Ian Fleming

(1908-1964)

Ian Lancaster Fleming egy angol populáris kémregényíró volt. Gazdag családból származott. Több banki munkahelye is volt mire kikötött a brit haditengerészet kémelhárításánál. A II. világháború idején, mint kém tevékenykedett. A háború után újságíró lett.

1952-ben feleségült vette Ann Charterist, akinek elmesélte, hogy elképzelt a kémregényt. Ann biztatta férjét a regény megírására. A jamaicai birtokukra utaztak, ott Fleming megírta első regényét a Casino Royale-t, aminek főhősét James Bondnak, Őfelsége 007 számú ügynökének nevezte el. A regény 1953. áprilisában jelent meg, óriási sikert aratva.

Fleming kamaszként falta Sapper Bulldog Drummond-regényeit. Sapper hőse lehetett az, aki leginkább befolyással volt Bond karakterének megteremtésében. Ugyanígy Dennis Wheatley sorozatkaraktere Gregory Sallust is, és a végső lökést a karakternek az amerikai hardboiled szerző, Mickey Spillane által teremtett Mike Hammer adhatta meg.

Bond egy hat láb magas, karcsú, kék szemű és fekete hajú férfi, aki mestere a közelharcnak. A jobb arcán egy függőleges sebhely húzódik. Mint nulla-nullás besorolású SIS ügynöknek engedélye volt a cél érdekében az emberölésre is. Dohányzik és mértékkel iszik is, és persze kedveli a nőket. Maga Fleming is rajzolt vagy rajzoltatott egy skiccet a hőséről:

Kétségkívül Bond jelleme és indíttatása hasonlít Flemingre, tán csak annyi különbséggel, hogy az alkoholnál ő nem tartotta be már a mértéket. És az író élete is majd olyan kalandos volt, mint kitalált hőséé. Úgyhogy nem csak hősét, hanem végül őt magát is megfilmesítették az angolok: Ian Fleming titkos élete címmel (1990), s az írót Jason Connery (Sean Connery fia) játszotta.

Ian Flemingtől összesen 14 James Bond-könyv jelent meg 1953 és 66 között. Ebből 12 a regény és van két könyv, amik összesen 9 hosszabb novellát tartalmaznak (ezek többsége a könyv megjelenése előtt már megjelentek különböző újságokban és magazinokban).

A Casino Royale eseménye 1951-ben játszódik, amikor James Bond harmincéves volt. Egyébként minden Bond-regény nagyjából a regény megjelenése előtt két évvel játszódik. Fleming utolsó regénye, a The Man With the Golden Gun (1965) eseménye 1963-ban játszódik, mikor Bond már 42 éves (azaz együtt öregszünk a főhőssel a Bond-regények olvasása során). Hozzáteszem Fleming a James Bond műveken kívül írt 1-2 tényregényt is, de azok gyakorlatilag érdektelenek, hiszen Fleming úgyszólván teljesen összeforrt kreált hősével, James Bonddal. A szerző 1953-tól teljesen egyenletesen, minden évben jelentkezett egy új Bond-regénnyel 1965-ig.

A James Bond-saga a Casino Royale-vel kezdődik. A regény elején James Bondot egy kaszinóban látjuk meg: „Egy kaszinóban hajnali háromra a parfüm, füst és izzadság szaga meglehetősen émelyítő egyveleget alkot. Ekkorra a nagy tétekre menő szerencsevadászat lélek-eróziója – a mohóság, a félelem és az idegfeszültség – elviselhetetlenné válik, feléled az öntudat, és tiltakozni kezd.
James Bond észrevette, hogy elfáradt. Mindig érezte, mikor lett elege a testének vagy elméjének, és eszerint cselekedett. Ez hozzásegítette ahhoz, hogy elkerülje az érzékek csömörét és a tompultságot, ami hibákat szülhetett volna.
Eddig ruletten játszott. Most feltűnés nélkül odábbhúzódott, és egy percig elidőzött a főasztalt körülölelő rézkorlát mellett. A bakkarát figyelte.”

A James Bond-regények azonban mind bestsellerek voltak és több mint százmillió példány fogyott belőlük világszerte. Ez szinte már természetes módon hozta a kritikusok fanyalgásait. Viszont Fleming barátja, Kingsley Amis 1966-ban hosszú tanulmányt írt a Bond-regényekről. Még W Somerset Maugham is dicsérte a Casino Royale-t. Anthony Burgess az elismert brit író 1987-ben Luganóban szintén írt egy tanulmányt, mert őt is különösen lenyűgözték a James Bond-regények. Lee Child angol író, Jack Reacher megteremtője, a legjobb thrillerként a Dr. No-t nevezte meg.

Burgess írja: „Azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy James Bond rendelkezik a halhatatlansághoz szükséges adottságokkal...
Holmes egyáltalán nem hasonlít létrehozójára, de Bondot képességei, temperamentuma és hivatása mintegy idealizált képévé teszik annak a férfinak, aki nem éppen fiatalon, negyvenkét éves korában döntött úgy, hogy népszerű író lesz...
Fleming sokkal műveltebb volt, mint amilyennek könyvei alapján vélhetné az ember. Történetei technikai és földrajzi szempontból egyaránt hitelesek...
Ideje lenne, hogy a [James Bond] filmek rajongói visszatérjenek a könyvekhez, és megcsodálják azok irodalmi értékeit. Tudom, hogy vannak olyanok, akik megkérdőjelezik Fleming műveinek irodalmi értékét: azokról a sznob esztétákról van szó, akik még a Sherlock Holmes-történetektől is megtagadják a szépirodalmi minősítést...
Ami pedig James Bondot illeti, még nagyon-nagyon sokáig velünk lesz ez a majdnem halhatatlan, bár nem teljesen shakespeare-i, de vérbeli neo-erzsébetkori hős, akire szükségünk van.”

* * *

Ezek a fanyalgások, ahogy MacLean esetében sem, úgy Fleming regényei esetében sem befolyásolták a filmipart. 1962 és 2015 között összesen 24 mozifilm készült James Bond kalandjaiból. Az első ilyen film a Dr. No volt, Sean Conneryvel a főszerepben (fentebb bal szélen Fleming látható Conneryvel az egyik Bond-film forgatásán). Rajta kívül még öt színész alakította a 007-es ügynököt: George Lazenby, Roger Moore, Timothy Dalton, Pierce Brosnan és Daniel Craig.

* * *

Ian Fleming 12 James Bond-regényéből 9 van meg magyarul:

1. Casino Royale, Beholder, 1998, ford. Krajcsi Tímea (Casino Royale, 1953)

2. Voodoo, Scolar, 1999, ford. Tandori Dezső (Live And Let Die, 1954)

3. [MAGYARUL NEM JELENT MEG] (Moonraker, 1955)

4. A gyémánt örök, IPC, 1990, ford. Révbíró Tamás (Diamonds Are Forever, 1956)

5. Isztanbuli randevu, A Hét, 1963/38. – 1964/7. sz. 23 részben, ford. Avidan/Ecker György (From Russia, with Love, 1957)

6. Dr. No, Scolar, 1999, ford. Nagy Márta (Dr. No, 1958)

7a. Goldfinger, A-T. Kiadó, Haifa [Izrael], 1963, ford. S. Gáti (Goldfinger, 1959)
7b. Goldfinger, Fabula, 1989, ford. Gáspár András

8a. Szigoruan bizalmas, A-T. Kiadó, Haifa [Izrael], 1964, ford. S. Gáti (Thunderball, 1961)
8b. Gömbvillám-akció, Fabula, 1990, ford. Gáspár András

9. [MAGYARUL NEM JELENT MEG] (The Spy Who Loved Me, 1962)

10. Őfelsége titkos szolgálatában, magánkiadás, kereskedelmi forgalomba nem került, 2017. ford. Bökfi Emese (On Your Majesty's Secret Service, 1963)

11. Csak kétszer élsz, IPC, 1990, ford. Krasznai Márton (You Only Live Twice, 1964)

12. [MAGYARUL NEM JELENT MEG] (The Man With The Golden Gun, 1965)

* * *

Az izraeli magyar nyelvű zsidóság láthatóan három James Bond-regényt is megjelentetett a hatvanas években (és egy novellát is). Konkurencia velük akkoriban nemigen lehetett, mert mind az itthoni magyarság, mind a környező államokbeliek, a szocializmus egysíkú életét élte, ahol gyakorlatilag elképzelhetetlen volt James Bond megjelenése (de persze a Bond-filmeket sem mutatták be). Egyedül a cseheknél jelentek meg a hatvanas években James Bond-regények, mert náluk az "emberarcú szocializmus" jegyében a kiadók valamelyest függetlenséget kaptak. A Hét c. izraeli képes hetilap 1963 szeptemberében úgy harangozta be az Isztanbuli randevút (lásd fentebb a bal szélen), hogy ez az „első alkalom”, hogy magyarul megjelenik Ian Fleming regénye. Ez valószínűleg arra utal, hogy Goldfinger csak valamivel később jelent meg ettől. Ráadásul az Isztanbuli randevu a From Russia, with Love-nak a fordítása („Oroszországból, szeretettel”), amit az egyik legjobb James Bond-regénynek tartanak. A brit krimiírók társasága (CWA) 1990-ben összeállított minden idők 100 legjobb bűnügyi regény listáján ez a regény a 35-ik (!), de még az amerikai krimiírók társasága (MWA) által 1995-ben összeállított hasonló listán is a 78. helyezett! (egyébként ezt a regényt is a jamaicai birtokán, Goldeneye-ban írta Fleming, 1956 elején). A történet 1954 júniusa és augusztusa közt játszódik. James Bondot Isztambulba küldik, hogy megszerezzen egy szovjet kódfejtő szerkezetet.

A Goldfingert a haifai A-T Könyvkiadó adta ki, az OSZK katalógusa szerint 1963-ban (mindenképpen 1963 végén). S. Gáti a könyv kolofónja szerint Glidrose Productions Ltd. 1963-as kiadását használta a fordításhoz. Viszont a könyv borítója a Pan Books Ltd 1964-es Goldfinger kiadás borítójának magyarított változata. Úgyhogy könnyen elképzelhető, hogy az A-T Könyvkiadó Goldfingere inkább 1964 elején jelent meg. A regény 201 oldal hosszú. Az A-T Könyvkiadó következő Bond-regénye a Szigorúan bizalmas volt. Szintén S. Gáti fordította, de rejtély miért adta a Thunderballnak a Szigorúan bizalmas címet, ugyanis éppen ez a magyar fordítása a For Your Eyes Only c. Bond-novelláskötetnek (1960). Ez biztosan 1964-ben jelent már meg 186 oldalon. Mindkét Bond-regény borítóján jól szerepel az író neve: Ian Fleming, viszont mindkét könyv belső oldalán Yan Flemming szerepel, teljesen hibásan. Egyik kiadás sem "kalózkiadás", mint hiszik páran (ezért raktam be éppen a Goldfinger egyik belső oldalát). A Szigorúan bizalmasban még egy harmadik Bond-regényt is meghírdettek: A bűn gyémántjai. Ez valószínűleg Diamonds Are Forever kiadása lett volna (erről a képet lásd fentebb a Goldfinger első oldala mellett, de természetesen nem a Goldfingerben volt ez az oldal, hanem a Szigoruan bizalmasban). Ez viszont már nem jelent meg. 

Féder Zoltán: Izraeli könyvtárakban c. vaskos könyvében (Tel-Aviv, 2004) mindkét könyv (Goldfinger és a Szigoruan bizalmas) megjelenését 1963-ra teszi (egyébként mindkét könyvet egyformán 201 oldalasnak adja meg, hibásan). Bár Féder könyve roppant hiánypótló az izraeli magyar megjelenések tekintetében, de a szerző mitsem tud az Isztanbuli randevu közléséről, pedig sorolja az izraeli Új Kelet napilapban megjelent regényeket, viszont A Hét hetilapból csak 3-at, A Hét Tükre (A Hét utódlapja) hetilapból csak egyet ad, holott számos regény ment ezekben!

* * *

Fleming James Bond-novelláit két kötetben adták ki: 1960-ban jelent meg a For Your Eyes Only c. kötet. (benne öt novella: From a View to a Kill, For Your Eyes Only, Quantum of Solace, Risico, The Hildebrand Rarity), majd 1966-ban jelent meg az Octopussy c. kötet (Octopussy, The Living Daylights, The Property of a Lady, 007 in New York). Ezek nagy része korábban megjelent magazinokban.

Magyarul ezek közül öt olvasható:

1. Szigorúan bizalmas, csak elektronikusan, 2017, ord. Mező Szabolcs (For Your Eyes Only, 1960)

2. Vigasztartalék (A Quantum csendje), csak elektronikusan, 2017, ford. Mező Szabolcs (Quantum of Solace, Cosmopolitan, May 1959)

3. Rizikó, A Hét (Izr), 1964/39-42. sz. 4 részben, ford. Avidan/Ecker György (The Double Take, Daily Express, 11 – 15 April 1960, később Risico címen)

4. A Hildebrand-ritkaság, Playboy, 1990/jan, ford. Barkóczi András [rövidített] (The Hildebrand Rarity, Playboy, March 1960)

5. 007 New Yorkban, csak elektronikusan, 2018. ford. Bikfalvi Balázs (Agent 007 in New York, New York Herald Tribune, Oct 1963]

A listán a négy első novella megjelent az 1960-as For Your Eyes Only c. kötetben. A Rizikó 1957 októberében játszódik Olaszországban, míg A Hildebrand-ritkaság 1958 áprilisában a Seychelles-szigeteken. Azaz időrendileg a Goldfinger (1957 ápr-jún.) és Gömbvillám-akció (1959 máj-jún.)  cselekményei közti időszakban. A Hildebrand ritkaság csak 5 háromhasábos oldalon jelent meg a magyar Payboyban, de a teljes hossza mintegy 12 oldal lett volna: legalábbis ennyit tett ki az amerikai Playboyban (lásd fentebb róla a képet). Úgy látszik a magyar kiadás szerkesztői túl hosszúnak találták a magyar kiadás 120 oldalához mérten. Mező Szabolcs szerencsésen lefordított két magyarul megjelent James Bond - novellát, mégpedig olyan jó minőségben, hogy egy magyarra fordított James Bond-regény sem ér a nyomába. Szabolcs nagyon jól ráérzett Fleming stílusára. A Szigorúan bizalmas (a kötet címadó kisregénye!) 1958 októberében, míg a Vígasztartalék 1958 februárjában játszódik.

A 007 New Yorkban első címe:: Reflections in a Carey Cadillac volt, de végül Agent 007 in New York címmel jelent meg a New York Herald Tribune-ban, majd Fleming Thrilling Cities c. kötetében (1963) már lerüvidült a cím 007 in New York-ra, s ezen a címen jelent meg az Octopussy c. novelláskötetben is. Maga a történet 1961 decemberének vége felé játszódik.

* * *

Ian Fleming halála után több szerző írt James Bond-regényt. A sort Fleming barátja, Kingsley Amis nyitotta meg, aki Robert Markham álnéven 1968-ban megjelentette a Colonel Sun c. regényt. Magyarul 7 Bond klónregény olvasható (az eredeti megjelenések sorrendjében):

1. John Gardner: Fagy, Szukits, 2000, ford. Treton Judit és Both Gábor [csak tervezett kiadás, végül nem jelent meg, de elektronikusan hozzáférhető] (Cold, 1996)

2. Raymond Benson: Visszaszámlálás, Szukits, 1999, ford. Pintér Noémi és Both Gábor (Zero Minus Ten, 1997)

3. Raymond Benson: A Holnap markában, Szukits, 1997, ford. Erdő Orsolya (Tomorrow Never Dies, 1997)

4. Raymond Benson: A világ nem elég, Scolar, 1999, ford. Borbás Andrea (The World Is Not Enough, 1999)

5. Sebastian Faulks: Az ördög táncba visz, Alexandra, 2008, ford. Babits Péter (Devil May Care, 2007)

6. Jeffery Deaver: Bármi áron, Alexandra, 2011, ford. Csonka Ágnes (Carte Blanche, 2011)

7. William Boyd: Solo, XXI. Század, 2014, ford. Varga Attila (Solo, 2013)

A teljes összesítés azt jelentené, hogy magyarul összesen 16 James Bond-regény és 5 novella olvasható. Hozzáteszem, hogy James Bond novellát szinte csak maga Fleming írt (Raymond Benson is írt még 3 vagy 4 Bond-novellát). A James-Bond-fordításokban van négy gyengébb minőségűnek tartott. Ebből kettő a Casino Royale és A világ nem elég. A másik kettőnek az S. Gáti által fordított Goldfinger és a Szigoruan bizalmas regényt tartják (de ezek megvannak új, jobb fordításban is). Valóban nem a legjobb fordítások, de annyira nem rosszak, mint pld. a Casino Royale. Éppen ezért adtam be a két regény szöveges részeiből is képeket, amit össze lehet hasonlítani a későbbi magyar fordításokkal. Mellékesen megjegyzem, hogy ez nem áll Ecker György (Avidan) szintén Izraelben megjelent Isztanbuli randevújára vagy a Rizikóra (Ecker amúgy is több más kaland/bűnügyi regényt is fordított a hetilapnak).

***

A sorozatban megjelent Isztanbuli randevu ki lett nyomtatva házilag könyvformában is. Kapott egy borítót is, és ugyanígy járt az Ővelsége titkosszolgálatában c. regénye is:

Ezen kívül azonban még mindig létezik 4 Fleming mű, bár ezek csupán parafrázisai az eredetieknek. A Bibliotéka kiadó 1938-ban a Képes Regények sorozatában 6 képes regényt adott ki, mely az egyik oldalán szöveg, a mellette lévőn pedig egy képkocka szerepelt. Ezek mind kisméretű könyvek voltak. A Flemingek valamennyire ennek mintájára készültek, átvéve még a borítókon a Képes Regények megjelölést is (eltérve attól, hiszen egy oldalra került a képkocka és alá a szöveg), felhasználva a szerbhorvát Gigant képregényújságban megjelent James Bond történeteket. Mindegyik fordítását és a kötet összeállítását F. I. végezte. A tűz forrása c. könyv elején a tájékoztató szöveg szerint, a történetet Fleming nyomán J. D. Lawrence írta, a rajzok: Horák. Ezek egyike sem került kereskedelmi forgalomba, kizárólag gyűjtőknél található meg. Ez a négy könyvecske: Csalétek a cápának, Élni és halni hagyni, A tűz forrása és a Holdkelte (ez utóbbi nem is jelent meg magyarul). Mindegyik kis könyv nagyjából 200 oldal körüli. A borítóik lentebb láthatók. A borítók alatt még adom a Holdkelte első három oldalát is.

***

A Művelt Nép kiadó 2018. decemberére ígéri a Casino Royale újbóli kiadását. Ez vélhetőleg új fordítás lesz, nem Krajcsi Tímea nyögvenyelős szövege. Ugyancsak decemberre ígérik Anthony Horowitz Örökké meg egy nap c. regényét. Ez amúgy nagyon friss regény, 2018. május 31-én jelent meg angolul Forever and a Day  címmel. Horowitz a regényét a Fleming Estate felkérésére és jováhagyásával írta. Egy előzményregényt írt a Casino Royale elé. Ebből tudjuk meg, hogy lett ügynök James Bond. A történet ragyogóan indul: a 007-es nevű ügynököt egy ismeretlen meggyilkolja Marseille mellett. James Bond lép a helyére. Horowitz 2015-ben már kiadott egy James Bond-regényt, Trigger Mortis címmel. Beépítve a regény szövegébe egy kiadatlan Fleming-szöveget, amit a szerző egy tévésorozathoz írt (ami sosem készült el). Egyébként az Örökké meg egy nap is így készült, hogy fel lett benne használva Fleming eredeti kiadatlan szövege is. És mindkét magyar kiadáshoz már kijött a borító is: