Jack Ritchie

(1922-1983)

Jack Ritchie

Jack Ritchie a 20. század második felének legnagyobb krimi novellistája volt Edward D. Hoch mellett. Eredeti neve John George Reitci és a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban született.

Mivel nálunk gyakorlatilag ezt senki nem tudja és az amerikai életrajzok is kerülik ezt a részt, érdemes megjegyezni, hogy Jack Ritchie magyar származású volt: mindkét szülője a magyarországi Tolnán született (a család eredeti neve is Reitzi lehetett, ami gyakori volt Tolna megyében). Az apja, Reitzi József (1890-1971) 1911-ben vándorolt be az USÁ-ba, és akinek szülei Reitzi József és Laux Margaréta voltak. Az anyja eredeti neve Biolohratzky Irma (1902-1990) és 1912-ben érkezett az USÁ-ba, majd 1919-ben ment férjhez egy földijéhez, Reitzi Józsefhez. Egyébként a „Biolohratzky” is amolyan amerikai elírás lehet, mint a Reitci, s valószínűleg Boleratzky Irma volt az anya eredeti neve. Az bizonyosnak látszik, hogy szülei jól beszéltek magyarul, s valószínűleg otthon magyarul (is) beszéltek. Egyébként van Ritchienek egy "beszélős" című novellája 1967-ből: Hungary for Love.... szóval értitek, Ritchie magyar volt!

Ritchie tanárnak készült, de közbejött a világháború és két évre bevonult katonának. Állomáshelyén nagy mennyiségű krimi könyvet olvasott el, s nagyon megszerette a rejtélyes történeteket. Ritchie sok évvel később azt nyilatkozta, leginkább Agatha Christie, John D. MacDonald, Raymond Chandler és Donald E. Westlake írásai hatottak rá.

A háború után visszatért Milwaukee-ba, ahol egy ideig apja szabóüzletében dolgozott, amit ki nem állhatott. Úgy döntött inkább megpróbálkozik rövid bűnügyi történetek írásával. A történethez tartozik, hogy az anyja, Irma Reitci is írt novellákat és tagja volt egy Milwaukeeban működő írói klubnak. 1952 körül történt, hogy a fiát bemutatta egy helyi irodalmi ügynöknek, Larry Sternignek (1910-1995). Ritchie később átadott az ügynöknek egy általa írt Always the Season c. novellát. Sternig maga is írt pulp-magazinokba rövid történeteket és egyből felismerte a Ritchie író tehetségét és a novellát sikerült eladnia, ami megjelent a bulvárjellegű New York Daily News napilap 1953. december 29-i számában. Sternig Ritchie egész életén át megmaradt irodalmi ügynökének. Közben 1954-ben feleségül vette Rita Krohne-t (1930-2010), aki gyerekeknek írt kalandos történelmi regényeket.

Ritchie-nek 1954 és 57 között számos novellája jelent meg főként a New York Daily News, Manhunt, The Philadelphia Inquirer, Stag, Smashing Detective Stories és a Good Housekeeping című lapokban. A korai novellái közt sok a szórakoztató vagy romantikus történet, melyek inkább a napilapokban jelentek meg. Viszont az új hairboiled mystery magazinban, a Manhuntban a bűnügyi történetei jelentek meg.

Az Alfred Hitchcock's Mystery Magazine-ban a Bullet-Proof című novellájával mutatkozott be, annak 1957. januári számában. A Mike Shayne's Mystery Magazine-ban az első novellája, a Who's Got the Lady? az 1964. szeptemberi számban jelent meg. Az Ellery Queen's Mystery Magazine-ben csak az 1976. októberi számban jelent meg első novellája, a Nobody Tells Me Anything. (a három krimi magazin aktuális borítóját lásd alább).

Manhunt 1960Alfred Hitchcocks's Mystery Magazine 1957Mike Shayne Mystery Magazine 1964Ellery Quuen's Mystery Magazine  

Az Ellery Queen's Mystery Magazine 1981. januári száma az ő fényképével a címlapon jelent meg (lásd lentebb). Ritchie egész élete során mindösze egy regényt, a Tiger Islandot írta, s az is posztomusz jelent meg 1987-ben. Ennek hossza sem rendkívüli, mindössze 180 oldal. Richard Simms bibliográfiai listája szerint Jack Ritchie-nek összesen 354 különböző novellája jelent meg nyomtatásban 1953 és 2009 között. Viszont Simms azokat is külön novellának veszi, melyek később más címen újból megjelentek (így értelemszerűen a novellák száma pár darabbal kevesebb a 354-től, de bizonyára még így is lehetnek olyan novellák, melyekről Simms nem tudott). A novellák közlésénél általában a Jack Ritchie nevet használta, bár néhányat Steve O'Connell és Steve O'Donnell álnév alatt közölt.

Jack Ritchie: Tiger IslandEllery Quuen's Mystery MagazineJack Ritchie: A New Leaf and Other StoriesJack Ritchie: The Adventures of Henry Turnbuckle

Ritchie novelláiból három gyűjteményes kötetet is kiadtak: A New Leaf and Other Stories (1971), The Adventures of Henry Turnbuckle (1987), Little Boxes of Bewilderment (1989). Az elsőhöz Donald E. Westlake, míg a másik kettőhöz Francis M. Nevins Jr. professzor, neves krimitörténész írt bevezetőt.

A Legjobb Rövid Történet kategóriában háromszor is jelölték Edgar Díjra: The Many-Flavored Crime (1976), Nobody Tells Me Anything (1977) és a The Absence of Emily (1982) c. novelláiért, de csak ez a legutóbbi kapta meg a díjat (ez szerencsére megjelent magyarul is).

* * *

Magyarországon gyakorlatilag ismeretlenek az újabb krimi novellisták. Nem tudunk róluk, nem ismerjük őket. Pedig a detektívtörténetben – sajátságosan – a novella megelőzi regényt. Kezdve Edgar Alan Poe, Conan Doyle vagy Futrelle novelláival. A huszadik század elején veszi át a vezető szerepet a regény a krimi irodalmon belül (viszont horrorban nem, ott máig a novella mérvadó). A 20/30-as évek nagy krimi korszakának hősei már regények, de az angolszász országokban a novella végig, máig megtartotta a másodvonalbeli, de jelentős szerepét. Éppen a 20/30-as években induló nagy pulp-magazinok, majd a második világháború után élre törő nagy krimi magazinok a krimi/thriller/kém/horror novellák nagy gyűjtőhelyei. Amerikában gyűjtők árveréseket, találkozókat, kiállításokat rendeznek a kurrens magazinok régibb példányaiból. Több kötetben adogassák ki ezek biblográfiai jegyzékeit. A bennük megjelent novellákból rengeteg válogatás kötet is megjelent (írók, témák és műfajok szerinti összeállításokban). Az ezekben szereplő novellistáknak és illusztrátoroknak külön rajongótáboraik vannak.

Számos író kifejtette már, hogy novellát nehezebb írni, mint regényt, ami ugyanígy áll a krimire is. Sokan nem is gondolnák, de 1995 óta, azaz kereken húsz éve a magyarországi lapok egyáltalán nem közölnek magyarra fordított bűnügyi novellákat! Az „átkos” szocializmusban még a hetilapokban és magazinokban (Tükör, Ország-Világ, Rakéta, IPM, Ádám stb.) rendszeresen vagy hébe-hóba feltűntek. A rendszerváltás után kifejezett krimi magazinokkal is voltak próbálkozások, a Kroki krimi 32, a Tetthely 8, az Alfred Hitchcock Mystery Magazin 3, míg a Rejtély magazin csak 2 számot ért meg. Miután ez a fenenagy újságkatyvasz, ami most nálunk van, tele vicc, rejtvény, főzőcske, lakberendezési, életmód, tv-program meg a nőknek szóló romantikus ponyvafüzetekkel, valahogy nem bír el semmilyen detektívmagazint, sem magyarra fordított krimi novellákat. Miután az újságok lemondtak már húsz éve róluk, a könyvkiadók – ebben az örült nagy kapitalista versenyben – rászoktatták teljesen a magyarokat a krimi regényre, ahol elvétve, már-már különleges alkalomból jelenik meg valamilyen bűnügyi válogatáskötet.

Egy sor krimiszerzőt említhetnénk, akiknek regényeiből több van magyarul, mint novelláiból, hiszen értelemszerűen novellát többet írt. Sőt, bizonyos krimiíróktól csak a regényei vannak magyarul, novellája egy sem.

Jack Ritchie-ről gyakorlatilag semmilyen ismertető nem található (eddig) magyarul. Keszthelyi Tibor az amúgy kiváló A detektívtörténet anatómiája c. munkájában meg sem említi (de magukat a novellistákat sem!).

Ezzel szemben néhány amerikai prominens szerkesztő és író a krimi műfajon belül dicsérték Ritchie munkásságát és novelláit, többek közt: Alfred Hitchcock, Donald E. Westlake, Anthony Boucher, Francis M. Nevins, Jr. és Edward D. Hoch.

Ritchie nem foglalkozott az uralkodó trenddel, megmaradt kriminovellistának. Egyetlen regénye, a Tiger Island is csak a halála után jelent meg, és ahogy megjelent, rögtön el is felejtették.

Donald E. Westlake találóan jegyezte meg róla: „briliáns ember rossz padban, egy miniaturista az óriásnövésűek korában”. Anthony Boucher maga is krimiíró, rendkívül befolyásos szerkesztő és kritikus írta Ritchie-ről: „Az ő munkáiban a példaszerű választékosságot szeretem leginkább. Nincs elpazarolt szó és sok szó szolgál több célt. A szövegmagyarázat eltűnik. Minden szükséges tényt ügyesen elhelyezi, ahogy az elbeszélés halad előre. Tud írni hosszabb elbeszélést, ami gyakorlatilag egyenértékű egy teljes suspense regénnyel, és az ő igazi novellái csillognak, mint egy drágakő.” Francis M. Nevins írja Cornucopia of Crime (2010) c. könyvének Ritchie-ről szóló fejezetében: „A legritkább irodalmi madár, egy professzionális rövid történetíró, közel 350 elbeszélés az alkotói élete harminc évében.”

Maga Ritchie is tisztában volt a novellák értékelésének felemás helyzetével, s éppen ezért egyszer így nyilatkozott: „Én mindig úgy éreztem, hogy nem létezik olyan kiadott regény, amiből nem redukálható egy jobb rövid történet… Victor Hugo 30.000 szóval írta le A nyomorultakban Párizs csatornarendszerének a történetét, a felépítését és miegymást róla. Ha én lettem volna az ő helyébe, leírtam volna a csatornákat két bekezdésben. Talán egyben. A nyomorultak lett volna egy kisregény. Esetleg egy pamflet.”

Élete vége felé egy interjúban idézte a legrövidebb történetet, amit valaha írtak: Amikor vége lett mindennek, csak két ember maradt a földön. Húsz év után az idősebb férfi meghalt. Majd viccesen hozzátette: „Azt hiszem, ezen még mindig lehetne vágni egy kicsit.”

Üdvözöljük Jack Ritchie mikrovilágában.” (Francis M. Nevins).

* * *

Ritchie novelláinak nagyobb része független történet. Sok történetét megtörtént bűnügyi esetek ihlették, de kedvelte a bizarr, természetfölötti elemeket is belevegyítő történeteket is, melyek sokszor humorosan végződtek. Amúgy is rengeteg novellájára jellemző a fekete humor. Sorozatgyilkosok is sűrűn feltűnnek nála, humoros csavarral a végükön.

Mindössze két jelentősebb sorozatkaraktere volt. Az egyik Kid Cardula, egy vámpír magánnyomozó, akinek detektívügynöksége van. Az egyik történetet a sorozatból, a Cardula and the Locked Rooms címűt (AHMM 3/1982) 1983-ban Shamus-díjra jelölték (ezt a legjobb magándetektíves művek közt osztják ki évente, több kategóriában). De az egészet áthatja Ritchie sajátságos fekete humora: hiszen a Cardula a Dracula név anagrammája. Cardula Romániából érkezik az Egyesült Államokba, mert a kommunisták államosították a kastélyát. Nyolc Cardula-novella jelent meg tőle 1976 és 83 között.

A másik sorozatkaraktere azonban jóval ismertebb: Henry S. Turnbuckle detektívőrmester, „egy kótyagos Milwaukee-i Maigret” (Nevins), akinek viszont már nem voltak természetfölötti ügyei. Ezek általában kemény bűnügyek nyomozásai, mégis legalább annyira detektívkomédiák. A sorozat két első története 1971-ben jelent meg: a Take Another Look és a The Griggsby Papers. Egyértelműen nem akart sorozatot belőle vagyis nem gondolt rá. Az első két novellában a főhős neve Henry S. Buckle, aki letartóztatta a polgármester fiát gyorshajtásért, amiért „belső száműzetésbe” került és a megoldatlan esetek aktáit kellett tanulmányoznia. A két novella után évekre elfelejtette hősét, majd váratlanul megjelent a Bedlam at the Budgie c. novellája (AHMM 5/1975), ahol a főhős neve már Henry S. Turnbuckle. 1971 és 84 között összesen 29 Turnbuckle-történet jelent meg tőle különböző lapokban, de főleg az AHMM és az EQMM krimi magazinokban. Ezek mind összegyűjtve ki lettek adva a The Adventures of Henry Turnbuckle c. kötetben (1987).

* * *

Igaz, Jack Ritchie csak novellákat írt, mégis jó pár történetéből tv-filmet forgattak. Alfred Hitchcock három novellájából is tv-epizódot forgattatott a 60-as évek első felében. Majd a 80-as elején a Meghökkentő mesék sorozatban is öt rövid történetét filmesítették meg, közte az egyik legismertebb Ritchie-novellával, a The Absence of Emily-vel. 1971-ben mozifilmet forgattak a The Green Heart c. történetéből A New Leaf címmel (nálunk Pénzes asszony kerestetik címmel forgalmazták), Walter Matthau főszereplésével.

Jack Ritchie 1983. április 25-én halt meg a helyi kórházban egy szívrohamban. Mindössze 61 éves volt, azaz volt még benne vagy húsz évre való sok-sok novella…

* * *

Jack Ritchie: A főnök hobbyjaJack Ritchie: A gyilkosJack Ritchie: Az apa és fiaJack Ritchie: Az utazó kéz
Jack Ritchie: A gyilkos megszökött...Jack Ritchie: A talányJack Ritchie: Az elkésett levél
Jack Ritchie: Csirkefogó ritkán jár egyedülJack Ritchie: Emily eltűnéseJack Ritchie: Érteni kell hozzáJack Ritchie: Riadó! Halálsugár!Jack Ritchie: Szarkák a szupermarketban
Jack Ritchie: Lenyűgöző hangokJack Ritchie: Négy év a sittenJack Ritchie: Pohár a trezorbanJack Ritchie: Egyszerű mint a pofon

Jack Ritchie-től 59 különböző novellafordítást találtam magyarul nyomtatásban, de van 5 novella, aminek két különböző és van 4 novella, aminek három különböző fordítása is van. De még így is azt jelenti, hogy 46 novellája van magyarra fordítva. Ez elég soknak számít kriminovellisták terén, csak Edward D. Hochnak és Henry Slesarnak van hasonló mennyiségű novellája magyarra fordítva. Tehát a következő novellák vannak Ritchie-től:

1. Halállal kezdődött, IPM, 1986/2. sz. (²A bezárt szoba titka, Kroki krimi 1988/2. sz.) ford. Fazekas István [The Third-Floor Closet, EQMM, June 1980]

2. A gyilok-gép, Hajmeresztő novellák, 1989, ford. Dobos Éva [The Crime Machine, AHMM, Jan 1961]

3. A lélekkufárok, IPM, 1982/9. sz., ford. Fehér Katalin [Upon My Soul, Signature: The Diner's Club Magazine, Jan 1965]

4. A narancsos gyilkos, A narancsos gyilkos, 1987, ford. Fazekas István [The Orange Murders, EQMM, March 1982]

5. Az aranytojás, A narancsos gyilkos, 1987, ford. Fazekas István [The Golden Goose, EQMM, July 1982]

6. A végső igazság, A narancsos gyilkos, 1987, ford. Fazekas István [The Final Truth, EQMM, Febr 1983]

7. Az összerakott dinoszaurusz, Kroki krimi 1989/7. sz., ford. Fazekas István [The Two Percent Solution, EQMM, June 1984]

8a. Hol van Emily?, Szabad Föld, 1981/20. sz. [The Absence of Emily, EQMM, Jan 1981]
8b. Emily eltűnése, IPM 1984/4. sz. (²Kroki krimi 1988/6. sz.) ford. Fazekas István 

9a. Érteni kell hozzá, A háromnyakú palack titka, Dacia könyvkiadó 1972, ford. Vajda Béla (²Rakéta Regényújság 1974/43. sz., ³Macsók könyve, Urbis, 2007) [Remains to Be Seen [as by Steve O’Connell], AHMM, June 1961]
9b. Fekete humor, Ország-Világ Nyári Magazin 1974, ford. Kolozs Pál
9c. Egy történet, amelyet nem a mamától hallottam, Világ Ifjúsága, 1972/9. sz. ford. Földmár György

10. Felfordult világ, Hajmeresztő novellák, 1989, ford. Dobos Éva [Upside Down World, AHMM, May 1962]

11a. Fogoly hallgatóság, Holtomiglan-holtodiglan, 1997, ford. Dr. Csiszár Lajos [Captive Audience, AHMM, Aug 1964]
11b. Lenyűgöző hangok, Rakéta Regényújság, 1985/43. sz. ford. Erős László Antal
11c. A jó barát, Dolgozók [Jug], 1967/35. sz.

12. Kismama, Bíborcsászár, 1998 [Put Your Head Upon My Knee, Signature: The Diner's Club Magazine, Aug 1967]

13a. Négy és tizenkettő között, Rakéta Regényújság 1990/3. sz. ford. Villányi György [Between 4 and 12, AHMM, Oct 1959]
13b. Négy és tizenkettő között, Síri üzlet, 1998, ford. Major István

14. Négy év a sitten, Rakéta Regényújság, 1983/12. sz. ford. Zahemszky László [Twenty-Two Cents a Day, AHMM, Jul 1966]

15. Riadó! Halálsugár!, Ország-Világ 1972/31. sz. (²Halálsugár az űrből, Mai Magazin, 1984. szept.) ford. Hegedűs Tibor [Pardon My Death Ray, AHMM, Oct 1969]

16. Találkozás a bárkán, Galaktika 153 (1993/6), ford. Szántai Zsolt [Appointment on the Barge, Microcosmic Tales, 1980]

17. Kettős üzenet, IPM, 1986/4. sz. (²Üzenet a hajópadlón, Kroki krimi 1988/2. sz.) ford. Fazekas István [The Message in the Message, EQMM, Dec 1981]

18. Az elkésett levél, IPM, 1982/8. sz. ford. Fehér Katalin [Delayed Mail, Elks Magazine, Dec 1978]

19a. Hogyan raboljunk vetőmagot?, IPM, 1981/12. sz. ford. Fehér Katalin [The Seed Caper, EQMM, Aug, 1977]
19b. Magvas ötlet, Rakéta Regényújság, 1987/29. sz. ford. Budai Iván

20. A pszichológus és a bérgyilkos, Ország-Világ 1990/16. sz. ford. Hegedűs Tibor (Steve O’Donnell néven) [AHMM-ből]

21. Nyomozás számítógéppel, Ország-Világ 1990/18. sz. ford. Hegedűs Tibor (Steve O’Donnell néven) [AHMM-ből]

22. A csapda, Ország-Világ 1990/11-12. sz. (2 részben), ford. Pataki Zsuzsa

23. Gyümölcsöző ötlet, Ország-Világ 1990/39. sz. (²Rázós, 1990/7. sz.) ford. Hegedűs Tibor

24. Jó étvágyat, Henry!, Rakéta Regényújság, 1985/7. sz. (²Bagoly, 1990/1. sz.), ford. Zahemszky László [A Taste for Murder, AHMM, Jan 1963]

25a. Az utazó kéz, Rakéta Regényújság, 1988/21. sz. ford. Fehér Katalin, [The Traveling Arm, AHMM, Nov 1961]
25b. Az áruló kar, A Hét [Izr], 1962/12. sz. ford. Kenedy Ferenc

26a. A főnök hobbyja, Tükör, 1970/47. sz. [By Child Undone, AHMM, Oct 1967]
26b. Az utolsó áldozat, Magyar Szó [Jug], 1977. okt. 23.
26c. A gyilkos, Természet és Társadalom [Szlov], 1971/2. sz.

27. A titokzatos sírdomb, Tükör, 1970/49. sz. [AHMM-ből]

28. Csirkefogó ritkán jár egyedül, Tükör, 1973/33-34. sz. (2 részben) [A Finger Here... A Finger There, AHMM, Dec 1969]

29. Egyszerű, mint a pofon, Szabadföld Százoldalas, 1981. Ősz. [More Than Meets the Eye, EQMM, Sep 1980] [Henry Turnbuckle]

30. Szarkák a szupermarketban, Mai Nap, 1990. júl. 19, ford. Hegedüs Tibor [The Eyes Have It, AHMM, Nov 1962]

31. Telefonhívás a leányintézetből, Magyar Szó [Jug], 1973. jún. 3. [The Third Call, AHMM, Mar 1961)

32a. A gyilkos megszökött..., Magyar Szó [Jug], 1973. máj. 27. (²Népújság, 1973. jún. 24) [Finger Man, AHMM, Jul 1972]
32b. Autózni veszélyes, Világ Ifjúsága, 1973/9. sz. ford. Murányi Beatrix

33. A vörös hajú, Magyar Szó [Jug], 1969. dec. 21 [#8, AHMM, June 1958, aka: The Killer With Red Hair, Suspense, Vol. 4, No. 1, January 1961]

34. A szép Magdaléna látogatása, Magyar Szó [Jug], 1970. már. 29. (²Heves Megyei Nepújsag, 1970. ápr. 11)

35. Mi a véleménye, doktor?, Magyar Szó [Jug], 1970. ápr. 12. (²Heves Megyei Nepújsag, 1970. ápr. 18)

36. Családi háromszög, Magyar Szó [Jug], 1970. okt. 11.

37. A bosszúálló, 7 Nap [Jug], 1970/17. sz. magyarra adoptálta: B. I.

38. Az ellopott ötlet, Magyar Szó [Jug], 1966. júl. 11-13 (3 részben)

39. A talány, Magyar Szó [Jug], 1966. máj. 19-22 (4 részben)

40a. Fél pohár whisky, Nő [Szlov], 1966/46. sz. (²Szabad Földműves, 1969/6. sz.) ford. O. V. [Shatter Proof, (ss) Manhunt, Oct 1960]
40b. Pohár a trezorban, Új Szó - Vasárnap [Szlov], 1990/14. sz. ford. f.m.m.
40c. A whiskys pohár, Hét [Szlov], 1991/29. sz. ford. György Elek

41. A barna aktatáska, Természet és Társadalom [Szlov], 1969/4. sz. (²Új Élet [Rom], 1969/23. sz.)

42. A kés, Természet és Társadalom [Szlov], 1968/12. sz.

43. Az apa és fia, A Hét [Izr], 1963/23. sz. [Just Between Us, Dad, AHMM, Febr 1963?]

44. A váltságdíj, A Hét [Izr], 1965/48. sz.

45. A példa csábító, Új Ifjúság [Szlov], 1970/9. sz. ford. h. r. [For All the Rude People, (ss) AHMM, Jun 1961]

46. Utazási láz, Ádám, 1981/5. sz. [That Last Journey, (ss) AHMM, Dec 15 1980]

A listából kitűnik, hogy a legkorábbi magyarra fordított novellája, Az áruló kar, 1962-ből. A hatvanas években ugyan már megjelent magyarul tíz Ritchie-novella, de azok egytől-egyig határon túli magyar lapokban lettek közölve. A magyarországi olvasók elsőként a Tükör hetilapban találkozhattak nevével 1970-ben. Egyébként 1970-ben hét novellája is megjelent különböző lapokban, azaz 1970 végéig bezárólag már 17 Ritchie novellánk volt magyarul! Ez a szám 1973 végére felkúszott 25-re (az 59 novellafordításból): de ebből a határon túli magyar lapokban és kiadványokban jelent meg 19 és a magyarországiakban csak 6! Az itthoni lapok és kiadványok csak a 80-as évektől erősítettek, de még így is, az 59 különböző novellafordításból 22 jelent meg eredetileg határontúli magyar lapokban és kiadványokban. A legtöbb Ritchie-novella a Magyar Szóban jelent meg: 9, a Rakéta Regényújságban 7, Ország-Világban 6, IPM-ben 5, a Tükör, a Kroki, a Természet és Társadalom és A Hét egyaránt 3-3-at közölt. Néhány novellája pedig szerepelt bűnügyi novelláskötetekben. Szintén feltűnő, hogy a novellákból mindössze egy Henry Turnbuckle-történet akad (Cardula meg egy sem).

Elektronikusan létezik még az interneten 4 novellája Ritchie-nek magyarra fordítva (mindegyik fordítója Ardear):

1. A metódus, (csak elektronikusan), 2014 [The Method, Mike Shayne's Mystery Magazine, November 1982]
2. A nagy nap, (csak elektronikusan), 2014 [The Big Day, Toys „R” Us, (#2) 1986]
3. Anyának egy szót se, (csak elektronikusan), 2014, [But Don't Tell Your Mother, Alfred Hitchcock's Mystery Magazine, Aug 1973]
4. Megszállók, (csak elektronikusan), 2014 [The Invaders, Boy's Life, March 1978]

Ezekkel együtt 50 novellánk van magyarul szerzőnktől. Ezek összegyűjtve egy vaskos kötetet tennének ki…