Ira Levin amerikai író mindössze 7 regényt adott ki, abból hat magyarul is megjelent. Viszont színdarabokat is írt: a Death Trap ("Halálcsapda") c. darabja a Broadway történetében a leghosszabb ideig futó thriller volt. Levin ezzel a pár regénnyel komoly hírnevet és elismerést szerzett a horror és lélektani thriller kedvelői között.
Első regényét, A Kiss before Dyinget, jól fogadták: 1954-ben megkapta az év legjobb első regényéért járó Edgar-díjat. Következő regénye, a máig leghíresebb, a Rosemary's Baby, ami a horror irodalomban kult-regénynek számít. Levin harminc évvel később a folytatást is megírta. Szinte minden regényét megfilmesítetek, némelyiket kétszer is...

Jacques Futrelle amerikai újságíró és krimiíró sok krimi novellát és egy regényt írt, melyekben Augustus S. F. X. Van Dusen professzor és a barátja, Hutchinson Hatch újságíró eredt a bűntények nyomába. A professzor az elbeszélésekben könyörtelen logikával rakja össze a bizonyítékok darabkáit, melyek a tetteshez vezetik. Ezek a történetek előbb amerikai magazinokban jelentek meg, majd 1907-ben megjelent egy gyűjtemény, 9 novellával: The Thinking Machine címmel. De ezeken kívül is még elég sokat írt (összesen 51-et)...

Ron Goulart amerikai író főként scifi, fantasy és krimi regényeket írt. Emellett az scifi, krimi és a képregény-irodalom szakértője és esztétája. Több mint 180 könyvet írt, amiből húsz krimi. használta még a Kenneth Robeson, Frank S Shawn, Joseph Silva és a Con Steffanson írói álneveket is.
Kétszer jelölték Edgar-díjra: először a After Things Fell Apart (1970) c. regényéért, majd a  The Dime Detectives (1982) c. munkájáért, ami egy kritikai munka az amerikai detektívhősökről és íróikról...

Richard Edward Connell amerikai író és újságíró volt. Írt számos forgatókönyvet és négy regényt is, de leginkább, mint novellista volt ismert. A két világháború közötti időszakban Amerikai egyik leghíresebb rövid történetírójának számított. Olyan híres magazinok, mint a The Saturday Evening Post, Collier's, The Red Book Magazine, Argosy vagy a Liberty sorban jelentették meg a novelláit.
Leginkább azonban máig egyetlenegy novellájára emlékeznek, a The Most Dangerous Game címűre, mely saját(os) műfajt teremtett, és 1924-ben jelent meg. Bár magyarul csak három novellája található, szerencsés módon a The Most Dangerous Game is közte van...

Jerzy Edigey lengyel ügyvéd és kiváló krimiíró. Az eredeti neve Jerzy Korycki és lipek muzulmán tatárok voltak az ősei, akár Henryk Sienkiewicz írónak vagy Charles Bronson színésznek. Koycki ősei tatár nemesek voltak, akik a 16. században telepedtek le Litvániában. Az „Arany Horda” egyik vezetője után vette fel az Edigey nevet.
A varsói egyetemen jogot végzett. A háború alatt részt vett a lengyel ellenállásban. Aránylag későn, csak 1961-ben kezdett el írni, s az első könyve 1963-ban jelent meg.

Leonard S. Zinberg amerikai krimiíró használta az Ed Lacy álnevet. Ezen a néven jelentette meg szinte az összes regényét, egyet, a Route 13-at kivéve (1954), melynek borítóján a szerző nevénél a Steve April áll. A könyv hátoldala közli röviden April/Lacy/Zinberg életrajzát is, sőt, van egy fotó a szerzőről is!
Lacy regényei 1940 és 1969 között jelentek meg. Ezek nagy részét a kemény krimi, vagyis az ún. hardboiled kategóriájába tartozik.

Skót-kanadai novellista és regényíró volt. Glasgowban született, de még gyerekként a szüleivel Kanadába települt. Előbb tanár, majd újságíró és szerkesztő volt, s ennek okán 1881-ben Londonba költözött. Számos témában írt cikkeket, közte bűnügyi tudósításokat is. Kiváló társasági embernek írták le, aki szívesen anekdotázott. Kora számos nagy és elismert írójával tartott ismeretséget. Csak egy írói álnevet használ, a Luke Sharp-ot, de azt is ritkán. 1892-ben Jerome K. Jerome angol íróval megalapították a The Idler magazint. Barr több mint húsz regényt írt, viszont máig fennmaradó hírnevét nem ezeknek köszönhette, hanem fanyar humorú, groteszk történeteinek és bűnügyi történeteinek....

G-J. Arnaud francia krimi, scifi és kémregény író. A teljes neve Georges-Jean Arnaud (nem tévesztendő össze Georges Arnauddal, aki A félelem bére c. híres regényt írta). Arnaud egy igen termékeny szerzőnek számít, ugyanis mintegy 350 regényt írt, és nagyon sok írói álnevet használt, mint a: Saint-Gilles, Georges Murey, Georges Ramos, Serge Sauvec, David Kyne, Ugo Solenza, Gilles Darcy, Serge Sovac, Frédéric Mado, Pierre Rabeau, Laure de Sevetan, Lilas Marny, Osman Walter, Gino Arnoldi, Manuel Mathias...

Eric Ambler brit kémregény és krimi író volt. Nagy nemzetközi hatása ellenére nálunk alig ismert. John Le Carré azt írta, hogy Ambler "az a forrás, melyre támaszkodhatunk". Ambler 1975-ben megkapta a Krimiírók Nagymestere Díjat is.
Harcolt a II. világháborúban, de amikor közlegényként – a háború kitörésekor - belépett a seregbe, már híres regényíró volt. A háború után egy sor forgatókönyvet is írt.
Talán a leghíresebb és legtöbbre tartott regénye, A Coffin for Dimitrios, még 1937-ben jelent meg. Majd 1964-ben a The Light of Day c. regényéért megkapta az Edgar Díjat is. Számos regényét filmre vitték.

John Collier londoni születésű krimiírót, főleg a novellái tették híressé. Írt forgatókönyveket vagy regényt is, de igazából novellista volt. Csak pár regényt írt, de abból egyet még Szerb Antal lefordított magyarra a háború előtt.
Fiatalom megpróbálkozott a költészettel, majd a novellaírásra tért át. Novelláit a harmincas évektől olyan lapokban jelentette meg, mint a The New Yorker, Harper’s Bazaar, Atlantic Monthly vagy az Argosy. Majd az ötvenes évektől megjelennek a novellái az Ellery Queen’s Mystery Magazine vagy a Playboy lapjain.