EDGAR JEPSON
(1863-1938)

Edgar Alfred Jepson egy angol író volt, aki leginkább a kalandos és detektív történeteiről ismert. Kenilworthban született, Az apja a helyi fogorvos volt. Edgar jó iskolákat járt, le is diplomázott. Utána néhány évet Barbadoson élt, majd visszatért Angliába. Londonban telepedett le és elkezdett regényeket és novellákat írni. Fordítóként is tevékenykedett, többek közt a francia Maurice Leblanc Arsène Lupin-történeteit ültette angolra, de fordított Gaston Lerouxtól is. Edgar Jepsonnak a fia, Selwyn Jepson is krimiíró lett. Sőt, Edgar Jepson unokája, Fay Weldon, szintén híres író, akinek pár regénye magyarul is megjelent.

Írt számos regényt Edgar Jepson név alatt, ezek nem csupán kalandos vagy rejtély regények voltak, hanem sokszor kevert ezekbe misztikumot, természetfeletti elemeket, korai fantasy történeteket. Első regénye a Sibyl Falcon 1895-ben jelent meg.

Jepson életműve az SF irodalmon belül is számon tartott. Jellemző, hogy nem csak a detektívszerző Hugh Clevely, hanem a misztikus rémtörténeteiről ismert Arthur Machen is a barátja volt éveken át. Olyan regényeket írt, mint a The Keepers of the People (1898), The Horned Shepherd (1904), The Mystery of the Myrtles (1909), The Garden at 19 (1910), Terrible Twins (1913), Alice Devine (1916), The Loudwater Mystery (1920), Miss Timmins and Lord Scredington (1927), The Emerald Tiger (1928) vagy a The Moon Gods (1930). Ezek közt vannak korai fantasy történetek is, a régi istenek, mint Pán feltámasztásáról. A The Moon Gods, amit Sidney Gowinggal írt közösen és 1932-ben The Blue Book Magazine is közölt két részben, egy ún. „elveszett faj”-történet: a huszadik században pilóták felfedeznek a karthágói várost a sivatagban.

1931-ben részt vett a The Floating Admiral c. detektívregény megírásában, amit a Detektívklub 14 írója közösen írt (mindegyik egy fejezetet). Olyan szerzők működtek közre, mint Dorothy L. Sayers, Freeman Wills Crofts, Agatha Christie, Anthony Berkeley vagy John Rhode.

Jepson elég sok novellát írt. Ezek a saját neve alatt jelentek meg (csak néhány esetében használta a R. Edison Page álnevet 1936-ban). Ezek leginkább olyan neves magazinokban bukkantak fel, mint a The Saturday Evening Post, Cassell’s Magazine, The Strand Magazine vagy a Pearson’s Magazine. A novelláiban alkalmazott néha sorozatkaraktereket: a csodálatraméltó Tinker, Pollyooly, az eltökélt ikrek vagy Miss Timmins. Jepson novellái több válogatáskötetben megjelentek ill. több novelláját más neves szerzőkkel együtt berakták antológiákba. Rövid történetei valószínűleg jobbak és elismertebbek, mint regényei. Szívesen dolgozott társszerzőkkel. Egyébként leghíresebb írása is egy Robert Eustaceval közösen írt novella, a The Tea-Leaf. Ez egyben egy "bezárt szoba-rejtély" is (örölhetünk, mert magyarul is megjelent). Otto Penzler be is választotta a 2014-ben kiadott 960 oldalas The Black Lizard Big Book of Locked-Room c. válogatáskötetbe. A barátjával, Hugh Clevely detektívszerzővel közösen írták a The Man with the Amber Eyes (1928) c. regényüket is.

***

Magyarul Jepsonnak egy regénye sem jelent meg, viszont 12 különböző novella fordítást is találtam tőle, de az egyik novellájának két különböző fordítása is van:

1. Dogsdate Lady lopása, Angol decameron, Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1904. (²Angol dekameron, Aldina Kiadó, 1994) ford. Erdei Zalán [Lady Drydale’s Theft, (ss) The Strand, Aug 1902]

2a. Belton munkát vállal, Az izgalom mesterei, Körmendy, 1944. ford. Bálint Lajos (²Az izgalom mesterei, 1. kötet, 1945. ³A halál ezer arca, Arión, 2006) [Robert Eustace-vel közösen: Mr. Belton’s Immunity, (ss) The Strand, Oct 1926]
2b. A titkosírás kulcsa, Áller Képes Családi Lapja, 1927/19. sz.

3. A tealevél, Rakéta Regényújság, 1976/23. sz. ford. Ferenczi Róbert [Robert Eustace-vel közösen: The Tea-Leaf, (nv) The Strand, Oct 1925]

4. A rubinnyakék, Áller Képes Családi Lapja, 1925/3. szám. [Peter Intervenes, (ss) McClure’s, May 1925]

5. A világ legjobb szerelmi amulettje, Áller Képes Családi Lapja, 1926/6. sz. [The greatest love-charm in the world, The Strand Magazine, 1925] (Miss Timmins)

6. A salamoni ítélet, Áller Képes Családi Lapja, 1927/5. sz. [Giovanni Tassinarival közösen: The Judgment of Solomon, (ss) The Saturday Evening Post, Jan 9 1926]

7. Sarazzin herceg békái, Áller Képes Családi Lapja, 1927/16. sz. [Prince Sarrazin’s Frogs, (ss) The Saturday Evening Post, Sep 12 1925] (Miss Timmins)

8. Az elcserélt kardok, Áller Képes Családi Lapja, 1927/28. sz. [A Change of Swords, (ss) The Saturday Evening Post, Feb 6 1926] (Miss Timmins)

9. Mit jelent a furcsa hal?, Áller Képes Családi Lapja, 1927/35. sz. [At the Sign of the Jade Fish, (ss) The Saturday Evening Post, Apr 17 1926]

10. A bronzlovacska, Képes Krónika, 1926/35. sz. ford. Kosáryné Réz Lola [The Chalcedony Horse, (ss) Collier’s, Apr 25 1925] [Miss Timmins]

11. A megszökött tigris, Világ-Krónika, 1906/37. sz. ford. T. G.

Jepson megjelentetésénél is az  Áller járt elől, hiszen a 12 fordításból 7-et adott, viszont a leghíresebb novelláját a Rakéta közölte. Miss Timmins 4 magyarra fordított novellájában is szerepel. Egyébként mind a 4 megtalálható a Miss Timmins and Lord Scredington c. novelláskötetben (1927), ami 22 novelláját tartalmazza Jepsonnak (ezek korábban magazinokban jelentek meg).

 ***

A végén még megemlékezhetünk Edgar Jepson fiáról, Selwyn Jepsonról (1899-1989), aki szintén detektívíró lett. Selwyn is jó iskolákat járt, akár apja. Már fiatalon elkezdett írni. Első regénye az 1922-ben megjelent The Qualified Adventurer. Hagyományos detektív és mystery fikciókat írt, általában független történeteket. A leismertebb regénye, a Keep Murder Quiet (1940). Sokáig tartózkodott a sorozatkarakter megalkotásától, de 1947-ben a Collier's magazine sorozatban közölte a Man Running c. regényét, ami később megjelent könyv alakban is Killer by Proxy címmel. A regény hőse Eve Gill, akivel később még öt regényt írt. A Man Runningot megjelenése után nem sokkal, 1950-ben Alfred Hitchcock megfilmesítette Stage Fright címmel (magyarul Rémület a színpadon címmel adták). A filmben Jane Wyman játszotta Eve Gillt, a kezdő színésznőt és amatőr detektívet. Selwyn a harmincas évektől már filmforgatókönyveket is írt.

Selwyn Jepson ugyanúgy kiváló novellista volt, akár az apja. Az ő rövid történeteit is kiváló magazinok közölték, mint a The Yellow Magazine, The Red Magazine, Collier’s, The 20-Story Magazine vagy a Cassell’s Magazine.

Selwynnek se jelent meg regénye magyarul, és a novelláiból is mindössze kettőt találtam magyarra fordítva:

1. A sárga róka, Magyarság, 1935. febr. 25. (²Tolnai Világlapja, 1935/49. sz.) ford. Vécsey Leó

2. Az isten hüvelykujja, Áller Képes Családi Lapja, 1926/20. sz.

A sárga róka egzotikus történet, főhőse Thar-Chung-Kui kínai detektív, de el is olvashatjátok a sztorit a képre kattintva. És a híres Áller tőle is adott egyet...