A. K. Green
(1846-1935)

 anna-katharine-green

Anna Katharine Green egy amerikai regényírónő és költőnő volt. New Yorkban született. Előbb költészettel próbálkozott, majd megírta élete első és máig legismertebb regényét: The Leavenworth Case (1878). Wilkie Collins dicsérte, mint az év sikerregényét. Green élete során mintegy negyven könyvet adott ki. Melyek nagy része bűnügyi regény és novelláskötet.
1884-ben férjhez ment Charles Rohlfs színészhez, aki hét évvel fiatalabb volt nála (ami abban a korban elég szokatlan volt). Három gyermekük született. Green 1935-ben halt meg, 88 éves korában, Buffalóban.

AMERICAN DETECTIVE STORIESMother of Detective FictionThe Leavenworth CaseThe House of the Whispering Pines

Greent sokan a detektívtörténet-írás anyjaként ünnepelik, de minimum az első amerikai detektívregény-írónőként aposztrofálják. Azonban volt korábbi tőle: Seeley Regester amerikai írónő már 1866-ban megjelentette The Dead Letter c. bűnügyi regényét. Kétségtelen azonban, hogy ennek sikere és jelentősége meg sem közelítette Green első, 1878-ban kiadott regényét. Patricia D. Maida 1989-ben jelentette meg Mother of Detective Fiction: The Life and Works of Anna Katharine Green címmel életrajzi munkáját. Egri János újságíró írta egy rövid cikkében: „Az első női krimiíró sem váratott sokáig magára. 1878-ban Anna Katherine Green kitalálta saját hősét, egy reumás, kövérkés detektív személyében, akit Ebenezer Gryce-nek keresztelt el, és aki több mint 30 későbbi regényének lett főszereplője, ezzel szinte megteremtve az olyan hős típusát, mint Agatha Christie bajszos, kopaszodó Hercule Poirot-ja is.” (Kié az elsőség?, Szabad Föld, 1978. 26. sz.) Egyébként még ezt a műfajt is Green nevezte el: „A bűnügyi tárgyú mesét első ízben Anna Katherine Green amerikai írónő nevezte detective story-nak, azaz detektívtörténetnek, A Leavenworth-ügy című klasszikussá vált alkotásának címlapján, 1878-ban.” – írta Keszthelyi Tibor (1979).

Green első regénye, a The Leavenworth Case, 1878-ben jelent meg. A cím után még odaírta: A Lawyer's Story, azaz ügyvédes történet. Magyarázatként itt annyit: Green apja ügyvéd volt, így meg volt a „forrása” is a jogi dolgokhoz. Bár Green közel negyven könyvet adott ki, máig ez a leghíresebb regénye. Wilkie Collins úgy dicsérte a regényt, mint az év sikerét és valóban az első amerikai bestseller lett, ugyanis az elkövetkező 15 év alatt több mint 750.000 példányban kelt el. A történet New York-ban játszódik, ahol meggyilkolják Horatio Leavenworth nevű tehetős embert, s a gyilkosa utáni nyomozást egy Ebenezer Gryce nevű detektív vezeti, a New yorki Metropolitan rendőri erőktől. A regény elején így ír róla Green: „Gryce erős, jól táplált férfiú, akinek szeme nemhogy lelkedbe fúródnék, de, akinek tekintete egyáltalán sohasem nyugszik rajtad. Mindig valamely közellevő, közönyös tárgyon pihen, egy virágvázán, tintatartón, könyvön, vagy más effélén? Mintha csak e tárgyakkal közölné gondolatait és következtetéseit; jó magad pedig, akár csak a templom tornya volnál, oly kevéssé látszol gondolataival összefüggni. E pillanatban, mint már említettük, Gryce az ajtókilincs áhítatos megfigyelésébe merült.” (Tetemre-hívás). A Pesti Napló az utolsó, aki leközölte a regényt új fordításban, s annak idején így ajánlotta: „Green Kitty ennek a rendkívül izgalmas regénynek a szerzője. A new-yorki lapok épp ezen a héten közölték a nálunk szinte fantasztikusan hangzó jelentést, hogy A: K. Green műveinek példányszáma meghaladta immár a tízedik milliót. Ebből a hatalmas numerusból legtöbb jut
Harc a bűnnel
című regényére, amelyben a legendás Gryce mester viszi a főszerepet. Gryce mester nem valami leutánzott figura, hanem épp „Sherlock Holmes apja“ és igazi detektív, aki hihetetlen érdeklődést tudott Amerikában támasztani, amikor még Conan Doyle detektív-alakja meg se született. A regény azoknak a bravúroknak művészi leírása, amelyeket a New yorki Gryce mester produkál éppenséggel nem sablonos detektív-módszerekkel és mindig nemes intencióval.

Gryce-ből sorozatkaraktert faragott Green, aki ekkor volt 32 éves. A karakterrel 13 regényt írt, s az utolsó 39 évvel később, 1917-ben jelent meg (The Mystery of the Hasty Arrow).

The Forsaken InnThe Amethyst BoxThe Woman in the AlcoveThe Mystery of the Hasty Arrow

Keszthelyi Tibor írja az írónő munkásságáról: „Fontosabb Anna Katharine Green (1846-1935), aki fél évszázadra megszabta az igényesebb detektívtörténet irányát Amerikában. Első könyve, A Leavenworth-ügy, 1878-ban jelent meg, s ezt követte a többi, csupa romantikus, sőt, szentimentális, de kitűnő stílussal és meggyőző logikával ékes alkotás: Kéz és gyűrű, Zárt ajtók mögött, A susogó fenyők háza, Lépcsőfok stb. Az az ügy a szomszédban inkább csak azért figyelemre méltó, mert ebben a nyomozót, Mr. Ebenezer Gryce-ot, egy éles elméjű vénkisasszony, Amelia Butterworth irányítja, persze, kellő tapintattal. Nem nehéz felismerni benne a későbbi Miss Jane Marple elődjét. Anna Katharine Green számos olyan jellemet és mozzanatot vezetett be, amelyek az újdonság erejével hatottak, de később hétköznapi elemekké váltak a detektívtörténetben: a gazdag vénember, akit végrendelete készítésekor tesznek el láb alól; a könyvtárszobában megtalált holttest; a gyakorlott személyzetet irányító, méltóságteljes komornyik; részletes orvosi jelentés a halál közvetlen okáról és időpontjáról; az előzetes bírósági vizsgálat és a szakértők tanúvallomása; a ballisztikai szakértő, aki azonosítani képes a gyilkos fegyvert; a szövegmellékletként közölt levéltöredék és helyszíni vázlat stb.” (A detektívtörténet anatómiája, 1979).

Az elhagyott fogadó (könyv)1kAz elhagyott fogadó (könyv)2Az elhagyott fogadó (könyv)3kA magányos vendégfogadó k

Amelia Butterworth egy new yorki meglehetősen gazdag és ugyanolyan csúnya, középkorú vénkisasszony volt, aki három egymás utáni Mr. Gryce-regényben is feltűnt (That Affair Next Door, Lost Man’s Lane, The Circular Study). Amelia kisasszonyt előnyös társadalmi helyzete alkalmassá tette, mivel volt elég szabadideje, hogy a bűnt üldözze a maga sajátságos módján. A regényekben úgy tűnik fel, mint aki belekotnyeleskedik a nyomozásba. Gryce-t első látásra ez zavarja, de Amelia kisasszony rendszerint meglepő és ötletes elméletekkel bombázza, amit végül maga a nyomozó igazol.

Egyébként Keszthelyi hadilábon állt a bűnügyi regények magyar megjelenéseivel, mert láthatóan számtalan esetben fogalma sem volt, hogy az adott regény megjelent magyarul, s így van magyar címe is. Helyette mindig az általa magyarra fordított címet közölte. Amikor Keszthelyi írja, hogy Az az ügy a szomszédban c. regény azért figyelemre méltó, mert ebben szerepel először Amelia Butterworth, pedig ez a regény, Titokzatos halál címmel megjelent magyarul (1926). Agatha Christie maga is bevallotta önéletrajzában, hogy Green Mr. Gryce karaktere befolyásolta őt krimiíróvá válásában, de ugyanígy Amelia Butterworth alakja is, aki ösztönzés adott neki Miss Marple nevű hősének. Ugyanígy megtaláljuk Patricia Wentworth sorozathősében, a szintén nyomozó vénkisasszony Miss Maud Silverben is Green kitalált sorozathősét. A The Leavenworth Case pedig sosem jelent meg A Leavenworth-ügy címmel magyarul (pedig négy magyar címen is megjelent a regény!).

Mystery Stories Of Violet StrangeThe Big Book of Female Detectives

Green a 13 Mr. Gryce regény mellett további 17 más bűnügyi regényt is írt. Valamint négy egyéb könyvet is kiadott (közte verses kötetet). Még életében megjelentetett négy novelláskötetet, amiben bűnügyi novellái voltak összegyűjtve. Azonban Green vezette be a fiatal lány detektív "prototípusát" is, Violet Strange személyében, aki több novellájának volt a hőse. Ezek a történetek összegyűjtve megjelentek a The Golden Slipper, and Other Problems for Violet Strange c. kötetben, 1915-ben. Az Edgar-díjas Otto Penzler szerkesztésében jelent meg 2018-ban 1115 oldalon a The Big Book of Female Detectives c. válogatáskötet, ami 74 novellát tartalmaz. Mindegyiknek hőse valamilyen női detektív. Greentől az Intangible clew c. novella (1915) kapott helyet, az energikus Violet egyik nyomozásával.

Volt még egy kisebb sorozathőse: Caleb Sweetwater, New York város rendőre, aki négy regényben is szerepelt: Agatha Webb (1899), The Woman in the Alcove (1906), The House of the Whispering Pines (1910) Initials Only (1911). Ez utóbbiban azért érdekes, mert együtt szerepel a regényben Ebenezer Gryce-vel.

The Leavenworth Case (film 1936)

Green hat regényét is mozifilmre vitték a némafilm korában, közte a The Leavenworth Case-t 1923-ban. Szerencsére ez utóbbiból készült 1936-ban egy hangosfilm változat is, ugyanezen a címen. Egy akkor 33 éves színész, Norman Foster játszotta Gryce-t. Lásd fentebb a film plakátját (jobb szélen van Foster).

*

A Borgiak ékszereKéz és gyűrű (könyv)Egy éjszaka tragédiájaMelyik a három közül

A haldokló átka k Az örökös k Az ametiszt szivecske k

A Moore-ház titka k Az én egyik fiam k Csodálatos eltünés kKéz és gyűrű kKi a gyilkos k Harc a bűnnel kZárt ajtók mögött k

Magyarul A. K. Greennek 11 különböző regénye található:

1a. Ki a gyilkos?, Pesti Hírlap, 1884. máj. 7-től júl. ?-ig [The Leavenworth Case, 1878] (Mr. Gryce #1)
1b. Tetemre-hívás, Országos Hírlap 1899. jan. 18-tól; (²Pesti Hírlap 1899/71.-116. sz., márc. 12. – ápr. 27. [46 részben]; ³Athenaeum, 1899; 4Legjobb könyvek 121-122. kötet, 1905)
1c. Látszat és bűn, Magyar Szó, 1909. ápr. 28. - júl. 29. (75 rész)
1d. Harc a bűnnel - Gryce mester bravúrjai, Pesti Napló, 1911. szept. 30. – 1912. jan. 16. (92 rész)

2a. Csodálatos eltűnés, Pesti Hírlap, 1889/188.-214. sz. (27 rész) [A Strange Disappearance, 1880] (Mr. Gryce #2)
2b. A Blake-ház titka, Legjobb könyvek, 115. kötet, 1924.
2c. Egy éjszaka tragédiája, Tolnai, 1929 (²Dolgozók [Jug], 1959/1-20. sz.) ford. Moly Tamás

3a. Kéz és gyűrű, Pesti Hírlap, 1891/198.-265. sz. (64 rész) (²Pallas, 1896, ³Érdekes Újság, 1925) [Hand and ring, 1883] (Mr. Gryce #4)
3b. Az ég boszuja, Budapest, 1900. napi folytatásokban, ford. Veres Sándor
3c. "Ő érte", Egyetértés, 1906. júl.-tól
3d. A haldokló átka, Magyarország, 1916. nov. 10. – 1917. jan. 7. (57 rész), ford. Sárkány Béláné

4a. Kitűnő terv, Tolnai, (1926) [X Y Z: A Detective Story, 1883]
4b. Egy álarcosbál rejtelmei, Detektív Sorozat. 9. sz. Brassói lapok, 1925.

5. Zárt ajtók mögött, Az Ujság, 1909. szept. 22. – 1910. jan. 13. (95 rész) (²Tolnai, 1923) [Behind Closed Doors, 1888] (Mr. Gryce #5)

6a. A magányos vendégfogadó, Pesti Hírlap, 1893. okt. 21. – dec. 2. [Forsaken Inn, 1890]
6b. Az elhagyott fogadó, Budapesti Hírlap, 1894. aug. 19. – szept. 20.
6c. Az elhagyott fogadó, Glória könyvkiadó, 1917. ford. Bodó Pál

7. Titokzatos halál, Tolnai, 1926. 1-2. köt. [That Affair Next Door, 1897] (Mr. Gryce #8 & Amelia Butterworth #1)

8a. Az én egyik fiam, Magyarország, 1903. nov. 3 – jan. 1 (51 részben) [One of My Sons, 1901] (Mr. Gryce #11)
8b. Melyik?, Budapesti Napló, 1906. máj. 31-től sorozatban
8c. Melyik a három közül?, Pesti Hírlap, 1910. jan. 27. – márc. 8. (35 rész) (²Légrády Testvérek, Legjobb Könyvek 153-154. 1911. 1-2. köt. ³1918 [utánnyomás])

9. A Moore-ház titka, Az Ujság, 1906. júl. 1. – aug. 23. (44 részben) [The Filigree Ball, 1903]

10a. Az ametiszt szivecske, Új Barázda, 1925. dec. 22. - 1926. ápr. 13. (59 rész) (²A Borgiák ékszere, Légrády, Legjobb könyvek 133., 1926; ³A Borgiák ékszere, Tolnai, 1930; 4Borgiák kincse, Napló [Szabadka], 1931) ford. Vécsey Leó [The Amethyst Box, 1905]
10b. A velencei ékszer, Ma Este, 1925/11. sz.

11. Az örökös, Az Ujság, 1910. jan. 14. – márc. 16. (52 rész) [The Chief Legatee, 1906]

Láthatóan elég fontos regények megvannak Greentől, amelyek jelentős része újságokban jelent meg folytatásos regényként. Mr. Gryce sorozatból hat regény van magyarul. Van öt független regénye is magyarul. Ezektől sokkal több is lehetett volna, hiszen van regénye, amit kétszer, háromszor, sőt van, amit négyszer is lefordítottak. Ha ezek helyett olyan regény választottak volna, ami nincs meg magyarul, most akár 25 regénye is meglenne magyar fordításban! A napilapos közlések ritkán adták meg a fordító nevét. Egy éjszaka tragédiáját Moly Tamás gyakorlatilag kiherélte a fordításával (nem az első ilyen „csínye” volt): a helyszínt áttette New Yorkból Londonba, Gryce nevét pedig átírta: Robert Wilson lett belőle! Az ametiszt szivecske igazából egy kisregény, ami eredetileg a Room Number 3 c. novelláskötetben jelent meg. Az elhagyott fogadó a Glória könyvkiadó jelentette meg a "Világhírű Detektív Regények" c. sorozatában. Ez egy nagyon jó sorozat volt, de csak 8 kötetet tudtak kiadni 1917-18-ban. Mindegyik kiváló borítót kapott és nagyon szép nyomdai munkát. Fentebb adom a Green-regényük borítóját és a regény első lapját is.

*

Tetemre-hívás k A detektív k Meggyilkolt milliomosok k

A. K. Green novelláiból nem sok van magyarul:

1. Éjfél, Érdekes Ujság, 1925/38. sz. [Midnight in Beauchamp Row, 1895]

2a. Meggyilkolt milliomosok, Magyarország, 1913. júl. 2-3. (2 részben) [The Staircase at Heart’s Delight, 1894] (Mr. Gryce)
2b. Ismertető jel: kék szalag…, Magyar Detektív, 1925/10. sz. ford. Kolozs Jenő

3. Az elrabolt rubin, Mrs. Hungerford: Hilary csínyje (bónusznovella a könyv végén), Érdekes Ujság, 1924 [The Ruby and the Caldron, 1905]

4. Detektív, Képes Újság, 1915/1. sz. (Mr. Gryce)

A isfdb.com négy novelláját tartja Greennek fantasztikusnak, az egyik Az elrabolt rubin.

Nagyon jó írást találtok Katherine oldalán A. K. Greenről: A. K. Green regényei
Itt több regényének leírását is elolvashatjátok, s ez szerencsére felmentett minket, hogy részletesebben és időigényesebben írkáljunk az írónő regényeiről...