Peter Lovesey

(1936- )

Peter Lovesey

Peter (Harmer) Lovesey 1936-ban született Whittonban. A readingi egyetemen tanult előbb képzőművészetet, majd angolt. Itt találkozott későbbi feleségével is. Fia, Phil Lovesey 1963-ban született, és ő is krimiíró.

Peter Lovesey a hatvanas évek végén kezdett regényeket írni. Munkássága ma is tart. Regényei és novellái közül számosat díjjal jutalmaztak, beleértve, hogy megkapta a brit krimirók szövetségétől az Arany- és Ezüst Tőr díjakat (1991/92-ben a szövetség soros elnöjke is volt). 2000-ben megkapta a szövetségtől életművéért a Gyémánt Tőr díjat is. Jelenleg Chichester közelében él.

Peter Lovesey: Wobble to DeathPeter Lovesey: WaxworkPeter Lovesey: Bertie and the TinmanPeter Lovesey: The Last DetectivePeter Lovesey: The Secret Hangman

Lovesey fantáziáját a történelmi krimi ragadta meg. Első regénye, a Wobble to Death 1970-ben jelent meg. Amiben megalkotta első sorozatkarakterét, Cribbs őrmestert. 1978-ig összesen nyolc regényt adott ki, melyek hőse ez a viktoriánus kori nyomozó, Cribbs őrmester volt. A sorozat utolsó regénye a Waxwork volt. 1988-ban új történelmi krimisorozatot indított, Bertie and the Tin Man c. regénnyel. Ezek is a 19. századi Angliában játszódnak. A főhősük Albert Edward („Bertie”) walesi herceg, aki egyben kiváló amatőr detektív. Viszont 1993-ig összesen csak három regényt (és egy novellát) írt, melyekben az ügyes Bertie nyomozott.

1991-ben Lovesey aztán visszatért korunkba a harmadik sorozathősével, Peter Diamond rendőrdetektívvel, aki a délnyugat-angliai Bath városában teljesít szolgálatot, mint főfelügyelő. A sorozat első regénye a The Last Detective, és hogy milyen hosszú lesz a sorozat, azt Lovesey élete dönti el, hiszen idén, 2015-ben jelenik meg sorozat 15. regénye, de novellákat is írt, Peter Diamonddal főhősként.

Peter Lovesey: The CirclePeter Lovesey: GoldengirlPeter Lovesey: KeystonePeter Lovesey: The Secret of SpandauPeter Lovesey: In Suspense

2005-ben kiadott egy regényt Henrietta Mallin felügyelőnővel, The Circle címmel, de 2008-ban írt még egy regényt a felügyelőnővel. Hozzáteszem, hogy a The Circle-ben feltűnik Peter Diamond is. Ezek mellett 1978 és 2001 között kilenc független regényt írt, de hármat nem a saját nevén, hanem Peter Lear álnéven jelentetett meg. Ezek is kiváló regények, mint a Goldengirl (1978), Keystone (1983), The Secret of Spandau (1986) vagy az In Suspense (2001).

Lovesey regényei és elbeszélései leginkább a szórakoztató összerakós rejtvények elvét követi, amiben a krimi „aranykorának”  legjobb hagyományait követi. Például a Bloodhounds  c. Peter Diamond-regény (1996) egy jól megírt „bezárt szoba rejtély”. Lovesey nagy nemzetközi elismertsége miatt is nehezen érthető, hogy magyarul mindössze két regénye olvasható:

1. A hamis felügyelő, Zrínyi Kiadó, 1989, ford. Strikker Judit [The False Inspector Dew, 1982]

2. Színház életre-halálra, Reader's Digest Válogatott Könyvek 90, 2013 ford. Őri Péter [Stagestruck,2011] (Peter Diamond 11)

Peter Lovesey: A hamis felügyelőPeter Lovesey: The False InspectorPeter Lovesey: Színház életre-halálraPeter Lovesey: Stagestruck

A hamis felügyelő viszont a legjelentősebb regényei közé tartozik, amivel Arany Tőr díjat is nyert. A könyv ajánlója:

1921-ben egy luxushajó szeli át az Atlanti-óceánt, a Cunard Társaság hatalmas tengerjárója, a Mauretania. Southamptonból New Yorkba tart. Utasai: unatkozó multimilliomosok, aranyifjak, gazdag örökösök, luxusnő, felkapott művészek, különböző rendű és rangú élvhajhászok és hamiskártyások. Van-e alkalmasabb terep egy fondorlatos gyilkosság elkövetésére egy ilyen gigantikus óceánjárónál? A gyilkosság meg is történik. A hajó kapitánya tanácstalanul áll a rejtélyes bűntett előtt. Az utaslistáról azonban megtudja, hogy a fedélzeten tartózkodik a legendás hírű Walter Dew főfelügyelő, a Scotland Yard egykori ásza, a világháború előtti Anglia legszenzációsabb bűnügyének, a Crippen-féle gyilkosságnak a felderítője. A kapitány egy pillanatra sem habozik, felkéri a már nyugalmazott rendőrtisztet az ügy tisztázására, mielőtt még a Mauretania horgonyt vetne New Yorkban. Csakhogy Dew főfelügyelő nem Dew főfelügyelő, hanem olyasvalaki, akinek jó oka van arra, hogy álnéven, a híres nyomozó képében utazzék. Ugyanis hajóra szállása óta rosszban töri a fejét, mint – tudtán kívül – a hajó más utasa is. Gyilkosságban! De hát a kapitány felkérését – ha tetszik, ha nem – vállalnia kell… Ez a valóban elképesztő fordulatokat és meglepetéseket tartogató, pompás krimi – a húszas évek kezdetének sajátos hangulatát és a fanyar angol humort egyként árasztó, élvezetes olvasmány – méltán nyerte el 1982-ben „Az év legjobb brit bűnügyi regénye” címet.

A Reader's Digest Válogatott Könyvek sorozatában az egyik Peter Diamond-regény is megjelent, rövidítve magyarul. Ennek ajánlója csak ennyi:

A Királyi Színház hagyományaival és babonáival tökéletes gyilkossági helyszín lehet, de a dráma mégsem a színpadon történik. Peter Diamond főfelügyelő és csapata próbálja kideríteni az egyre szövevényesebb bűnügyet.

* * *

Peter Lovesey: Butchers and other stories of crimePeter Lovesey: Do not exceed the stated dosePeter Lovesey: The Sedgemoor Strangler

Lovesey azonban kiváló kriminovellista is, mintegy száz novellával. 1973-tól számos magazinban és válogatáskötetbe kerültek be novellái. Ezek közt van néhány, amiben feltűnnek a regényeiből ismert sorozathősei, Bertie herceg és Diamond főfelügyelő, de nagy részük független történet. A novelláiból eddig több gyűjteményeskötetet is kiadtak (lásd fentebb háromnak a borítóját).

Novelláiból csak ötöt találtam magyarra fordítva:

1. A kísértet-köz, Az elmúlt év legjobb misztikus és bűnügyi meséi, 1991. (²A fagyöngyös gyilkosság, 2007) [The Haunted Crescent, Mistletoe Mysteries, 1989]

2. Kedves szomszédok, Kroki krimi, 1989/7. sz. [Fall-out, Company Magazine, May 1983]

3. Mészárosok, A narancsos gyilkos, 1987. [Butchers, (ss) Winter’s Crimes 14, 1982]

4. Arabella válasza, Rakéta Regényújság, 1987/18. sz. ford. Somló Ágnes [Arabella’s Answer, Ellery Queen’s Mystery Magazine, Apr 1984]

5. Haláli hajszínek, Rakéta Regényújság, 1994/7. sz. ford. Négyesi Judit [Curl Up and Dye, (ss) Ellery Queen’s Mystery Magazine, Jul 1986]

Peter Lovesey: Arabella válaszaPeter Lovesey: A Kísértet-közPeter Lovesey: Haláli hajszínek

Lovesey akár a regényeit, úgy a novelláit is előszeretettel helyezte a II. világháború előtti korba vagy a 19. századi Angliába. Az Arabella válasza és A kísértet-köz is ilyen, ráadásul ez utóbbi novella helyszíne Bath városa, ahol a Diamond-regények is játszódnak. A Mészárosok c. novellája első válogatáskötetének is címadó novellája lett: Butchers: And Other Stories of Crime, 1985.

A novellák kezdései:

A kísértet-köz:
A Royal Crescenten egy bizonyos házban múlt karácsonykor szellemet láttak. Higgyék el nekem, igazit. A személyes tapasztalat szól belőlem, mint Bath város lakójából, és olyasvalakiből, aki szakértőnek számít a pszichés jelenségek terén...

 Kedves szomszédok:
- Egy fejszére lenne szükségem.
A kertészboltban minden tekintet arra a férfire szegeződött, akinek fejszére volt szüksége. A gyűrött nadrágot, valamint kék és drapp gabardin-dzsekiket viselő többi vásárlótól teljesen eltérően ő kopott farmert, s egy mellényt viselt...

 Mészárosok:
A hétvégét a Pugh-féle hűtőkamrában töltötte. Most, hétfőn reggel, az ajtók még mindig zárva voltak. Még szombaton kora délután abbahagyta a dörömbölést az ajtón, s belátta, hogy segítségért sem érdemes kiabálnia. Az ugrálástól és a karkörzéstől hamarosan elfáradt. Gondolta, hogy a vérkeringése talán így sem fog leállni. Egyre jobban szédült, s az oxigénhiánytól az agyműködése is lelassult. Lefeküdt a csempézett padlóra, a deresen csillogó félbevágott állatok alá, s vasárnap reggelre már keményre fagyott ő is...

 Arabella válasza:
1878. január
ARABELLA. Ha valóban az az óhaja, hogy egy, a mienkhez hasonló, jó hírű lap válaszoljon önnek, akkor kérem, először is próbáljon meg olvashatóan írni...

 Haláli hajszínek:
- Hogy kívánja ma, uram? Bámulatos, milyen gyorsan megnő, ugye? Egy gyors kis nyírás körös-körül esetleg, épp csak hogy rendezzük? Persze nem veszünk le túl sokat. Nem úgy, mint régen. Elárulom a koromat ezzel, tudom, de bevallom, emlékszem a háborús időkre, amikor az újoncokat nyírtuk bevonuláskor. A légierő kiképzőtáborában voltam. Én következtem a sorozás és az orvosi vizsgálat után. Ha hozzám eljutottak, onnan már semmiképpen nem volt visszaút...