, 2022. ford. Kiss Sándor [The Dance of Death, (ss) The Listener and Other Stories, 1907]

7a. Az ember aki megfejtette…, Galaktika 390. sz. (2022/szept.) ford. Zsirka Richárd [The Man Who Found Out, (ss) The Lady’s Realm, June 1909]
7b. Az ember, aki megtudta: egy rémálom, Isten farkasai, Attraktor, 2023. ford. Borz Alexandra
7c. Az ember, aki kitalálta, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Molnár András

8. A szoba lakója, Azilum, 2. sz. (2016) (²A Wendigo és más furcsa mesék, 2023) ford. Somogyi Gábor [The Occupant of the Room, (ss) Nash’s Magazine, Dec 1909]

9a. A wendigo,  A Holtak Erdeje és más titokzatos történetek, Attraktor, 2022. ford. Kiss Sándor [The Wendigo, (na) The Lost Valley and Other Stories, 1910]
9b. A Wendigo, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Molnár András

10. Az óra üzenete, Galaktika, 169. sz. (1994/okt.), ford. Pap Viola [The Message of the Clock, Nash's Magazine, Jun 1910]

11. Morton titokzatos halála, Világ-Krónika, 1912/11-12. sz. ford. E. J. [Esty Jánosné] [The Singular Death of Morton, The Tramp, Dec 1910]

12a. A suttogók, A Holtak Erdeje és más titokzatos történetek, Attraktor, 2022. ford. Kiss Sándor [The Whisperers, (ss) The Eye-Witness, May 23 1912]
12b. A suttogók, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Somogyi Gábor

13. A kobold gyűjteménye, A Holtak Erdeje és más titokzatos történetek, Attraktor, 2022. ford. Kiss Sándor [The Goblin’s Collection, (ss) The Westminster Gazette, Oct 5 1912]

14. Lord Ernie újjászületése,  Az újjászületés. Hihetetlen kalandok I., Attraktor, 2022. ford. Kiss Sándor [The Regeneration of Lord Ernie, (na) Incredible Adventures, Macmillan, 1914]

15. Az áldozatbemutatás, Az újjászületés. Hihetetlen kalandok I., Attraktor, 2022. ford. Kiss Sándor [The Sacrifice, (ss) Incredible Adventures, Macmillan, 1914]

16. Az utazók, Az újjászületés. Hihetetlen kalandok I., Attraktor, 2022. ford. Kiss Sándor [Wayfarers, (ss) Incredible Adventures, Macmillan, 1914]

17. Fenyők, Az újjászületés. Hihetetlen kalandok I., Attraktor, 2022. ford. Kiss Sándor [Pines, (ss) Ten Minute Stories, John Murray, 1914]

18a. A kárhozottak, A kárhozottak. Hihetetlen kalandok II., Attraktor, 2022. ford. Kiss Sándor [The Damned, (na) Incredible Adventures, Macmillan, 1914]
18b. Az elátkozottak, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Somogyi Gábor

19. Alászállás Egyiptomba, A kárhozottak. Hihetetlen kalandok II., Attraktor, 2022. ford. Kiss Sándor [A Descent Into Egypt, (na) Incredible Adventures, Macmillan, 1914]

20. Az ígéret szép szó..., Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022. ford. Németh Magdolna [Keeping His Promis, The Empty House and Other Ghost Stories, 1906]

21. Smith: kaland egy bérházban, Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022. ford. Szabó Zoltán „Zoo_Lee" [Smith: An Episode in a Lodginghouse, (ss) The Empty House and Other Ghost Stories, 1906]

22. Jones tébolya (Egy reinkarnációs eset), Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022. ford. Bőgner Rebeka [The Insanity of Jones: (A Study in Reincarnation), The Listener and Other Stories, 1907]

23a. A hölgy kísértethistóriája, Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022. ford. Szabó Zoltán „Zoo_Lee" [The Woman’s Ghost Story, (ss) The Listener and Other Stories by Algernon Blackwood, 1907]
23b. A nő kísértethistóriája, Az üres ház, Attraktor, 2023. ford. Borz Alexandra

24. Egy bűntény kihallgatása, Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022. ford. Somogyi Gábor [A Case of Eaves-Dropping, Pall Mall Magazine, Dec 1900] (Jim Shorthouse)

25a. Lelki ostrom, Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022. ford. Somogyi Gábor [A Psychical Invasion, (na) John Silence, 1908] (John Silence)
25b. Lelki támadás, A tűz nemezise. John Silence történetei I., Attraktor, 2022. ford. Borz Alexandra

26a. Ősi varázslatok, Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022. ford. Somogyi Gábor [Ancient Sorceries, (nv) John Silence, 1908] (John Silence)
26b. Ősi boszorkányság, Ősi boszorkányságok. John Silence történetei II., Attraktor, 2022. ford. Borz Alexandra

 27a. A tűz bosszúja, Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022. ford. Somogyi Gábor [The Nemesis of Fire, (na) John Silence, 1908] (John Silence)
27b. A tűz nemezise, A tűz nemezise. John Silence történetei I., Attraktor, 2022. ford. Borz Alexandra

28a. Titkos kultusz,  Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022. ford. Bőgner Rebeka [Secret Worship, (nv) John Silence, 1908] (John Silence)
28b. Titkos imádat, A tűz nemezise. John Silence történetei I., Attraktor, 2022. ford. Borz Alexandra

29a. A kutya táborhelye, Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022. ford. Szabó Zoltán „Zoo_Lee" [The Camp of the Dog, (na) John Silence, 1908] (John Silence)
29b. A kutya tábora, Ősi boszorkányságok. John Silence történetei II., Attraktor, 2022. ford. Borz Alexandra

30a. Magasabb régiók áldozata, Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 2022. ford. Somogyi Gábor [A Victim of Higher Space, (nv) The Occult Review, December 1914] (John Silence)
30b. A magasabb régió áldozata, Ősi boszorkányságok. John Silence történetei II., Attraktor, 2022. ford. Borz Alexandra

31. A varázstükör, Azilum 25. sz. (2023), ford. Somogyi Gábor [The Magic Mirror, (ss) The Bystander, March 16, 1938]

32a. A hó varázsa, Az üres ház, Attraktor, 2023. ford. Borz Alexandra [The Glamour of the Snow, (nv) The Pall Mall Magazine, December 1911]
32b. A hó káprázata, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Poór Anikó

33. A férfi, aki falevélen játszott, Az üres ház, Attraktor, 2023. ford. Borz Alexandra [The Man Who Played Upon the Leaf, (ss) Country Life, October 30, November 6 1909]

34. Megtartott ígéret, Az üres ház, Attraktor, 2023. ford. Borz Alexandra [Keeping His Promise, (ss) The Empty House and Other Ghost Stories, 1906]

35a. A baba, Az üres ház, Attraktor, 2023. ford. Borz Alexandra [The Doll, (nv) The Doll, and One Other, Arkham House, 1946]
35b. A játékbaba, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Somogyi Gábor

36. Kínai varázslat,  Isten farkasai, Attraktor, 2023. ford. Borz Alexandra [Chinese Magic, (ss) Romance, June 1920]

37. Isten farkasai, Isten farkasai, Attraktor, 2023. ford. Borz Alexandra [The Wolves of God, (ss) The Wolves of God and Other Fey Stories, Cassell, 1921]

38. Egyiptomi boszorkányság, Isten farkasai, Attraktor, 2023. ford. Borz Alexandra [Egyptian Sorcery, (ss) The Wolves of God and Other Fey Stories, Cassell, 1921]

39. Vallomás, Isten farkasai, Attraktor, 2023. ford. Borz Alexandra [Confession, (ss) The Century Magazine, March 1921]

40. Gyűlölet első látásra, Isten farkasai, Attraktor, 2023. ford. Borz Alexandra [First Hate, (ss) McClure’s Magazine, February 1920]

41. Rohanó farkas, Isten farkasai, Attraktor, 2023. ford. Borz Alexandra [Running Wolf, (nv) The Century Magazine, August 1920]

42. Az ikrek rettegése, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Somogyi Gábor [The Terror of the Twins, (ss) The Westminster Gazette, Nov 6, 1909]

43. A lecsapolás, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Somogyi Gábor [The Transfer, (ss) Country Life, Dec 9 1911]

44. Az ember, akit szerettek a fák, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Somogyi Gábor és Bögner Rebeka [The Man Whom the Trees Loved, (na) The London Magazine, March 1912]

45. Ősi fények, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Somogyi Gábor [Ancient Lights, (ss) The Eye-Witness, July 11 1912]

46. Homok, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Szabó Zoltán "Zoo_Lee" [Sand, (na) Pan's Garden: A Volume of Nature Stories, 1912]

47. Bűnpártoló, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Németh Magdolna [Accessory Before the Fact, (ss) The Westminster Gazette, Sept 2 1911]

48. A másik szárny, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Somogyi Gábor [The Other Wing, (ss) McBride’s Magazine, Nov 1915]

49. Enyém a bosszú, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Böőgner Rebeka [Vengeance Is Mine, (nv) The Wolves of God by Algernon Blackwood & Wilfred Wilson, Cassell, 1921]

50. A Pikestaffe-ügy, A Wendigo és más furcsa mesék, 2023. ford. Somogyi Gábor [The Pikestaffe Case, (nv) Tongues of Fire by Algernon Blackwood, Jenkins, 1924]

51. A csapda, A vadállatok völgye. Isten farkasai II, Attraktor, 2024. ford. Grób László Mihály [The Substitute, (ss) Lloyd’s Magazine, December 1919]

52. Az áldozat tava, A vadállatok völgye. Isten farkasai II, Attraktor, 2024. ford. Grób László Mihály [The Tarn of Sacrifice, (ss) The Wolves of God, Cassell, 1921]

53. A vadállatok völgye, A vadállatok völgye. Isten farkasai II, Attraktor, 2024. ford. Grób László Mihály [The Valley of the Beasts, (ss) The Wolves of God, Cassell, 1921]

54. A kelet-nyugati irányban futó út, A vadállatok völgye. Isten farkasai II, Attraktor, 2024. ford. Grób László Mihály [The Lane That Ran East and West, (ss) McCall’s, September 1921]

55. A hívás, A vadállatok völgye. Isten farkasai II, Attraktor, 2024. ford. Grób László Mihály [The Call, (ss) The Wolves of God, Cassell, 1921]

56. Vezeték nélküli zűrzavar, A vadállatok völgye. Isten farkasai II, Attraktor, 2024. ford. Grób László Mihály [Wireless Confusion, (ss) The Wolves of God, Cassell, 1921]

57.  Az üres kabátujj, A vadállatok völgye. Isten farkasai II, Attraktor, 2024. ford. Grób László Mihály [The Empty Sleeve, (ss) The London Magazine, January 1911]

A megjelenések láthatóan teljesen össze-vissza történtek 2023-ig. Hiszen már 1912-ben is jelent meg magyarul tőle novella a Világ-Krónika c. hetilapban, majd 82 évnek kellett eltelnie, hogy egy újabb is kijöjjön szerzőnktől.Ez egy 1994-es Galaktikában jelent meg. A sci-fi magazin csak 2022-ben közölt a szerzőtől egy újabb novellát, akként kommentálva, hogy elsőként a Galaktika adott ki magyarul Blackwood-novellát, ami nem igaz, s ahogy az is tévedés, hogy Az ember aki megfejtette… c. novella eredetileg 1912-ben jelent meg a Canadian Magazine-ban. 2022-től Blackwood már nem jogdíjas, ez egyfajta reneszánszát indította el a szerzőnek magyar nyelven. Viszont 2024 tavaszán már van 10 önálló Blackwood kötetünk, de az elbeszéléseinek száma ezekben csak 54! Ugyanis a két kiadó rendszeresen egymásra fordít, a 10 kötetben van 16 olyan novella, amit kétszer is lefordítottak (tehát a könyvekben összesen 70 különböző novellafordítás van).

Eddig a novellái felét és a kisregények többségét az Attraktor kiadó jelentette meg. 2024-ig már 8 Blackwood kötetet adott ki a kiadó:
A Holtak Erdeje és más titokzatos történetek, 184 oldalon. (2022)
Az újjászületés. Hihetetlen kalandok I., 167 oldalon; (2022)
A kárhozottak. Hihetetlen kalandok II. 192 oldalon.  (2022) (mindegyik kötet végén, Kiss Sándor, a fordító utószavával)
Az üres ház, 206 oldalon (2023)
Isten farkasai, 192 oldalon (2023)
A vadállatok völgye. Isten farkasai II, 190 oldalon (2024)
Aztán van két Silence kötete is az Attraktornak:
A tűz nemezise. John Silence történetei I. 211 oldalon (2022)
Ősi boszorkányságok. John Silence történetei II. 190 oldalon (2022)

Ugyanakkor az Azilum magazin is beerősített, jött egy 2022-es Blackwood kötettel, majd a következő évben a második:
Az elhagyott ház és más rémtörténetek, 400 oldalon (benne 15 történettel, Molnár András és Somogyi Gábor előszavával) 1922.
A Wendigo és más furcsa mesék, 386 oldalon (benne 16 történettel) 2023.