Victor Canning

(1911-1986)

Victor Canning

Victor Canning az angliai Plymouthban született, nem különösebben jómódú családban. Bár az iskolai tanulmányaiban tehetséges volt, mégis már fiatalon dolgoznia kellett. A munka mellett az írás érdekelte. Ekkor még főleg az ifjúsági történetek vonzották. Első novellája a The Rocket Racer 1932-ben jelent meg, de nemsokára követte első regénye: Mr. Finchley Discovers His England (1934). Ez hozott némi sikert, mégpedig annyira, hogy ezután főállású író lett. Az elkövetkező hat évben még 13 regényt írt, némelyeket Julian Forest és Alan Gould álnevek alatt. Közben 1935-ben megnősült. 1940-ben besorozták katonának, ahol egy alakulatnál volt barátjával, a kémregényíró Eric Amblerrel.

Victor Canning: FirecrestVictor Canning: A Forest of EyesVictor Canning: The Whip HandVictor Canning: The Satan Sampler

A háború után is folytatta a regényírást. Egy idő után elkezdett kémregényeket, majd thrillereket írni. Az 50-60-70-es évekbeli regényei lettek a legjobbak és legelismertebbek. 1965 és 68 között négy regényt írt, melyek hőse egy Rex Carver nevű magándetektív (a sorozat első könyve a The Whip Hand volt, lásd fentebb a borítóját). Némely regényét meg is filmesítették, de Canning maga is írt forgatókönyveket.

Canning a magánéletében zárkózott volt, szabadidejében leginkább golfozott. Sajnálatos módon, magyarul egy regénye sem jelent meg.

* * *

Suspense Mystery MagazineArgosy MagazineEllery Queen Mystery MagazineVictor Canning: The Minerva Club

A regényírás mellett jelentős novellista is volt, mintegy másfélszáz novellát írt olyan különböző lapokba, mint az Argosy, The Herald, Today, Evening News, John Bull, Evening Standard vagy a Glasgow Evening Citizen. Ezek közt sok volt a krimi novella is. Viszont kifejezetten bűnügyi novellái a Suspense és a Ellery Queen's Mystery Magazine nevű lapokban lettek közölve, sőt az utóbbi, később kiadta reprint Canning olyan bűnügyi novelláit is, melyek más lapokban jelentek meg előtte. A The Evening Standardban is futott 1956-ban egy rövid történetekből álló bűnügyi sorozata, melyek főhőse egy bizonyos Dr. Kang volt. A hatvanas években is futott egy másik novella-sorozata, a Minerva Club (egy londoni elitklubja a bűnözőknek). John Higgins összegyűjtötte ezeket és más történeteivel együtt 2009-ben kiadta The Minerva Club and other stories c. válogatást (24 novellával). De Canningnak más válogatáskötetei is megjelentek.

A Suspense thrillermagazin 1961. januári számában jelent meg a The Doomsday Pattern c. novellája, amivel egy sorozatot indított el: a párizsi Különleges Nyomozó Osztály különböző ügyeiről szóltak ezek a történetek. A sorozat következő novellájában, a The nigger boy pattern címűben először tűnik fel Monsieur Alphonse Grand, akit a későbbiekben egyszerűen csak Grand papának nevez, s aki az egész ügyosztály feje volt (ez a jelentős novellája megjelent magyarul is). 1965-ig összesen hét olyan történetet írt, melyek az ügyosztály nyomozásait taglalták, s abból hat novellában játszott főszerepet Grand papa. Ezeket összegyűjtve John Higgins szintén kiadta a The Minerva Club and other stories c. válogatásban.

Victor Canning: Egy jobbfajta tolvajVictor Canning: Tönkre tette a csend
Victor Canning: A horgász-egyletVictor Canning: Elsie tudta, hogy mit akar

Magyarul eddig Canningtól mindössze 8 novella fordítást találtam (kettőt duplán is lefordították), igaz azok mind bűnügyi történetek:

1a. A férfi, aki gyűlölte az órákat, Új Kelet [Izr], 1964. okt. 23. ford. Lóránt Klári [A matter of time, Evening Standard, 16 August 1950]
1b. Tönkre tette a csend…, Természet és Társadalom [Szlov], 1971/1. sz.

2a. A hölgy és a betörő, Magyar Nemzet, 1964. márc. 19. ford. Flórián László [Never Trust a Lady, Chambers’s Journal, March 1953]
2b. Egy jobbfajta tolvaj, Új Kelet [Izr], 1965. febr. 24. ford. Lóránt Klári

3. A horgász-egylet, A Hét [Izr], 1964/21-22. sz. (2 részben) ford. Avidan (Ecker) [The nigger boy pattern, Suspense, April 1961] (Grand papa)

4. Elsie tudta, hogy mit akar, A Hét [Izr], 1965/52. sz. [She knew what she wanted, Woman's Own, 13 February, 1965]

5. Hogyan vesztette el Monsieur Brunot az étvágyát?, Világ Ifjúsága, 1973/11. sz. ford. Margittai Alice [The Chef Who Got Fed Up, (ss) This Week, Apr 10 1955]

6. A betörő csak egyszer tévedhet, 7 Nap [Jug], 1967/24. sz. magyarra ültette B. I. [The safecracker and the heavenly twins, This Week, 13 October 1963]

 A Tönkre tette a csend… egyébként A matter of timing címmel is megjelent az Ellery Queen’s Mystery Magazine 1952. decemberi számában. A Horgász-egylet pedig szintén megjelent az Ellery Queen’s Mystery Magazine 1962. februári számában The Sunday fishing club címmel (s így már sokkal érthetőbb a magyar címadás is). Az Elsie tudta, hogy mit akar novellánál az újságnak még a szerző nevét is sikerült elírnia Victor Cunnigra, de ezt is megfejelte a 7 Nap, amiben Vik Cannington-ként szerepel.

 A Magyar Rádió például 1965. július 17-én este 19.40-kor leadta  A hölgy és a betörő c. rövid rádiójátékot Victor Canning novellájából, amit  Bródy Imre alkalmazott rádióra. Ez valószínűleg Flórián László fordítása alapján készült. Érdekes viszont, hogy a Petőfi Rádió 1973. okt. 29-én is adott Canningtól egy rádiójátékot. 18.10-kor Horace Denby címmel. Az ismertető szerint "Nádasi Margit fordítása felhasználásával rádióra alkalmazta Bródy Imre". A darab rendezője Vadász Gyula volt. Ez kétségtelenül Canning Never Trust a Lady c. novellájából készült, hiszen Horace Denby a főhőse A hölgy és a betörő c. novellának. Most elég különös, hogy mindkettőt Bródy Imre alkalmazta rádióra, de ezek szerint akkor ugyanannak a novellának kétféle fordítása is lett volna...?! Azaz Nádasi Margit is leforította volna ugyanazt a novellát?

John Higgins angol tanár üzemelteti http://www.victorcanning.com/ oldalt, amely adja Canning életrajzát, könyveinek és novelláinak listáját.