Day Keene

(1904-1969)

Day Keene

Day Keene neve nálunk úgyszólván ismeretlen, pedig egy maga idejében elég híres bűnügyi szerző és forgatókönyv író volt. Keene Chicagóban született svéd apától és ír anyától. Az eredeti neve Gunnar Hjerstedt volt. Az első novelláit ezen a néven jelentette meg a harmincas évek elején, nem sok sikerrel. Majd a harmincas évek végétől elkezdett rádiójátékokhoz írni szövegeket. A sorozat sikeres volt, de 1940-ben újra visszatért a novellaíráshoz, ezúttal sikerrel. A második világháború alatt elég sok novellát írt, előbb a kisebb pulp-magazinokba, mint az Ace G-Man Stories és a Dime Mystery, majd később a nagyokba is, mint a Black Mask, Manhunt és a Dime Detective. Ezek nagy részét Day Keene néven jegyezte már, de használta még a John Corbett és Donald King álneveket is. Rengeteg novellát írt melyek közt vannak rosszak is, de nagy részük a szerző fanyar humora, élvezetes stílusa miatt egészen kiválóak. És a rengeteg novella a pulp egyik legtekintélyesebb szerzőjévé tették.

Day Keene: She Shall Make Murder - The Big 15 Story Magazine - Detective Tales15 Dime Mystery MagazineAdventure Magazine - Day Keene

A negyvenes években Keene Floridába költözött, ahol összebarátkozott a Tampa-öbölben ott élő fiatal krimi írókkal, mint Talmage Powell, Harry Whittington, Bill Cox, Bob Turner, Gil Brewer és John D. MacDonald. Keene ekkorra már bejáratott szerző volt, aki már segíteni tudta fiatal barátait.

Day Keene első regénye csak 1949-ben jelent meg: Evidence Most Blind. Az elkövetkező húsz évben összesen mintegy harminc regényt írt. Regényeit sokan zseniálisnak tartják, a stílusát, hangulatát, sztorijait leginkább Cornell Woolrich és Fredric Brown munkáihoz hasonlítják. Több regényét és novelláját megfilmesítették. Ezek nagy része Day Keene név alatt jeelnt meg, de egy-egy regényénél használta a Lewis Dixon, William Richards és a Daniel White neveket.

Viszont nem részesítette előnyben a sorozatkarakteres regényeket, hiszen jóakarattal csak egy ilyen hőse volt: Johnny Aloha, egy félig ír és félig hawaii származású Los Angeles-i magándetektív. Aloha azonban csak két regényének volt a hőse (Dead in Bed, 1959 és a Payola, 1960). A többi regényei egymástól független történetek.

TDay Keene: To Kiss or KillDay Keene: Wake Up to MurderDay Keene: The Big Kiss-offDay Keene: Home is the Sailor

Egyébként Keene ma is eladható, amit az is bizonyít, hogy a kiváló Hard Case amerikai könyvkiadó nem is olyan rég kiadta az eredetileg 1952-ben megjelent, s máig zseniálisnak tartott regényét, a Home is the Sailor-t.

Németül, franciául vagy olaszul Keene regényeinek nagy része megjelent. Sajnos, Keene azon szerzők közé tartozott, akik esélytelenek voltak a szocialista Magyarországon való megjelenésre. Nem sokkal a II. világháború után lett elismert bűnügyi és pulp szerző. Az 50/60-as évek Magyarországán ez a korszak teljesen kiesett, és a rendszerváltás után már nem tartozott azon szerzők közé, akiket véletlenül valamelyik kiadó felölelt.

Érdekes amúgy is a nagy amerikai/angol pulp fikciók íróinak magyar megjelenése. Van akiktől aránylag jelentek meg regények, novellák, mint Max Brand, Dashiell Hammett vagy Robert E. Howard, de a pulp nagyjai úgyszólván teljesen ismeretlenek nálunk. Ezektől csak pár novella található magyarul. Day Keene mellett az aranykori pulp nagyágyúi voltak: Robert Leslie Bellem, Hugh B. Cave, Lester del Rey, Paul Ernst, David H. Keller, Paul W. Fairman, Frank Gruber, Seabury Quinn, Algernon Blackwood, Edward Lucas White, William Hope Hodgson vagy Bruno Fischer. De olyan általunk is jól ismert szerzők pulp-magazinokban végzett munkásságát is teljes homály borítja nálunk, mint John D. MacDonald, Fredric Brown vagy Erle Stanley Gardner. Egyébként a kádári "szabadosság" idején egyszerűen a háború előtti magyar ponyvaszerzőkből kiválasztottak egyet (Rejtő Jenőt), azt úgyszolván mindenhol megjelenhetett, míg a többi gyakorlatilag sehol, egészen a rendszerváltásig (pedig Rejtőnek elég komoly "versenytársai" voltak a háború előtt).

 

 

Day Keene: A gyilkos házStories to Stay Awake by Alfred Hitchcock

A rengeteg novellájából mindössze egy található magyarul:

A gyilkos ház, Friss virágok, Hungalibri, 1997, ford. Vallasek Márta [Homicide House, (ss) Detective Tales, Jul 1947]

Ez is inkább azért jelent meg magyarul, mert Hitchcock beválogatta a Stories to Stay Awake By c. gyűjteményes kötetbe (1971), ami megjelent magyarul Friss virágok címmel. A novella főszereplője egy férfi, aki épp eltenni szándékozik a láb alól feleségét:

   Kétségtelenül ez a beszámolóm utolsó része. Bizonyára lesznek, akik bolondnak tartanak majd azért, hogy papírra vetek egy ilyen titkot. De kétlem, hogy a törvény keze valaha is utolér.
   Sarah-t persze keresni fogják egy idő után. A rokonai kutatni fognak utána. De nem találják meg soha. Sem őt, sem a kötvényeit. A kötvények nálam vannak – forgalomba hozható, bemutatóra szóló kötvények. És mire keresni kezdik, én már messze járok. Elvégeztetett. Az élet megy tovább.
   A lámpa pislog…
” (a novella kezdete)

* * *

Day Keene: Mrs. HomicideDay Keene: Herzliches BeileidAjánló - Day KeeneDay Keene: A greev streeti rejtély

Viszont a regényei közül megjelent egy magyarul, sőt ez a jelentősebb regényei közé tartozik. Jellemző módon nem egy magyarországi, hanem egy vajdasági magyar napilapban jelent meg:

A greeve-streeti rejtély, Magyar Szó, 1957. júl. 11 – aug. 20. (41 részben) [Mrs. Homicide, 1953]

A Mrs. Homicide megjelent egyébként németül is, Herzliches Beileid címmel, de jóval a magyar megjelenés után. Az újvidéki napilap könnyed nyári szórakozást ígérve hirdette meg az amerikai bűnügyi regényt. Mi örömmel megbocsátjuk az újság akkori szerkesztőinek, hogy banálisan elírták a szerző nevét rendszeresen a fejcímekben: „D. Keen”.

Day Keene egy nagyon érdekes és izgalmas történetet tár elénk már a regény elején: A Greeve-Street egyik házában átlőtt fejjel, holtan találták lakásán Leslie Curry ismert zsarolót. Mellette volt félmeztelenül és holtrészegen Patricia Stone, Herman Stone rendőrhadnagy feltűnően szép fiatal felesége. Minden jel szerint ő lőtte le Curryt, miután előzőleg hat hónapig viszonya volt vele. Ezt állítja Swanson, a ház másik lakásának lakója, aki a legutóbbi hat hónap alatt többször látta Patríciát Carry lakására járni. Patricia állhatatosan tagad, és azt állítja, nem tudja, hogyan került Curry lakására. Viszont a bizonyítékok annyira ellene szólnak, hogy még férje Herman Stone is kételkedni kezd feleségében…

Magyar Szó - D. Keen

A regény pedig így indul:

  Patricia ölbe ejtett kézzel ült. Olykor-olykor rám-pillantott, majd tekintete elrévedezett a rendőr orvosi hivatal ablakán. Az ablakon túl még sötét volt.
  Patricia tehát megcsalt! Pedig nem látszott meg rajta. Haja éppen olyan selymes barna és szeme éppen olyan kék, mint máskor, mint mindig. Felsóhajtottam, felsóhajtott ő is… Ugyanaz a teremtés, akivel annak idején egy mulatságon találkoztam és rögtön belészerettem… Csak tizennyolc éves volt és én éppen a rendőrség szolgálatába léptem.
  Akkor örök hűséget fogadtunk egymásnak.
  Most pírban ég az arca, félig zárt ajka reszket, haja kócos és szeme sírásra áll.
  – Szégyentelen teremtés, – gondoltam magamban. – Pofon kellene ütni teljes erőből…”