Herbert Edwin Harris Londonban született 1911-ben. Az angol romantikus iskola költőjének, Robert Southeynek a dédunokája volt. Első novelláit húszévesen írta és a The Star-ban jelentek meg. A harmincas években főállású íróvá vált, mint a Fleet Street újságírója, de novellái különböző lapokban is megjelentek. Több mint ezer cikket és novellát írt a legkülönfélébb lapokba: The Star, the Evening Standard, Tit-Bits, Reveille, Happy Magazine, Boy's Own Paper, Blighty, Argosy, Mike Shayne's Mystery Magazine, The Saint Detective Magazine, Parade, London Mystery Magazine és a Weekend. Csak az Evening News 1951 és 1980 között 106 novelláját közölte.

Ellery Queen egy kitalált név, egyfelől egy irodalmi karakter neve, másfelől két new yorki unokatestvér, Frederick Dannay (1905-1982) és Manfred B. Lee (1905-1971) közös írói álneve volt.
Ellery Queen hatása a 20. századi krimi irodalomra rendkívül jelentős, s valószínűleg felülmúlja bármely krimi szerzőét, szerkesztőét, legyen az Gardner, Agatha Christie, Hitchcock vagy Chandler. Ugyanis nem csupán, mint regényíróként jeleskedett Ellery Queen, hanem lelkes antológia szerkesztőként, rádiójáték, filmforgatókönyv és képregény íróként. Ellery Queen neve alatt jelent meg a műfaj talán legjelentősebb magazinja is. Ugyanakkor számos cikket és könyvet írtak a krimi irodalomról, egyszóval Ellery Queen a krimi nagyjelentőségű esztétája, történésze is volt. És az egyik legnagyobb krimi gyűjteményt halmozták fel az évek során, amit később a Texasi Egyetem gondozott.

Az angol nyelvterületen leginkább Baroness Orczy néven ismert írónő a magyarországi Tarnaörsön született 1865-ben Orczy Emma bárónőként. Szüleivel 15 évesen elhagyta az országot. Végül Londonban telepedett le, ahol 1894-ben házasságot kötött egy fiatal brit rajzolóval, Montague MacLean Barstow-val. Nehéz körülmények között éltek, s próbaképpen elkezdett írni. A világsikert az 1903-ban kiadott A Vörös Pimpernel c. regény hozta, majd annak további folytatásai. Ezek történelmi kalandregények voltak, s ha csak ezeket írta volna, nem foglalkoznánk vele, azonban a krimi-történelem szempontjából két jelentős sorozata volt, melyet máig méltányolnak.

Donald Honig 1931-ben született New Yorkban. Már fiatalon beleszeretett a baseballba Több tucat könyvet írt a játék történetéről, közte regényeket is. Jelenleg a Connecticut-állambeli Cromwellben él. De számunkra nem annyira a sporttörténészi munkássága a jelentős, hanem, mint krimi novellista.
Az 1950-es évek közepe táján elkezdett bűnügyi novellákat írni. Már az első elég jóra sikeredtek, mert az egyik legnagyobb krimi magazin, az Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine elkezdte kiadni azokat, melyeket Honig beküldött nekik...

William Peter McGivern amerikai író és televíziós forgatókönyvíró több mint húsz regényt írt bűnügyi és thriller műfajban. McGivern 1918-ban született Chicagóban. Mint pulp-novellista is jelentős volt.
Pályafutását mint rendőrségi riporter kezdte Philadelphiában a Philadelphia Bulletin és a Evening Bulletin lapoknál. 1940-től jelentek rövid történetei a korszak olyan nagy ponyva magazinjaiban, mint az Amazing Stories, Short Stories, Mammoth Mystery, Mammoth Detective, Fantastic vagy az Argosy. Ezek jelentős része kalandos scifi történet, és a maradék western és krimi történet. Ezek nagyrészt a William P. McGivern név alatt jelentek meg, de elvétve írt a P. F. Costello, Bill Peters és a Gerald Vance nevek alatt.

Cyril Hare egy írói álnév volt és Alfred Alexander Gordon Clark angol bírót takarta. Mint jogász és bíró felfelé ívelő életpályát futott be, minket azonban krimi írói munkássága érdekel, ami elég jelentős. Hozzáteszem, hogy életében a kritikusok nem ismerték fel Cyril Hare jelentőségét, csak valamivel halála után kezdtek felfigyelni életművére, ami nem is terjedt hosszú időre.
Hare 1933-ban megnősült. Első regénye, a Tenant for Death 1937-ben jelent meg (a borítóját lásd lentebb), és húsz évvel később, 1958-ben már meg is halt (még 58 éves sem volt!). Julian Symons a krimi irodalom kritikusa 1957-ban a Sunday Timesben összeállította a száz legjelentősebb krimi listáját, abban helyet kapott Cyril Hare Tragedy at Law c. 1942-ben megjelent regénye.

Albert Frederick Nussbaum az egyik legkülönlegesebb 20. századi krimi író volt. Ugyanis valódi kemény bűnöző volt, aki a hatvanas évek elején az FBI tíz legkeresettebb bűnözői közzé tartozott. Sorozatban rabolt bankokat 1960 és 62 között. Megölt egy biztonsági őrt is. 1962 novemberében sikerült a társaival együtt elkapni. Negyven év börtönt kapott 1963-ban. Kivételesen magas intelligenciája volt: a börtöncellájából levelezés útján elsőrangú sakkversenyeken vett részt. Még az FBI elől menekülve olvasta Dan J. Marlowe híres regényét, „A játék neve halál”-t. Vett egy írógépet és Carl Fisher álnéven levelezésbe került Marlowe-val. Barátságuk azután is megmaradt, hogy Nussbaum börtönbe került. Az író biztatta újdonsült barátját, hogy írjon krimiket.

Linwood Barclay az Egyesült Államokban született, de a családja 1959-ben Kanadába költözött. Az egyetemen irodalmat tanult. Az újságírói karrierje 1977-ben kezdődött a Peterborough Examinernél, majd 1981-ben a Toronto Starhoz került. Azonban már fiatal kora óta a kedvelte a krimiket, különösen Ross Macdonald regényeit.
Mikor a középiskola után a Peterborough-i Trent Egyetemen irodalmat tanul, levelezésbe bonyolódott Macdonalddal, sőt egyszer találkozott is az íróval. Macdonald az egyik könyvébe ezt írta bele Barclaynak: „Linwoodnak, aki remélem, egyszer majd felülmúl engem.”

Charles Exbrayat francia bűnügyi író Nizzában nőtt fel. Orvosnak készült, de se kedve, se tehetsége nem volt hozzá. Megpróbálkozott inkább a drámaírással. 1945-től újságíró lett, és forgatókönyveket kezdett írni. Csak nagyon későn talált rá élete legjobb vállalkozására: detektívregényeket írt, és nem is akármilyeneket. Az első ilyen regénye 1957-ben jelent meg: Elle avait trop de mémoire. 51 éves volt ekkor! Viszont elképesztően termékeny évek következtek, mert gőzerővel dolgozott haláláig. Több mint száz bűnügyi regényt írt. Ezek nagy része a híres francia krimi könyvsorozat, a Le Masque kötetei közt jelent meg. Ráadásul egy másik francia krimi íróval, Jacques Dubessyvel közösen Michaël Loggan álnév alatt közel húsz bűnügyi regényt írt még.

Akár a másik krimi novellista, Edward D. Hoch, William E. Brittain is a New York állambeli Rochesterben született. Angolt tanított egy középiskolában. Szabadidejében detektívmagazinokat olvasott. Egy idő után elhatározta, hogy ő is elkezd bűnügyi történeteket írni. A novelláiból küldött Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine-nak, ahol az 1964. októberi számban megjelent első novellája, Joshua címmel. De küldött novellát Frederic Dannay-nak, az Ellery Queen's Mystery Magazine főszerkesztőjének is.