Al Nussbaum

(1934-1996)

Al Nussbaum

Albert Frederick Nussbaum az egyik legkülönlegesebb 20. századi krimi író volt. Ugyanis valódi kemény bűnöző volt, aki a hatvanas évek elején az FBI tíz legkeresettebb bűnözői közzé tartozott. Sorozatban rabolt bankokat 1960 és 62 között. Megölt egy biztonsági őrt is. 1962 novemberében sikerült a társaival együtt elkapni. Negyven év börtönt kapott 1963-ban. Kivételesen magas intelligenciája volt: a börtöncellájából levelezés útján elsőrangú sakkversenyeken vett részt.

Még az FBI elől menekülve olvasta Dan J. Marlowe híres regényét, „A játék neve halál”-t. Vett egy írógépet és Carl Fisher álnéven levelezésbe került Marlowe-val. Barátságuk azután is megmaradt, hogy Nussbaum börtönbe került. Az író biztatta újdonsült barátját, hogy írjon krimiket. Wisinger István magyar újságíró „A bűn nem fizet eleget!” c. cikkében éppen arra fókuszálta gondolatait, hogy a bűnnél jövedelmezőbb a bűnről való írás. Ennek keretében röviden megemlíti Nussbaumot is, s meglepő módon jó információi voltak róla az akkori Magyarországon: „A kopaszságában csak Kojakhez hasonlítható, negyvennégy esztendős Al Nussbaum például 1962-ben még a «Legjobban keresett amerikai bűnözők» országos köröző listáján az éllovasok között szerepelt, hétszeres bankrablásért, összesen tizennégy évet húzott le különböző börtönökben, ahol sikeres krimi szerzővé „képezte át magát”. Nyilván ráébredt, hogy kifizetődőbb csak kiagyalni a bűntényt, mint végre is hajtani. Eleinte álnéven jelentette meg írásait – első sorban Alfred Hitchcock Titokzatos Magazinjában –, később azonban m ár annyi pénzt és főleg hírnevet hoztak «művei», hogy igazi nevét sem szégyellte a könyvek cím lapjára kiírni. «Ha már a bűnügyi aktákról nem lehet eltüntetni ezt a nevet, kapjon valami tisztességes kárpótlást a család» – szögezte le.” (Élet és Irodalom, 1978/18. szám).

Nussbaum elfogása után 
Nussbaum az elfogása után, bilincsben (1962)

Novellákat kezdett írni, előbb Al Nussbaum néven. Az Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine 1967-től kezdte el ezeket közölni. Nussbaum később használt álneveket is: Carl Martin, A. F. Oreshnik, Alberto N. Martin és Carl Panzran. Hitchcock magazinjába döntően a saját nevén írt, míg az Ellery Queen’s Mystery Magazine olvasói inkább Carl Martinként ismerték. A magazin egyik 1992-es címlapján Nussbaum látható Carl Martinként:

Ellery Queen Mystery Magazine - NussbaumAlfred Hitchcock rejtélyes történetei

Nussbaum 1970-ben feltételesen szabadlábra került és Marlowe házába költözött, mint az író házának gondnoka. 1970-ben még a forgatókönyvírással is megpróbálkozott.

Megpróbálkozott a regényírással is, 1977-ben jelentek meg a Motorcycle Racer és a Gypsy c. regényei, de az igazi műfaja végig a novellaírás maradt.

Al Nussbaum: A művészAl Nussbaum: A második kiindulópont
Al Nussbaum: A telhetetlen öregasszonyAl Nussbaum: Sárga kabriolé a határonAl Nussbaum: Téves betörés

Magyarul mindössze nyolc novelláját találtam, de a sors fintora folytán kettő is van köztük, amit kétszer is lefordítottak, így a novellák száma lecsökkent hatra. Az 1988-ban kiadott Alfred Hitchcock rejtélyes történetei c. válogatás 25 novellát tartalmaz, 24 szerzőtől, egyedül Nussbaumnak van benne két rövid története (a könyv borítóját lásd fentebb).

1a. Sárga kabriolé a határon, Tükör, 1974. 15. sz., [mint A. F. Oreshnik: The One Who Got Away, (ss) AHMM, Mar 1972]
1b. Akinek sikerült átcsúsznia, Alfred Hitchcock rejtélyes történetei, 1988. ford. Nagy M. Péter

2a. Könnyű préda, Alfred Hitchcock rejtélyes történetei, 1988. ford. S. Kovács Judit [An Easy Score, (ss) AHMM, Jan 1973]
2b. A telhetetlen öregasszony, A Hét Tükre, 1973/46. sz.

3. A második kiindulópont, Magyar Szó, 1971. jún. 20. [The Art of Lying, (ss) AHMM, Aug 1970]

4. A művész, Magyar Szó, 1970. jún. 21. [The Artist, AHMM, Aug 1969]

5. Téves betörés, A Hét Tükre, 1973/47. sz. [Bypass, AHMM, Febr 1973?]

6. Friss szelek az alvilágban, Világ Ifjúsága, 1973/10. sz. ford. Murányi Beatrix [mint A. F. Oreshnik: The Take-Over, (ss) AHMM, Jul 1972]

Josef Hoffman még 1993-ban írt egy cikket egy ausztrál krimi magazinban, Nussbaumról és Dan J. Marlowe-ról, amiben megköszönte Nussbaumnak, hogy segített a cikk megírásában. Hoffman azt írja Marlowe és Nussbaum egyaránt használták a Jaime Sandaval és Albert Avellano álneveket, amit a nyugati bibliográfiák csak Marlowe-nek tulajdonítanak. Például elég jól érvel az Albert Avellano név okán: az Avellano mogyorófát jelent spanyolban, míg Nussbaum neve a németben diófát jelent, és az Albert Nussbaum keresztneve. Ennek annyiban lenne jelentősége, hogy Avellanótól 2, míg Sandavaltól 1 novella van magyarul, amit Marlowe novelláinál sorolok (azaz éppen lehet, Nussbaumnak nem 6, hanem 9 novellája van magyarul).