Ramsey Campbell
(1946- )
Ramsey Campbell

Ramsey Campbell ma Anglia vezető horror és dark fantasy szerzője. John Ramsey Campbellként született Liverpoolban. Szülei elég zűrösek voltak. Anyja ösztönözte az írásra, akin később egyre inkább elhatalmasodott a paranoia és skizofrénia. Campbell 1971-ben feleségül vette Bertram Chandler scifi író lányát (két gyerekük született). Campbell gyerekkoráról vagy felnőtt koráról nagyon nincs is mit beszélni, egyszerűen már gyerekkorától elkezdett írni. Már akkor a rémtörténetek és kísértethistóriák keltették fel figyelmét. Saját bevallása szerint nyolcéves korában olvasta élete első Lovecraft novelláját. Első írásai 11 éves korában keletkeztek. Ezeket akkoriban a kiadók rendre visszadobták és csak harminc évvel jelentek meg Robert M. Price kiadásában. Ez mégse kivételes, hiszen a példaképe, Lovecraft már 7-8 évesen rövidebb novellákat írt.

14 évesen Arthur Machen rémtörténetei nyűgözték le, sőt, a detektívíró, John Dickson Carr is, akinek stílusában elkezdett egy regényt is írni, de nem fejezte be. Egy ilyen fiú számára gyakorlatilag egy iskola semmit sem tud nyújtani. Campbell 16 évesen ott is hagyta, s elment dolgozni. Már 1961-ben felvette a kapcsolatot az amerikai August Derleth-el. Rengeteg levelet váltottak, tíz éven át Derleth haláláig. Ezt a levelezést S. T. Joshi kötetbe gyűjtve kiadta 2014-ben.

Ramsey Campbell hatása a modern horror műfajra óriási, nem csak mint író, hanem kritikus és szerkesztő is. Éveken át volt Brit Fantasy Society elnöke. Írásainál néha használt álneveket, mint: Carl Dreadstone, Jay Ramsay, E. K. Leyton, Montgomery Comfort, Errol Undercliffe vagy John Campbell.

Campbell 1961. decemberében fejezte be a The Church in High Street c. novellát, amit Lovecraft hatására írt és a történet is Cthulhu mítoszba sorolandó. Ezt elküldte Derlethnek, aki be is rakta az 1962. februárjában megjelent Dark Mind, Dark Heart c. válogatáskötetbe. Ez volt az első megjelenése Campbellnek, és olyan szerzőkkel került egy kötetbe, mint Robert Bloch, M. P. Shiel, Russell Wakefield, Joseph Payne Brennan vagy John Jakes.

Strange Things and Stranger PlacesDemons By DaylightThe Best New Horror 6The Height of the ScreamThe Parasite

Első önálló novelláskötete 1964-ben jelent meg az Arkham House kiadásában: The Inhabitant of the Lake – And Less Welcome Tenants címmel: 18 éves ekkor (ráadásul a kötet novelláit 1960 és 63 között írta). Ezután olyan, sokszor kispéldányszámú horror magazinokban jelentek meg írásai, mint a Mirage, Alien Worlds, Startling Mystery Stories, Weird Fantasy vagy a World of Horror, illetve bekerültek néhány novellás kötetbe is. Önálló válogatáskötete csak 1973-ban követte a korábbit, Demons By Daylight címmel, majd 1976-ban a The Height of the Scream (mindkettő az Arkham House kiadásában).

Ekkoriban kezdett regényeket is írni. The Doll Who Ate His Mother provokatív címmel jelent meg első regénye 1976-ben (a beteges történetben a baba kirágja magát az anyja méhéből). Carl Dreadstone néven több klasszikus rémfilmnek írta meg a regényváltozatát. Majd elég sok regényt írt, többek közt: The Parasite (1980), Incarnate (1983), The Hungry Moon (1986), The Influence (1988), Ancient Images (1989), Midnight Sun (1990), The Long Lost (1993), Silent Children (2000) vagy a The Seven Days of Cain (2010). 

Campbell később elmesélte, milyen nehezére esett első regényének megírása, mikor korábban csak novellákat írt, felszabadulást érezve, mikor a végére írt. Stephen King kivételes horror szerzőnek mondja Campbellt, kiemeli a két regény, a The Doll és a The Parasite jelentőségét. A kritikusok és olvasók egybehangzó véleménye szerint azonban Campbell novellái jobbak regényeinél. Persze, a regényei közt is vannak meglepőek és kivételesek, de a fő műfaja szerzőnknek mindig is a novella volt. A rövid történeteinek túlnyomó részét nem is annyira magazinok tartalmazzák, hanem az a rengeteg válogatáskötet, antológia, melyek más szerzőkkel egyetemben, Campbell novelláit is közölték. Stephen King írja a Danse Macabreban: „Campbell jó néhány éve írja már a védjegyének számító rövid horrortörténeteket… A novellái számos gyűjteményben megtalálhatók, a legjobb talán a The Height of the Scream (A sikítás csúcsa). Van azonban egy novella, a The Companion (A társ), amelyet sajnos nem találhatunk meg ebben a könyvben. A történet szerint egy magányos férfi a szabadságán „vidámparkokat” jár végig, és a Szellemvasút alagútjában olyan rettegéssel találkozik, amelyet képtelen lennék leírni. A The Companion talán az elmúlt harminc év legjobb angol nyelven íródott horrortörténete; biztosan benne van abban a kb. fél tucatban, amelyet még száz év múlva is kiadnak és elolvasnak. Campbell művelt egy olyan területen, ahol túl sok a képregény-tudor, laza egy olyan területen, ahol túl sok író – például jómagam is – hajlik a melodráma felé, és könnyed egy olyan területen, ahol gyakran a legjobbak is áldozatul esnek a fantasynyelvezet szakzsargonjának és idióta «szabályainak»”.

Regényeiből sajnos egy sem jelent meg magyarul. Sokat így nem is lehet beszélni róluk. De ajánlhatom Thasaidon horroros oldalát, a Zothiquet (ha valaki olvasna magyarul Campbell regényeiről is). Ő amúgy is jobban ismerheti nálam Campbellt, hisz én csak valahogy erre tévedtem. Thasaidon három Campbell-regényről is ír élvezetes ismertetést-elemzést: Ramsey Campbell három regénye

 The Long LostThe Inhabitant of the LakeThe Doll Who Ate His MotherTold By The DeadThe Nameless

Campbell közösen szerkesztette Stephen Jonessal 1990-től a Best New Horror évenkénti köteteit (hat jelent meg ezekből). Számos antológiát is szerkesztett, mint a New Tales of the Cthulhu Mythos (1980) vagy a Medusa (1986). Stephen Jones 1988-ban adta ki a Horror: The 100 Best Books c- könyvet. Ennek folytatása volt a Campbell és Jones szerkesztésében a Horror: Another 100 Best Books (2005).

A Cthulhu mítosz körébe tartotó novellákat főleg pályafutása elején írt. Befejezett hátom Robert E. Howard által félbehagyott Solomon Kane történetet. A Solomon Kane-t 2009-ben meg is filmesítették James Purefoy-al a főszerepben, s a film nyomán Campbell írt egy ugyanilyen című regényt is (2010).

Egy Ryre nevű főhősével négy dark fantasy novellát írt 1977 és 1979 között, kezdve a The Changer of Names-sel. A harcos Ryre ebben Lipe városában egy névtolvajjal találkozik, aki az ő nevét orozta el. Solomon Kane és Ryre főhősein kívül nincs is több sorozatkaraktere. A regényei vagy a nagyszámú horror novellái mind egymástól független történetek. Mintegy 37 regényt és közel kétszáz novellát írt 2015-ig, de mivel jelenleg is alkot, ezek száma biztosan nőni fog.

Ramsey Campbell díjainak száma nem kevés. A következő regényei mind British Fantasy díjat kaptak a legjobb regény kategóriában: The Parasite, The Hungry Moon, The Influence, Midnight Sun, The Long Lost, és akkor még a díjra jelölt regényeit meg sem említettük. Több válogatáskötete is díjat nyert. Szintén British Fantasy Awardot kapott a legjobb rövid történet kategóriában az In The Bag és World Fantasy Awardot kapott a The Chimney és a Mackintosh Willy c. novellája. Több novelláját és regényét is jelölték Bram Stoker Awardra. 2015-ben pedig a British Fantasy Award életmű díját kapta.

***

Annak ellenére, hogy Ramsay Campbell már elmúlt hetven éves és egy elég komoly életmű áll mögötte, máig mindössze hatt novellája jelent meg magyar nyelven nyomtatásban (az angol megjelenések sorrendjében):

1. Templom a High Streeten, Árnyak az időn túlról, 2018. ford. Hári Katalin [The Church in High Street, Dark Mind, Dark Heart, 1962] (Brichester)
2. A névtolvaj, Runa, 1994. nov. ford. Szántai Zsolt [The Changer of Names, Swords Against Darkness #2, 1977] (Ryre 1)
3. Lássunk világot!, Rakéta Regényújság, 1991/34. sz. ford. Négyesi Judit [Seeing the World, Shadows #7, 1984]
4. Alászállva, Sötét szerelem, 1996. ford. Cserna György [Going Under, Dark Love, 1995]
5. Húrok nélkül, Sötétség, Gabo, 2017. ford. Horváth Norbert [No Strings, Shadows and Silence, 2000]
6. A könyvlap, Árnyak és rémek – Ray Bradbury emlékére, 2012. ford. Pápai Dávid [The Page, Shadow Show: All-new Stories in Celebration of Ray Bradbury, 2012]

A névtolvaj kicsiLássunk világot! kicsiAlászállva kicsiSötét szerelemAntológia - Árnyak és Rémek

A listából is látható, hogy a listában a három utolsó novella megjelenése csak azért volt, mert bekerült három angol válogatáskötetbe. A legkorábbi megjelenése 1991-es. A szocializmus alatt nem sok esély volt rá, hogy előveszik novelláit, viszont a rendszerváltás után sem „özönlöttek” a novellái, ami elég lesújtó.

Az hogy mégis jól állunk Campbell novelláinak terén, egyedül Mező Szabolcs úgyszólván „láthatatlan” munkásságának köszönhető, aki eddig 35 novelláját fordította le szerzőnknek. Ezek egyelőre még csak elektronikus formában olvashatók, amíg egy kiadó fel nem vállal legalább egy Ramsey Campbell novelláskötet kiadását. Szabolcs az évek során a következő novellákat fordította le szerzőnktől (az angol megjelenések sorrendjében):

1. A Hold-lencse, 2002 [The Moon-Lens, The Inhabitant of the Lake and Less Welcome Tenants, 1964] (Brichester)
2. A harisnya, 2013 [The Stocking, Tandem Horror 2, 1968]
3. Olvasnivaló, 2013 [Cold Print, Tales of the Cthulhu Mythos, 1969] (Brichester)
4. A sebhely, 2013 [The Scar, Startling Mystery Stories, Summer 1969] (Brichester)
5. Éjjeli őrjárat, 2013 [Night Beat, The Haunt of Horror, Jun 1973]
6. Egy nyári nap vége, 2012 [The End of a Summer's Day, Demons By Daylight, 1973]
7. Az elveszett, 2013 [The Lost, Demons By Daylight, 1973]
8. A bűvös gyümölcs, 2013 [The Enchanted Fruit, Demons By Daylight, 1973] (Brichester)
9. A beavatkozó, 2013 [The Interloper, Demons By Daylight, 1973] (Brichester)
10. A vonzás, 2002 [The Tugging, The Disciples of Cthulhu, Oct 1976] (Brichester)
11. A minta, 2013 [The Pattern, Superhorror, 1976]
12. Fabábuk, 2015 [Dolls, The 4th Mayflower Book of Black Magic Stories, 1976] (Brichester)
13. A csábító, 2013 [The Seductress, The 6th Mayflower Book of Black Magic Stories, 1977] (Brichester)
14. A zacskó, 2013 [In the Bag, Cold Fear, 1977]
15. Holt nyelv, 2013 [Dead Letters, Shadows, 1978]
16. Fel a fejjel, 2013 [Heading Home, Whispers #11-12, Oct 1978]
17. A világ fölött, 2013 [Above the World, Whispers II, 1979]
18. Mackintosh Willy, 2013 [Mackintosh Willy, Shadows 2, 1979]
19. A vihar előtt, 2014 [Before the Storm, Fantasy Readers Guide 2, Marc 1980]
20. Még egyszer, 2013 [Again, Rod Serling's The Twilight Zone Magazine, Nov 1981]
21. A falakon át, 2013 [Through the Walls, B.F.S. Booklet #5, Jun 1981]
22. Ócska ruha, 2013 [Old Clothes, Midnight, 1985]
23. A kezek, 2013 [The Hands, Cutting Edge, 1986]
24. Kimaradt csatlakozás, 2013 [Missed Connection, Night Visions 3, 1986]
25. Májusi ünnep, 2013 [Merry May, Scared Stiff: Tales of Sex and Death, 1987]
26. Örömország, 2013 [Welcomeland, Weird Tales, Spring 1992]
27. A másik lehetőség, 2013 [The Alternative, Darklands 2, 1994]
28. Ahol éltek, 2014 [Where They Lived, Phantasm #1, 1994]
29. A test az ablakban, 2013 [The Body in the Window, Stranger by Night, 1995]
30. Ölj meg kegyetlenül, 2013 [Kill Me Hideously, Dark of the Night, 1997]
31. Megmutatom magam, 2013 [Becoming Visible, Neonlit: Time Out Book of New Writing Volume 2, 1999]
32. Nem mese ez, 2015 [No Story In It, Imagination Fully Dilated, Volume II, 2000]
33. Minden eladó, 2013 [All for Sale, The Mammoth Book of Best New Horror 13, 2002]
34. Rejtekhely, 2013 [Laid Down, Cemetery Dance, #50, 2004]
35. Áss mélyre, 2013 [Digging Deep, Phobic: Modern Horror Stories, 2006]

A listában a magyar cím után megadom a fordítás idejét. Ebből látható, hogy 2002-ben két novellát fordított Campbelltől, majd tíz elteltével vette elő a szerzőt megint, mikor lefordított egy harmadik novellát. A dömping 2013-ban volt, mikor a novellafordítások többsége keletkezett, de meg 2014 és 15-ben is volt néhány fordítása. Szabolcs eddig Lovecraft két legtehetségesebb tanítványától, Robert Blochtól és Ramsey Campbelltől fordította a legtekintélyesebb mennyiségű novellát.

Brichester k

Campbell a Lovecraft és Derleht által megalkotott Cthulhu-mítosz elemeit áttette Arkhamból az angliai Severn-folyó völgyébe, még egy fiktív várost is megalkotott itt, Brichestert (lásd fentebb Campbell novelláihoz a fikciós térképet). Még új istenségekkel is bővítette a Cthulhu-mítoszt. Ráaásul ezt a világot már 15 évesen megalkotta. 2014-ben jelent meg mindössze száz számozott példányban Visions from Brichester c. Campbell-antológia, mely összegyűjtve adja ezeket a történeteket. A magyarra fordított novellák közt ezekben bukkan fel Brichester: A Hold-lencse, A vonzás, A csábító, A bűvös gyümölcs, A beavatkozó, Olvasnivaló, A sebhely és a Fabábuk. Egyébként A vonzást még Nebula-díjra is jelölték. Severn-völgyben titkon fennmaradt Shub-Niggurath kultusza. Shub-Niggurath-ot Lovecraft említette először egy 1928-as novellájában (The last test), Derleth vette csak be az Öreg Istenek közé.
– Ma éjjel meg fogja látni, hogy nézünk ki meztelenül. Alighanem meg fogja rázni. Lementünk a mélybe, az ő helyére – amiről nem fogok magának többet mondani –, és hogy tovább élhessünk, át kellett esnünk egy… változáson. Talán már hallott erről, csak más név alatt – emlékszik a Fekete Kecske ivadékaira? gof’nn hupadgh Shub-Niggurath? De azért ne higgye azt, hogy tudja, mire számíthat – a driádok meg a faunok meg a szatírok eléggé különböznek a klasszikus leírástól…” (részlet A Hold-lencséből). Shub-Niggurathra úgy hivatkoztak, mint "az erdő Fekete Kecskéje, ezer ivadékával". Ez az istenség előjön Stephen M. Rainey: Sabbath of the Black Goat (Boszorkányszombat) vagy Robert M. Price: A Thousand Young (Ezer ivadék) c. novelláiban (és ezek szintén megvannak magyarul, Mező Szabolcs fordításában).

Szintén meg van magyarul a Brit Fantasy-díjas novelláiból a Mackintosh Willy és A zacskó.

Campbell a történeteiben teljesen zavartalanul nyúl tabutémákhoz is (ha nem is gyakran), mint pornográfia, pedofília vagy nekrofília és más hasonló eltévelyedések. A világ fölött c. novellájáról azt állította egy LSD-utazás terméke. Lehet ezért is írta Stephen King: „Egy Campbell-regényben vagy – novellában mintha egy éppen véget érő… vagy éppen kezdődő LSD-utazás vékony és reszketeg észlelési ködén át látnánk a világot.

Mindenképpen Robert Bloch horrorjain egy lépcsővel tovább jut, sötétebb, összetettebb, bonyolultabb, néha az olvasmányosság rovására is. Szövegei tele vannak rengeteg furcsa utalással, kétértelmű kifejezésekkel, metafórákkal. Gyakorlatilag nehéz megmondani egy novella elején, hová fog kilyukadni, bár tényszerűen mindig hagy a szövegben támpontokat, elejt mondatokat, ami rendszerint utal a szinte mindig tragikus végkifejletre.

Az 1973-as Demons by Daylight c. novelláskötete 14 novellát tartalmazott. Campbell maga úgy számolta, ettől kezdve vált jó íróvá. Ebből a kötetből öt novella is meg van magyarul, beleértve A harisnyát is.

A Májusi ünnep vége egy pogány rituálé, amire az áldozatot gyereklányok csábítják. A minta az egyik legjobb Campbell-sztori: egy házaspár rémmeséje. Egy kunyhóba költöznek ki, nyugalomra vágyva, messzebb a várostól, egy mező mellé. Majd egy este sikolyt hal a mező túloldaláról. Ettől kezdve a történet végig feszült, nyugtalanító, akár a végkifejlet. A leghétköznapibb dolgok, környezet vagy események tudnak Campbellnél teljesen hirtelen vészjósló fordulatot venni. Több történetének alapötlete, hogy valaki egyedül bolyong egy ismeretlen helyen, ami egyre fenyegetőbbé, rémisztőbbé válik (pld. Kezek, A világ fölött). Még egyszer c. novellában a főhős egy külső területen téved el, s egy bungalóhoz jut egy mezőn, aminek ablakából egy öreg nő integet. Végül bemegy a gyomverte házba, de ettől kezdve a történet igazi gyomorforgató, mocskos rémálomba megy át. Az Áss mélyre egy igazi horror történet, elég sokkoló. A főhős felébred, rémületes a szituáció, ahogy lassan felfedezi, egy koporsóban van. Megmutatom magam c. novellában egy telemarketinges figura idegei lassan felmondják a szolgálatot és átmegy gonoszba. A test az ablakban hőse pedáns magaviseletű ember, aki átrándul Amszterdamba, kis szexuális szórakozásra, vége elég groteszk és hányingerkeltő. Fel a fejjel igazi horror, sajátságos fekete humorral fűszerezve. Így kezdődik:
Valahonnan a magasból hallod, ahogy a feleséged és a fiatalember egymással beszélget. Tovább küzdöd magad felfelé – az izmaid folyóvízként remegnek –, és végül sikeresen átjuttatod ingatag egyensúlyodat a következő lépcsőfokra.
Biztos azt gondolják, hogy végeztek veled. Még azzal se fáradtak, hogy becsukják a pinceajtót; a résen becsordogáló, reszketeg fény az, ami fele most tartasz. Rajtad kívül bárki más meghalt volna. A fickó alighanem kivonszolt téged a laboratóriumból és lehajított téged a lépcsőn a pince aljába; ott tértél magadhoz, a poros kövön. A bal orcád még mindig olyan, mintha egy merev tányért csúsztattak volna a húsba azon a helyen, ahol a padlóhoz csapódott. Megpihensz a lépcsőfokon, ahova feljutottál, és hegyezed a füled.
” Csak fokozatosan jövünk rá, hogy egy levágott fej beszél, egy örült tudósé, akinek fejét levágták és ledobták a pincébe. A fej azonban küzd, megindul a fogaival kapaszkodva a lépcsőn, ugyanis a teste fönt van…

A másik lehetőség Szabolcs meghatározása szerint egy „szociális horror”. A főhős, Highton szürreális vergődése, hogy tkp. két családja van, de melyiknél van nagyobb szükség őrá? Az elveszett talán inkább thriller, mintsem horror, de nagyon jó. A főhős tkp. meg akar szabadulni barátjától, Billtől, de sokáig ezt észre sem vesszük, olyan finom Campbell történetfűzése, pedig tesz apró utalásokat. Minden eladó egy mese arról, hogyan válhatunk kivételezett látogatóból egyszerű prédává egy számunkra idegen világban, mely egyre inkább taszítóvá is válik. A vége egy igazi rémgroteszk. Barry a főhős egy keleti vagy észak-afrikai országban nyaral, megismerkedik egy lánnyal. Fokozatosan gomolyog elő kálváriája, mikor elveszik útlevelét. Elveszettként bolyong ebben az idegen és riasztó környezetben, mikor kimerészkedik a bazárba, a lányt keresve. Észreveszi, hogy két rendőr követi, legalábbis bolyongása során többször beléjük botlik, majd „A két rendőr szakavatottan kiürítette a fiú zsebeit, aztán a tiszt, aki a piacon beszélt hozzá, elrakta a pénzét, a másik pedig félbehajtotta az utazócsekkeket és betömte őket Barry szájába. A srác csak elfojtott hörgést tudott kiadni a száját betöltő kartoníz mellett, amint a Hegycsúcsos férfi felsétált, két kézzel a mellébe markolt és megcsavarta Barry mellbimbóit. – Szép vagy – közölte a sráccal, átengedve a lehetőséget a többieknek, hogy sorban megtapogassák a fiú zsugorodó nemi szervét; a nő a srác sérült ujja láttán anyáskodó hangot hallatott, aztán meg olyan erővel szívta meg, hogy Barry érezte, amint leválik a köröm az ágyáról.” Ez persze még nem a vég: „A nő odacammogott, hogy ismételten szemügyre vegye a fiút; kövér, ragacsos mutatóujja és hüvelykje közé csípte az arcát, még mélyebbre lökve a pecket Barry szájába. – Megteszi – mondta végül, kétfele választva a pénzkötegét, melyeket a rendőrök a zsebükbe tömtek.” Ekkor esik le neki a tantusz, hogy eladták, akár egy barmot: „A rendőrök leemelték a srácot a póznáról, behajították a jármű hátuljába és rácsapták a zárólapot.” Igen hatásos, megdöbbentő történet, és nagyon jó!

A magyarul meglévő 41 novella teljes hossza kb. 190 ezer szó! Tehát több mint 35 ezer szóval hosszabb az 1966-ban 730 oldalon megjelent 22 detektívtörténet c. kiváló válogatáskötetnél!