Sherlock Holmes a ponyvahős

 Sherlock Holmes 

A berlini Verlagshaus für Volksliteratur und Kunst nevű kiadó 1907. január 17-én indította útjára a Detectiv Sherlock Holmes und seine weltberühmten Abenteuer fejcímű ponyvafüzeteit. Minden füzet nagyjából A/4-es méretű és 32 oldalas volt. Hetente jelentek meg. Csodálatos, színes borítókat kaptak, melyeket Alfred Roloff tervezett.

Die Lady mit dem KanarienbrillantJack l'EventreurVerbrecherjagd auf dem Cölner Karneval

Minden füzet egy önálló kisregény volt. A történetekből Sherlock Holmes mellől hiányzott Watson doktor, a helyét a sokkal fiatalabb Harry Taxon vette át, mint a detektív segítője (ebben az időszakban létező rengeteg ponyvafüzetes detektívnek rendszerint valami fiatal segítője volt). A történetek szerzőit soha nem tüntették fel, de tudható, hogy a német Kurt Matull Taxon Harry(1872-1930) és Theo von Blankensee (1881-1928) írták azokat. Ők ketten úgyszólván ponyvagyárosok voltak. Előtte egy sor Nick Cartert írtak és a Sherlock Holmes füzetek mellett üzemeltették Lord Lister név alatt Raffles ponyvafüzet-sorozatukat (1908-1911) is. Harry Taxon képe látható a Das Rätsel am Spieltische (3. füz. magyarul: A játékbarlangban) c. füzetben: lásd a rajzolt arcképét jobb oldalt (a magyar füzetekben a neve: Taxon Harry).

Matull és Blankensee átvették Sherlock Holmes karakterét, ahogy azt Conan Doyle megteremtette és igyekeztek Doyle stílusát is átvenni (persze nem nagyon közelítette meg a két német a mestert). Jellemző, hogy Doyle összesen 60 történetet írt Holessal, míg a két német 4 év alatt 230-at. Viszont nagymértékben kibővítették Holmes nyomozásait. Úgyszólván minden kontinensen, egy csomó egzotikus helyen nyomoztatták (mint Kairó, Sanghai, Andorra, Konstantinápoly vagy Vatikán) . Sokszor bonyolódott okkult bűncselekményekbe, sőtét praktikák vagy szekták (sátánisták) jelenlétére, vagy szembekerült az olasz-szicíliai maffiával. Néha valós, megtörtént esetek nyomozásánál vetették be, mint a magyarul is megjelent Hasfelmetsző Jack ügye. Az esetek közt akad még fantasztikus témájú is, mint a magyarul is olvasható A halálsugárban. Vagy horror történet, mint A bostoni leánygyilkos vagy A londoni vampir. Jogos a kritika affelől is, hogy a bűnesetek végső levonása, magyarázata itt elmarad, ami Doyle mindig fontosnak tart. Maguk az esetek sokszor véletlenszerűen vagy Holmes izomereje, keleti harcművészeti tudása folytán oldódnak meg.

Doyle Sherlock Holmesének nagy ellenfele James Moriarty professzor, a mesterbűnöző. Matull és Blankensee Holmese is összekerül több füzetben is egy ilyennel, Thomas Flax-szal. A magyar füzetekben Flax Tamás professzor a neve, és a világ legnagyobb gazembere, aki méltó ellenfele Holmesnak. Több füzetben is ő Holmes ellenfele: Dr. Flax, a tömeggyilkos; Professor Flax üldözése a pusztán vagy A vérengzők királya.

A németek 230 Sherlock Holmes-füzetet adtak ki 1911. június 8-ig. A 11. füzetnél megváltoztatták a füzetek fejcímét: Aus den Geheimakten des Welt – Detektivs. Erre azért volt szükség, mert Conan Doyle ügyvédeivel megtámadta a kiadást, és pert is nyert. Ezért kivették a fejcímből Sherlock Holmes nevét. Az első 11 füzetet is újranyomták az új fejcímmel. A német ponyvasorozat mind a 230 füzetének címe itt található: Aus den Geheimakten des Welt – Detektivs

Lefordították franciára is: Les Dossiers Secrets de Sherlock Holmes (de csak 16 számot ért meg), de még magyarra (37+38 füzet), svédre (Sherlock Holmes Detektiv-Historier, csak 28 füzet), dánra (csak 4+11 füzet), norvégra (Sherlock Holmes - Storforbrydernes Skræk, 64 +8 füzet), csehre (Z tajných zápisků světového detektiva, csak 10 füzet), oroszra, portugálra, spanyolra (Memorias intimas de Sherlock Holmes), lengyelre, olaszra vagy finnre is. Mindegyik kiadás átvette az eredeti német borítókat.

   Le maitresseDie Giftmischerin von Castle RockJohnson

A berlini Verlagshaus für Volksliteratur und Kunst kiadó 1929-30-ban Der Welt-Detektiv fejcímmel egy új 62 füzetből álló sorozatot dobott piacra. Sherlock Holmes ebben viszont új segítőt kapott: Johnny Butsont. Ezek is színes illusztrált borítók voltak, de képek már közel sem voltak olyan kidolgozottak, mint a kiadó korábbi, 1907-1911-es sorozatáé. Viszont a címlap felső balsarkában átmentették a korábbi sorozatuk címlapjáról Sherlock Holmes arcképét (lásd ennek a sorozatnak is egy címlapját, fentebbi sor jobb szélén).

***

Egy veszélyes fojtó kHolttestrablók nyomában kA korfui bűntanya kA toronyszoba rejtélye k

Az örökségrabló áldozata kEmbercsapda egy régi házban kEgy párizsi ópiumbarlangban kKínai bálványimádás k

A rabszolgakereskedő kincse kA rabszolgakereskedő kincse2 kMerénylet a hamburgi kerékpár versenypályán kA Walpole-család végzete k

A magyar nyelvű kiadás elég gyorsan reagált a német ponyvasorozatra. A soproni Röttig Gusztáv és Fia kiadó kezdte meg a Sherlock Holmes-füzetek közlését. Ezek is 32 oldalasak voltak, nagyjából A/4-es méretben. Mindegyik ára 25 fillér volt. Mindegyik átvette a német eredeti borítóját. Fordító nevét egy esetben sem közölték. A füzetek fejcíme: Szemelvények egy világ-detektív titkos aktáiból lett. Viszont a 12. füzettől a közös főcím: Sherlock Holmes — Szemelvények egy világ-detektív titkos aktáiból-ra változott. Röttig Gusztáv a 15. füzet kiadása után átadta a kiadási jogokat egy budapesti kiadónak és a 16. füzettől már Ádám Géza kiadója, az Ádám Detektívregények adta ki azokat. A füzetsorozat 1907 októberében indult. Minden hónapban két szám jelent meg: általában 1-én és 15-én. Viszont nem volt egyenletes a kiadások ideje mégsem: pld. 1908. novemberében átáltak a heti megjelenésre és akkor 4 jelent meg abban a hónapban, majd visszaállták a kéthetire. Majd 1909. március és júniusa közt csak 3 szám jelent meg. Végülis összesen 37 füzetet adtak ki 1909 augusztus 1-ig (ekkor jelent meg A londoni vampir), és hírtelen szakadt abba, mert meghirdettek egy 38. füzetet is, de az már nem jelent meg.
A korai füzetekben megtalálható egy ajánló a sorozatról:

"SHERLOCK HOLMES
a világ leghíresebb detektivje.

Nincs még ember a világon, akinek sikerült az utóbbi években oly hírre és közkedveltségre szert tenni és akit annyira csodálnának, mint Sherlock Holmest; nem csupán hazájában, Angliában, hanem mindenütt, a hol jog és igazság a gonoszság és bűn ellen küzdelmet folytat.
Miért oly büszke Anglia Sherlock Holmesre?
Miért reszketnek az összes országok gonosztevői Sherlock Holmestől?
Miért vannak úgy elragadtatva Sherlock Holmes sok ezernyi olvasói?
Mert még nem létezett oly detektív, akiben szellem, erő, tudás, bátorság, hidegvér és lélekjelenlét oly mértékben egyesült volna és aki ezen isteni adományokat oly önzetlenül használta volna fel a társadalom javára, mint Sherlock Holmes.
Sherlock Holmes kalandjai Londonban, Párisban, Berlinben, Madridban.
Sherlock Holmes küzdelmei New-York, Chicago, San-Francisko, Kairó városokban, Indiában és Ausztráliában; éleslátása, mely által a legel-rejtettebb titkokat is felderíti, lélekjelenléte, mely őt minden veszedelemből, minden hínárból kirántja, szellemes és váratlan ötletei, melyek nagy emberismereten alapszanak és gyakran tudományos alappal is bírnak, energiája, mely minden akadályt legyőz, ezek képezik a feszítőén érdekes regénysorozatnak tartalmát.
Elváltoztató tehetségének utolérhetetlen művészetében rejlik hihetetlen eredményének titka és ezért mozoghat mindenütt ismeretlenül, sőt ott is, ahol az emberiség salakja összejöveteleiket megtartják, tervüket megvitatják.
Sherlock Holmes oly csodálatos, csaknem emberfeletti tehetségekkel rendelkezik, hogy szinte azt gondoljuk, hogy ő az »Isten ostora«. A legelőkelőbb, a legmagasabb körökben épp oly kifogástalanul tud mozogni, amint megtalálja a kellő modort és hangot ott is, ahol az ő gonosztevői a legelvetemültebb orgiákat ünneplik.
A már eddig megjelent és az ezentúl megjelenő füzetekből kedves olvasóinknak bőven alkalmuk lesz, ezekről meggyőződni és mindnyájan el fogják ismerni, hogy Sherlock Holmes a világ legnagyobb detektívje."

A granadai bikaviador kA vérengzők királya kA vérengzők királya2 kA londoni vampir k

Csak egy csepp ténta kA lady kanáriai gyémántja kJack, a hasfelmetsző kJack, a hasfelmetsző2 k

Az 1907-1909 között megjelent füzetek címei a következő:

1. füzet. A hétnejű férj (1907)
2. füzet. A lady kanáriai gyémántja (1907)
3. füzet. A játékbarlangban (1907)
4. füzet. Az államügyész kedvese (1907)
5. füzet. A Rock kastélyi méregkeverőnő (1907)
6. füzet. Őrült vagy lángész? (1908)
7. füzet. Az eltűnt vőlegény (1908)
8. füzet. A sírból feltámadva (1908)
9. füzet. A Walpole-család végzete (1908)
10. füzet. Csak egy csepp ténta (1908)
11. füzet. A toronyszoba rejtélye (1908)
12. füzet. Jack, a hasfelmetsző (1908)
13. füzet. Merénylet a hamburgi kerékpár versenypályán (1908)
14. füzet. A bostoni leánygyilkos (1908)
15. füzet. Egy veszélyes fojtó (1908)
16. füzet. A Milster kastély kísértete (1908)
17. füzet. Holttestrablók nyomában (1908)
18. füzet. Kínai bálványimádás (1908)
19. füzet. Az anarchista páholy (1908)
20. füzet. Embercsapda egy régi házban (1908)
21. füzet. A lengyel zsidó (1908)
22. füzet. A rabszolgakereskedő kincse (1908)
23. füzet. A pittsburghi gyilkosiskolában (1908)
24. füzet. Egy gonosztevő király (1908)
25. füzet. Idegen akarat alatt (1908)
26. füzet. Az eltűnt kapitány (1908)
27. füzet. Egy párisi ópiumbarlangban (1908)
28. füzet. A granadai bikaviador (1908)
29. füzet. Az örökségrabló áldozata (1909)
30. füzet. Dr. Flax, a tömeggyilkos (1909)
31. füzet. Professor Flax üldözése a pusztán (1909)
32. füzet. A korfui bűntanya (1909)
33. füzet. A harang foglya (1909)
34. füzet. A vérengzők királya (1909)
35. füzet. A londoni hóhér (1909)
36. füzet. A konstantinápolyi leánykereskedő (1909)
37. füzet. A londoni vampir (1909)
38. füzet. A „mocsár lidérce” (tervezett, de már nem jelent meg)

A játékbarlangban kAz eltűnt vőlegény kA sírból feltámadva kLángész vagy őrült k

A konstantinápolyi leánykereskedő kA hétnejű férj kAz eltűnt kapitány kA bostoni leánygyilkos k

 

Megemlítendő még, hogy több esetben a füzet belső oldalán nem pontosan ugyanaz a cím volt, mint a külső, színes borítón. Egyébként Röttig Gusztáv adott ki más hasonló ponyvasorozatokat is. 1917-ben dobta piacra a Farkas detektív füzeteket. Ezek 64 oldalasak voltak. A cím ellenére ezek sem magyar eredetű ponyvák. Eredetileg egy osztrák író, Ubald Tartaruga Bécsben megjelent Franck detektív sorozatának átvétele. Ádám Géza kiadója is hasonló volt. A Sherlock Holmes-füzetek után A szép Mariska c. 5 füzetes regényt adta ki. Ami egy megtörtént bűncselekmény regényesített változata volt: Haverda Mariska és társa 1909-ben a nagy vagyon miatt egy bérgyilkossal megölette a saját anyját, a szabadkai Haverda Boldizsárnét.

A Milster kastély kísértete kA Milster kastély kísértete2 kKísértetek a Milster kastélyban kEgy gonosztevő király

***

Közreadok egy füzetet djvu formátumban (24 mega) a Szemelvények egy világ-detektív titkos aktáiból  ponyvasorozatból. Remélem másokat is érdekelhetnek ezek a Sherlock Holmes-füzetek. A címre kattintva lehet letölteni a füzetet:

6. füzet. Őrült vagy lángész? (1908)

Az Őrült vagy lángész? a német 17. füzet Genie und Wahnsinn fordítása. A magyar kiadás mindegyik füzet végén adta a következő füzet hosszabb-rövidebb ajánlóját. Az Őrült vagy lángész? esetében mindössze ennyit:

Lángész vagy őrült - ajánló

***

Romániában új életre kelt a német 1907-1911-es ponyvasorozat a bukaresti IG. Hertz könyvkiadóhivatala jóvoltából. A Hertz kiadó arról volt nevezetes, hogy az 1920-as évek közepétől rengeteg füzetből álló sorozatokat terjesztettek Erdély-szerte (szép színes, tipikus ponyvaborítókkal). Mint a Szivek harca, Jarosinszky Szaniszló, a híres rablóvezér vagy a fekete lovag, Angyal Bandi a lovagias haramiavezér, Lélekvásár, Mozikirálynő, Trón és szerelem vagy A lánykereskedő hálójában. Némelyik közel kétszáz füzetből állt. Ráadásul a kiadó egy sorozat első 1-2 darabját ingyen osztogatta az újságárusoknál vagy piacokon, csak aztán a többiekért kért pénzt. Kiadták 1931-ben 146 füzetben Edgar Rice Burroughstól: Az őserdők királyát is (ezek csak 16 oldalas füzetek voltak). Viszont ez „érdekes” módon valóban Burroughs könyveinek fordításaiból születtek.

SH 28 - Elátkozott kincs kSH 29 - A 13.-as számú bérkocsi kSH 20 - A sziklák réme k

SH 29 - A 13.-as számú bérkocsi kSH 30 - A halálsugár2 kSH 11 - A rejtélyes mágnás k

A Hertz kiadó 1927-ben kezdte kiadni a Sherlock Holmes — A világhírű detektív titkos feljegyzéseiből c. füzetsorozatát. Összesen 38 füzetet adtak ki. Ezek sem közölték egy esetben sem a fordító nevét, de nem használták a korábbi, 1907-1909-es fordításokat, hanem új fordítások voltak.Ennek bizonyságául beraktam fentebb A Milster kastély kísértete (1908) első lapja után a Kísértetek a Milster kastélyban (1927) első oldalát, melyeken látszik, hogy két különböző fordításról van szó.

A Hertz-füzetek már kisebb, nagyjából A/5-ös méretűek voltak, mint a korábbi 1907-1909-es magyar sorozat. Mivel kisebb méretűek lettek a lapok, az oldalszám megnövekedett. Minden egyes füzet 48 oldalas és az ára 10 lej volt. Volt még egy lényeges különbség a német kiadással: nem vették át az eredeti borítók sémáját és illusztrációit. Ezek is színesek, de sokkal sematikusabb, egyszerűbb illusztrációk voltak, mint a német Alfred Roloff rajzai. Az 1927-1929 között megjelent füzetek címei a következők:

1. füzet. Jack, a titokzatos hasfelmetsző (1927)A világhírű detektív – titkos feljegyzéseiből (sorozat k)
2. füzet. Londoni banditák (1927)
3. füzet. A rubinköves gyűrű titka (1927)
4. füzet. A toronyszoba rejtelmei (1927)
5. füzet. Az aktatolvaj diplomata (1927)
6. füzet. A londoni hullakereskedő (1927)
7. füzet. Kísértetek a Milster kastélyban (1927)
8. füzet. A vérfoltos ékszerek (1927)
9. füzet. A fekete apáca (1927)
10. füzet. A szálloda fantomja (1927)
11. füzet. A rejtelmes mágnás (1927)
12. füzet. A londoni pénzhamisítók (1927)
13. füzet. Az ördögalagút (1927)
14. füzet. Az élő halott (1927)
15. füzet. A földalatti London (1927)
16. füzet. Az ügyész vétke (1928)
17. füzet. A titokzatos soffőr (1928)
18. füzet. A sátán útja (1928)
19. füzet. A halálkapu (1928)
20. füzet. A sziklák réme (1928)
21. füzet. Az álarcos vámpír (1928)
22. füzet. Dráma a tengerparton (1928)
23. füzet. A nagyherceg perditája (1928)
24. füzet. London vámpírja (1928)
25. füzet. A Rosetti-utcai gyilkosság (1928)
26. füzet. William Sherlock titokzatos halála (1928)
27. füzet. A vörös barát (1928)
28. füzet. Az elátkozott kincs (1928)
29. füzet. 13-as számú bérkocsi (1928)
30. füzet. A halálsugár (1928)
31. füzet. A pontos halál (1928)
32. füzet. A tűzkirály (1928)
33. füzet. A motorverseny fantomja (1928)
34. füzet. A borzalmas sikoly (1928)
35. füzet. A belmondi rejtély (1929)
36. füzet. A borzalmak háza. (1929)
37. füzet. A zöldszemű démon (1929)
38. füzet. A csontkezű rém (1929)

SH 37 - A zöld szemű démon kSH 17 - A titokzatos sofför kSH 08 - A vérfoltos ékszerek k

Sok esetben ugyanazokat a füzeteket fordították a német kiadásból, mint a korábbi 1907-1909-es füzetek, de vannak, amelyek nem. Ezáltal viszont a 230 német füzetből több mint negyven magyar fordításunk van. Általában összevissza válogatott mindkét magyar kiadás a német füzetekből. Például a 37. füzet A londoni vampir (1909) & 24. füzet London vámpírja (1928) a német Der Vampir von London (56. füzet) fordítása. A 2. füzet A lady kanáriai gyémántja (1907) a német Die Lady mit dem Kanarienbrillant (9. füzet) vagy a 12. füzet A londoni pénzhamisítók (1927) a német Die Falschmünzer von London (12. füzet) vagy a 35. füzet A londoni hóhér (1909) a német Der Henker von London (93. füzet) fordítása.

***

Az utazó bőrönd titka kAz utazó bőrönd titka2 kÁrtatlanul halálra ítélve kÁrtatlanul halálra ítélve2 k

1925-ben Budapesten jelentek meg Sherlock Holmes detektív kalandjai fejcímmel 24 oldalas füzetek. Ezek még az előzőktől is kisebbek, nagyjából A/6-os méretűek. Mindössze háromról tudok (a Magyar Könyvészet 1921-1944 csak az első kettőről tud):

1. sz. Az utazó bőrönd titka
2. sz. Ártatlanul halálra ítélve
3. sz. A hallgatás tornya

De valószínűleg több volt, ugyanis 1926-ban reprintben ugyanezek megjelentek és még kettő Romániában:

1. sz. Az utazó bőrönd titka
2. sz. Ártatlanul halálra ítélve
3. sz. Camorra fiai
4. sz. Az opálkarkötő titka
5. sz. A hallgatás tornya

Fordítót egyik füzet sem közölt. Viszont ezeket sem Conan Doyle írta. A Matull-Blankensee-féle sorozattal ellentétben, ezekben Sherlock Holmes segítője a jó öreg Watson doktor, viszont a detektívnek van egy Tuan nevű kínai inasa, akit Conan Doyle eredeti elbeszéléseiben hiába is keresnénk.

Egyébként még tudok egy Sherlock Holmes különös esetei fejcímű ponyvafüzetről is. Galantai Gyula adta ki a Csodakönyvek sorozatának 6. füzeteként (1917). Gyakorlatilag 16 oldalas, nagy alakú (legalább A/4-es) színes borítójú ponyvafüzet. Rövid történetek vannak benne Sherlock Holmessel és szintén nem Conan Doyle tollából. Galantai egyébként számos ponyvafüzetet adott ki abban a korszakban (Tom Pick, Pinkerton, Pick Winkler, Huckleberry Finn, stb.). A Galantai Könyvtár 13. könyveként is megjelent egy ilyen 64 oldalon: Sherlock Holmes kalandjai. Vallomás a halál után. (1918).