Dashiell Hammett
(1894-1961)

 Dashiell Hammett

Samuel Dashiell Hammett az amerikai detektív irodalmon belül a hard boiled irányzat egyik legmeghatározóbb alakja volt. Gyakorlatilag jelenleg is „élő” szerzőnek hat, munkái ma is rendre megjelennek. Sok aranykori, korában nagyon híres detektívíróval szemben az ő művei nem koptak meg, máig megőrizték élvezhetőségüket, olvasmányosságukat.

Hammett az apja betegsége miatt korán elkezdett dolgozni. Mindenféle munkát elvállalt, mire 1915-ben kikötött a híres Pinkerton detektívügynökségnél, ahol nyomozóként dolgozott évekig. A Világháború idején bevonult, de betegen tért vissza. Nem sokára meg is nősült és San Franciscóban telepedtek le.

1922-ben kezdett el írni különböző lapok számára Peter Collinson álnéven, a legkülönbözőbb témákban. Első novellája a The Parthian Shot (The Smart Set, Oct 1922). Nem sokkal korábban, 1920-ban indult egy korszakos pulp magazin, a Black Mask, aminek 1922. decemberi számában megjelent a The Road Home c. novellája. Már korábbi hivatásánál is fogva, érdeklődése a detektívtörténetek felé fordult. Nem sok idő elteltével meg is jelent az Arson Plus c. novellája (Black Mask, Oct 1, 1923), még mindig Peter Collinson álnév alatt. A novella főhőse Continental Op, kissé elhízott, de ennek ellenére keménykötésű nyomozó, a San Francisco-i Continental Detective Agency [Kontinentális Detektívügynökség] nyomozója, akit gyakorlatilag „névtelen”, hiszen sohasem említi Hammett a nevét az írásaiban. A Black Mask mellett olyan magazinok közölték novelláit, mint a The Smart Set, Brief Stories, Sunset Magazine, The American Magazine vagy a Collier's.

Black MaskRed HarvestThe Dain CurseSpade Man CalledThe Glass Key

Kolozs Pál írja Hammettről:
Hammett első kézből kapta élményeit és ismereteit.
Kemény amerikai volt, olyan – mintha Jack London írta volna meg. Az alvilág sötét, szurdokszerű utcáiban hajózott, a titkos csapszékek szigetein zsiványokkal és bérgyilkosokkal tárgyalt, rozsdaálló nőkkel, kábítószercsempészekkel, prostituáltakkal, a néhány dolláros szerelem platinaszőke automatáival, erényes politikusokkal, akik vagyonokat kerestek azzal, hogy „erkölcsi és anyagi” üzletrészt vállaltak csikágói
racketter-ek és rumcsempészek géppisztolyokkal végrehajtott üzleteiben.
Hammett tárgyalt, barátkozott, figyelt, s ha kellett – verekedett, mind csak azért, hogy aztán írhasson. Mondatai olyanok, mint a horogütések és a balegyenesek. Detektívregényei a mindennapi élet felszínén habzó bűnhullámok krónikái. Az író nyersen és szűkszavúan mond ítéletet a század első harmadának Amerikájáról, amelyben az alvilág elválaszthatatlanul összenőtt a „felvilág” gazdasági és politikai rétegeivel.
” (Utazás Detektíviába, 1964).

A Black Mask magazinnak nagy érdemei voltak a hard boiled, azaz a kemény, magánnyomozós krimi megalapításában. Az első ilyen történet azonban nem Hammett-é, hanem John Daly Carroll nevéhez kötődik, akinek a The False Burton Combs c. novellája megjelent a magazin 1922. decemberi számában. Carroll magánnyomozója Race Williams volt, akitől azonban sokkal jelentősebb Hammett visszatérő sorozatkaraktere, a Continental Op. A történetekben ő a narrátor, aki elbeszéli az eseményeket. 1923 és 1930 között a Continental Op főhősével összesen 28 novellát és 2 regényt írt.

Nightmare townThe Thin ManThe Continental OpThe Maltese FalconWoman in the Dark

Volt még egy sorozatkaraktere, Samuel Spade, San Francisco-i magándetektív. Vele egy regényt és három novellát írt. „Samuel Spade-nek csupa V betűből állt az arca: kiugró, csontos álla, mozgékony szája, hátraívelő orrlyukai. Keskeny, egyenes vágású, sárgásszürke szeme fölött a V motívum sűrű szemöldökében folytatódott, amely hajlott orra felett két mély ráncból indult. Keseszín haja pedig – lapos, magas halántékáról – homloka közepén lejtősen nőtt össze. Külseje kellemesen emlékeztetett egy szőke sátánéra.
Kétségtelenül A máltai sólyom Hammett leghíresebb regénye, sokak szerint a legjobb is, de úgy gondolom ezt a pozícióját leginkább John Huston valóban világhíres 1941-es filmjének köszönheti, amiben Humphrey Bogart játszotta Sam Spade-t. A máltai sólyomnál azonban jobbak Hammett Continental Op történetei.

A The Tin Man c. regényének főhőse egy visszavonult magánnyomozó, Nick Charles és felesége Nora, akik belebotlanak egy bűncselekménybe. Viszont a The Glass Key regénye sok szempontból nem illik korábbi regényeinek sorába, van itt is gyilkosság, de a háttér egy amerikai város éppen folyó választási harca.

Keszthelyi Tibor írja Hammettról: „Figurái nem társalognak, morfondíroznak és elemeznek, hanem különösebb teketória nélkül következtetnek, és azonnal cselekednek. Az események színhelye nem a szépen bútorozott, polgári otthon, hanem az utca. Hőse nem műkedvelő úriember, hanem hivatásos magánnyomozó, olyasfajta férfi, mint maga a szerző: szegény, kicsit cinikus, de becsületes és főként rátermett. Nem a játék, nem a becsvágy, nem az unalom készteti kalandokra; egyszerűen ezzel keresi mindennapi betevő falatját. Hammett visszahelyezte a gyilkosságot olyan emberek környezetébe, akik valóban el szokták azt követni, éspedig valamiféle konkrét okból, nem pedig azért, hogy a tisztelt olvasó örömére egy hullát produkáljanak. A gyilkos fegyver sem párbajpisztoly többé, vagy a családi tőrgyűjtemény egy darabja, esetleg méreggel behintett rózsa vagy egyéb rafinált úri dolog, hanem az életben emberölésre ténylegesen használt eszköz. Az életből a könyv lapjaira tessékelt szereplők párbeszédeit sem szépítette, párolta, hanem nyers valóságában adta vissza. Monoton, majdhogynem brutális stílusban ír. Fő karakterei: a gyilkos és az embervadász mintha egyazon férfi arcának különböző szögekből látott profiljai lennének.” (1979)

***

Maltese Falcon (1941)Maltese-Falcon_BogartThe Glass Key (1942)Hammett (1983)

Hammett több regényét és novelláját is megfilmesítették. A már említett John Huston-féle A máltai sólyom 1941-es mozifilmje már a harmadik A máltai sólyom volt! Emlékezetes még Az üvegkulcs mozifilm 1942-ből, Alan Ladd-al (aki Ed Beaumontot alakította) és Veronica Lake-val a főszerepben. A film forgatókönyvírója egy másik kiváló korai hard boiled szerző, Jonathan Latimer volt. Joe Gores által Hammett is regényhőssé vált, mikor kiadta 1975-ben a Hammett c. regényt. Gores nyomán más írók is elkezdtek Hammett főhősű regényeket írni, melyekben maga Hammett nyomoz a gyilkosok után. Gores regényéből is film készült Wim Wenders rendezésében 1983-ban, melyben Frederick Forrest játszotta az írót.

***

 Secret-Agent-X-9-Book-2AutótolvajokA máltai sólyom (képregény) kicsi

1934-ben Hammett és a képregény rajzoló Alex Raymond megteremtette az X-9 titkos ügynököt. Raymond megrajzolta a Hammett által felvázolt sztorit, majd az üres buborékokba Hammett beírta a rövid szövegeket. Összesen négy képregény-történet született az együttműködésből (You're The Top, Mystery of the Silent Guns, The Martyn Case, The Torch Car Case). Az egész arra volt jó, hogy Hammett neve felkerüljön a borítókra. Az írónak két hónap után elege is lett az egészből. Helyére Don Moore, majd Leslie Charteris ugrott be szövegíróként Raymond mellé. Majd Charles Flanders váltotta Raymondot és Charterissel további három X-9-es sztori képregény-változatát alkották meg. A Bibliotéka kiadó 1938-ban, a Képes Regények nevű könyvsorozat adott ki. Hat könyv jelent meg a sorozatban, közte két ilyen:
C. H. Flanders: Autótolvajok
C. H. Flanders: A láthatatlan ellenség
Kiss Ferenc képregény-szakértő írja ezekről: „A Képes Regények sorozatában – amely az amerikai Big Little Book (Kis Nagy Könyv) magyarítása volt – Alex Raymond, Allen Dean és Charles Flanders működött rajzolóként közre.
A láthatatlan ellenség és az Autótolvajok X-9-es titkosrendőrét A máltai sólyommal elhíresült Dashiell Hammett ötölte ki.” (Melyik a többi nyolc?, Beszélő, 2005/12. sz.). Viszont ezzel meg az a gond, hogy éppen ezeknél Flanders van feltűntetve rajzolóként (vele meg éppen Charteris dolgozott X-9-es történeteken). Egyik könyv sem közölte a szövegírók nevét, csak a rajzolókét. Ráadásul egészen furcsán magyarították az amerikai képregényeket. Kitörölték a buborékszövegeket, és a zsebkönyv egyik oldalán adtak egy képkockát, a másikon pedig egy a magyar szerkesztő által a buborékszöveg és a kép alapján kreált szöveget (ehhez a szöveghez természetesen semmi köze Hammettnek vagy Charterisnek). Újabban az 1938-as magyarítási recept alapján még két olyan Képes Regények kalózkiadás is született, melyeken Hammett van feltűntetve társszerzőként: A néma és A bíbor háromszög. A rajzoló ezeknél Alex Raymond. Viszont mindkettő Jungle Jim történet, amit Hammett nem is írt. Jungle Jimet az 1938-as Kék mocsarak és A vámpírkirálynő Buckle kapitánynak nevezi.

A láthatatlan ellenségA némaA bibor háromszög

Leszámolás kicsi

Hammett két regényéből eredeti magyar képregény is készült a hatvanas években. A máltai sólyom c. képregényt Cs. Horváth Tibor és Sebők Imre alkotta meg, a Magyar Ifjúság közölte (1966/36-51. sz.). A Lobogó nevű hetilap 1967-ben közölte a Leszámolás c. képregényt 20 részben, Zórád Ernő rajzolta és Cs. Horváth Tibor szövegezte. A képregény elején az van, hogy Hammett Véres aratás c. regényéből készült, ez már csak azért is érdekes, mert magyarul könyv alakban ugyanezen a címen csak 1978-ban adta ki a Magvető kiadó (a kolofon szerint Szíjgyártó László 1977-ben fordította le). A magyar képregények rendszerint már magyarul megjelent regényekből  vagy novellákból íródtak, így elég "rejtélyes" a képregény keletkezésének körülményei, hacsak nem tesszük fel, hogy a Véres aratás már 1967 előtt megjelent valamelyik magyar újságban sorozatban. A második emeleti angyal c. novellájából is készült képregény Az enyveskezű múzsa címmel: Kiss Ferenc írta és Topálovits Pál rajzolta (Füles Bagoly Extra, 2009 ősz)

***

A máltai sólyom (1936)Véres aratás (1992)Gyilkossággal kezdődikA cingár feltalálóA férfi, akit Spade-nek hívtak
Az üvegkulcsA tizedik nyomA máltai sólyom (1967)Az átokVéres aratás (1977)

 

Dashiell Hammett magyarra fordított regényei (az amerikai megjelenések időrendjében):

1. Véres aratás, Magvető, 1978 (²Montázs, 1992), ford. Szíjgyártó László [Red Harvest, 1929] (Continental Op 25)

2. Az átok, Mahir-RTV, 1990, ford. László Erzsébet [The Dain Curse, 1929] (Continental Op 27)

3a. A máltai sólyom, Athenaeum 1935 (²Agave 2009) ford. Faludi Miklós [The Maltese Falcon, 1930] (Samuel Spade 1)
3b. A máltai sólyom, Európa 1967 (²Európa, 1984; ³Montázs 1991) ford. Lénárt Edna

4. Az üvegkulcs, Magvető, 1978, ford. Szíjgyártó László [The Glass Key, 1931]

5a. Gyilkossággal kezdődik, Athenaeum 1934, ford. Pálóczi Horváth György [The Thin Man, 1934]
5b. A cingár feltaláló, Európa 1972 (²Európa, 1985) ford. B. Nagy László

Hammett mindössze öt regényt írt, az mind megjelent magyarul. A Red Harvest először a Black Maskban jelent meg négy részben (Nov 1927 – Feb 1928). Ez lett az első regénye. A Black Maskban megjelent részeket átdolgozta, összefüggőbbekké tette és a regény 1929-ben jelent meg könyv alakban. De a következő három regénye is előbb jelent meg a Black Maskban, mint könyv alakban: The Dain Curse (Nov 1928 – Feb 1929), The Maltese Falcon (Sep 1929 – Jan 1930) és a The Glass Key (Mar 1930 – Jun 1930). Két regény estében volt fordítások terén duplázás, de mindkét esetben erősen ajánlott az újabb fordítás.

***

A 10. bűnjel (Reklám-Újság) kicsiA tizedik bűnjel (Ország-Világ) kicsi

Dashiell Hammett magyarra fordított novellái (az amerikai megjelenések időrendjében):

1. A második emeleti angyal, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Huszár András [The Second-Story Angel, Nov 15, 1923, Black Mask]

2. Holttestek egy rakáson, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Pék Zoltán [Bodies Piled Up, Dec 1, 1923, Black Mask] (Continental Op 5)

3a. A tizedik bűnjel, Ország-Világ, 1978/22-26. sz. (5 részben) (²A 10. bűnjel, Reklám-Újság, 1977/1. sz. csak az első rész jelent meg) ford. Végh György [The Tenth Clew, Jan 1, 1924, Black Mask] (Continental Op 6)
3b. A tizedik nyom, A tizedik nyom, Agave, 2013, ford. Varga Bálint

4. A férfi, aki megölte Dan Odamst, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Huszár András [The Man Who Killed Dan Odams, Jan 15, 1924, Black Mask] [western]

5. Lövések az éjszakában, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Varga Bálint [Night Shots, Feb 1, 1924, Black Mask] (Continental Op 7)

6. Az árulás labirintusa, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Varga Bálint [Zigzags of Treachery, Marc 1, 1924, Black Mask] (Continental Op 8)

7. Félni egy fegyvertől, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Huszár András [Afraid of a Gun, Mar 1, 1924, Black Mask] [western]

8. Egy óra, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Pék Zoltán [One Hour, Apr 1, 1924, Black Mask] (Continental Op 9)

9a. A Turk Street-i ház rejtélye, Ország-Világ 1976/46-50. sz. (5 részben) ford. Végh György [The House on Turk Street, Apr 15, 1924, Black Mask] (Continental Op 10)
9b. Ház a Turk Streeten, A tizedik nyom, Agave, 2013, ford. Szabó Mihály István

10a. Az ezüstszemű lány rejtélye, Ország-Világ, 1976/51. – 1977/5. sz. (7 részben) ford. Végh György [The Girl With Silver Eyes, Jun 1924, Black Mask] (Continental Op 11)
10b. A szürke szemű lány, A tizedik nyom, Agave, 2013, ford. Szabó Mihály István

11. Halál a Pine Streeten, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Pék Zoltán [Women, Politics and Murder, Sep 1924, Black Mask] (Continental Op 12)

12. Az Aranypatkó, A tizedik nyom, Agave, 2013, ford. Szabó Mihály István [The Golden Horseshoe, Nov 1924, Black Mask] (Continental Op 13)

13. Ki ölte meg Bob Tealt?, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Varga Bálint [Who Killed Bob Teal?, Nov 1924, True Detective Stories] (Continental Op 14)

14. A lidérces álmok városa, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Bényei Tamás [Nightmare Town, Dec 27, 1924, Argosy All-Star Weekly]

15. Mike, Alec vagy Rufus, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Varga Bálint [Mike or Alec or Rufus, Jan 1925, Black Mask] (Continental Op 15)

16. A Kiafene Kölyök, A tizedik nyom, Agave, 2013, ford. Varga Bálint [The Whosis Kid, Mar 1925, Black Mask] (Continental Op 16)

17. A haramia asszonya, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Gálla Nóra [Ruffian's Wife, Oct 1925, Sunset Magazine]

18. A segédgyilkos, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Pék Zoltán [The Assistant Murderer, Feb 1926, Black Mask]

19. A jobbkéz halála, A tizedik nyom, Agave, 2013, ford. Szabó Mihály István [The Main Death, Jun 1927, Black Mask] (Continental Op 24)

20a. Gyilkosság Farewellben, Válogatott gyilkosságok – A világ legjobb bűnügyi novellái III. Arión Kiadó, 2004. [The Farewell Murder, Feb 1930, Black Mask] (Continental Op 29)
20b. Gyilkosság Farewellben, A tizedik nyom, Agave, 2013, ford. Szabó Mihály István

21. A férfi, akit Spade-nek hívtak, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Roboz Gábor [A Man Called Spade, Jul 1932, The American Magazine] (Samuel Spade 2)

22. Túl sokan éltek, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Roboz Gábor [Too Many Have Lived, Oct 1932, The American Magazine] (Samuel Spade 3)

23. Csak egyszer akaszthatják fel, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Roboz Gábor [They Can Only Hang You Once, Nov1932, Collier's] (Samuel Spade 4)

24. Nő a sötétben, Agave 100, Agave, 2008, ford. Roboz Gábor [Woman in the Dark, Apr 1, Apr 8, Apr 15, 1933, Liberty Magazine]

25. Az éjszaka árnyai, Új Ifjúság [Szlov], 1969/50-51. (dupla)szám, ford. (t) [Night Shade, Oct 1, 1933, Mystery League Magazine]

26. Két éles kés, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Huszár András [Two Sharp Knives, Jan 13, 1934, Collier's]

27. Őrzője vagyok én a testvéremnek, A férfi, akit Spade-nek hívtak, Agave, 2008, ford. Roboz Gábor [His Brother's Keeper, Feb 17, 1934, Collier's]

Az ezüstszemű lány rejtélye kicsiA Turk Street-i ház rejtélye kicsiAz éjszaka árnyai kicsiReklám-Újság 1977. december kicsi

A sorozatok számozásánál egybevettem a novellákat a regényekkel, hisz ez utóbbiak mindegyike eredetileg a Black Maskban jelent meg, azaz Hammett időrendjében a Continental Op-történeteknél azok is ugyanolyan állomások, mint a hosszabb-rövidebb novellák. Ezek közt tényleg vannak kisregény méretűek is, hiszen A Turk Street-i ház rejtélyének valóban folytatása Az ezüstszemű lány rejtélye. Végh György annak idején mindkét fordítást elkészítette és így egymás után adta le a szocikorszak egyik legjobb hetilapja, az Ország-Világ 1976-ban. Végh György lefordította A tizedik bűnjel-et is, aminek első része az 1977. decemberében induló Reklám-Újság első számában jelent meg. Viszont az újság második száma nem jelent meg. Ez amolyan bemutató szám lett volna, de valamelyik főkádernek nem tetszhetett, mert meztelen nő volt a borítón és belül angol krimik voltak, úgyhogy mikor 1978-ben folytatódott az újság (1980-ig futott), akkor már semmilyen elbeszélések nem voltak benne, csak az 1977-es próbaszám borítójának kliséjét tartották meg a három évfolyamon át. Végh György végül eladta a novellát az Ország-Világnak, ahol az 1978-ben meg is jelent, viszont a Reklám-Újságbeli első részen látható, hogy Végh időközben valamelyest átdolgozta a novellát. Nő a sötétbent a Liberty Magazine három részben adta le, de később önálló kötetben is megjelent (és már 1934-ben mozifilm készült belőle).

Hammett összesen 64 novellát írt, ezekből 28 Continental Op, 3 Samuel Spade történet és van 33 „független” története, melyek nagyobb részt detektívtörténetek, de akad köztük 2 western is. Magyarul 27 novella jelent meg, amiből 14 Continental Op, 3 Sam Spade és 10 független történet (a 2 western is meg van magyarul).

Az Agave kiadó eddig két Hammett novelláskötetet is kiadott: A férfi, akit Spade-nek hívtak (18 novella) és A tizedik nyom (7 novella). Ez utóbbi a 7-ből négy olyat is közölt, ami korábban már létezett magyar fordításban. Az Agave 100 c. gyűjteményes kötet (2008) bevezetőjében a kiadó azt ígérte: „Dashiell Hammett-től tavasszal jelenik meg az első novelláskötetünk, melyet még három követ majd…” – azaz négy novelláskötetet terveztek Hammettől, ebből eddig kettő jelent meg. Az Agave eddig 26 novellát közölt tőle, azaz elvileg van még 38 novellája Hammetnek, amiből tudnak válogatni a következő két kötetben. A legkorábbi magyarul megjelent novellája Az éjszaka árnyai az Új Ifjúság nevű szlovákiai magyar hetilapból, ami kissé érthetetlen: hiszen a novellái a 20/30-as években jelentek meg, így lehetőség lett volna a háború előtti magyar lapoknak is néhánynak a lefordítására, pláne ha figyelembe vesszük, hogy két regénye már a 30-as évek közepén megjelent magyarul. Ennek talán az lehet a magyarázata, hogy a Black Mask egyszerűen nem járt senkinek Magyarországra és a pulp-magazinok nehezebben beszerezhetők voltak, mint a könyvek. Hammett első novelláskötetei csak a háború végén, 1944-től jelentek meg sorban. A nyugati detektívirodalom a hatvanas évek közepéig nagyjából el volt zárva nálunk.

Hammett két könyvéről ezen az oldalon bőséges és érdekes leírásokat találni: A tizedik nyom  -  Az üvegkulcs.