Carl Stephenson: Jönnek!

  The Naked Jungle (Heston)big

Az amerikaiak általában angol szerzőnek hiszik Carl Stephensont, pedig nem az, hanem német. A szerző maga is titokzatos, annyi tudható róla, hogy 1893-ban született Bécsben, de a német lexikonok nem tudják, mikor halt meg (valószínűleg a hatvanas években). Stephenson író, kiadó, angol-fordító volt. Írt több regényt is, de leginkább egy novellája tette híressé.

Die neue linie 1937Leiningens Kampf mit den AmeisenThe Most Dangerous Game And Other Stories of Adventure (1957)Von Mohl Vs. The Ants!

A novella eredetileg Leiningens Kampf mit den Ameisen címmel, 1937-ben jelent meg a Die neue linie c. német magazinban. 1997-ben külön füzetben, 32 oldalon újból megjelentette egy hamburgi kiadó (fentebb a 2. kép). A novellára elég hamar felfigyeltek, ugyanis F. A. Beaumont angolra fordította és az Argosy brit változatának 1938. áprilisi számában megjelent Leiningen Versus the Ants címmel („Leiningen a hangyákkal szemben”), majd közölte az amerikai Esquire 1938. decemberi száma is.

A novella számos angol nyelvű antológiába bekerült, melyekbe a legjobb kalandos történeteket igyekeztek összeválogatni. Az egyik ilyen: The Most Dangerous Game And Other Stories of Adventure (1957). A kötetben Kipling, Mark Twain, Jack London, James Thurber és más szerzők kalandos történeteit találjuk (lásd fentebb a borítóját, a sorban a 3. kép). A címadó novella Richard Connelltől a The Most Dangerous Game, mellyel már foglalkoztunk (és őt követi Stephensoné a kötetben).

A történetben Leiningen egy német telepes a brazil dzsungelben, akinek virágzó ültetvényét katonahangyák veszélyeztetik, majd támadják meg.

The Naked JungleThe Naked Jungle2

1948-ban a CBS hangjátékot csinált a történetből, amiben William Conrad amerikai színész adta a hangját Leiningennek. A Strange Suspense Stories 1954 augusztusi számában Steve Ditko képregényt is rajzolt a novella alapján, Von Mohl Vs. The Ants! címmel (lásd fentebb egy lapját). A legjelentősebb azonban, hogy a magyar származású amerikai filmproducer, Pál György, aki vonzódott scifi témákhoz, filmre vitte a történetet 1954-ben, Byron Haskin rendezésében, The Naked Jungle címmel. Egy másik magyar, Ernest Laszlo volt az operatőr és Charlton Heston játszotta Christopher Leiningen szerepét (Stephenson egyébként a novellában nem adott keresztnevet Leiningennek). Nálunk a filmet Hangyainvázió címmel forgalmazták.

A HétJönnek small

Carl Stephenson novellája azonban megjelent magyarul is, Jönnek! címmel, A Hét izraeli képes társadalmi magyar hetilap 1964/26-27. számaiban, 2 részben. A novellát Ladányi László fordította magyarra. A Hét 1959 és 1966 között élte virágkorát, 1969-től felvette A Hét Tükre nevet, a mérete lecsökkent, de színvonala már nem érte el a régebbit, sőt, a hetvenes évek közepétől már leginkább magyarországi lapokból (főként a Rakéta Regényújságból) vette át a novellákat és folytatásos regényeket. Viszont az 1959-66-os időszakban számos jelentős, főleg krimi novellát közölt és folytatásos regényeket is. Éppen abban az időszakban, melyek szinte teljesen kiestek a magyarországi semmitmondó sajtóban (és már be sem pótolhatók). Jelentőségéhez csak az izraeli Új Kelet napilap hasonló időszaka és a vajdasági Magyar Szó napilap mérhető.

A hetilap a Jönnek!-et több mint két öthasábos oldalon közölte (de A Hét lapmérete nagyobb valamivel az A/3-as lapmérettől!). A novella eleje ez:

 „– Hacsak meg nem változtatják az irányt és ez nagyonis valószínűtlen, akkor legkésőbb két nap múlva elérik az Ön ültetvényét!
Leiningen nyugodtan szívta tovább kukoricacső nagyságú szivarját majd néhány pillanatig válasz nélkül meredt az izgatott kerületi kiküldöttre. Aztán kivette szájából a szivart és kissé előrehajolt. Sörtés, szürke hajával, jókora orrával, szinte világítóan átlátszó szemével olyan volt, mint egy kiöregedett, toprongyos sasmadár.
– Tisztességes dolog magától, – mormogta – hogy idáig felhajókázott csak azért, hogy figyelmeztessen. De azt kell hinnem, csak húzni akar, amikor kijelenti, hogy legjobb, ha viszem innen az irhámat. Ha tudni akarja, még egy vagon eleven marslakó sem tudna kihajtani engem az ültetvényemből.
A brazil hivatalnok égnek emelte sovány, kiaszott karjait és vadul kotorászta a levegőt begörbített ujjaival.
– Leiningen! – ordította – Maga őrült! Ezek nem olyan teremtmények, amelyekkel Maga megküzdhet. Ezek haragvó elemek, valóságos Isten csapásai! Tíz mérföld hosszúságban két mérföld szélességben – hangyák! Semmi más, csak hangyák! És minden egyes közülük igazi pokolfajzat. Mielőtt háromszor kiköpne, felfalnak egy teljesen kifejlett bivalyt, hogy csak a csontja marad meg. Csak annyit mondhatok, ha nem viszi el innen az irháját, de tüstént, nem marad magából csak a csontváza. Az is olyan tisztára lesz lepucolva, mint a saját ültetvénye.
Leiningen vigyorgott:
– Isten csapása? Szavamra nem vagyok holmi vénasszony, hogy elszaladjak, mert „haragvó elemek” közelednek az úton. Nehogy azt gondolja, hogy valami hájfejű lennék, aki a villámot puszta ököllel akarná elhárítani. Nem, nem öreg fiú, én az intelligenciámat hívom segítségül. Tudom miért van fej a nyakamon. Amikor három évvel ezelőtt neki fogtam, hogy itt mintafarmot és ültetvényt teremtsek, számításba vettem minden elképzelhetőt, ami velem történhet, és most kész vagyok mindenre – beleértve a maga hangyáit is…

A német bibliográfiák egyébként még három történetet sorolnak Carl Stephenson neve alatt, melyek akár a Leiningen-sztori folytatásai is lehetnek (az egyik biztos). Ezek mind az ötvenes években jelentek meg: Pampák lázadása (1954), Pokol követei: Leiningen küzdelme a vadonnal (1956), Marabunta: amazonaszi kaland (1958). A marabunta a katona hangyák egyik elnevezése. Ezek egy nyelvre sincseneke lefordítva, csak németül érhetők el. Kétségtelenül jó ötletnek tarthatjuk, mind a négy történetet megjelentetni egy kötetben, tekintve, hogy a Leiningen a hangyákkal szemben milyen nemzetközi sikert tudhatott magáénak.

A Leiningen Versus the Ants angolul teljes terjedelmében itt elolvasható, Dan Neyer bevezetőjével:

Leiningen Versus the Ants

***

Közben kiderült, hogy nem a Jönnek! az első magyar fordítása Carl Stephenson novellájának. A Rajniss Ferenc szerkesztette Esti Ujság 1944. július 8-14. közt adta 6 részben, Steinberg harca a hangyákkal címmel (az utolsó, 6. rész egyébként dupla terjedelmű volt, a többi részhez képest). Úgy látszik ez a fordítás is teljes. A Hét fordítója, Ladányi László a novella végén megjegyezte, hogy angolból fordította a novellát. Az Esti Ujság nem közölte a fordító nevét, de a budapesti napilap jellegét tekintve valószínűbb, hogy az eredeti német kiadásból fordították magyarra. Az számomra rejtély, hogy a fordító, miért keresztelte át Leiningen nevét Steinbergre? Viszont nyelvezetét tekintve, irodalmilag nézve Ladányi fordítása jóval jobb, mint az Esti Újság fordítása. Lásd lentebb a novella 5. részét:

 Sternberg 5 k