Ellery Queen

Ellery Queen

Ellery Queen egy kitalált név, egyfelől egy irodalmi karakter neve, másfelől két new yorki unokatestvér, Frederick Dannay (1905-1982) és Manfred B. Lee (1905-1971) közös írói álneve volt.

A két new yorki zsidó fiatalembernek hihetetlen munkabírása volt, és óriási elkötelezettsége a detektívirodalom iránt, s nem csak mint író és szerkesztő, hanem igazi rajongói voltak ennek a műfajnak. Az Ellery Queen-páros hatása a 20. századi krimi irodalomra rendkívül jelentős, s valószínűleg felülmúlja bármely krimi szerzőét, szerkesztőét, legyen az Gardner, Agatha Christie, Hitchcock vagy Chandler. Ugyanis nem csupán, mint regényíróként jeleskedett Ellery Queen, hanem lelkes antológia szerkesztőként, rádiójáték, filmforgatókönyv és képregény íróként. Ellery Queen neve alatt jelent meg a műfaj talán legjelentősebb magazinja is. Ugyanakkor számos cikket és könyvet írtak a krimi irodalomról, egyszóval Ellery Queen a krimi nagyjelentőségű esztétája, történésze is volt. És az egyik legnagyobb krimi gyűjteményt halmozták fel az évek során, amit később a Texasi Egyetem gondozott. A klasszikus krimi irodalmat talán a legjobban ismerő, kiváló amerikai krimi esztéta és rajongó, Michael E. Grost a 20. századi amerikai detektív irodalom legjelentősebb írójának nevezte Ellery Queent. Az unokatestvérek 1961-ben megkapták az amerikai krimi írók szövetségétől (MWA) a Krimiírás Nagymestere díjat. Valamint pályafutásuk alatt hétszer kaptak Edgar Díjat is.

Első regényük – már Ellery Queen név alatt – jelent meg 1929-ben, The Roman Hat Mystery címmel. Dannay és Lee a McClure's Magazine felhívására alkották meg Ellery Queen álnevet és a fikciós karaktert. Már a koncepció is egyedülálló és briliáns volt akkoriban: teremtenek egy írói álnevet és ugyanaz a neve a regény nyomozójának is! Pályáztak a regénnyel, s meg is nyerték, mint a legjobb első bűnügyi regény. „A római kalap rejtélye” megadta az alapszituációt a további könyveik számára: történik egy extrém bűncselekmény, az ügyet Richard Queen New-York-i gyilkossági csoport hatvanhoz közeli felügyelője, és asszisztense, Thomas Velie őrmester kapja. Szintén állandó szereplő még, Ellery Queen agglegénylakásának inasa, Djuna. A nyomozást Queen felügyelő fia, az amatőr detektív és író, Ellery Queen segíti. Nem akarták a főhőst, Elleryt, valami teljesen rokonszenves férfiúvá avatni, hiszen egy monoklit hordó, affektáló, zsúrfiúnak ható figura, sokszor idegesítő gentleman. Ennek ellenére roppant népszerű lett az olvasók körében. Mindenestre a későbbi könyvekben is alig öregednek szereplőink: Richard Queent csak az Inspector Queen's Own Case (1956) regényben nyugdíjazzák, s akkor 63 éves. Mintegy harminc olyan regény születik, melynek főhőse Ellery Queen.

Már az első regényben megjelenik a könyv vége felé az a híres bekeretezett rész (ami szerepelni fog ezután a többi könyveikben is), hogy Ellery Queen „kihívja az olvasót”. Itt elmondja, hogy adva van az olvasó kezében már minden a megfejtéshez, és most már találja ki a bűnös személyét (éppen ezért a regényben szakaszonként vannak összefoglalások az addigi eredményekről). A regénybeli Ellery Queen is krimiíró, aki egy roppant okos és leleményes figurának van beállítva és a regények a krimi-rejtvényírás királyai.

Ellery Queen: The Roman Hat MysteryEllery Queen: The French Powder MysteryEllery Queen: The Dutch Shoe Mystery
Ellery Queen: The Egyptian Cross MysteryEllery Queen: The Greek Coffin MysteryEllery Queen: The Chineese Orange MysteryEllery Queen: The Spanish Cape Mystery

Aztán sorban ilyen című könyvek következtek: The French Powder Mystery (1930), The Dutch Shoe Mystery (1931), The Egyptian Cross Mystery (1932), The Greek Coffin Mystery (1932) The American Gun Mystery (1933) The Siamese Twin Mystery (1933), The Chinese Orange Mystery (1934) The Spanish Cape Mystery (1935): tehát olyan címeket választottak, hogy valamilyen nemzetiségű valami rejtélye. Ezt a címszerkezetet valamiért a magyar kiadások nem igyekeztek átvenni, ami elég szomorú, hiszen Ellery Queen magyarra fordított regényeinek nagy része épp ebből a sorozatból kerültek ki. Az első regényeikre erősen hatott még S. S. Van Dine által megalkotott Philo Vance figurája.

Ellery Queen: The Tragedy of ZEllery Queen: Z tragédiájaEllery Queen: Drury Lane's Last Case

Közben Barnaby Ross álnév alatt is megjelentetnek négy regényt (The Tragedy of X,1932, The Tragedy of Y, 1932, The Tragedy of Z, 1933 és Drury Lane's Last Case, 1933). Ezek főhőse Drury Lane, a nyugdíjas Shakespeare-színész, amatőr detektív és az álcázás mestere. Lane barátja Thumm felügyelő, akinek rendszerint segít egy nem mindennapi bűnügy felgöngyölítésében. A két unokatestvér egész életükben szerették a krimi-rejtvényeket, logikai játékokat, szójátékokba elrejtett megoldásokat, s itt sem hazudtolták meg magukat, mert a „Drury Lane” egy londoni utca és színház neve. A sorozat utolsó regénye egyfajta „jutalomjáték” az általuk kreált hősnek, Drury Lane-nak, ugyanis Drury Lane utolsó esete-nek olvasásához előnyös ismernünk Shakespeare-t.

 Ellery Queen: Halfway HouseEllery Queen: There Was an Old WomanEllery Queen: The Origin of Evil
Ellery Queen: Cat of Many TailsEllery Queen: The King is DeadEllery Queen: Inspector Queen's Own Case

A harmincas évek közepén aztán szakítanak azzal a klisével, hogy a címbe valamilyen nép nevét veszik bele, s ilyen címeik futnak (természetesen továbbra is Ellery Queen főhőssel): Halfway House (1936), There Was an Old Woman (1943), Cat of Many Tails (1949), The Origin of Evil (1951), The King is Dead (1952) vagy Inspector Queen's Own Case (1956). Aztán megszületett egy regény tőlük, amit a kritikusok is zseniálisnak tartottak: The Glass Village (1954). Egy képzeletbeli New England-i városban, Shinn Cornersban játszódik és ez volt az első olyan regényük, amit Ellery Queen név alatt írtak, de nem Ellery Queen volt a főhőse.

Ellery Queen rendszerint New Yorkban nyomoz, három regényben meg Hollywoodban (ebből csak egy van magyarul: The Origin of Evil). McBainhez vagy Chase-hez hasonlóan ők is kitaláltak egy képzeletbeli várost: Wrightsville-t, ami valahol New Englandban van. Ellery azért időzik rendszerint a „csendes” kisvárosban, hogy nyugodtan megírjon egy könyvet. Több Ellery Queen-történet helyszíne lett aztán ez a kisváros, az első regény, aminek a helyszíne: Calamity Town (1942), de főhősünk többször időzött itt, és mindig akadt nyomoznivalója: The Murderer is a Fox (1945) és a Double, Double (1950) regényekben is, de szerepel Wrightsville a The King is Dead (1952) c. regényben is, ami megjelent magyarul.

Az egyike a kevés magyar krimi esztétáknak, Keszthelyi Tibor szemelvényez is könyvében Ellery Queen műveiből, de értékel is: „Ő a szürrealista detektívtörténet megteremtője, s ez mind különc figuráiban, szokatlan rejtélyeiben, mind pedig a bűnjelek groteszk jellegében megnyilvánul. Az Elevenek és holtak-ban egy milliomos vénasszony boszorkánymesébe illő New York-i palotájában hat fiú- és hat leánytestvér lakik együtt, édes- és mostohatestvérek, csupa markáns, egyedi jellem; köztük arat a halál. A végső csapás esete-ben a tettes szorongást kiváltó ajándékokat küldet kiszemelt áldozatának. Rendkívüli figyelmet szentel a színhely megválasztásának is. A Valami történt az áruházban című históriájában kirakatba kerül a holttest, A római kalap rejtélye-ben előadás közben, színpadon történik a gyilkosság. A Halál forgatja a lemezjátszót első felvonása egy rádióstúdióban zajlik le, a gyilkosságnak több millió fültanúja akad. A tettesek gyakran a szerző nevét viselő mesterdetektív egyéniségéhez szabott, túlbonyolított akcióhoz folyamodnak, tetteikben elvont furfang érvényesül. A mesterdetektív és a bűnöző egyaránt filozofál e rendkívüli kalandokban. A logika dekoratív elemmé finomul.” (A detektívtörténet anatómiája, 1979).

* * *

Ellery Queen: Ellery Queen's Mystery MagazineEllery Queen: Ellery Queen's Mystery Magazine2Ellery Queen: The Black Dog MysteryEllery Queen: The Art of Detection

Az unokatestvérek 1941-ben indították a világhírű és nagyon jelentős Ellery Queen's Mystery Magazine c. havi kiadványukat. Ennek haláláig, 1981-ig, azaz negyven éven keresztül Frederic Dannay volt a főszerkesztője. De ezzel olyan monstrumot hoztak létre, ami ma is él és virágzik. Fentebb látható a magazin legelső számának borítója (az ára még mindössze 20 cent volt!), illetve az egyik 2014-es borító.

Ellery Queen's képregényEllery Queen's TV sorozatJim Hutton

Ellery Queen 1938-tól megjelent képregény-sorozatokban is, a szerzők jóváhagyásával. 1939-től rádiójátékok készültek Ellery Queen-novellákból (The Adventures od Ellery Queen címmel). Több regényéből, kezdve a harmincas évektől, mozifilm is készült, de az összes mozifilmet feledtette az NBC amerikai tv-társaság legyártott és 1975-76-ban bemutatott egy 23 részből álló „Ellery Queen” címet viselő tv-sorozat, melyben Jim Hutton játszotta zseniálisan el Elleryt (lásd fentebb).


* * *

1942-től kezdve (The Black Dog Mystery) számos ifjúsági krimi jelent meg Ellery Queen, Jr. név alatt. Ezeket feltehetőleg nem a két unokatestvér, hanem az általuk menedzselt szellemírók írtak, legfeljebb Dannay-ék adhatták a regények alapötleteit (ma már tudható. hogy Frank Belknap Long, Samuel Duff McCoy vagy James Holding is írtak ilyen ifjúsági Ellery Queen-történeteket). Ugyanez vonatkozik a Tim Corrigan főhősű hat és a Mike McCall főhősű három regényre, melyek szintén Ellery Queen név alatt jelentek meg, de feltehetőleg szellemírók írták.

Itt jön be magának a szerzőknek is a nagy rejtélye: ugyanis az unokatestvérek életükben sohasem árultak el semmit a munkamódszereikről. Ez fogas kérdést adott életrajzíróiknak, közte az egyik legjobbnak Francis M. Nevinsnek.

Mára annyi tudható, hogy Frederic Dannay volt az ötletek kitalálója, elemzője, a könyv szerkesztője és korrektora, míg Manfred B. Lee a prózaíró, aki Dannay gondolatait regénnyé formálta. Viszont tudjuk, hogy Lee-t a hatvanas években több szívroham érte, ezért dönthetett úgy Danny, hogy szellemírókat keres Lee helyére. Az utolsó regény, amit még biztosan ketten írtak a The Finishing Stroke (1959) volt (legalábbis hosszú évekig nem írtak ezután közös könyvet).

Ellery Queen: Dead Man's TaleEllery Queen: Kill as DirectedEllery Queen: A Fine and Private Place

Az első „gyanús” regény a Dead Man's Tale (1961) volt, amiben sem Ellery, sem az apja nem szerepelt. Ezután egy sor olyan regény jelent meg, melyek szerzőjének Ellery Queen volt feltűntetve, de ő maga már nem szerepelt a regényekben. Hogy azért a probléma ne legyen ilyen egyszerű, több Ellery Queen főhősű regény is megjelent ezek közt az Ellery név alatt.

Dannay és Lee végig titkolták, nemcsak a szellemírók kilétét, hanem azt is, hogy egyáltalán alkalmaztak volna szellemírókat. Dannay halála után a krimi irodalom legnagyobb történésze, Allen J. Hubin ezen szellemírók nagy részét sikerült beazonosítania. És egészen elképesztő a névsor! Ugyanis a legjobb nevű szerzők vállalták az irodalmi néger szerepét Dannay mellett. Mert érdekes módon váltogatták ezeket és elég sokan is voltak. De ismerve Ellery Queen akkori tekintélyét a műfajon belül, a szerzők szívesen vállalták, hogy szellemíróként besegítsenek egy új Ellery Queen-regénybe. Ma már tudható, hogy ezek volt a szellemíróik: Theodore Sturgeon, Avram Davidson, Richard Deming, Henry Kane, Talmage Powell, Jack Vance, Stephen Marlowe, Charles W. Runyon, Walt Sheldon, Gil Brewer, Edward D. Hoch, Fletcher Flora. Mindazonáltal az is tudható, hogy ezen regények alapötlete Dannay-tól származott, ő szerkesztette magát a könyvet is, és feltehetőleg a betegeskedő Lee is átnézte a szöveget, hogy mennyire maradt hű az eredeti Ellery Queen-regényekhez.

Viszont a legérdekesebb, hogy élete vége felé Lee állapota annyira javult, hogy 1969-től három regényt újra közösen írtak: Face to Face (1967), The Last Woman in his Life (1970) és A Fine and Private Place (1971). Ezek mindegyékének Ellery Queen volt a főhőse, sőt úgy néz ki, hogy a Cop Out (1969) sem szellemíró műve, mert Manfred Lee ragaszkodott hozzá, hogy ő írta, és Dannay is megerősítette ezt (viszont ennek nem Ellery Queen volt a főhőse).

A magyarul kiadott regényei közül csak egy olyan van, melybe szellemíró beledolgozott (Henry Kane): Kill as Directed (1963). Azonban máig kérdéses a szellemírók által írt Ellery Queen-regények jelentősége. Többen megpróbálják kivenni a szerzők művei közül, viszont azt is figyelembe kell venni, hogy maguk a szellemírók sem valami B-kategóriás zugponyva-szerzők voltak, hanem ugyancsak jelentős krimiírók, és az unokatestvérek úgy tekintettek ezekre, mint hiteles Ellery Queen művekre, sajátjuknak elfogadva azokat, így biztos lehet, hogy bár szellemíró írta a könyv párbeszédeit, jeleneteit, de Lee és főleg Dannay jócskán beleszerkesztettek azokba ill. javítottak is a szövegeken. Azaz semmi okunk ezeket kihagyni az életművükből...

* * *

Ellery Queennek 15 regénye van magyarra fordítva. A 35 Ellery Queen-regényből 13 és a 4 Drury Lane-regényből egy van magyarul, és van egy független regénye is. A lista az amerikai megjelenések sorrendjét követi:

  1. Valami történt az áruházban, Nova, 1943. ford. Molnár János [The mystery of the French Powder, 1930] (Ellery Queen 2)
  2. a. Bűntény a műtőben, Magyar Szó, 1967. jún. 7-től aug. 2-ig (57 részben) [The Dutch Shoe Mystery, 1931] (Ellery Queen 3)
    b. Fojtogató a kórházban, Rakéta Regényújság, 1993/12-15. sz. (4 részben) ford. Szigeti Anna
  3. A 13-as számú ház, Palladis, 1943. ford. Lendvai István [The Greek coffin mystery, 1932] (Ellery Queen 4)
  4. Az egyiptomi kereszt titka, Magyarország napilap, 1933. október 29-től december 23-ig (45 részben) ford. Csánk Endre [The Egyptian Cross Mystery, 1932] (Ellery Queen 5)
  5. A Z tragédiája, Színházi Élet 1990/21.–1991/5. sz. (15 részben) [The Tragedy of Z, 1933] (Drury Lane 3)
  6. A mandarin-bűnügy, Athenaeum, 1935, (²Kolonel, 1990) ford. Garami Andor [The Chinese orange mystery, 1934] (Ellery Queen 8)
  7. a. Gyilkosság a tengerparton, Athenaeum, 1936. ford. Doblhoff Lily [The Spanish cape mystery, 1935] (Ellery Queen 9)
    b. Gyilkosság a Spanyol-fokon, Albatrosz, 1978. ford. Boris János
  8. a. A kétlelkű Gimball, Athenaeum, 1937. ford. Garami Andor [Halfway house, 1936] (Ellery Queen 11)
    b. Ház a félúton, Albatrosz, 1977, (²Magyar Könyvklub, 1998) ford. Prekop Gabriella
  9. Volt egyszer egy öreg hölgy, Rakéta Regényújság, 1986/40-45. sz. (6 részben) ford. Falvay Mihály [There Was an Old Women, 1943] (Ellery Queen 17)
  10. A sokfarkú macska, Rakéta Regényújság, 1981/2-10. sz. (9 részben) ford. Margittai Alice [Cat of Many Tails, 1949] (Ellery Queen 20)
  11. A bűn eredete, Metrum, 1989. ford. Falvay Mihály [The Origin of Evil, 1951] (Ellery Queen 22)
  12. Meghalt a király, Európa, 1959. ford. Ruzitska Mária [The king is dead, 1952] (Ellery Queen 23)
  13. Queen felügyelő önálló esete, Rakéta Regényújság, 1993/40-47. sz. (8 részben) ford. Margittai Alice [Inspector Queen's Own Case,1956] (Ellery Queen 25)
  14. Gyilkosság rendelésre, 1970. ford. Rubin Péter [Kill as directed, 1963]
  15. Előkelő, zártkörű hely, Rakéta Regényújság, 1988. 24-27. sz. (4 részben) ford. Révész Mária [A fine and private place, 1971] (Ellery Queen 35)

Ellery Queen: A bűn eredeteEllery Queen: Gyilkosság a Spanyol-fokonEllery Queen: Meghalt a királyEllery Queen: Gyilkosság rendelésreEllery Queen: Ház a félúton
Ellery Queen: Volt egyszer egy öreg hölgyEllery Queen: Queen felügyelő önálló eseteEllery Queen: A sokfarkú macska
Ellery Queen: Bűntény a műtőbenEllery Queen: Fojtogató a kórházban
Az egyiptomi kereszt titka - 0002 kicsiAz egyiptomi kereszt titka - 0001 kicsi

A 15-ből 3 olyan regény van, amit kétszer is magyarra fordítottak. Érdekes, ami A bűn eredetének belső oldalára van írva, hogy Falvay Mihály az 1983-ban fordította magyarra, nyilván valamelyik kiadó számára, de csak a rendszerváltás-kori Metrum adta ki, 1989-ben. Ellery Queen legkorábbi magyar nyelvű megjelenése Az egyiptomi kereszt titka, Magyarország napilap 1933-as évében volt (lásd fentebb a regény előszavát és a 3. rész egy részletét).

* * *

Ellery Queen: A vén zsugoriEllery Queen: Felvételi vizsgaEllery Queen: Halálos tréfa
Ellery Queen: Ki ölte meg Sarah Hoodot?Ellery Queen: Rejtély a kongresszusi könyvtárban
A kinai cigarettatárca - Ellery Queen

Gyermekrablás kicsiFélcélzás gyilkosságra - Ellery Queen

Ellery Queen mintegy hetven novellát is írt, s ebből mindössze 9-et találtam magyarul:

  1. Rejtély a Kongresszusi könyvtárban, Rakéta Regényújság, 1988/36. sz. [Enter Ellery Queen, Argosy, Jun 1960] ford. Sarlós Zsuzsa
  2. Öngól, 22 detektívtörténet, 1966. [Man bites dog, The New Adventures of Ellery Queen, 1940] ford. Lengyel Péter
  3. Felvételi vizsga, Ország-Világ, 1990/44. sz. ford. és adapt. Hegedűs Tibor [The Little Spy, (ss) Cavalier, Jan 1965]
  4. a. A három özvegy, Rakéta Magazin, 1990/Tavasz, [Murder Without Clues, This Week, Jan 29 1950] ford. Lőrincz Irén
    b. Ki ölte meg Sarah Hoodot?, Új Szó - Vasárnap [Szlov], 1990/42. sz. ford. f.m.m.
    c. A három özvegy háza, A Hét [Izr], 1959/18. sz.
    d. Özvegyek leszámolása, Dolgozók [Jug], 1975/9. sz. (erősen rövidített)
  5. Halálos tréfa, Új Szó - Vasárnap [Szlov], 1997/35. sz.
  6. A vén zsugori, Természet és Társadalom [Szlov], 1970/6. sz. [Miser's Gold, This Week, June 18, 1950]
  7. Félcélzás gyilkosságra, Új Kelet [Izr], 1965. dec. 29. [Half a Clue to Murder, (ss) This Week, Aug 25 1963]
  8. A kinai cigarettatárca, A Hét [Izr], 1963/37. sz. ford. Avidan-Ecker [The Affair of the Gallant Bachelor, (nv) Mystery, May 1933]
  9. Gyermekrablás, A Hét [Izr], 1959/17. sz. [Kidnaped!, (ss) This Week, Jul 8 1951]

Egyik novelláját négyszer is magyarra fordították. A 9 novellából nyolcban szerepel Ellery Queen, egyedül a Halálos tréfában nem bukkan fel. Összesen tehát 12 különböző novellafordítás van Queentől, amiből 8 határon túli magyar lapokban jelent meg és csak 4, ami magyarországi megjelenés.

A The Spanish cape mysteryből rádiójáték készült Ludd kapitány tévedése címmel. Geszty Péter fordította és alkalmazta rádióra a regényt. Ellery Queen hangját Láng József adta. A 30 perces rádiójáték premiere 1976 június 10-én 14:35-kor volt Petőfi  rádióban. Az Öngól c. novellából is készült rádiójáték, amit 1968. ápr. 9-én este adott a Kossuth rádió (Turián György alkalmazta rádióra). 1969. májusában mutatta be a magyar televízió A három sánta rabló c. tv-játékot. Ezek voltak a szereplők: Egri István, Sztankay István. Bara  Margit, Mécs  Károly és Inke László. Az akkori műsorfüzet szerint Ellery Queennek ez az írása korábban még nem jelent meg nyomtatásban magyar nyelven.  Történetben Sherman bankár megöli szeretőjét, majd megszervezi saját elrablálását, de az egész mesterkedést felfedi Ellery Queen.