Dashiell Hammett
(1894-1961)

Samuel Dashiell Hammett az amerikai detektív irodalmon belül a hard boiled irányzat egyik legmeghatározóbb alakja volt. Gyakorlatilag jelenleg is „élő” szerzőnek hat, munkái ma is rendre megjelennek. Sok aranykori, korában nagyon híres detektívíróval szemben az ő művei nem koptak meg, máig megőrizték élvezhetőségüket, olvasmányosságukat.

Hammett az apja betegsége miatt korán elkezdett dolgozni. Mindenféle munkát elvállalt, mire 1915-ben kikötött a híres Pinkerton detektívügynökségnél, ahol nyomozóként dolgozott évekig. A Világháború idején bevonult, de betegen tért vissza. Nem sokára meg is nősült és San Franciscóban telepedtek le.

1922-ben kezdett el írni különböző lapok számára Peter Collinson álnéven, a legkülönbözőbb témákban. Első novellája a The Parthian Shot (The Smart Set, Oct 1922). Nem sokkal korábban, 1920-ban indult egy korszakos pulp magazin, a Black Mask, aminek 1922. decemberi számában megjelent a The Road Home c. novellája. Már korábbi hivatásánál is fogva, érdeklődése a detektívtörténetek felé fordult. Nem sok idő elteltével meg is jelent az Arson Plus c. novellája (Black Mask, Oct 1, 1923), még mindig Peter Collinson álnév alatt. A novella főhőse Continental Op, kissé elhízott, de ennek ellenére keménykötésű nyomozó, a San Francisco-i Continental Detective Agency [Kontinentális Detektívügynökség] nyomozója, akit gyakorlatilag „névtelen”, hiszen sohasem említi Hammett a nevét az írásaiban. A Black Mask mellett olyan magazinok közölték novelláit, mint a The Smart Set, Brief Stories, Sunset Magazine, The American Magazine vagy a Collier's.

Kolozs Pál írja Hammettről:
„Hammett első kézből kapta élményeit és ismereteit.
Kemény amerikai volt, olyan – mintha Jack London írta volna meg. Az alvilág sötét, szurdokszerű utcáiban hajózott, a titkos csapszékek szigetein zsiványokkal és bérgyilkosokkal tárgyalt, rozsdaálló nőkkel, kábítószercsempészekkel, prostituáltakkal, a néhány dolláros szerelem platinaszőke automatáival, erényes politikusokkal, akik vagyonokat kerestek azzal, hogy „erkölcsi és anyagi” üzletrészt vállaltak csikágói racketter-ek és rumcsempészek géppisztolyokkal végrehajtott üzleteiben.
Hammett tárgyalt, barátkozott, figyelt, s ha kellett – verekedett, mind csak azért, hogy aztán írhasson. Mondatai olyanok, mint a horogütések és a balegyenesek. Detektívregényei a mindennapi élet felszínén habzó bűnhullámok krónikái. Az író nyersen és szűkszavúan mond ítéletet a század első harmadának Amerikájáról, amelyben az alvilág elválaszthatatlanul összenőtt a „felvilág” gazdasági és politikai rétegeivel.” (Utazás Detektíviába, 1964).

A Black Mask magazinnak nagy érdemei voltak a hard boiled, azaz a kemény, magánnyomozós krimi megalapításában. Az első ilyen történet azonban nem Hammett-é, hanem John Daly Carroll nevéhez kötődik, akinek a The False Burton Combs c. novellája megjelent a magazin 1922. decemberi számában. Carroll magánnyomozója Race Williams volt, akitől azonban sokkal jelentősebb Hammett visszatérő sorozatkaraktere, a Continental Op. A történetekben ő a narrátor, aki elbeszéli az eseményeket. 1923 és 1930 között a Continental Op főhősével összesen 28 novellát és 2 regényt írt. Ezek mindegyike a Black Mask magazinban jelent meg, még a két regény is (csak azok mindegyike 4-4 részben). A sorozat első két novelláját nem a saját neve, hanem Peter Collinson név alatt közölte.

Volt még egy sorozatkaraktere, Samuel Spade, San Francisco-i magándetektív. Vele egy regényt és három novellát írt. „Samuel Spade-nek csupa V betűből állt az arca: kiugró, csontos álla, mozgékony szája, hátraívelő orrlyukai. Keskeny, egyenes vágású, sárgásszürke szeme fölött a V motívum sűrű szemöldökében folytatódott, amely hajlott orra felett két mély ráncból indult. Keseszín haja pedig – lapos, magas halántékáról – homloka közepén lejtősen nőtt össze. Külseje kellemesen emlékeztetett egy szőke sátánéra.”
Kétségtelenül A máltai sólyom Hammett leghíresebb regénye, sokak szerint a legjobb is, de úgy gondolom ezt a pozícióját leginkább John Huston valóban világhíres 1941-es filmjének köszönheti, amiben Humphrey Bogart játszotta Sam Spade-t. A máltai sólyomnál azonban kétségkívül jobb Az üvegkulcs c. regénye, és ettől meg Continental Op történetei jobbak, kezdve Véres aratás c. regénnyel. A két regényen kívül még pár Continental Op-novella tartozik Hammett mesterművei közé: mint pld. a Fly Paper (1929), Dead Yellow Women (1925) vagy a The Big Knockover (1927). Sajnos ezekből egyik sincs magyarra fordítva.

A The Tin Man c. regényének főhőse egy visszavonult magánnyomozó, Nick Charles és felesége Nora, akik belebotlanak egy bűncselekménybe. Viszont a The Glass Key regénye sok szempontból nem illik korábbi regényeinek sorába, van itt is gyilkosság, de a háttér egy amerikai város éppen folyó választási harca.

Keszthelyi Tibor írja Hammettról: „Figurái nem társalognak, morfondíroznak és elemeznek, hanem különösebb teketória nélkül következtetnek, és azonnal cselekednek. Az események színhelye nem a szépen bútorozott, polgári otthon, hanem az utca. Hőse nem műkedvelő úriember, hanem hivatásos magánnyomozó, olyasfajta férfi, mint maga a szerző: szegény, kicsit cinikus, de becsületes és főként rátermett. Nem a játék, nem a becsvágy, nem az unalom készteti kalandokra; egyszerűen ezzel keresi mindennapi betevő falatját. Hammett visszahelyezte a gyilkosságot olyan emberek környezetébe, akik valóban el szokták azt követni, éspedig valamiféle konkrét okból, nem pedig azért, hogy a tisztelt olvasó örömére egy hullát produkáljanak. A gyilkos fegyver sem párbajpisztoly többé, vagy a családi tőrgyűjtemény egy darabja, esetleg méreggel behintett rózsa vagy egyéb rafinált úri dolog, hanem az életben emberölésre ténylegesen használt eszköz. Az életből a könyv lapjaira tessékelt szereplők párbeszédeit sem szépítette, párolta, hanem nyers valóságában adta vissza. Monoton, majdhogynem brutális stílusban ír. Fő karakterei: a gyilkos és az embervadász mintha egyazon férfi arcának különböző szögekből látott profiljai lennének.” (1979)

***

Hammett több regényét és novelláját is megfilmesítették. A már említett John Huston-féle A máltai sólyom 1941-es mozifilmje már a harmadik A máltai sólyom volt! Emlékezetes még Az üvegkulcs mozifilm 1942-ből, Alan Ladd-al (aki Ed Beaumontot alakította) és Veronica Lake-val a főszerepben. A film forgatókönyvírója egy másik kiváló korai hard boiled szerző, Jonathan Latimer volt. Joe Gores által Hammett is regényhőssé vált, mikor kiadta 1975-ben a Hammett c. regényt. Gores nyomán más írók is elkezdtek Hammett főhősű regényeket írni, melyekben maga Hammett nyomoz a gyilkosok után. Gores regényéből is film készült Wim Wenders rendezésében 1983-ban, melyben Frederick Forrest játszotta az írót.

***

1934-ben Hammett és a képregény rajzoló Alex Raymond megteremtette az X-9 titkos ügynököt. Raymond megrajzolta a Hammett által felvázolt sztorit, majd az üres buborékokba Hammett beírta a rövid szövegeket. Összesen négy képregény-történet született az együttműködésből (You're The Top, Mystery of the Silent Guns, The Martyn Case, The Torch Car Case). Az írónak pár hónap után elege is lett az egészből. Helyére Don Moore, majd Leslie Charteris ugrott be szövegíróként Raymond mellé. Majd Charles Flanders váltotta Raymondot és Charterissel további három X-9-es sztori képregény-változatát alkották meg. A Bibliotéka kiadó 1938-ban, a Képes Regények nevű könyvsorozat adott ki. Hat könyv jelent meg a sorozatban, közte két ilyen:
C. H. Flanders: Autótolvajok.
C. H. Flanders: A láthatatlan ellenség.

Kiss Ferenc képregény-szakértő írja ezekről: „A Képes Regények sorozatában – amely az amerikai Big Little Book (Kis Nagy Könyv) magyarítása volt – Alex Raymond, Allen Dean és Charles Flanders működött rajzolóként közre. A láthatatlan ellenség és az Autótolvajok X-9-es titkosrendőrét A máltai sólyommal elhíresült Dashiell Hammett ötölte ki.” (Melyik a többi nyolc?, Beszélő, 2005/12. sz.).

A két kis könyvnek már csak annyi köze volt Hammetthez, hogy az általa és Raymond által megalkotott X-9-es titkos ügynök kalandjairól szóltak. Ráadásul egészen furcsán magyarították az amerikai képregényeket. Kitörölték a buborékszövegeket, és a zsebkönyv egyik oldalán adtak egy képkockát, a másikon pedig egy a magyar szerkesztő által a buborékszöveg és a kép alapján kreált szöveget.

Újabban az 1938-as magyarítási recept alapján több olyan Képes Regények „kalózkiadás” is született, melyeken Hammett van feltűntetve társszerzőként. Az egyik ilyen egy X-9-es sztori: Az egyiptomi ékszerek. Persze, semmi köze már Hammetthez!

Alex Raymond miután otthagyta az X-9-es képregényeket, egy másik képregény-figurájával, Jungle Jimmel foglalkozott 1934-től egészen 1944-ig). Ezt az alakot ő és a pulp író Don Moore alkotta meg. A Bibliotéka is kiadott két Jungle Jim Képes Regényt 1938-ban (szintén az amerikai képregény sajátos regényesítése volt): Kék mocsarak és A vámpírkirálynő. Viszont Jungle Jimet átkeresztelték benne Buckle kapitánynak. Újabban ezekből is keletkezett magánkiadású képes regény. Ezek mind Alex Raymond Jungle Jim-történetei 1936 és 38 közötti időszakból: A néma, A bíbor háromszög és A tigrisek társasága. Átvették azt a háború előtti sajátosságot, hogy Jungle Jimet Buckle kapitánynak nevezik benne és szintén az eredeti képregények sajátságos regényesítései.

Ezek mindegyikén Raymond mellett Dashiell Hammett van feltűntetve szerzőként, ami nyilvánvalóan nem igaz. Hammettnek a buborékszövegezéstől már az X-9-esnél elment a kedve, nem hogy belement volna, hogy ilyen számára valószínűleg teljesen irritáló és idióta Jungle Jimek üres buborékjaiba írogasson. Hozzáteszem persze, hogy ez az öt Buckle kapitány képes regény olyanok számára, akik szeretik az ilyen egzotikus kalandos történeteket, éppen kiváló olvasmányok is lehetnek.

Egyébként szintén született egy magánkiadású életrajzi regény „Hammett” címmel. Egy szintén kis méretű képes regény. Jean Dufaux és Marc Males által alkotott és Hammett életéről szóló képregényt alakította át „F. I.” magyar képes regénnyé (akár a többi újkori Képes Regényt is).

Hammett két regényéből eredeti magyar képregény is készült a hatvanas években. A máltai sólyom c. képregényt Cs. Horváth Tibor és Sebők Imre alkotta meg, a Magyar Ifjúság közölte (1966/36-51. sz.). A Lobogó nevű hetilap 1967-ben közölte a Leszámolás c. képregényt 20 részben, Zórád Ernő rajzolta és Cs. Horváth Tibor szövegezte. A képregény elején az van, hogy Hammett Véres aratás c. regényéből készült, ez már csak azért is érdekes, mert magyarul könyv alakban ugyanezen a címen csak 1978-ban adta ki a Magvető kiadó (a kolofon szerint Szíjgyártó László 1977-ben fordította le). A magyar képregények rendszerint már magyarul megjelent regényekből  vagy novellákból íródtak, így elég "rejtélyes" a képregény keletkezésének körülményei, hacsak nem tesszük fel, hogy a Véres aratás már 1967 előtt megjelent valamelyik magyar újságban sorozatban. A második emeleti angyal c. novellájából is készült képregény Az enyveskezű múzsa címmel: Kiss Ferenc írta és Topálovits Pál rajzolta (Füles Bagoly Extra, 2009 ősz)

***

Dashiell Hammett magyarra fordított regényei (az amerikai megjelenések időrendjében):

1. Véres aratás, Magvető, 1978 (²Montázs, 1992), ford. Szíjgyártó László [Red Harvest, 1929] (Continental Op 25)

2. Az átok, Mahir-RTV, 1990, ford. László Erzsébet [The Dain Curse, 1929] (Continental Op 27)

3a. A máltai sólyom, Athenaeum 1935 (²Agave 2009) ford. Faludi Miklós [The Maltese Falcon, 1930] (Samuel Spade 1)
3b. A máltai sólyom, Európa 1967 (²Európa, 1984; ³Montázs 1991) ford. Lénárt Edna

4. Az üvegkulcs, Magvető, 1978, ford. Szíjgyártó László [The Glass Key, 1931]

5a. Gyilkossággal kezdődik, Athenaeum 1934, ford. Pálóczi Horváth György [The Thin Man, 1934]
5b. A cingár feltaláló, Európa 1972 (²Európa, 1985) ford. B. Nagy László

Hammett mindössze öt regényt írt, az mind megjelent magyarul. A Red Harvest először a Black Maskban jelent meg négy részben (Nov 1927 – Feb 1928). Ez lett az első regénye. A Black Maskban megjelent részeket átdolgozta, összefüggőbbekké tette és a regény 1929-ben jelent meg könyv alakban. De a következő három regénye is előbb jelent meg a Black Maskban, mint könyv alakban: The Dain Curse (Nov 1928 – Feb 1929), The Maltese Falcon (Sep 1929 – Jan 1930) és a The Glass Key (Mar 1930 – Jun 1930). Két regény estében volt fordítások terén duplázás, de mindkét esetben erősen ajánlott az újabb fordítás.

***

Dashiell Hammett magyarra fordított novellái (az amerikai megjelenések időrendjében):

1. A hazafelé vezető út, csak elektronikusan, 2019. ford. zepgyuri [mint Peter Collinson: The road home, The Black Mask, Dec 1922]

2. Amerikai tragikomédia, Utunk [Rom], 1953/6. sz. ford. Bálinczi Endre [mint Peter Collinson: The Vicious Circle, The Black Mask, Jun 15 1923]

3. Gyújtogatás és…, csak elektronikusan, 2019. ford. zepgyuri [mint Peter Collinson: Arson Plus, The Black Mask, Oct 1 1923] (Continental Op 1)

4. A második emeleti angyal, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Huszár András [The Second-Story Angel, Nov 15, 1923, Black Mask]

5. Holttestek egy rakáson, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Pék Zoltán [Bodies Piled Up, Dec 1, 1923, Black Mask] (Continental Op 5)

6a. A tizedik bűnjel, Ország-Világ, 1978/22-26. sz. (5 részben) (²A 10. bűnjel, Reklám-Újság, 1977/1. sz. csak az első rész jelent meg) ford. Végh György [The Tenth Clew, Jan 1, 1924, Black Mask] (Continental Op 6)
6b. A tizedik nyom, A tizedik nyom, Agave, 2013, ford. Varga Bálint

7. A férfi, aki megölte Dan Odamst, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Huszár András [The Man Who Killed Dan Odams, Jan 15, 1924, Black Mask] [western]

8. Lövések az éjszakában, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Varga Bálint [Night Shots, Feb 1, 1924, Black Mask] (Continental Op 7)

9. Az árulás labirintusa, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Varga Bálint [Zigzags of Treachery, Marc 1, 1924, Black Mask] (Continental Op 8)

10. Félni egy fegyvertől, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Huszár András [Afraid of a Gun, Mar 1, 1924, Black Mask] [western]

11. Egy óra, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Pék Zoltán [One Hour, Apr 1, 1924, Black Mask] (Continental Op 9)

12a. A Turk Street-i ház rejtélye, Ország-Világ 1976/46-50. sz. (5 részben) ford. Végh György [The House on Turk Street, Apr 15, 1924, Black Mask] (Continental Op 10)
12b. Ház a Turk Streeten, A tizedik nyom, Agave, 2013, ford. Szabó Mihály István

13a. Az ezüstszemű lány rejtélye, Ország-Világ, 1976/51. – 1977/5. sz. (7 részben) ford. Végh György [The Girl With Silver Eyes, Jun 1924, Black Mask] (Continental Op 11)
13b. A szürke szemű lány, A tizedik nyom, Agave, 2013, ford. Szabó Mihály István

14. Halál a Pine Streeten, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Pék Zoltán [Women, Politics and Murder, Sep 1924, Black Mask] (Continental Op 12)

15. Az Aranypatkó, A tizedik nyom, Agave, 2013, ford. Szabó Mihály István [The Golden Horseshoe, Nov 1924, Black Mask] (Continental Op 13)

16. Ki ölte meg Bob Tealt?, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Varga Bálint [Who Killed Bob Teal?, Nov 1924, True Detective Stories] (Continental Op 14)

17. A lidérces álmok városa, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Bényei Tamás [Nightmare Town, Dec 27, 1924, Argosy All-Star Weekly]

18. Mike, Alec vagy Rufus, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Varga Bálint [Mike or Alec or Rufus, Jan 1925, Black Mask] (Continental Op 15)

19. A Kiafene Kölyök, A tizedik nyom, Agave, 2013, ford. Varga Bálint [The Whosis Kid, Mar 1925, Black Mask] (Continental Op 16)

20. A megperzselt fénykép, csak elektronikusan, 2019. ford. zepgyuri [The Scorched Face, May 1926, Black Mask] (Continental Op 17)

21. A haramia asszonya, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Gálla Nóra [Ruffian's Wife, Oct 1925, Sunset Magazine]

22. A segédgyilkos, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Pék Zoltán [The Assistant Murderer, Feb 1926, Black Mask]

23. A jobbkéz halála, A tizedik nyom, Agave, 2013, ford. Szabó Mihály István [The Main Death, Jun 1927, Black Mask] (Continental Op 24)

24a. Gyilkosság Farewellben, Válogatott gyilkosságok – A világ legjobb bűnügyi novellái III. Arión Kiadó, 2004. [The Farewell Murder, Feb 1930, Black Mask] (Continental Op 29)
24b. Gyilkosság Farewellben, A tizedik nyom, Agave, 2013, ford. Szabó Mihály István

25. Halál Társaság, csak elektronikusan, 2018. ford. zepgyuri [Death and Company, Nov 1930, Black Mask] (Continental Op 30)

26. A férfi, akit Spade-nek hívtak, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Roboz Gábor [A Man Called Spade, Jul 1932, The American Magazine] (Samuel Spade 2)

27. Túl sokan éltek, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Roboz Gábor [Too Many Have Lived, Oct 1932, The American Magazine] (Samuel Spade 3)

28. Csak egyszer akaszthatják fel, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Roboz Gábor [They Can Only Hang You Once, Nov1932, Collier's] (Samuel Spade 4)

29. Nő a sötétben, Agave 100, Agave, 2008, ford. Roboz Gábor [Woman in the Dark, Apr 1, Apr 8, Apr 15, 1933, Liberty Magazine]

30. Az éjszaka árnyai, Új Ifjúság [Szlov], 1969/50-51. (dupla)szám, ford. (t) [Night Shade, Oct 1, 1933, Mystery League Magazine]

31. Két éles kés, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Huszár András [Two Sharp Knives, Jan 13, 1934, Collier's]

32. Őrzője vagyok én a testvéremnek, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Roboz Gábor [His Brother's Keeper, Feb 17, 1934, Collier's]

A sorozatok számozásánál egybevettem a novellákat a regényekkel, hisz ez utóbbiak mindegyike eredetileg a Black Maskban jelent meg, azaz Hammett időrendjében a Continental Op-történeteknél azok is ugyanolyan állomások, mint a hosszabb-rövidebb novellák. Ezek közt tényleg vannak kisregény méretűek is, hiszen A Turk Street-i ház rejtélyének valóban folytatása Az ezüstszemű lány rejtélye. Végh György annak idején mindkét fordítást elkészítette és így egymás után adta le a szocikorszak egyik legjobb hetilapja, az Ország-Világ 1976-ban. Végh György lefordította A tizedik bűnjel-et is, aminek első része az 1977. decemberében induló Reklám-Újság első számában jelent meg. Viszont az újság második száma nem jelent meg. Ez amolyan bemutató szám lett volna, de valamelyik főkádernek nem tetszhetett, mert meztelen nő volt a borítón és belül angol krimik voltak, úgyhogy mikor 1978-ben folytatódott az újság (1980-ig futott), akkor már semmilyen elbeszélések nem voltak benne, csak az 1977-es próbaszám borítójának kliséjét tartották meg a három évfolyamon át. Végh György végül eladta a novellát az Ország-Világnak, ahol az 1978-ben meg is jelent, viszont a Reklám-Újságbeli első részen látható, hogy Végh időközben valamelyest átdolgozta a novellát. Nő a sötétbent a Liberty Magazine három részben adta le, de később önálló kötetben is megjelent (és már 1934-ben mozifilm készült belőle).

Hammett összesen 64 novellát írt, ezekből 28 Continental Op, 3 Samuel Spade történet és van 33 „független” története, melyek nagyobb részt detektívtörténetek, de akad köztük 2 western is. Magyarul 32 novella van meg, amiből 17 Continental Op, 3 Sam Spade és 12 független történet (a 2 western is meg van magyarul).

Az Agave kiadó eddig két Hammett novelláskötetet is kiadott: A férfi, akit Spade-nek hívtak (18 novella) és A tizedik nyom (7 novella). Ez utóbbi a 7-ből négy olyat is közölt, ami korábban már létezett magyar fordításban. Az Agave 100 c. gyűjteményes kötet (2008) bevezetőjében a kiadó azt ígérte: „Dashiell Hammett-től tavasszal jelenik meg az első novelláskötetünk, melyet még három követ majd…” – azaz négy novelláskötetet terveztek Hammettől, ebből eddig kettő jelent meg. Az Agave eddig 26 novellát közölt tőle, azaz elvileg van még 38 novellája Hammetnek, amiből tudnak válogatni a következő két kötetben. A legkorábbi magyarul megjelent novellája az Amerikai tragikomédia a romániai Utunk hetilap 1953-as évfolyamából, amit csak 1969-ben követ egy másik Az éjszaka árnyai, az Új Ifjúság nevű szlovákiai magyar hetilapból, ami kissé érthetetlen: hiszen a novellái a 20/30-as években jelentek meg, így lehetőség lett volna a háború előtti magyar lapoknak is néhánynak a lefordítására, pláne ha figyelembe vesszük, hogy két regénye már a 30-as évek közepén megjelent magyarul. Ennek talán az lehet a magyarázata, hogy a Black Mask egyszerűen nem járt senkinek Magyarországra és a pulp-magazinok nehezebben beszerezhetők voltak, mint a könyvek. Hammett első novelláskötetei csak a háború végén, 1944-től jelentek meg sorban. A nyugati detektívirodalom a hatvanas évek közepéig nagyjából el volt zárva nálunk.

Hammett két könyvéről ezen az oldalon bőséges és érdekes leírásokat találni: A tizedik nyom  -  Az üvegkulcs.