B. M. Croker:
A szép Neville kisasszony

Részlet az e-könyvből: "– De hát kedves gyermekem, minek megy ki akkor Indiába?
– Hogy nagybátyámnál és nénémnél éljek!
– Ah! No az ön kedves bácsija és nénije nem fogják sokáig élvezni az ön társaságát. Megmondhatja nekik, hogy ezt én üzenem, és átadhatja nekik tiszteletemet. Ön igen jól tudja, hogy nagyon csinos.
– Nem arról nem tudok – szóltam mélyen elpirulva –, és úgy hiszem, jobb lenne, ha ön nem gúnyolódna rajtam. Tudom, hogy csak tréfál.
– Na hallja, nálam nincs értelme ilyen végtelen szerénységet színlelni – szólt Mrs. Rapper félig unott, félig mosolygó arckifejezéssel végigmérve. – Nálam az ilyesmi nem fog.
– De kérem, én egészen komolyan beszélek. Amióta emlékszem, mindig azt mondták, hogy csúnya vagyok; mint kislány valóban ijesztően rút voltam.
– Az meglehet – hagyta helyben hideg hangon útitársnőm –, de most, hogy felnőtt, beállt az ellenkezője. Ön valóban rendkívül szép."