Donald (J.) Olson egy amerikai krimi novellista volt. Aránylag későn kezdett el írni: első novellája az Ellery Queen’s Mystery Magazine-ben 1969-ben, az Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine -ben 1970-ben jelent meg.
Ezzel egy időben megpróbálkozott a krimi regény írásával is: The Truth about Mrs. G. (1970), de ez nem koronázta különösebb érdeklődés, ezért inkább bűnügyi novellákat írt haláláig. Ezek nagy része az említett EQMM-ben, míg kisebb része az AHMM-ben jelent meg, míg a Mike Shayne Mystery Magazine-ban csupán egyetlen novellája jelent meg 1985-ben.

Alter 1925-ben San Franciscóban született. Írt gyerekkönyveket is, meg egy scifit. Krimit hármat írt és egy kalandregényt. Novellát viszont nagyon sokat. Ezek főleg az Argosy-ban, Boys’ Life-ban és az Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine-ban jelentek meg (az utóbbiban 13). De több más krimimagazinban is jelentek meg novellái. Ritkán használta a Robert Retla álnevet is (ami az Alter visszafelé olvasva).
Alter Milwaukee-ban élt (Wisconsin), de nem tudni meddig… Akár Dan J. Marlowe-t, őt is elfeledték oly mértékben, hogy nem igazán biztos, mikor halt meg pontosan. Sok helyen halálozási éveként 1965 május van megadva. Ed Gorman a krimis blogjában azt írja 40 évesen rákban halt meg Alter. Peter Enfantino hosszasan ír Alterről, és 1966. májust adja meg halálozási időként, ez az adat szerepel még több helyen is. Enfantino azonban hozzáteszi, hogy bizarr módon Alternak 1966 után is sorban jelentek meg elbeszélései egészen 1970 (sőt, inkább 1972)-ig...

Herbert Edwin Harris Londonban született 1911-ben. Az angol romantikus iskola költőjének, Robert Southeynek a dédunokája volt. Első novelláit húszévesen írta és a The Star-ban jelentek meg. A harmincas években főállású íróvá vált, mint a Fleet Street újságírója, de novellái különböző lapokban is megjelentek. Több mint ezer cikket és novellát írt a legkülönfélébb lapokba: The Star, the Evening Standard, Tit-Bits, Reveille, Happy Magazine, Boy's Own Paper, Blighty, Argosy, Mike Shayne's Mystery Magazine, The Saint Detective Magazine, Parade, London Mystery Magazine és a Weekend. Csak az Evening News 1951 és 1980 között 106 novelláját közölte.

Donald Honig 1931-ben született New Yorkban. Már fiatalon beleszeretett a baseballba Több tucat könyvet írt a játék történetéről, közte regényeket is. Jelenleg a Connecticut-állambeli Cromwellben él. De számunkra nem annyira a sporttörténészi munkássága a jelentős, hanem, mint krimi novellista.
Az 1950-es évek közepe táján elkezdett bűnügyi novellákat írni. Már az első elég jóra sikeredtek, mert az egyik legnagyobb krimi magazin, az Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine elkezdte kiadni azokat, melyeket Honig beküldött nekik...

Albert Frederick Nussbaum az egyik legkülönlegesebb 20. századi krimi író volt. Ugyanis valódi kemény bűnöző volt, aki a hatvanas évek elején az FBI tíz legkeresettebb bűnözői közzé tartozott. Sorozatban rabolt bankokat 1960 és 62 között. Megölt egy biztonsági őrt is. 1962 novemberében sikerült a társaival együtt elkapni. Negyven év börtönt kapott 1963-ban. Kivételesen magas intelligenciája volt: a börtöncellájából levelezés útján elsőrangú sakkversenyeken vett részt. Még az FBI elől menekülve olvasta Dan J. Marlowe híres regényét, „A játék neve halál”-t. Vett egy írógépet és Carl Fisher álnéven levelezésbe került Marlowe-val. Barátságuk azután is megmaradt, hogy Nussbaum börtönbe került. Az író biztatta újdonsült barátját, hogy írjon krimiket.

Akár a másik krimi novellista, Edward D. Hoch, William E. Brittain is a New York állambeli Rochesterben született. Angolt tanított egy középiskolában. Szabadidejében detektívmagazinokat olvasott. Egy idő után elhatározta, hogy ő is elkezd bűnügyi történeteket írni. A novelláiból küldött Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine-nak, ahol az 1964. októberi számban megjelent első novellája, Joshua címmel. De küldött novellát Frederic Dannay-nak, az Ellery Queen's Mystery Magazine főszerkesztőjének is.

Jean Ray egy belga írónak és újságírónak volt a legismertebb álneve. Az igazi neve Raymundus Joannes de Kremer volt és Gentben született, flamand szülőktől. A másik legismertebb álneve John Flanders volt, melyen az anyanyelvén, hollandul írt cikkeit és történeteit jelentette meg. De egész élete során több ezer cikket és novellát írt, azok közül nagyon sokat különböző álnevein adott közre, melyből szintén nagyon sok volt. Egyaránt írt detektívtörténeteket, természetfeletti fantasztikus történeteket vagy képregény szövegeket. Egyformán írt hollandul és franciául (francia bentlakásos iskolában tanult).

Jack Ritchie a 20. század második felének legnagyobb krimi novellistája volt Edward D. Hoch mellett. Eredeti neve John George Reitci volt és a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban született. Mivel nálunk gyakorlatilag ezt senki nem tudja és az amerikai életrajzok is kerülik ezt a részt, érdemes megjegyezni, hogy Jack Ritchie magyar származású volt: mindkét szülője a magyarországi Tolnán született (a család eredeti neve is Reitzi lehetett, ami gyakori volt Tolna megyében). Az apja Reitzi József (1890-1971), aki 1911-ben vándorolt be az USÁ-ba, és akinek szülei Reitzi József és Laux Margaréta voltak. Az anyja eredeti neve Biolohratzky Irma (1902-1990) és 1912-ben érkezett az USÁ-ba, majd 1919-ben ment férjhez egy földijéhez, Reitzi Józsefhez. Egyébként a „Biolohratzky” is amolyan amerikai elírás lehet, mint a Reitci, s valószínűleg Boleratzky Irma volt az anya eredeti neve. Az bizonyosnak látszik, hogy szülei jól beszéltek magyarul, s valószínűleg otthon magyarul (is) beszéltek.

Arthur Porges egy kiváló amerikai novellista volt, aki főként krimi és scifi történeteket írt. Chicagóban született és matematikatanárként élt. A II. Világháború idején behívták katonának, ahol oktatóként szolgált Kaliforniában. 1957-ig főiskolai szintű matematikatanár volt, majd visszavonult és főállású író lett. Porges apja, Israel Podgursky orosz-zsidó volt, aki kivándorolt az USÁ-ba, ahol James Porgesre változtatta a nevét, mivel volt egy Leo Porges nevű rokona, akinek Chicagóban üzlete volt. Arthur az élete végén azt nyilatkozta, hogy úgy gondolja, hogy az apja vagy Leo nem a légből kapták a Porges nevet, hanem valami családi kapcsolatban lehettek azokkal a Porges-ősökkel, akik főként a régi Osztrák-Magyar Monarchiában éltek, tele tudós rabbikal, festőkkel, írókkal, művészekkel és más tiszteletre méltó emberekkel.

Saki egy brit írónak, Hector Hugh Munro-nak volt az irodalmi álneve. Munro Burmában született, ahol az apja az ottani brit rendőrség főfelügyelője volt. Gyerekkorát a két testvérével apja szigorú nővéreinél töltötte. Később az apjuk visszatér és magukhoz veszi őket. Devonban telepedtek le. 1893-ban Hector Munro szintén a brit rendőrség kötelékében szolgálati idejét Burmában töltötte, de két év múlva visszatért Angliába, mert elkapta a maláriát. Apja támogatásával írni kezdett. A Dogged c. novellája 1899-ben jelent meg. Első könyve, egy történelmi munka: The Rise of the Russian Empire (1900). De Munro igazi hírnévre a rövid történetei révén került. Professzionális novellista volt. Gyakorlatilag két műfajban alkotott: az első a fanyar humorú történetek, míg a másik a hátborzongató rémtörténetek.