Achmed Abdullah
(1881 –1945)
Achmed Abdullah világutazó és kalandor a két világháború közötti Amerika egy leghíresebb-hírhedtebb pulp-szerzője és forgatókönyvírója volt. Az életéről úgyszólván csak az amerikai évei látszanak biztosnak, mikor az 1914 után bevándorolt az Egyesült Államokba.
Azt állította ugyanis magáról, hogy az igazi neve Alexander Nicholayevitch Romanov és 1881-ben Jaltában született. Apja Romanov Miklós cár unokatestvére lett volna, míg az anyja a kabuli emír lánya, Nourmahal Durani afgán hercegnő volt. Az anyja megpróbálta az apját megölni, majd az anyai nagyszüleihez került Kabulba, akik az angliai Eltonba küldték 12 évesen tanulni. Feltűnő jelenség volt az akkori elit angol iskolában: a fiú turbánt és fülbevalót viselt.
19 évesen belépett az brit hadseregbe, ahol katonának és kémnek képezték ki. Szolgált a korona messzi gyarmatain. Majd zavaros kémkedési ügybe keveredett és az USA-ba emigrált. Kalandos életét az 1933-ban kiadott „A macska kilenc élete” c. könyvében írta le, tele fantasztikus és mesébe illő kalandokkal, eseményekkel.
Szinte azonnal, megérkezése után rögtön, 1912-től híressé vált az amerikai nagy ponyvamagazinoknál. Főleg kalandos történeteket, sorozatokat írt olyan pulp-magazinok és kalandos történeteket hetilapok számára, mint az All-Story Weekly, The Smart, Liberty, The Golden Book Magazine, All-Story Magazine, Munsey's Magazine vagy a The Blue Book Magazine. Az All-Story Weekly hetilap 1915-ben közölte a God of the Invincibly Strong Arms c. kalandregényét folytatásokban. Az 1920-ban megjelent Wings c. novelláskötetét az egyik legjelentősebb korai misztikus/fantasy munkának tartják. A magazinokban megjelent novelláit összegyűjtve különböző kötetekben adogatták ki a 20-as/30-as években. Közben kalandregényei is sorra jelentek meg.
Írt közösen regényt Anthony Abbottal, Faith Baldwinnal vagy Max Branddal is. Achmed Abdullah-t a hollywoodi filmstúdiók is érdekelték, és az akkori némafilmgyártás is vevő volt kalandos történeteire. Híres kisregénye „A bagdadi tolvaj” volt (The Thief of Bagdad, 1924), amiből Abdullah írt forgatókönyvet az 1924-ben elkészült híres film számára, aminek főszereplője Douglas Fairbanks, a némafilmek sztárja volt. De ugyancsak ő volt az egyik forgatókönyvírója az 1935-ben forgatott A hindu lándzsás (The Lives of a Bengal Lancer) című filmnek, a főszerepben Gary Cooperrel.
Nemzetközi hírneve ellenére, nálunk kevésbé érdeklődtek iránta már a II. világháború előtt is. Abdullah 1945-ben meghalt, úgyhogy a háború után már nálunk elő sem szedték, s teljesen ismeretlen író vált belőle. Ennek tudatában magyarul két regényt találtam tőle:
1. A frakkos martalóc, Légrády Nyomda, 1926 (Pesti Hírlap, 1926. febr. 25-ápr. 2, 26 részben) ford. Vécsey Leó [A Buccaneer in Spats, 1924]
2. Kulisszák cézárja, Színházi Élet, 1930/36-51. ford. Egyed Zoltán (sorozat 15 részben) [Faith Baldwinnal közösen: Broadway Interlude, 1929]
A frakkos martalócot a Pesti Hírlap valamivel előbb közölhette 1926-ban, mint az könyv alakban megjelent volna. De ez Amerikában is így volt, mert A Buccaneer in Spats előbb az All-Story Weekly nevű hetilapban jelent meg 1919. nov. 29 és 1920 jan. 3. közt, 5 részben, majd csak 1924-ben adták ki könyvformában is. A Kulisszák cézárja a new yorki színházi élet, a Broadway berkeiben játszódó regény. Így nagyon is illett Incze Sándor világszínvonalú lapjába, a Színházi Életbe.
Fentebb az All-Story Weekly 1919. nov. 29-i címlapja. Mellette a Pesti Hírlap február 24-i beharangozója a sorozatról, majd az első rész első oldala a napilapból. A magyar napilap ajánlójából egy részlet: "Nem akarunk itt a regény tartalmának elmondásával az olvasó érdeklődésének elébevágni, mert hiszen a kalandregények éppen frappánsul váratlan fordulataikkal ragadják el olvasóikat, ezért elég, ha annyit elmondunk, hogy egy dúsgazdag, de egészen különös angol lord Amerikában utazó leányának kalandos megszöktetése adja meg a regénynek azt a tág keretet, amelyen belül négy világrész minden furcsasága, ellentéte, jellegzetes alakja és kalandos lehetősége pergeti le a cselekmény filmjét."
***
Achmed Abdullah magyarra fordított novelláiból mindössze ötöt találtam eddig:
1. A vörösőves bandita, Magyar Detektív, 1933/8. sz.
2. A Benni Fuhara törzs asszonya, Képes Krónika, 1926/47. sz. [Woman of the Benni-Fuhara, (ss) McCall’s, Oct 1925]
3. A párbaj, Képes Krónika, 1927/33. sz. [Silence, (ss) All-Story Weekly, Apr 21 1917]
4. Trópusi közjáték, Színházi Élet, 1935/33. sz.
5. A négy utas, Budapest (napilap), 1913. szept. 7. [Fellow Travelers, (vi) The Smart Set, Sep 1913]
A vörösőves bandita végén nem közölték a fordító nevét, de az valószínűleg Vécsey Leó volt, aki A frakkos martalóc c. regényt is lefordította (annál is inkább, mivel a Magyar Detektívnek Vécsey volt a főszerkesztője). Két novella a Képes Krónikában, Zigány Árpád kiváló irodalmi hetilapjában jelent meg, mely számos hasonló novellát közölt a húszas évek második felében. A párbaj c. novella szerepelt a Wingc című, már említett novelláskötetben is. A Színházi Élet viszont csak ritkán közölt ilyen kalandos történeteket, mindenesetre a Trópusi közjáték is bekerült a hetilap egyik számába.
