Sapper
(1888 - 1937)
Herman Cyril McNeile egy brit populáris thriller író volt. Hivatásos katona akart lenni, akárcsak az apja. Az első világháború alatt, a lövészárkokban kezdett el novellákat írni, amiket elküldött a Daily Mailnak. Nem engedték, mint hivatásos brit tiszt a McNeille név alatt közölje ezeket, így kapta a Sapper álnevet, ami annyit tesz: „utász”.
Rengeteg rövid történetet írt, nagyrészt háborús és kalandos novellákat, melyek kötetekbe összegyűjtve már 1915-től folyamatosan megjelentek (az első ilyen háborús novelláskötete a The Lieutenant and Others c. volt, a borítóját lásd lentebb). Életében összesen 19 novelláskötetet jelentetett meg (ami több, mint regényei száma!).
A háború után otthagyta a hadsereget és inkább főállású író lett. Kitalált egy Hugh „Bulldog” Drummond nevű karaktert, aki a brit hadsereg volt kapitánya, egy igazi keményöklű akcióhős. Írt egy regényt Bull-Dog Drummond címmel, amit Hutchinson’s Story Magazine nevű havilap kezdett közölni 1919. szeptemberében (11 részben adták le). A regényt 1920-ban könyvként is kiadták. Az 1937-ben bekövetkezett halálig összesen 10 Bulldog Drummond-regényt és 5 novellát írt. Halála után barátja, Gerard Fairlie (1899-1982) még további 7 Bulldog Drummond-regényt írt 1954-ig (az 1960-as évek végén még Henry Reymond is írt két Drummond-regényt).
McNeile 1937. augusztus 14-én meghalt. Az Est nevű magyar napilap a következő nekrológot írta róla augusztus 19-én: "Londonból jelentik: Pulboroughi gyönyörű birtokán 49 éves korában meghalt Cyril McNeile alezredes, a világ egyik legtöbbet olvasott detektívregény-írója. Ezen a nevén nem igen ismerték azonban a népszerű írót, mert könyvei »Sapper« néven jelentek meg. Ő teremtette meg Bulldog Drummond alakját, »aki« csakhamar olyan népszerű lett világszerte, mint előtte talán csak Sherlock Holmes volt. McNeile alezredes régi skót katonacsaládból származott. Ő maga is aktív tiszt volt és a háború kitörésekor, mint mérnökkari százados, mint »szapőr«, került ki a frontra. Csak a háborúban kezdett írni, mint maga mondta, »unalomból«. 1919-ben nyugdíjazását kérte és ettől kezdve csak detektívregényeket írt. Még a francia fronton megismerkedett egy fiatal skót tiszttel, Gerard Fairlie-vel. Róla mintázta Bulldog Drummond alakját, de csak évekkel később árulta ezt el bajtársának, amikor Fairlie is nyugdíjba ment. A Bulldog Drummond-sorozat óriási sikert aratott. Mindjárt az első kiadást 20.000 példányban nyomták és ez rendszerint első héten elkelt. Színdarabot is írt egyik Bulldog Drummond regényéből, amelyet 430-szor adtak egymásután Sir Gerard Dumaurierrel a címszerepben. Később regényalakja, Gerard Fairlie társaságában dramatizálta népszerű detektívregényeit. Nagyon sokat keresett: az utolsó öt évben évi jövedelme állandóan meghaladta a negyedmillió pengőt. Számtalan regényét filmre is feldolgozták. »Sapper« néhány hónap előtt megbetegedett, de Fairlie társaságában hallatlan szívóssággal mégis befejezte egyik regénye dramatizálását."
Már az első Bulldog Drummond regény nagyon népszerű lett. A történet szerint Drummond egy volt katonatiszt és háborús hős, aki a háború után mint magándetektív és kalandor tevékenykedik. Egyébként Sapper első története, amiben Drummond feltűnt, egy novella volt a The Strand Magazine-ban, ahol még rendőrnek ábrázolta a karaktert. De ez nem volt sikeres, ezért átírta a karaktert becsületes kalandorrá.
Drummondot a háború utáni nyugodt élet nem nagyon érdekelte, ezért a helyi lapban hirdetést adott fel, kalandot keresve. Hugh Drummond egy jómódú, nagydarab, de nagyon is mozgékony, igen erős férfi, aki képes valakit pusztakézzel megölni. Egyébként kicsit hasonló indíttatású, korunk hőse, a szintén angol író, Lee Child által megalkotott Jack Reacher is. A másik fő jellemvonása a karakternek, hogy lelkes hazafi, „mindent Angliáért” típus, aki lenézi az idegeneket, főként a zsidókat és négereket (ami elég megszokott volt akkoriban az amerikai vagy brit ponyvairodalomban).
Drummond első kalandja során ismerkedik meg Phyllis Bentonnal, akinek védelmezője lesz, majd feleségül is veszi. Phyllis ezáltal szerepel a későbbi Drummond-regényekben is, különböző kalandokba keveredik. Már az első regényben feltűnik sátáni ellenfele Carl Peterson, akinek szeretője a „végzetes nő”, Irma. Peterson egy gonosztevő banda feje, az álcázás mestere, aki minduntalan kibújik Drummond kezei közül, s akit csak a sorozat negyedik regényében a The Final Count-ban sikerül megölnie.
A sorozat ötödik könyve, a The Female of the Species, azaz „A nőstény faj” (utalva Kipling egy sorára, hogy „a nőstény faj, halálosabb a hímeknél”). És természetesen Irma Petersonra vonatkozik, arra az „átkozott nőstényördög”-re, aki a férje halála miatt bosszúért liheg. Elrabolja Phyllist, ami miatt Drummond hajtóvadászatba kezd. Irma megússza ezt a kalandot, de nem tűnik fel a hatodik Drummond-regényben, a Temple Towerben (1929), ám váratlanul visszatér a hetedikben, a The Return of Bulldog Drummond-ban (1932). Viszont a két utolsó Drummond-regényben már nem tűnik fel (ellenben a Gerard Fairlie által írt Drummond regényekből ötben is szerepel). Egyébként Sapper írt öt Drummond novellát is, melyek a The Strand magazinban jelentek meg 1937-ben.
Bulldog Drummond olyan későbbi karakterekre is hatással volt, mint Ian Fleming James Bondja vagy W. E. Johns által megalkotott Biggles, aki pilóta és kalandor. Johns a Biggles-regényeit 1932-től írta (és közel százat írt). Egyébként magyarul is megjelent egy, a Biggles sweeps the desert (Afrikai őrjárat - Biggles a R. A. F. hőse, Új Idők, 1946).
Sapper összesen 14 regényt írt, amiből tíz Bulldog Drummond regény, és csak négy olyan van, ami független regény. Drummond jelentőségét jól mutatja, hogy Julian Symons krimi író, esztéta és krimi-történész felvette az általa összeállított 100 legjobb krimi közé Sapper: Bulldog Drummond c. regényét.
A Bulldog Drummondot már 1922-ben filmre vitték, ami még némafilm volt, viszont 1929-ben újból megfilmesítették, de ezúttal már hangosfilmben. A főszerepet Ronald Colman játszotta. De 1922 és 1969 között összesen 23 mozifilm készül Bulldog Drummonddal, és olyanok játszották a főhőst, mint John Howard, Ray Milland, Ron Randell, Tom Conway vagy Richard Johnson.
Volt Sappernek két kisebb sorozatkaraktere is Drummond mellett: az egyik Ronald Standish. Vele előbb egy regényt adott ki 1930-ban, majd két novelláskötetet 1933-ban és 1936-ban.Standish egy Sherlock Holmes-hez hasonló figura: nem annyira kifinomult személyiség, de élvezetes történetek. Az ő kitartó segítője: Bob Milier, aki a narrátora is egyben a történeteknek. Sandish is elég gazdag ahhoz, hogy amolyan hobbi-detektív legyen. A másik sorozatkaraktere: Jim Maitland volt, egy kalandor, akivel két regényt adott ki (1923, 1931).
* * *
Magyarul Sappertől 8 regény jelent meg:
1. Bulldog Drummond, Légrády ny. 1929. ford. Margittai Szaniszlóné. [Bulldog Drummond, 1920] (Drummond 1)
2. A Fekete Banda, Fapados Kiadó, 2013. ford. Németh Zoltán és Varga István [The Black Gang, 1922] (Drummond 2)
3. Gyémántkirályok összeesküvése, Légrády ny. 1929. ford. Margittai Szaniszlóné. [The Third Round, 1923] (Drummond 3)
4. Bulldog Drummond leszámolása, Légrády ny. 1929. ford. György Tamás [The Final Count, 1926] (Drummond 4)
5. A nagystílű nő, Pesti Hírlap Vasárnapja, 1930/27-42. sz. (regény, 16 részben) (²Hermész Média, elektronikus könyvként, 2015) ford. Dr. Balogh Barna [The Female of the Species, 1928] (Drummond 5)
6. Knock-out. Bulldog Drummond kalandja, Nova, 1940. ford. Tábori Kornél (²Pesti Ponyva, 1990) [Knock Out, 1933] (Drummond 8)
7. Bulldog Drummond titkos szolgálatban, Nova, 1940. ford. Tábori Kornél [Bulldog Drummond at Bay, 1935] (Drummond 9)
8. Bulldog Drummond új kalandja, Nova, 1940. ford. Torday György [Challenge, 1937] (Drummond 10)
Gyakorlatilag egy regény kivételével, mind a háború előtt jelent meg. Szinte váratlanul jött, hogy a Fapados kiadó megjelentetett egy eddig ki nem adott Drummond-regényt 2013-ban. De még így is szép eredmény, hiszen a tíz Drummond-regényből 8 megtalálható magyarul. Megjegyzem, hogy a Magyar Könyvészet a Gyémántkirályok összeesküvését hibásan azonosította be ezzel: The Diamond Hair Slide, hiszen az a harmadik Buldog Drummond regény (ilyen regénye nincs is Sappernek, csak egy ilyen című novellája).
* * *
Sapper rengeteg novellájából mindössze hatot találtam újságokban:
1. Mint derült égből a villám…, Ünnep, 1943/13. sz. ford. Vécsey Leó [Out of the Blue, (ss) Hutchinson’s Magazine, Mar 1924]
2. Bulldogg Drummond fogadalma, Ünnep, 1943/16. sz. ford. Vécsey Leó (Drummond)
3. A bálvány szeme, Rakéta Regényújság, 1993/35. sz. ford. Villányi György [The Idol’s Eye, The Strand, Dec 1919]
4. A gyémántdiadém eltünése, Képes Krónika, 1927/33. sz. [The Diamond Hair-Slide, (ss) Pearson’s Magazine, May 1927]
5. Az utolsó pillanat, Áller Képes Családi Lapja, 1927/13. sz. [The eleventh hour, Pearson’s Magazine, Jun 1926]
6. A sors keze, Képes Krónika, 1928/39. sz. [The Finger of Fate, 1930]
Egy kivételével, mind a háború előtt jelentek meg.
