Angela Carter
(1940-1992)

  Angela Carter2

Angela Olive Stalker egy angol regényíró, novellista, költő és újságíró volt, aki a műveit Angela Carter néven jelentette meg. Az angliai Eastbourne-ban született, és a Bristol Egyetemen tanult. A nagyanyja nevelte. Előbb Paul Carter felesége volt, majd Mark Pearce lett a férje. Angela mindkettőjük nevét felvette: Angela Olive Carter-Pearce. A szakmai pályáját újságíróként kezdte.

Lelkes feminista volt. Számos cikk és több tanulmánykötet jelent meg tőle, ami a nők helyzetével, az erotikával vagy a pornográfiával foglalkozott. Első regénye, a Shadow Dance, 1966-ban jelent meg. A korai regényeiben próbálkozott krimi és horror elemekkel, de írt poszt-apokaliptikus regényt is. Összesen 9 regényt írt. Ezek közül a leghíresebb a Nights at the Circus (1984). Ez megjelent magyarul is Esték a cirkuszban címmel. A Magvető kiadó a következő ajánlást írta róla:
Az Esték a cirkuszban megjelenésével a közelmúlt világirodalmának egyik remekművét veheti végre kezébe a magyar olvasó. Angela Carter 1984-ben kiadott regénye egyszerre játékos, ironikus, érzelemgazdag történet és lebilincselő olvasmány. Főszereplője Fevvers, a szárnyas nő, aki puszta létével felforgatja a századforduló Londonját és Európáját. A légtornásznő fordulatos és lélegzetelállító kalandjait követve eljutunk a női szörnyek múzeumába, egy szentpétervári hercegi kastélyba, egy szibériai finnugor törzs mágikus realista világába, de legfőképpen a cirkuszba, ahol találkozhatunk kártyajós kismalaccal, gyáva erőművésszel, a világ leghátborzongatóbb bohócaival, tudós majmokkal és keringőző tigrisekkel. És közben izgulhatunk, hogy egymásra talál-e Fevvers és a jóképű amerikai riporter, aki bohócnak áll, hogy leleplezze a légtornásznő titkát. A Carter által teremtett feledhetetlen figurák megelevenedése, a mesemotívumok és az irodalmi utalások sokasága a pikareszk történet kavalkádjában kivételes műélvezetet nyújt.

Shadow DanceFireworksBlack VenusThe Magic Toyshop

A regényírás mellett lelkes novellista is volt, már 1962-ben írt novellát, de csak a hetvenes években jelentek meg nyomtatásban az első rövid történetei. Ezek főleg a Bananas, Vogue és az Interzone magazinokban láttak napvilágot, de nem sok. Inkább a saját novellásköteteiben hozta a novelláit. Az első ilyen válogatása, a Fireworks, 1974-ben jelent meg. Ezt követte a The Bloody Chamber (1979), Black Venus (1985), majd az American Ghosts and Old World Wonders (1993). A The Company of Wolves novellájából Neil Jordan 1984-ben filmet rendezett (lásd lentebb egy jelenetet a filmből: a fiatal lány, Rosaleen szerepében az akkor 12 éves Sarah Patterson és a farkas).

 The Company of Wolves

Természetesen Carter nem egy kifejezetten „horror” szerző volt, hiszen az írásai leginkább a mágikus realizmus műfajába sorolhatók. Vannak természetfeletti, fantasy történetei. Újkori mesemondó, történetei posztmodern, bizarr mesék, általában női főhősökkel. Carter nem csak írta ezeket, hanem szakértője is volt a régi tündérmeséknek. Angolra fordította a francia Charles Perrault meseíró tündértörténeteit. A novellásköteteiből, The Bloody Chamber megjelent magyarul is A kínkamra címmel (1993). Az Európa kiadó így ajánlotta:
Angela Carter mesét mond. Régen hallott tündérmeséket öltöztet új köntösbe, gyermekkorunkból ismerős figurákat elevenít meg, s a százszor elmondott történetek ismét felkeltik érdeklődésünket, mert a szerző új, gazdagabb értelmet ad nekik. Néha csak csavar egyet a mese fonalán, máskor teljesen új megvilágításba helyezi a történetet. Mestere a környezet költői ábrázolásának. Az erdők, melyekbe elvezeti olvasóját, igazi kelta erdők: sűrűek és titokzatosak, ahol az elővigyázatlan utazóval minden megtörténhet, ahol a mesék száműzött alakjai háborítatlanul élhetik világukat. Akár az ódon kastélyok vastag falai között, ahol az elmaradhatatlan varázstükrök minden titkok tudói. Ebbe a birodalomba vezet a fiatal és romlatlan lelkek útja, mert csak ide, ezekbe a sötét erdőkbe és ezekbe az ősöreg kastélyokba vihetik el a megváltást, hiszen ők a civilizációban már régen csak nevetség tárgyai.

Angela Carter a londoni otthonában tüdőrákban halt meg. Még nem volt 52 éves.

***

Nights at the CircusEsték a cirkuszban

Angela Carter regényeiből mindössze egy van meg magyarul:

1. Esték a cirkuszban, Magvető, 2011. ford. Bényei Tamás [Nights at the Circus, 1984]

***

Péter és a farkas kSeb az arcon kTest és tükör kA szerelem házának asszonya k

Novelláiból 19 különböző fordítást is találtam, de van 5 olyan novella, amit duplán is lefordítottak, azaz 14 Carter-novella van csak magyarul (az angol megjelenések sorrendjében):

1. Az úr, Nagyvilág, 1994/1-2. sz. ford. M. Nagy Miklós [Master, (ss) Fireworks, 1974]

2. Test és tükör, Test és tükör, Európa, 1992. ford. Dezsényi Katalin [Flesh and the Mirror, (ss) Fireworks, 1974]

3a. A szerelem házának úrnője, A kínkamra és más történetek, Európa, 1993. ford. Greskovits Endre [The Lady of the House of Love, (ss) The Iowa Review, Sum/Fll 1975]
3b. A szerelem házának asszonya, Izéhordák, Szukits, 2003. ford. Szabó Kata

4a. Farkasok társasága, Égtájak 1987, Európa, 1987. (²A kínkamra és más történetek, Európa, 1993) ford. Greskovits Endre [The Company of Wolves, (ss) Bananas #7, Spring 1977]
4b. Farkasok társasága, Nagyvilág, 1999/9-10. sz. ford. Sándor Beáta

5. Seb az arcon, Divatszociológia II., 1982. ford. D. Hoffmann Márta [The Wound in the Face, Arts in Society, Fontana 1977]

6a. A vérfarkas, Nagyvilág, 1981/6. sz. ford. Temesi Ferenc [The Werewolf, (ss) South-West Arts Review, Oct 1977]
6b. A farkasember, A kínkamra és más történetek, Európa, 1993. (²Rakéta Regényújság, 1993/20. sz.) ford. Greskovits Endre

7. A Tündérkirály, A kínkamra és más történetek, Európa, 1993. ford. Greskovits Endre [The Erl-King, (ss) Bananas #9, Winter 1977]

8. Farkas-Alice, A kínkamra és más történetek, Európa, 1993. ford. Greskovits Endre [Wolf-Alice, (ss) Stand v2 n2, Win 1978]

9. A kínkamra, A kínkamra és más történetek, Európa, 1993. ford. Greskovits Endre [The Bloody Chamber, (nv) The Bloody Chamber and Other Stories, Gollancz, 1979]

10. Oroszlán úr udvarlása, A kínkamra és más történetek, Európa, 1993. ford. Greskovits Endre [The Courtship of Mr Lyon, (ss) Vogue (UK), 1979]

11. Csizmás Kandúr, A kínkamra és más történetek, Európa, 1993. ford. Greskovits Endre [Puss-in-Boots, (ss) The Straw and the Gold, ed. Emma Tennant, Pierrot Books, 1979]

12. A Tigris menyasszonya, A kínkamra és más történetek, Európa, 1993. ford. Greskovits Endre [The Tiger’s Bride, (ss) The Bloody Chamber and Other Stories, Gollancz, 1979]

13a. A hólányka, Nagyvilág, 1981/6. sz. ford. Temesi Ferenc [The Snow Child, (vi) The Bloody Chamber and Other Stories, Gollancz, 1979]
13b. A hóleány, A kínkamra és más történetek, Európa, 1993. ford. Greskovits Endre

14a. Péter és a farkas, Határ, 1995/3. sz. ford. Mesterházi Mónika [Peter and the Wolf, (ss) Firebird #1, 1982]
14b. Péter és a farkas, Helikon (Rom), 1998/16. sz. ford. Cseke Zsuzsa Anikó

Angela Carter a több novelláskötet ellenére sem volt „termékeny” novellista, hiszen 1962-től haláláig mindössze negyvenegynehány novellát írt. Magyarul megjelent novelláskötete, A kínkamra és más történetek (Európa, 1993, ford. Greskovits Endre) szerencsére tartalmazza a The Bloody Chamber (1979) mind a tíz novelláját (viszont az Európa kiadó roppant gyenge, szánalmas borítót kreált hozzá!). A Fireworks (1974) novelláskötetében 9 novella jelent meg, amiből 2 van meg magyarul (Test és tükör, Az úr). A Black Venus (1985) kötet 8 novellájából egy van magyarul (Péter és a farkas). A Nagyvilág nevű magyar havilap négy Carter-novellát is közölt. A lap közölte a legkorábbi magyarul megjelenteket is, 1981-ben (A vérfarkas és A hólányka). A Seb az arcon inkább egy monológ, mintsem novella, de teljesen Carter stílusában.

The Bloody ChamberA Kínkamra