Fletcher Flora
(1914-1968)

 Fletcher Flora

Fletcher Flora egy amerikai bűnügyi regényíró és novellista volt. A kansasi egyetemen tanult. 1943-ban bevonult katonának, ahonnan súlyos sebelüléssel tért haza. 1950-ben elkezdett bűnügyi novellákat írni. Ezek olyan pulp magazinokban jelentek meg,mint a Manhunt, Detective Story Magazine, New Detective Magazine, The Pursuit Detective Story Magazine, Dime Detective Magazine vagy a Detective Tales.

1954-ben jelent meg első regénye, Strange Sisters címmel, ami egy akkoriban divatos leszbikus ponyvaregény volt. Összesen 16 regényt írt a saját neve alatt. Utolsóként a Hildegarde Withers Makes the Scene címűt (1969), amit Stuart Palmer hagyott félbe a halála miatt és Flora kapott megbízást annak befejezésére. Hármat írt ezeken kívül – irodalmi négerként – Ellery Queen neve alatt. Első regénye után is több leszbikus ponyvát írt, de ezek egyben bűnügyi regények is voltak, majd írt kifejezetten bűnügyi regényeket is. Egyébként ezek is meglehetősen rövid regények voltak. Flora igazi műfaja a novella volt, amiből több mint 150-et írt. Egész széles spektrumot fogott át, mert írt szatírát, társadalmi drámát, leszbikus regényt, de a fő műfaja mindvégig rejtély és hardboiled maradt. Három regénye is a kemény krimi, a hardboiled körébe tartozik: The Hot Shot (1956), Leave Her To Hell (1958), és a Park Avenue Tramp (1958). A Killing Cousins (1960) c. regénye, ami egy gyilkos komédia, elnyerte a Macmillan kiadó Cock Robin-díját.

ManhuntEQMMStrange SistersKilling Cousins

Mind a novelláira, mind a regényeire jellemző gyors, dinamikus történés, a fekete humor, a frappáns, ütős befejezés. Nagyon jellemző Flora írásaira a cinikus, gunyoros hangvétel, a szereplők olyan bemutatása, mely előtérbe helyezi azok sötét oldalát. Sok novellája ilyen bájosan gonosz történet, a szereplők pedig esendők, akik el is vesznek. Sokszor tette fekete humora tárgyává a házaspárok életét. Egyik legjobb példa erre a kaján fekete humorra a Skulldoggery (1967) c. regénye, ami egy csomó mohó rokon örökségért vívott csalárd játékait mutatja be.

Ezt a regényét nevezi Bill Pronzini az író legjobbjának, majd megjegyzi Fletcher Floráról, hogy egy tehetséges író volt, aki életében kevés figyelmet kapott. Az 1950/60-s években ő volt az egyike a legjobb bűnügyi novellagyártóknak. Ezek közt vannak hairdboiledek, rendőrségi eljárásosak vagy sima whodunitok is. Pronzini is elmondja, hogy bár a regényei különösen jól megírtak voltak, megnyerő karakterekkel és átható feszültséggel, mégis kevésbé voltak sikeresek, mint novellái. Mindenesetre Pronzini figyelemre méltónak mondja a The Hot Shot és a Leave Her To Hell c. hardboiled regényeit.

Hildegarde Withers Makes the SceneLeave Her To HellThe Hot ShotSkuldoggery

De már nem csak a pulp-magazinokba igyekezett publikálni, hanem a nagyhírű krimimagazinokba is. Flora főként az Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine-ba publikált, de jelentek meg novellái az Ellery Queen’s Mystery Magazine-ban, a Michael Shayne Mystery Magazine-ban vagy a Shell Scott Mystery Magazine-ban is. Az EQMM először az 1952. októberi számában jelentetett meg tőle novellát (Torrid Zone). Az MSMM-ban az első novellája az 1956. októberi számban jelent meg (Late Date with Death), majd az AHMM 1956. decemberi számában jelent meg először novellája (A Soft Spot for Maddy). Hitchcock nagyon kedvelte Flora írásait és azok nem csupán a magazinjában jelentek meg, hanem számos válogatáskötetében is.

Csak egy sorozatkaraktere volt a novelláiban: Joseph Marcus hadnagy, akivel hat novellát írt a hatvanas években. Emlékezetesebb figurája volt, bár csak egy-egy novella idejéig Danny Clive különleges nyomozó vagy Caspar Vine magándetektív. Percy Hand pedig egy klasszikus hardboiled nyomozó: csóró és keményöklű. Hand volt a Leave Her to Hell c. 1958-ban megjelent regényének hőse.

Gyakorlatilag nem tudható pontosan mikor halt meg Fletcher Flora. A főbb életrajzok 1968-ra teszik, de van, ahol azt írják, 1969. májusában hunyt el. Mára gyakorlatilag teljesen rejtélyes és homályba vesző, obskúrus szerzővé vált. Éppen ezért írt egy rövid megemlékezést Floráról Loren D. Estleman krimiíró Flora Obscura címmel (AHMM, Apr 2009).

***

Intelligenciahányadosa - 184 kHázassági évforduló kHárom palack portói kNem éppen szerelem kEgy virágos fal mellett k

Fletcher Florának magyarul egy regénye sem jelent meg, viszont 12 különböző magyar fordítást találtam novelláiból (de az egyikből 2, egy másikból pedig 3 magyar fordítás is keletkezett):

1. Házassági évforduló, Tükör, 1971/19. sz. [Anniversary Gift, AHMM, Nov 1965]

2. Egy virágos fal mellett, A tigris napja, 1997, ford. Vallasek Márta [Beside a Flowering Wall, (ss) AHMM, Apr 1968]

3. Intelligenciahányadosa: 184, Hajmeresztő novellák, 1989, ford. Dobos Éva [IQ-184, (ss) AHMM Sep 1962]

4. Nem éppen szerelem, Nehéz nap a vesztőhelyen, 1996, ford. Végh Sándor [Not Exactly Love, (nv) AHMM, Dec 1965]

5a. Próbatétel, Magyar Szó [Jug], 1976. máj. 23. [Most Agreeably Poisoned, AHMM, Oct 1957]
5b. Három palack portói, Új Szó - Vasárnap [Szlov], 1995/46. sz. ford. Sági Tóth Tibor
5c. Mérgezve, szeretettel, (Jonathan Herbert): Boldog Halálnapot, Amon kiadó, 1994. ford. Szántai Zsolt

6. Válás amerikai módra, Új Szó - Vasárnap [Szlov], 1996/21. sz. ford. Sági Tóth Tibor

7a. Hat ok a gyilkosságra, Népújság (Lendva), 1965/38. sz. [Six Reasons for Murder, (ss) Ellery Queen’s Mystery Magazine, Mar 1964]
7b. Gyilkosság indián módra
, Természet és Társadalom [Szlov], 1969/3. sz.

8. Buta véletlen…, Természet és Társadalom [Szlov], 1970/1. sz.

9. Szerelmes levelek, Új Ifjúság [Szlov], 1970/50-51. sz. (duplaszám) ford. si. [The Satin-Quilted Box, (nv) EQMM, Dec 1964]

Szerelmes levelek kVálás - amerikai módra kButa véletlen...kPróbatétel kGyilkosság indián módra k

Első novellája magyarul 1969-ben jelent meg. A 10-ből 4 magyarországi, míg 6 határon túli magyar kiadványban jelent meg (de ezekből 5 szlovákiai magyar lapokban). Az összes újságos közlésben Flora Fletchernek írták a szerző nevét (ami egy női név!), csak annál a három novellánál írták helyesen Fletcher Florának, melyek a Hitchcock-novelláskötetekben jelentek meg. Sajnálatos, de egyik magyarra fordított novellájában sem bukkan fel egyetlen igazi sorozatkaraktere, Joseph Marcus hadnagy. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a magyar fordítások többségében Hitchcock kiadványaiból lettek fordítva, míg a Joseph Marcus-novellák az EQMM, MSMM és a SSMM-ben jelentek meg.