A „bezárt szoba rejtélyek” rendszerint olyan történetek, amelyekben általában gyilkosságot követnek el egy belülről bezárt szobában vagy más „lehetetlen” helyzetben. A műfaj történetére leginkább a magyarul is megjelent regényeken és novellákon át fogunk tekinteni, s csak a kikerülhetetlen, jelentős munkák vagy szerzők miatt térek el ettől. Ezzel is az oldal, a Krimi Birodalom eredeti célkitűzéseivel összhangban, hiszen azért jött létre, hogy áttekintse a magyar nyelven elérhető vagy megjelent krimi irodalmat és irányzatokat.

Betty Ren Wright egy amerikai írónő volt. Wisconsini Kenoshában élt a festő férjével. 1949 és 78 között egy wisconsini kiadónál volt szerkesztő. 1958-tól képes könyvekbe írt szövegeket. George A. Frederiksen festőhöz 1976-ban ment feleségül, ami változtatott korábbi életmódján is, mert egy népes család kedvelt nagymamájává vált. Két évre rá otthagyta a szerkesztői munkát, hogy teljes idejében gyerekeknek és a tízes éveik elején járó fiúknak-lányoknak szóló bűnügyi történeteket, kísértet történeteket, kellemesen borzongató rejtélyregényeket írjon.

Az okkult detektív egy hagyományos detektív figura, akinek a története keveredik természetfölötti horror fikcióval. Természetesen ez a detektív járatos a természetfölötti, paranormális jelenségek terén, ismeri titkos társaságokat, a fekete mágiát és más hasonló tudományokat. Sokszor maga a detektív is rendelkezik paranormális képességekkel. Az első ilyen detektívek rendszerint kísérteteket hajszoltak. Mivel sok okkult detektívhős van az irodalomban, így a két leghíresebb és legjelentősebb alakjáról (Carnacki és Dresden) szólok csak részletesebben.

A King Features Syndicate nevű vállalat indította el az X-9-es titkos ügynök képregényes kalandjait 1934-ben. Rajzolónak Alex Raymondot kérték fel, míg a szövegírást az akkor már híres Dashiell Hammett vállalta. A King Features Syndicate rengeteg napilapnak szállított napi képregénycsíkokat (ez átlagban 3-4 képkockát jelent). Az X-9-es titkos ügynök 1934. január 22-én adták le a lapok az első képsort. A sorozat egyébként olyan híres lett, hogy különböző rajzolókkal és szövegírókkal egészen 1996. február 10-éig tartott.

Florence Warden 1857-ben Hanworth-ban (Middlesex) született Florence Alice Price néven. Az apja, C.W. Price egy tőzsdeügynök volt. Az iskoláit Brightonban, majd Franciaországban végezte (ahol éveket töltött). 1880 és 1885 között, mint színésznő dolgozott. 1887-ben feleségül ment Edward George Jameshez. A húga, Gertrude Warden (Gertrude Isabel Price) szintén regényíró volt. Florence több mint hetven regényt írt, leginkább romantikusokat, de gyakran írt olyan regényeket is, melyeken belül erős elem a bűnügyi téma.

Arkagyij Alexandrovics Vajner (1931-2005) és Georgij Alekszandrovics Vajner (1938-2009) két szovjet-orosz író volt, akik közel egy tucat bűnügyi regényt írtak közösen. Mindketten Moszkvai születésűek. Arkagyij az öregebb: a Lomonoszov-egyetem jogi karán végzett 1953-ban. Később a rendőrség vizsgálati osztályának egyik vezetője lett. Erős testalkatú, amolyan bunyósfigura kinézetű ember volt, ami igaz is, hiszen kiváló szabadfogású birkózó volt. Az öccse, Georgij, aki viszont mérnöki végzettséget szerzett 1960-ban. Azonban mégis újságíróként dolgozott és a TASZSZ tudósítója volt. 1990-ben a családjával az Egyesült Államokba települt. Mindketten tagjai voltak az 1970-es évek elejétől a Szovjet Írók Szövetségének.

Agatha Christie már Angliában gyakorlatilag híres lett az első regénye, a The Mysterious Affair at Styles (1920) megjelenése után. Ezt a regényt  A titokzatos stylesi eset címmel folytatásos regényként közölte a Tolnai Világlapja Kolozs Pál fordításában (13 részben, 1930/44. és 1931.5. sz.).  Könyv formában ugyanez a fordítás csak 1943-ban jelent meg a Kaland kiadó gondozásában, Poirot mester címmel. Érdekes viszont, hogy Agatha Christie a "titokzatos eltűnése" ürügyén már aránylag ismert volt Magyarországon azelőtt, hogy bármi is megjelent volna tőle magyarul.

Edward John Moreton Drax Plunkett, Dunsany tizennyolcadik bárója, azaz Lord Dunsany egy ősi és gazdag ír család gyermeke volt. Ennél fogva jó iskolákat járt és gyakorolva a gazdag brit szokásokat, szeretett vadászni, krikettezni és sakkozni. Katona volt sokáig, harcolt a búr háborúban is. A II. világháború idején az athéni egyetem angol irodalom tanára.
Írói munkássága nagyon szerteágazó volt. Kezdetben, 1890 körül verseket írt, majd novellákat. Mintegy 80 könyvet hagyott maga után, viszont ez 52 alkotói éve alatt gyűlt össze. Írt regényeket, novellákat, színdarabokat és rádiójátékokat. Leginkább a fantasy műfajban ért el sikereket, s éppen ezek a történetei hatottak olyan utódaira, mint Tolkien, Lovecraft vagy Neil Gaiman.

Anthony Ravenhill karakterének megalkotója Reginald Francis Foster angol detektív szerző és újságíró volt (születési neve: Reginald Frank Foster, 1896-1975). A szerzőt mára jobbára elfeledték, de a saját korában sem számított termékeny szerzőnek. Foster pap volt, ami nem is meglepő abban a korban, mert több anglikán pap írt detektívtörténeteket. Allen J. Hubin a legnagyobb krimi bibliográfus és történész 11 detektívregényt tulajdonít R. Francis Fosternek 1924 és 1936 között (ebben van egy novelláskötet is).

A berlini Verlagshaus für Volksliteratur und Kunst nevű kiadó 1907. január 17-én indította útjára a Detectiv Sherlock Holmes und seine weltberühmten Abenteuer fejcímű ponyvafüzeteit. Minden füzet nagyjából A/4-es méretű és 32 oldalas volt. Hetente jelentek meg. Csodálatos, színes borítókat kaptak, melyeket Alfred Roloff tervezett.