Edgar Wallace és a King Kong

1933-ban készült el Merian C. Cooper és Ernest B. Schoedsack közös rendezésében a világhírű King Kong. c. rémfilm. A történet szerint Afrika közelében fekvő apró Koponya-szigetre utazik egy forgatócsoport. A sziget ura egy óriási, hétméternél is nagyobb majom, akit a bennszülöttek Kong királyként rettegnek. A forgatócsoporttal érkezik egy gyönyörű, aranyhajú lány, Ann Darow. Őt a bennszülöttek elrabolják és felajánlják Kongnak. Az óriásmajom pedig beleszeret a lányba. Mikor New Yorkba viszik láncon King Kongot és ott kiszabadul, a lánnyal együtt mássza meg a 102 emeletes Empire State Buildinget.

Merian C. Cooper fejéből jött az első ötlet az óriási majomkirályról, miután 1929-ben elkezdett érdeklődni a gorillák iránt. Az R.K.O. filmstúdiónak tetszett az ötlet és felkérték az akkoriban Hollywoodban élő Edgar Wallace detektív-regényírót, hogy dolgozza ki részletesen az ötletet. Csakhogy Wallace 1932. február 10-én meghalt, s öt hétig tudta csak írni a kezdeti forgatókönyvet, 1931. december végétől 1932. január legvégig és csak 110 oldalig jutott. A forgató könyv címének a The Best-et („A fenevad”) adta. Ezután új forgatókönyv készült Cooper meséje nyomán, melyet James Creelman és Ruth Rose írtak.

Wallace története azonban sok tekintetben eltért a későbbi forgatókönyvétől. A lányt nála nem Ann Darrownak hívják, hanem Shirley Redmannak, akit az egyik matróz meg akart erőszakolni a szigeten egy sátorban. Ekkor jelent meg a 30 láb magas óriásmajom és megmentette a lányt, majd magával is hurcolta a dzsungelbe.

Wallace félbehagyott forgatókönyvét dolgozta át és fejezte be Walter F. Ripperger és King Kong címmel megjelentette (Wallace neve alatt!) a Mystery magazin 1933. februári és márciusi számaiban (lásd fentebb bal szélen az aktuális szám borítóját). Azonban nem ez a regény lett híres, vagyis elismert, hanem amit Delos W. Lovelace (1894–1967) írt a film alapján, Cooper felkérésére. Ez 1932 végén jelent meg 249 oldalon és azóta is számos kiadást élt meg (lásd fentebb középen a borítóját, és jobbra tőle egy új kiadásét). Ismeretes azonban Edgar Wallace neve alatt egy harmadik változat is. A Cinema Weekly 1933. október 28-i száma közölte Edgar Wallace és Draycot M. Dell neve alatt King Kong címmel egy hosszabb novellát. Ezt újra közölte Peter Haining a Movie Monsters: Great Horror Film Stories c. antológiában. Manapság a kritikusok leginkább ezt a harmadik változatot tekintik olyannak, melyhez a legtöbb köze lehetett Edgar Wallace-nak.

A filmet 1933. április 7-én mutatták be Amerikában. Nálunk ugyanez év október 17-én került a mozikba, feliratosan (lásd lentebb bal szélen a film magyar "reklámját"). Lovelace és Cooper tiszteletből a King Kong regény borítójára is felvették Edgar Wallace nevét, akinek ehhez a változathoz már nagyon kicsi köze lehetett. Coopernek nem volt ellenére azonban a mítosz táplálása, s Edgar Wallace neve még a film stáblistájára is felkerült. A magyar 8 órai újság napilap 1933. október 13-i számában (pár nappal a magyar bemutató előtt) ezt az aprócska hírt közölte:
„Edgar Wallace özvegye és a King-Kong
Ismeretes dolog, hogy Edgar Wallace, a legnépszerűbb angol író, Hollywoodban halt meg és utolsó írása a King Kong című amerikai filmóriás szcenáriuma volt. Edgar Wallace özvegye, aki most a nagy író hagyatékát rendezi, egy londoni újságíró előtt nyilatkozott és elmondta, hogy a King Kong álomszerű, fantasztikus témájával Edgar Wallace már éveken keresztül foglalkozott és azt mondta, hogy ezzel a témájával a világ legérdekesebb, legkülönlegesebb filmjét fogja életre hívni, ha lesz olyan filmvállalkozó, aki annyi pénzt hajlandó egy filmre áldozni, amennyit a téma tökéletes kiállítása megkíván. Edgar Wallace boldog volt, amikor az R–K–O gyár vállalkozott kedvenc témájának megfilmesítésére.” (láthatólag az özvegy nyugodt szívvel elorozta volna Cooper dicsőségét).

***

Egyébként nálunk is megjelent 1934-ben egy 24 oldalas kis füzetes kiadvány, a Garami Tibor szerkesztette Magyar Filmkurir kiadásában, King Kong címmel, melynek borítóján az szerepelt, hogy „Írta: Edgar Wallace” (lásd a fentebbi képsorban a középső képet). Akkoriban több népszerű film is megjelent ilyen kis füzetes változatban is, Moziregény fejcím alatt, ami gyakorlatilag a film lírását és néhány párbeszédet tartalmazott. Ennek gyakorlatilag semmi köze nem volt sem a Wallace töredékben hagyott művéhez, sem pedig az azt továbbírt novellához, hanem elég nyers módon, csupán a film elbeszélése egy néző szemszögéből, beletűzdelve néhány párbeszéddel.
A Lovelace által írt regény szerencsére magyarul is megjelent King Kong címmel a Galaktika XL 2013. decemberi számában 63 kéthasábos oldalon Kollárik Péter fordításában (lásd fentebb a harmadik képet)
Rapcsányi László kiváló magyar újságíró A mozi mítoszai című Rakéta Regényújságban 1979-80-ban közölt sorozatában az egyik rész a King Kong volt. Ez egy négyoldalas, képekkel jól ellátott cikk (1980/9. sz.). Alább adom a teljes cikket:

Érdekes az utolsó oldalon adott egyik fénykép is: a rendező, a film atyja, Merian C. Cooper együtt nézegeti Fray Way színésznővel a Mystery magazinnak éppen azt a számát, melyben közölték Edgar Wallace neve alatt a King Kong kisregényt.

***

Ann Darow szerepét az akkor 25 éves, csodálatos, szőke Fray Way játszotta. Az amerikai cenzorok a filmből több erőszakos jelenetet kivágattak. A cenzorok igyekeztek a film alkotóira is nyomást gyakorolni, hogy az óriásmajom erotikus vonzalmát a szőke nő iránt minél jobban csökkentsék. Kivágatták azt a jelenetet a filmből, ahol King Kong meztelenre vetkőztette Fray Wayt a rejtekhelyén. Még ma is vannak legendák vágatlan maradt filmtekercsekről, melyben a kikötözött Fray blúzát kioldja a majom az ujjával és láthatóvá válnak a mellei...