James M. Ullman
(1925-1997)

 

James Michael Ullman egy amerikai újságíró és krimiíró volt. Már katonaként szolgált a II. világháborúban az amerikai haditengerészetnél. A háború után nem sokkal riporter lett, rendőrségi ügyekre specializálódott. Közben főiskolát és egyetemet is végzett.

1953-ban felkeltette Ullman figyelmét az Ellery Queen’s Mystery Magazine pénzdíjas novella pályázata. Írt egy novellát Anything New on the Strangler? címmel és bekülte. Sikeresnek bizonyult, pénzdíjat is nyert. Ez volt az első krimi novellája ami megjelent a magazin 1954. augusztusi számában (ezen szám borítóját lásd lentebb). Ezután sorra jelentek meg novellái az Ellery Queen’s Mystery Magazine-ban (1965-ig), majd 1962-ben bemutatkozott a nagy rivális, az Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine-ban is (ahol 1976-ig jelentek meg új novellái). Ullman bűnügyi történeteinek jó része ebben a két magazinban jelent meg. A novellái szinte mind James M. Ullman ill. James Michael Ullman név alatt jelentek meg, bár 1963-ban két novellát az EQMM-ben Martin Ivory néven szignált. Alfred Hitchcock kedvelte a szerzőt és a novelláit több általa kiadott válogatáskötetben is megjelentette. Ullman The Dinner Party c. novellája a Lawrence Treat által szerkesztett Murder in mind; an anthology of mystery stories c. antológiában jelent meg, más neves krimiszerzők társaságában.A The dinner party olyan jóra sikeredett, hogy a Great Mysteries sorozat egy epizódját ebből forgatta 1973-ban John Robins, s nem mellékesen Orson Welles és Joan Collins játszotta a főszerepeket.

Novelláiban Ullman ritkán alkalmazott sorozatkaraktereket is, egyedül a Ted Bennett és Michael Dane James páros jött elő hét 1962 és 65 között az EQMM-ban megjelent novellában.

ellery_queens_mystery_195408The Neon HaystackGood Night, IreneThe Venus Trap

Regényírásra csak évekkel később adta fejét, mikor már sikeres novellistának számított. Első bűnügyi regénye a The Neon Haystack 1963-ban jelent meg. Nem volt termékeny szerző, mert ezt csak három további krimi regény követte: Good Night, Irene (1965), The Venus Trap (1966), Lady on Fire (1968). Egyébként ez a vállalkozása is nagyon jól indult, mert a The Neon Haystack-ot 1964-ben jelölték a legjobb elsőnek írt regény kategóriában Edgar-díjra (ám azt végül nem ő, hanem az azóta teljesen elfeledett Cornelius Hirschberg egyik regénye kapta meg).

Novellából sem írt sokat, közel negyvenet, de inkább novellistának nevezhető Ullman, hiszen 1968 után már nem írt bűnügyi regényt, viszont krimi novellákat még a hetvenes évek első felében is gyártotta.

***

A rémületes masina kJó befektetés k
Üzlet az üzlet kMinden a megérzés k

Magyarul James M. Ullmannak egy regénye sem jelent meg, a novelláiból is mindössze ötöt találtam:

1. Jó befektetés, IPM, 1986/10. sz. ford. Fazekas István (²Kroki krimi, 1988/4. sz.) [A Sound Investment, AHMM, Feb 1967]

2. Üzlet az üzlet, Tükör, 1974/40. sz. [Lock It Up or Nail It Down, (ss) AHMM, Jul 1971]

3. Minden a megérzés, Tükör, 1974/47-48. sz. (2 részben) [There’s Something Funny Here, (ss) AHMM, Jan 1974]

4. A rémületes masina, Mai Nap, 1990. júl. 16. ford. Hegedüs Tibor [Nothing to Worry About, (ss) AHMM, Oct 1966]

5. Emberbarát, Új Ifjúság (Szlov), 1984/23. sz. ford. Vércse Miklós [They Won’t Talk to Anyone Else, (ss) AHMM, Jul 1975]

Minden magyarul megjelent novellája eredetileg Hitchcock magazinjában jelent meg. Érdekes, hogy éppen a Tükör hetilap adott két novellát tőle, de láthatólag gyakorlatilag felfedezetlenek maradtak magyar nyelven Ullman novellái. Ráadásul a megjelentek is véletlenszerűen lettek kiválasztva. Sajnos sem a The dinner party, sem a Anything New on the Strangler? nincs közöttük...