J. J. Bell
(1871-1934)

John Joy Bell

John Joy Bell egy skót író és újságíró volt. Az apja dohánygyártással foglalkozott és jó anyagi körülmények közt nőtt fel. A Glasgow-i Egyetemen tanult kémiát. Már itt elkezdett írni, majd a Glasgow University Magazine szerkesztője lett 1896-ban. Cikksorozatai mentek az Evening Times-ban. Több ezer cikket írt, irodalmi munkássága kissé hasonló Saki-éhoz: főleg humoros írásai voltak, s mellettük írt bűnügyi és mystery történeteket is. A műveinek megjelentetésénél a J. J. Bell nevet használta.

Számos regényt és gyűjteményes kötetet adott ki életében. Életének más történéseivel vagy könyveivel sem kívánok foglalkozni. Magyarul amúgy sem jelent meg ezekből semmi. Éveken át humoristaként ismerték, de kedvelte a tengeri történeteket is. Detektív történeteket csak a húszas évek elejétől kezdett írni, melyek főleg a novellásköteteiben és olyan magazinokban jelentek meg, mint a The Strand, Detective Story Magazine vagy a The Detective Magazine. Gyakorlatilag ekkoriban kezdődött a bűnügyi irodalom aranykora, s az olvasók vevők voltak az olyan bűnügyi novelláira, mint a His Certificate of Innocence, The Dagger, The Price of a House, The Cheque, The Purse, Three O'Clock in the Morning, A Thread of Scarlet vagy a The Scharloff Pendant. A jobbnak ítélt rejtély-történeteiből rendszeresen beválogattak a különböző – akkoriban nagyon vaskos – detektív antológiákba. E. C. Bentley a The little more c. novelláját tette be a The second century of detective stories-be (1938), Dorothy L. Sayers berakta a The bullet c. híres novelláját a The Third Omnibus of Crime c. válogatáskötetbe (1942) vagy Alan K. Russell két novelláját ( A thread of scarlet ; The little more) is beválogatta a The book of the sleuth ("Detektívek könyve") c. gyűjteményes kötetbe (1986), ami klasszikus mystery és suspense történeteket tartalmazott, Bell mellett még olyan szerzőktől, mint Edgar Wallace, Wilkie Collins vagy Conan Doyle.

Till the Clock Stopsdetective_uk_19230413The second century of detective storiesThe Third Omnibus of CrimeMurder at the Manor

Mára J. J. Bellt jobbára elfeledték, ezért is szerencsés, hogy Martin Edwards az egyik novelláját, a The message on the Sun-Dial-t beválogatta az általa szerkesztett Murder at the Manor: Country House Mysteries c. antológiába, ami nagyon friss, hiszen 2015-ben jelent meg. A kötet sikeres lett, már (2016-ban) a második kiadásnál tart. Edwards olyan klasszikus krimiírókkal rakta össze Bellt, mint Conan Doyle, Anthony Berkeley, Ethel Lina White, E. W. Hornung, G. K. Chesterton és Nicholas Blake. Hiába, a kötetben az egyik legjobb történet Bell írása: egy Wingard nevű embernek egy vidéki birtokon kést szúrnak a hátába, de a haldokló még hagy egy különös üzenetet az ott található napórán. Ez a novella korábban már megjelent az 1931-ben kiadott My best detective story c. kötetben (amiben a legjobb aranykori krimiírók novellái voltak: Austin Freeman, Agatha Christie, Sapper, Belloc Lowndes és sokan mások). Igazi ínyenc darab, s szerencsére magyarul is megjelent!

***

 A kölcsönkért bélyegkicsiA számjelek kicsiA gyilkos golyó kicsiA borospohárkicsi.

J. J. Bellnek magyarul mindössze 10 különböző novellafordítását találtam, de az egyiknek két különböző fordítása is született:

1. Banánt akarok!, Új Idők, 1910/25. sz. (630-631. p.) [Bananas, Bobby, 1914]

2. Dick vasútja, Budapest napilap, 1913. dec. 24. [A present for Bobby, Bobby, 1914]

3. Dick születésnapja, Budapest napilap, 1914. jan. 30. [Bobby redeems himself, Bobby, 1914]

4. Dick csapodársága, Budapest napilap, 1914. márc. 18. [The joy of the moment, Bobby, 1914]

5. A borospohár, A Magyar Detektív, 1930/16. sz. ford. Benedek Géza

6a. A golyó, Áller Képes Családi Lapja, 1927/29. sz. [The bullet, The Strand Magazine, Nov 1926]
6b. A gyilkos golyó, A Magyar Detektív, 1928/7. sz. ford. Benedek Géza

7. A számjelek, Pesti Hirlap Naptára 1938, (163-167. p). [The message on the Sun-Dial]

8. A kölcsönkért bélyeg, Áller Képes Családi Lapja, 1926/18. sz. [The Girl Who Borrowed Three Ha’pence, (ss) The Strand Magazine, Sep 1925]

9. A zöldköves gyűrű, Áller Képes Családi Lapja, 1927/42. sz. [The Ring with the Green Stone, The Strand Magazine, Febr 1927]

A magyarul legkorábban megjelent novellája a Banánt akarok!, ami egy humoreszkje. Bell magazinokba írt pamfleteket egy rosszcsont gyerekről, Bobbyról. 1914-ben meg is jelent egy novelláskötete Bobby címmel. Valami különleges indokból az Új Idők fordítója Bobbyt átkeresztelte Teddynek, míg a Budapest napilap fordítója Dicknek. Hogy ezek hol jelentek meg eredetileg, nem tudom, de a Bobby című novelláskötetben (amely 11 történetet tartalmaz), mindegyik magyarul megjelenet Bobby-novella benne van.

Az Új Idők irodalmi hetilap a következő kis ismertetőt fűzte az akkoriban még humoristaként ismert szerzőről (akit tévesen amerikainak hisz) a novella elé: „Amerikai író és ez meglátszik minden írásán. Humorista, de a humora minden ízében amerikai. Valahogyan Mark Twain-nek tanítványa, bár embereinek megrajzolásában közelebb áll az élethez és történeteiben is több a valószínűség. Eredetileg mérnöki pályára készült, de már egyetemi évei alatt nagy sikereket ért el az irodalomban is és így történt, hogy alig szerezte meg a diplomát, máris sutba dobta a körzőt az írótoll kedvéért.

Hogy mégis adtam egy posztot Bellnek, az leginkább amiatt van, hogy van magyarul öt novellája, melyek mind a detektív/mystery korszakának termékei. Ráadásul a legjobbnak elkönyvelt novelláiból több is meg van magyarul. Az egyik A számjelek, a másik A golyó. Ez utóbbi elé az Áller a következő kis ajánlót biggyesztette: „Corlissnak valamit el kellett titkolnia Chester barátja elől és hogy ez sikerüljön, még megölni is hajlandó volt. A legnagyobb gonddal készítette elő tervét, de az eredmény éppen olyan meglepő volt az ő számára, mint amilyen meglepő az olvasó számára lesz.” Ez a novella pár hónappal később megjelent A Magyar Detektív c. hetilap egyik számában, új fordítással (A gyilkos golyó), ami elé a szerkesztő, Vécsey Leó ezt írta, "A kis regényt az eredeti amerikai illusztrációk díszítik." Ez így nem igaz, hiszen az angol The Strand Magazine-ban jelent meg, s ennek illusztrációit (F. E. Hiley munkáit) vette át egyaránt az Áller és A Magyar Detektív. A The Strand Magazine egy kiváló és mára legendássá vált, havonta megjelenő magazin volt 1891 és 1950 között. Jelentőségét az is mutatja, hogy ebben jelentek meg először Conan Doyle-nak a Sherlock Homes vagy Hornungnak a Raffles történetei.

A golyókicsi (Áller)A zöldköves gyűrűkicsi (Áller)