William F. Nolan
(1928-)
William Francis Nolan egy kiváló amerikai scifi, fantasy és horror szerző (a fenti képen barátjával, Asimovval látható). De annyira változatos a munkássága, hogy ezen témák mellett írt életrajzokat (Dashiell Hammettről, Max Brandról vagy Bradburyról), rengeteg szakcikket, esszét, könyvkritikát vagy költeményeket különféle lapokban, aztán bibliográfiai munkákat is.
Nolan egy ír-amerikai családba született. Fiatalon irodai alkalmazott volt. 1952-től kezdett írni novellákat, olyan közeli barátok ösztönzésére is, mint Charles Beaumont, Ray Bradbury és Norman Corwin. Majd 1956-tól teljes munkaidőben csak írással foglalkozott. Rendkívüli munkássága 750 novellát és különböző cikket eredményezett, aztán 80 könyvet (amiből csak 13 regény) és 16 film-forgatókönyvet.
Több száz novellát írt egészen máig (hisz ma is ír), de írt forgatókönyveket is az Alfred Hitchcock Presents, The Twilight Zone és a Star Trek sorozatokhoz. A rövidebb írásainál használt néha álneveket is a saját neve mellett: Frank Anmar, F. E. Edwards és James Hopkins. A hatvanas évektől több antológiának is Nolan volt a szerkesztője.
Regényeiben sorozat karaktere csak kettő volt: Sam Space és Logan, ezek scifi regények. 1967-ben jelent meg a Logan's Run, amit George Clayton Johnsonnal írt közösen. Ezen kívül még két Logan-regényt írt: Logan's World (1977), Logan's Search (1980). Mindenesetre máig Nolan egyik legjelentősebb munkájának tartják a Logan-trilógiát. Ezenkívül írt néhány független regényt, melyek inkább horror és bűnügyi történetek. A thrillerei tisztelgések a második világháború előtti aranykor krimijeinek, hardboiled regényeinek (Chandler, Gardner és Hammett teremtette hősöknek). Néha a krimi történeteibe is fantasztikus elemek vegyülnek, összemosva a regényt a scifivel: Sam Space, aki két regényének is hőse volt, egy magándetektív, de a Mars bolygón! 2015-ben jelent meg magyarul Robert J. Sawyer kanadai scifi írónak a Halál a vörösbolygón c. regénye, ami egy vérbeli noir regény. Főhőse Alex Lomax magándetektív, aki a nemrég kolonizált Marsra utazik egy gyilkosság ügyében. A hardboiled aranykorának elemeit nagyon jól használó Marson játszódó regény.
Mystery Writers of America szervezettől kétszer kapta meg a rangos Edgar Díjat. Nolan a horror műfaj, a rémületkeltés élő klasszikusa. Ezt nem csak a kis számú regénye, hanem a rengeteg novellája is bizonyítja, és az odaadása, szerkesztői, kritikusi és filmírói munkássága is a műfaj iránt. Ezt a szerepét kollégái és írótársai mind elismerték, Bradburytól Asimovon át egészen Stephen King-ig.
Magyarul mindössze egy regénye jelent meg:
Logan futása, Móra, 1993, ford. Damakos Katalin [Logan's Run, 1967. - C.G. Johnsonnal közösen]
Ez kétségtelenül az egyik leghíresebb regénye, a Logan-trilógia első regénye. Egy 23. században játszódó scifi. A regényből filmsorozat és képregény-sorozatok készültek, sőt, 1976-ban mozifilm is készült belőle:
Logan futása (a kiadó fülszövege):
A második évezred elejére már annyi ember élt a földön, hogy az éhínség katasztrófája fenyegetett. Valamit tenni kellett. Valakik úgy határoztak tehát, hogy meg kell szabadulni a feleslegessé vált idős egyedektől, mindazoktól, akik betöltötték 21. életévüket. A rendszer megbízhatóan, kifogástalanul működött. Minden újszülött jobb tenyerébe egy különleges kristályt ültettek be. A felnőttek, azaz a 14 éven felüliek kristályvirága karmazsin színben villogott, s akié feketére váltott, annak jelentkeznie kellett az álomboltban…
Voltak lázadok is, akiknek nem akaródzott elfogadni az álmot, vagyis a halált, de nem menekülhettek messzire, mert az álomrendőrök, az ÁR legényei a nyomukba eredtek, és megöltek mindenkit, aki önként nem fogadta el az álmot. Logan egyike volt az ÁR legügyesebb, leggyorsabb és legmegbízhatóbb alkalmazottainak. Csakhogy egyszer az ő tenyerében is feketén kezdett villogni a beültetett kristályvirág…"
A regény kezdete:
A lány haja koponyájára tapadt, arca dagadt és csíkos a piszoktól.
Az egyik térdéből lassan szivárgott a vér, egy acélrúdon vágta meg. Oldalába bele-belenyilallt a fájdalom. Rohant.
Telihold volt, az éjszaka csupa árny. Az árnyékok árnyékon siklottak.
Mikor kelt át a folyón? Tegnap vagy tegnapelőtt éjjel? Hol van? Nem tudta.”
A novellaíró munkásságából a legjelentősebb művei horror és dark fantasy tárgyúak. Krimi novellái főleg a Mike Shayne Mystery Magazine-ban jelentek meg. A horror történeteiből több kötet összeállítás is megjelent eddig.
Magyarul eddig csak 8 novelláját találtam, s azok nagy része a horror/thriller műfajhoz tartozik. Egyiket kétszer is magyarra fordították:
- S. Holmes, a robot, Izéhordák, Szukits, 2003, ford. Szántai Zsolt [The Adventure of the Martian Moons, The Flying Sorcerers, 1997]
- A kúra, Hepiend, 1990. jún. [The Cure, The Horror Show, Sum 1988]
- Ismeretlen győztes, Lopakodó árnyak, Móra, 1989, ford. Merényi Ágnes [Dark Winner, Whispers, Dec 1976]
- a. Halált hozó hasonmás, Galaktika Jan 1990, ford. Hajdu Gábor [Death Double, Impact-20, Paperback Library, 1963]
b. A kaszkadőr, Árnyfal, 2004, ford. Szántai Zsolt - Monty Willson világai, Galaktika, 1986. jún. ford. Kaán Judit [The Worlds of Monty Willson, Amazing, Jul 1971]
- Túlvilági hívás, Elképzelni az elképzelhetetlent 2 (fnz), Ózd, 1992. (²Marsyas Regénytár 1. sz. 1994) ford. Koch György [Dead Call, Frights, Aug 1976]
- A bérgyilkos, Új Szó - Vasárnap [Szlov], 1991/42. sz. ford. Vércse Miklós [To Kill a Pigeon, Mike Shayne Mystery Magazine, Aug 1957]
- Az önként jelentkező, Mai Nap, 1993. márc. 27. adapt. H.T. (Hegedüs Tibor) [The Strange Case of Mr. Pruyn, (ss) Alfred Hitchcock’s Mystery Magazine, December 1956]
Ezek közül talán a legjobb A kúra, öt háromhasábos oldalon jelent meg a rövid életű Hepiend magazinban. Az egész történet egy sorozatgyilkos vallomása, naplója, aki folyamatos ölési kényszerben szenved. A történet vége hatalmas csattanó. A novella hőse így kezdi monológját a történetben:
Ahogy ma reggel kinyitottam a szememet, megígértem magamnak, hogy egy hónapig nem ölök meg senkit. Csodálatos érzés volt! Mintha újjászülettem volna! Az igazság az, hogy most is ölni szeretnék…”
