Sax Rohmer
(1883-1959)

 Sax Rohmer

Arthur Henry Ward populáris angol író használta a Sax Rohmer álnevet. Leginkább arról nevezetes, hogy ő alkotta meg a híres-hírhedt Dr. Fu Manchu sorozatot. Birminghami munkáscsaládba született. Iskoláinak elvégzése után köztisztviselői állást kapott. Már ekkor minden szabadidejét az írásra fordította. 1909-ben feleségül vette Rose Elizabeth Knox-ot (Rohmer halála után feleége és lánya adogatta ki a szerző fiókban maradt munkáit).

Fiatalon elkezdte vonzani a misztikum, a rejtélyes történetek, amilyeneket Poe, Conan Doyle és M. P. Shiel írt. Rohmer azt állította, hogy tagja az 1888-ban alakult brit Arany Hajnal hermetikus rend egyik frakciójának. A rendnek az olyan okkultisták mellett, mint Aleister Crowley és A. E. Waite, tagja volt sok híres író is, mint Conan Doyle, Arnold Bennett, Algernon Blackwood, Arthur Machen, Gustav Meyrink, Lord Dunsany, G. K. Chesterton, H. Rider Haggard, Talbot Mundy vagy Bram Stoker (valószínűleg ezekből többre csak ráfogták a kapcsolatot). Még azt is állította, hogy kapcsolatban áll rózsakeresztesekkel, amit sokan egyfajta lódításnak tartottak (ha egyáltalán léteztek rózsakeresztesek).

The Emperor of AmericaThe Dream DetectiveYu'an Hee See LaughsSinister MadonnaFire-tongue

 The Mystery of Dr. Fu ManchuDaughter of Fu ManchuMaskfuThe Si-Fan MysteriesEmperor Fu Manchu

Rohmer első nyomtatásban megjelent novellája a The Mysterious Mummy volt, amit Pearson's Weekly Christmas Extra közölt (1903. nov. 26). 1913-ban jelent meg a The Mystery of Dr. Fu-Manchu c. regénye, ami nagy siker lett. Majd írt két bűnügyi regényt, ami nem volt olyan sikeres, mint az első regénye. Ekkor határozhatta el, hogy a Fu-Manchuból sorozatot ír. 1916-ban jelent meg The Devil Doctor, amiben megint Fu Manchu volt a fő karakter. Rohmer összesen 13 Fu Manchu-regényt írt, élete utolsó regényének is ő a főhőse: Emperor Fu Manchu (1959). Rohmer azonban életében sok novellát, több mint 300-at írt a pulp-magazinokba, közte sok természetfölötti és fantasztikus történet is. Fu-Manchu-novella is sok van, melyek főleg a The Story-Teller és a Collier's magazinokban jelentek meg. Ezekből is több válogatáskötet megjelent.

A The Mystery of Dr. Fu-Manchu először a The Story-Teller magazinban jelent meg sorozatban 1912. október és 1913. június közt, majd ez jelent meg könyvformában 1913. júniusának végén. A regény legelső része, amiben feltűnik Fu Manchu, a The Zayat Kiss (The Story-Teller, Oct 1912). Egyébként újabban egy kiváló amerikai pulp-szerző, William Patrick Maynard újabb két Fu Manchu-regényt is írt Sax Rohmer mintájára (The Terror of Fu Manchu, 2009 és The Destiny of Fu Manchu, 2012).

Fu Manchu egy ördögi távol-keleti bűnöző, akinek egyik sajátos vonása a hosszú, két oldalt lelógó bajusza. Állítása szerint nyugat-európai egyetemeken tanult. Nayland Smith az első regényben így jellemzi Dr. Petrie-nek már az elején: „Képzelj el egy magas, karcsú és ruganyos, szélesvállú férfit, olyan homlokkal, mint Shakespeare és olyan arccal, mint maga a sátán, zöldfényű macskaszemekkel. Képzeld el a keleti faj minden ravaszságát, amint ebben az óriási agyvelőben egyesül a múlt és jelen minden tudományával és egy gazdag kormány minden hatalmi forrásával… egy olyan országéval, amely mindamellett tagadja azt, hogy tudna az ő létezéséről. Képzeld el azt a rettenetes teremtményt és akkor megkapod Dr. Fu-Manchunak, az egyetlen emberben inkarnálódott sárga veszedelemnek a képét.” Nayland Smith partnere, Dr. Petrie 1911-ben találkozott Fu Manchuval és hetven évesre becsülte.

Fu Manchu véget akar vetni a fehér faj uralmának. Megveti a nyugati ember automata fegyvereit, robbanóanyagait, és nem is használja ezeket. Gyilkosságait misztikus módszerekkel, késekkel, mérges kígyókkal, pókokkal, különböző mérgekkel, és kiképzett bérgyilkosokkal követi el. Egy titkos társaság irányítója és nem öregszik!

Fu Manchu ellenfele Denis Nayland Smith és Dr. Petrie (ez utóbbi a regények narrátora is). Nayland Smith a burmai rendőrség kötelékében dolgozik, de az Angol Kormányzóság megbízásából Londonba utazik, ahol találkozik régi barátjával Dr. Petrievel. Közli vele, hogy egy ördögi bűnöző nyomában van, akit Fu Manchunak nevez. Rohmer három Fu Manchu-regény írása után 14 évig nem jelentkezett újabbal, majd 1931-ben megjelentette a Daughter of Fu Manchu c. regényt, amiben megtudjuk, hogy Nayland Smith már a londoni Scotland Yard egyik vezetője és közben lovaggá is ütötték.

 The Illustrated London NewsThe Illustrated London News2The Moon is Red220px-Avon_Fantasy_Reader_7Return of Sumuru

Sax Rohmer persze írt sok más regényt is, főleg a bűnügyi és suspense műfajban. Voltak más regénysorozatai is: Gaston Max, Paul Harley és Red Kerry nevű főhősökkel, valamint volt a híres öt regényből álló Sumuru thrillersorozata (de ezek összesen is kevesebb regény, mint a Fu Manchuk). Sumuru egy keleti rejtélyes nő, fanatikus, briliáns agyú, lelketlen női démon. A sorozat első könyve 1950-ben jelent meg, The Sins of Sumuru címmel.
– Ki a fene az a Sumuru? Valami japán jakuza?
– Dehogy. A legveszélyesebb ma élő nőszemély.
– Egy nő?!
– De még milyen nő! Több gyilkosság és más gaztett terheli a számláját, mint bármelyik európai, vagy amerikai rendőrség által körözött férfi bűnözőnek.
– Nyilván valami félelmetes banya lehet!
Gilligan főfelügyelő komoran elmosolyodott.
– Ellenkezőleg, a legszebb eleven szépségek egyike. És pont e szépség a leghalálosabb fegyvere. Világszerte mindenütt akadnak követői. A legvonzóbb nőkre specializálódik, és arra használja fel őket, hogy neki dolgozva, fontos személyiségeket csábítsanak el. Ő a Miladyk Rendjének nevezett nemzetközi bandahálózat vezetője.
” (részlet a Végzetes Madonnából).

Gaston Max a párizsi rendőrségtől a The Yellow Claw c. (1915) regényének hőse. Összesen négy regényt írt vele, közte a híres The Golden Scorpiont (1919). Paul Harley egy londoni detektív és politikai tanácsadó. Két regény is megjelent Harley főhősével 1921-ben (Bat-Wing és a Fire-Tongue). A detektív szembetalálja magát a világ rejtett oldalával, vámpírokkal, voodoo-mágiával és más természetfeletti dolgokkal. A Fire-Tongue először a Collier’sben sorozatban jelent meg 1921 elején. Ismertet egy lehetetlen londoni gyilkosságot a Lángnyelv kapcsán. Rohmer ezt megrendelésre írta, de annyira belebonyolódott a rejtélybe, hogy maga is Harry Houdini, a bűvész segítségét kérte a rejtély megoldásához (akivel később barátok is lettek). Rohmer még hét novellát is írt  1920 és 1937 között Paul Harley főhősével. Ezek összegyűjtve megjelentek 2009-ben a The Voice of Kali c. kötetben, Gene Christie szerkesztésében. A bevezetőt William Patrick Maynard írta a kötet elé, aki két új Fu Manchu regényt is írt. Egyébként négy Paul Harley-novella 1920-ban jelent meg magazinokban, azaz korábban, mint a két Harley-regény. A sorozatkarakteres regényei mellett Rohmer írt tizenvalahány „független” regényt is.

Voltak novella sorozatkarakterei is. Érdemes megemlékezni Morris Klaw nevű álom detektívjéről, aki egy okkult nyomozó. 1913 és 1915 között 14 rövid történetének hőse volt ez a fantasztikus detektív, melyek a The New Magazine és az All-Story Cavalier Weekly magazinokban jelentek meg, The Methods of Moris Klaw fejcím alatt. Morris Klaw-novellákból már 1920-ban megjelent a The Dream Detective c. gyűjteményes kötet. A történetekben szerepet játszik Morris Klaw gyönyörű lánya, Isis is. És voltak még olyan sorozatkarakterei a novelláiban, mint Drake Roscoe, Bimbashi Baruk, Major de Treville, Captain O’Hagan vagy Narky.

***

boris-karloff-fu-manchuboris-karloff-fu-manchu2Christopher Lee

Fu Manchunak legalább olyan sikere volt a filmvásznon, mint könyvben. Már 1923-ban elkészült a The Mystery of Dr. Fu Manchuból egy némafilm, Harry Agar Lyons szereplésével. Ugyanezt a regényt 1929-ben is filmre vitték, de már hangosfilmben, Warner Oland főszereplésével. Oland még kétszer játszotta el Fu Manchu-t. Viszont a színész nem igazán volt alkalmas ilyen gonosz figura eljátszására, ráadásul a kis pufók alakjával nem igazán hasonlított a könyvben felvázolt karakterre. Oland később a rokonszenves kínai detektív bőrébe bújt a filmvásznon: ő játszotta a Charlie Chan-filmeket, s ez tette világhírűvé. Végül 1932-ben elkészült a The Mask of Fu Manchu c. mozi, a zseniális Boris Karloff főszereplésével. Majd sok évig nem gondoltak mozis megjelenésre Fu Manchuval kapcsolatban. Aztán 1965-ben egy Karloffhoz hasonló, rendszerint gonoszakat játszó, Christopher Lee-vel forgatták le a The Face of Fu Manchu c. filmet, aki 1969-ig még négyszer alakította az ördögi bűnözőt. (Fentebb a két bal oldali kép Boris Karloff-ot mutatja, míg a jobb szélső Lee-t Fu Manchu szerepében).

***

Az arany skorpióA nevető gyilkosDr. Fu-Manchu különös történeteVégzetes MadonnaSi-Fan

Magyarul Sax Rohmernek hét regénye olvasható (az angol megjelenések sorrendjében):

1. Dr. Fu-Manchu különös története, A Pesti Hírlap Regénytára, 1927. jún. 5 - jún 26 (4 részben) ford. Vécsey Leó (²Légrády, 1938; ³Doktor Fu-Manchu, Kaland, 1943) [The Mystery of Dr. Fu Manchu, 1913] (Fu Manchu 1)

2. Si-Fan, A Pesti Hirlap Regénytára, 1927. júl. 3 – júl. 24 (4 részben) ford. Vécsey Leó (²Légrády, 1928; ³Fu-Manchu utolsó esete, Kaland, 1943) [The Si-Fan Mysteries, 1917] (Fu Manchu 3)

3a. Fo-Hi, Rózsavölgyi, 1920, ford. Zombory István (²Az arany skorpió, Tolnai, 1937; ³Az arany skorpió, Fapados, 2014) [The Golden Scorpion, The Illustrated London News, Christmas Number, 1918] (Gaston Max 2)
3b. Az aranyskorpió, Áller Képes Családi Lapja, 1927/4–17. sz. (14 részben) ford. Ács Géza (R. Caton Woodville rajzaival)

4. Lángnyelv, A fény, 1932/15. sz. ford. László Ferenc [Fire-Tongue, 1921] (Paul Harley 2)

5. Amerika Császára, Magyarország, 1932. szept. 11 – okt. 26 (39 részben) ford. Csánk Endre [The Emperor of America, 1929]

6. A nevető gyilkos, Athenaeum, 1935. ford. Horváth Gábor [Yu'an Hee See Laughs, 1932]

7. Végzetes Madonna, Fapados, 2013. ford. Német Zoltán és Varga István [Sinister Madonna, 1956] (Sumuru 5)

Az aranyskorpió kAz aranyskorpió (Ács fordítása) kAz arany skorpió k

A Fu-Manchu-sorozatból mindössze két regény jelent meg magyarul. A Pesti Hirlap napilap heti melléklete adta eredetileg mindkettőt, úgy hirdetve, hogy a Si-Fan közvetlen folytatása a Dr. Fu-Manchu különös történetének, ami nem volt igaz (hiszen a kettő közt még van egy regénye Rohmernek). Ezt a két regényt adta ki reprint, de más címekkel, a Kaland könyvkiadó (mely olcsó papírminőségű, ponyvaregények kiadására specializálódott). A The Golden Scorpion minőségi kiadása, nem ami könyv alakban megjelent, hanem amit az Áller hetilap közölt. A The Golden Scorpiont elsőként a The Illustrated London News 1918. karácsonyi száma közölte, mint komplett regényt (önálló könyvként csak 1919-ben jelent meg). R. Caton Woodville illusztrálta a regényt a nagyméretű magazinban, 30 gyönyörű képpel, melyek közt vannak egész oldalasak is. Még a magazin színes borítóját is ő rajzolta a regényhez (lásd felülről a harmadik képsor első két kisképét). Az Áller pedig átvette a magyar közlésnél Woodville illusztrációit. Az Áller 1927/4. száma, amiben elkezdték a regény közlését, a címlapján hozta ugyanazt a képet, amely az angol magazin borítóján is megjelent. Fentebb adom ezt a borítót, mellette a regényközlés első oldalát (Ács Géza fordításában) és mellette Az arany skorpió Zombory-féle fordításának első oldalát is. Egyébként Az arany skorpióban sehol nem írja le Rohmer Fu Manchu nevét, de felismerhető, hogy ő jelenik meg a 4. fejezetben. A fény, szépirodalmi és művészeti hetilap 1932-33-ban létezett. Gyakorlatilag minden száma adott egy kisregényt (sokat álneves magyar szerzőktől, akik mint „fordítók” szerepeltek), és az újság többi részében keresztrejtvény, reklám, s néha novellák szerepeltek. A Lángnyelvet A fény az 1-14. oldalain közölte, kéthasábos formátumban, s bár az újság nagyméretű volt, így is gyanítható, hogy az angol eredeti regényt a fordító, hogy megfeleljen az újság elvárásainak, mintegy felére redukálta. De a fordító becsületére szólva, megőrizte olvasmányosságát. A hét regényből hat háború előtti megjelenés, egyedül a Végzetes Madonna jelent meg nem is olyan régen. A hét regényből öt különböző sorozataihoz tartozik és kettő „független” regénye.

Amerika császára ajánlókicsiAz ezerkarú polip (Sax Rohmar - Halász Gyula, Korcsmáros Pál) Az ezerkarú polip (Sax Rohmar - Halász Gyula, Korcsmáros Pál) - ajánlókicsi

A Füles hetilap adta Sax Rohmer egyik történetéből adoptált Az ezerkarú polip c. képregényt (1970/5-16. sz.). Halász Gyula volt a szövegíró és Korcsmáros Pál a rajzoló: 12 részben, 36 oldalon futott (183 képkocka). A képregény az Amerika Császára c. regényből készült, ami nyilván azt jelenti, hogy Halász Gyulának megvolt a Magyarországban sorozatban megjelent regény (lásd fentebb az Amerika császára korabeli ajánlóját, és a Füles ajánlóját is).

***

The Day the World EndedVége a világnak!

Volt egy meghírdetett regénye is Sax Rohmernek. A Magyarország napilap 1932-ben már leadta sorozatban az Amerika Császára c. regényt. A napilapnak 1933 és 35 közt futott egy heti regénymelléklete is, amit ajándéknak szánt a lap előfizetőinek. Összesen 24, jórészt kaland és bűnügyi regényt közöltek. 1933-ban az egyik füzet hátulján, mint közölni kívánt regényt, meghírdették Oppenheim: Két szegény milliomos (Üldöz a pénz) és Roger: A halálsugár regények mellett Rohmertől a Vége a világnak! c. regényt. Mindegyiknek közöltek a tartalmáról, azaz egyfajta ajánlót adtak. A Vége a világnak! ez az ajánlója:
"Németországban, a Feketeerdő szívében, új életre kél a középkor és annak minden sötét babonája. Szörnyű nagyságú vámpírok kalandoznak az éjszakában és átok száll meg egy várromot: halál a sorsa annak, aki csak közelébe is merészkedik. Mindezt nem titokzatos és emberfeletti erők működése okozza, hanem egy elszánt emberi akarat. Valaki, nagy tudós, úgy látja, hegy új özönvíznek kell az emberiségre lesújtani, mert már ismét elromlott és a föld olyan emberekkel van tele, akiknek további léte és szaporodása csak bajt és szerencsétlenséget hozhat. Ezért maga akarja kezébe venni a sors szerepét és kiválasztva azokat, akik megmaradnak, hogy az új, tökéletesebb emberiség felviruljon, egyetlen perc alatt ki akarja irtani a föld minden felesleges és káros élőlényét, elsősorban az embert."

A regény eredetije ez lenne: The Day the World Ended (1930), ami egyébként a Gaston Max 3, tehát Az arany skorpió folytatása lett volna (legalábbis bizonyos mértékben). Brian Woodville angol újságíró a német Fekete-erdőben, ahol egy különös tudós él, akinek halálsugarai vannak. Woodville-nek három napja van, hogy megmentse a világot...

A regényt valószínűleg Csánk Endre fordította, mint  "A Magyarország ajándéka heti előfizetőinek" füzet-regényeiből több másikat és az Amerika Császárát is. A sorozatban azonban nem jelent meg, pedig valószínűsíthető, hogy amelyekről ilyen tartalmi ajánló volt, az már akkorra le volt fordítva. Elképzelhető, hogy Csánk eladta más újságnak a fordítást és ott megjelent, de ilyen még nem akadt a kezembe... (ezzel nyolc regényünk lett volna Rohmertől).

 ***

Si-Fan kA miniatür múmiakicsiVirgil FinlayLángnyelv k

A rengeteg novellájából Sax Rohmernek mindössze egy található magyarul:

1. A miniatür múmia, Ünnep, 1943/17. sz. ford. Vécsey Leó [Tchériapin, (ss) The Sovereign Magazine, Apr 1920]

Viszont ez egy hosszab és híresebb novellája szerzőnknek. A háború előtti Ünnep hetilap közölte 7 kéthasábos oldalon (a lap mérete nagyjából A/4-es volt). A történet fő karaktere Cserjápin (Tchérapin) a világ legnagyobb hegedű-művésze: Abban az időben, amikor Cserjápin föltűnt Angliában, javában tombolt a világháború, égett a világ, mindenkinek élete bizonytalanná vált… s ebben a káoszban London egész zenei világát mégis csak egyes-egyedül az érdekelte honnan jött és milyen nemzetiségű ez a hirtelen felbukkant művész. Amikor azután, ahogyan jött éppen olyan hirtelen és titokzatos módon egyik napról a másikra eltűnt, erről sokáig valóságos legendák, a legkülönbözőbb hírek keringtek. Voltak, akik azt beszélték, hogy kivégezték Cserjápint kémkedés miatt, mások viszont azt állították, hogy azért szökött meg Angliából, hogy beálljon az osztrák hadseregbe.” Egyébként egy élő zeneszerző, Alexander Cserepnin (1899-1977) ihlette a karaktert, aki a zenész családjával a vörösök elől Nyugat-Európába menekült.  Dorothy L. Sayers ezt a novellát beválogatta a Great Short Stories of Detection, Mystery and Horror (1928) c. híres 1229 oldalas kötetbe. Leadta a Famous Fantastic Mysteries, 1951. júliusi száma is, amiben a novellát Virgil Finlay illusztrálta (lásd fentebb jobb szélen Cserjápin képét a magazinból).

A The Page of Fu Manchu oldalon számos információ található Sax Rohmerről, Fu Manchu karakterének létrejöttéről, a magazinos megjelenésekről, könyvkiadásokról. 

Lentebb lásd a Magyarország napilapban leadott Amerika Császára c. regény első közlését. Mellette a Kaland könyvkiadó által 1943-ban megjelentetett két regény borítóját: Doktor Fu-Manchu és a Fu-Manchu utolsó esete.

Amerikai császára kDoktor Fu-Manchu (Kaland)Fu-Manchu utolsó esete (Kaland)