David H. Keller
(1880-1966)
David Henry Keller egy neves amerikai pszichiáter volt, aki a foglalkozása mellett óriási energiával írt horror, fantasy és scifi történeteket. Bár már ifjúkorában elkezdett írni, a jelentősége azután növekedett meg, hogy 1928-ban New Yorkban találkozott Hugo Gernsback-kal, az Amazing Stories pulp-magazin kiadójával. Regényeit ezután folytatásokban közölték Gernsbaback magazinjai. Sok novellát is írt ezekbe a magazinokba, melyek jóval jelentősebbek a regényeinél (amikből amúgy is csak párat írt). Ezeket nem csak a saját nevén, hanem olyan álnevek alatt jelentette meg, mint Matthew Smith, Amy Worth, Henry Cecil, Cecilia Henry és Jacobus Hubelaire.
Rengeteg független novella mellett írt több olyan rövid történetet, melyek egy általa létrehozott központi történet részei, ciklusának darabjai. Ezek szétszórva, különböző magazinokban jelentek meg. Ilyen például a Taine világa vagy a Cornwall-i történetek, mely a Hubelaire család történetéből ad különböző epizódokat, az ősidőktől kezdve. Előbb inkább scifi jellegű novellákat írt a pulp magazinokba, s csak elvétve néhány horrort, majd 1935-től fokozatosan áttért a horror és fantasy novellák írására, melyek jóval meghaladták a scifi novelláinak jelentőségét. Mivel úgyszólván megszállottan írt, nagyon sok kiadatlan novellája maradt halála után is, melyek fokozatosan lettek kiadva a későbbi gyűjteményekben.
Némely története erősen szexista vagy a négereket negatív színben feltüntető, ami azonban nem volt különösebben kirívó, hiszen a kor horror és fantasy pulp-szerzői közt nagyon sok hasonló gondolkozású volt.
Talán legnevezetesebb horror novellája, az 1932-ben megjelent The Thing in the Cellar volt, ami szerencsére magyarul is megjelent. Mindössze négy novellája található magyarul, s újabbak megjelenőse talán a Delta Vision kiadótól és az Azilum magazintól várható.
- A férj, aki boldog volt, Ország-Világ, 1965/6. sz. ford. Peters Magda (²Tolna Megyei Népújság, 1965. máj. 29) [A Piece of Linoleum [as by Amy Worth], (ss) 10 Story Book, Dec 1933]
- A pincerém, Lopakodó árnyak, 1989, ford. Merényi Ágnes. (² Rakéta Regényújság 1990/1. sz.) [The Thing in the Cellar, (ss) Weird Tales, Mar 1932]
- A vértelen háború, Galaktika, Apr, 2010, ford. Köbli Norbert [The Bloodless War, Air Wonder Stories, Jul 1929]
- A Medúza, Azilum, 24. sz. (2022), ford. Németh Magdolna [The Jelly-Fish, Weird Tales, Jan 1929]
A novellák első bekezdése:
A férj, aki boldog volt:
Kétségtelen: öngyilkosság történt. Mrs. Harker nyugodtan fogadhatta a részvétnyilvánításokat. A vigasztalhatatlan özvegy szerepét két barátnője előtt tartott monológjával kezdte…”
A pincerém:
A pince óriási volt, semmiképp sem állt arányban a fölötte épült ház méretével. A tulajdonos szerint valószínűleg egészen másfajta épülethez tartozott régen. Az eredeti nyilván leégett, s helyébe pénz híján csak ekkorát emeltek…”
A vértelen háború:
1940-ben az Egyesült Államokat felkészületlenül érte a háború. A béke éveiben ez volt a nemzet természetes állapota. Más országok folyamatosan számítottak viszálykodásra, és – titokban vagy nyíltan – mindent elkövettek, hogy amint készen állnak, máris belevessék magukat a harcba…”